Lexicon

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Szikince-patak bal partján, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 891, ebből 877 (98,4%) magyar, 12 (1,3%) szlovák; [2011] – 451, ebből 398 (88,2%) magyar, 42 (9,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 426 (94,5%) magyar, 20 (4,4%) szlovák. V: [2011] – 405 r. k., 13 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Márton-) temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, a 18. sz.-ban átalakították. ~ az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike. 1976–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Garampáld.

1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323 r. k., 13 izr., 3 ev.

1960-ban Herestény (Chrašťany) néven Nagyheresténnyel egyesített, majd 1975-ben Béládhoz csatolt község az Aranyosmaróti járásban, a Zsitvamenti-hátság É-i részén, a Dervence-patak völgyében, Aranyosmaróttól DNy-ra. L: [1921] – 142, ebből 116 (81,7%) szlovák, 22 (15,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 138 r. k., 4 izr. R. k. (Szt. Kereszt-) temetőkápolnája 1854-ben neogótikus stílusban épült.

Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Zsitva folyó völgyében, Verebélytől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 444, ebből 360 (81,1%) szlovák, 60 (13,5%) magyar; [2011] – 380, ebből 371 (97,6%) szlovák, 2 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 371 (97,6%) szlovák, 3 (0,8%) magyar. V: [2011] – 332 r. k. – R. k. (Szt. István-) kápolnája a 18. sz.-ban épült késő barokk stílusban. 1976-ban Nagyhinddel egyesítették Hind (Chyndice) néven, 1992 óta ismét önálló község.

1960-ban Garamkálna néven Nagykálnával egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 454, ebből 378 (83,3%) magyar, 39 (8,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 230 r. k., 198 ref., 13 izr., 10 ev. A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A Majthényi-kastély a 18. sz. közepén barokk, ref. temploma 1799–1806 között klasszicista stílusban épült.

1960-ban Kázmér (Kazimír) néven Nagykázmérral egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, Tőketerebestől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 173, ebből 136 (78,6%) szlovák, 22 (12,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 77 gör. kat., 46 r. k., 45 ref., 3 ev., 2 izr. A 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba.

1976- ban Lévához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 435, ebből 397 (91,3%) magyar, 33 (7,6%) szlovák; [1970] 420, ebből 272 (64,8%) szlovák, 145 (34,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k., 70 ev., 16 ref. – R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1777-ben rokokó-klasszicista, nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.

1942- ben Nyitrakér néven Nyitranagykérrel egyesített község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó mentén, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 233, ebből 174 (74,7%) magyar, 53 (22,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 226 r. k., 7 izr.

1960-ban Kereskény (Krškany) néven Nagykereskénnyel egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Szikince-patak jobb partján, Lévától K-re. L: [1921] – 232, ebből 161 (69,4%) szlovák, 71 (30,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 170 r. k., 56 ev., 6 ref. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A Mailáth-kastély a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban.

Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re. L: [1921] – 574, ebből 556 (96,9%) magyar, 17 (3,0%) szlovák; [2011] – 386, ebből 357 (92,5%) magyar, 26 (6,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 374 (96,9%) magyar, 9 (2,3%) szlovák. V: [2011] – 353 r. k., 7 ref. – R. k. (Szt. Mihály-) templomának alapja egy 12. sz.-i román stílusú rotunda, amelyet 1800 körül kibővítettek és egybeépítettek az addig különálló román kori harangtoronnyal. Határában kő-, réz- és bronzkori leleteket, 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt és 12–13. sz.-i földvárat tártak fel.