Széles Aranka
(* 1955. márc. 27. Nagytárkány) Színházi ügyelő. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. Érettségi után könyvtár–népművelő szakon tanult tovább. 1976–86 között a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársa. A Thália Színpadhoz szervezőként került, majd művészeti titkárként tevékenykedett. 1987-től 1996-ig, majd 2003-tól ügyelőként dolgozott. – Ir. Kolár...megnyit →
(* 1955. márc. 27. Nagytárkány) Színházi ügyelő. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. Érettségi után könyvtár–népművelő szakon tanult tovább. 1976–86 között a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársa. A Thália Színpadhoz szervezőként került, majd művészeti titkárként tevékenykedett. 1987-től 1996-ig, majd 2003-tól ügyelőként dolgozott. – Ir. Kolár...megnyit →
Részletek
Széles Aranka (TSZA)
(* 1955. márc. 27. Nagytárkány) Színházi ügyelő. Az általános iskolát szülőfalujában, a gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. Érettségi után könyvtár–népművelő szakon tanult tovább. 1976–86 között a Kassai Tudományos Könyvtár munkatársa. A Thália Színpadhoz szervezőként került, majd művészeti titkárként tevékenykedett. 1987-től 1996-ig, majd 2003-tól ügyelőként dolgozott. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku. [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Szenes Erzsi
Részletek
Szenes Erzsi (FI)
(* 1902. jún. 5. Rajec, † 1981. Tel-Aviv [Izrael]) Költő, író. Kassán lett újságíró; a Kassai Napló, később a Prágai Magyar Hírlap és a Magyar Újság munkatársa volt. Verseit a Nyugat és a Szép Szó is közölte. 1942-ben Budapestre menekült, 1944-ben a németek Auschwitzba, majd Németországba hurcolták. 1945–1949-ben Pozsonyban élt, egy szlovák hetilap munkatársa volt. 1949-ben Izraelbe emigrált, ahol újságíróként és előadóművészként tevékenykedett. Irodalmi munkásságáért Jeruzsálemben Nordau-díjjal tüntették ki. – Fm. Selyemgombolyag (v., 1924); Fehér kendő (v., 1927); Szerelmet és halált énekelek (v., 1936); Nyártól nyárig (r., 1943); Van Hazám (emlékezések, karcolatok, 1956); A lélek ellenáll (v. és napló, 1966); Pkaat hamesi (vál. v., héberül, 1977); Mitan kaved (vál. elb., héberül, 1977).
Szentpétery Ádám
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
Részletek
Szentpétery Ádám (SZM)
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán plasztikus képek szakon. 1984-óta rendszeresen kiállít. Restaurátori munkái pl.: a poprádi Szent Egyed-templom presbitériuma (1993) és a jászói Premontrei Apátság könyvtára (1994–1996) freskóinak helyreállítása. 1994-ben és 1996-ban díjat nyert a przemyśli Nemzetközi Festészeti Biennálén. Rozsnyón, ill. Kassán él.
Szép Szó Irodalmi Színpad
Az 1973- ban Gágyor Péter vezetésével alakult. Nemcsak a kiválasztott darabok művészi színvonalú előadását, tolmácsolását tartotta szem előtt, hanem hangsúlyt fektetett az amatőr színjátszás közösségformáló szerepére is. Sajátos stílust teremtett, melyen keresztül személyiségépítésre is vállalkozott. Rövid, de szakmailag magas szintű munkája fontos szerepet játszott...megnyit →
Az 1973- ban Gágyor Péter vezetésével alakult. Nemcsak a kiválasztott darabok művészi színvonalú előadását, tolmácsolását tartotta szem előtt, hanem hangsúlyt fektetett az amatőr színjátszás közösségformáló szerepére is. Sajátos stílust teremtett, melyen keresztül személyiségépítésre is vállalkozott. Rövid, de szakmailag magas szintű munkája fontos szerepet játszott...megnyit →
Részletek
Az 1973- ban Gágyor Péter vezetésével alakult. Nemcsak a kiválasztott darabok művészi színvonalú előadását, tolmácsolását tartotta szem előtt, hanem hangsúlyt fektetett az amatőr színjátszás közösségformáló szerepére is. Sajátos stílust teremtett, melyen keresztül személyiségépítésre is vállalkozott. Rövid, de szakmailag magas szintű munkája fontos szerepet játszott Kassa kulturális életében és a szlovákiai magyar színjátszó mozgalomban. A Jókai Napok rendszeres szereplője és többszöri győztese volt.
Szepessi Miksa; Szepessy
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az...megnyit →
Részletek
(* 1886. nov. 19. Tiszadada [Mo.], † 1944 koncentrációs tábor) Újságíró, lapszerkesztő, publicista. Középiskolai és jogi tanulmányait Kassán végezte. 1903-ban egyik alapítója és sportolója volt a Kassai Jogász Sportegyesületnek. Diák- és sportélményeiről később kor- és sporttörténeti értékű színes emlékezést írt. Tanulmányai befejeztével is Kassán maradt, s az 1918-as államfordulat után a Kassai Napló főszerkesztője lett. Munkatársainak a legjobb emigráns újságírókat-írókat (Ignotus, Jarnó József, Szende Pál, Simándy Pál, Földes Sándor) nyerte meg, s a hazai utánpótlást is nagy gonddal nevelte. 1933 után a Magyar Újság kassai szerkesztője volt, s ügyvédi irodát is nyitott. A második vh. idején faji üldözöttként koncentrációs táborba hurcolták. – Újságírói-szerkesztői munkája mellett alkalmi kiadványokat szerkesztett s műfordítással is foglalkozott. – Fm. Szepessi Miksa–Kerekes György szerk.: Hölgyek albuma (évkönyv, 1924); A kassai főiskolás sport. In: A Kassai Atlétikai Club jubiláris évkönyve 1903–1923 (1924); A Kassai Napló almanachja az 1927. évre (szerk.); Kassa kereskedelme és ipara az utolsó ötven év alatt (Kerekes Györggyel, 1941). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra ötven éve Kelet-Szlovákiában (1968); Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1938 (mon., 1986); Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1992).
Szeredás
Részletek
Keresztényszocialista szellemiségű független társadalmi, gazdasági és irodalmi hetilap (Kassa, 1931 okt.–1932 febr.). – Szerk. Lauschmann Ottó.
Sziklay Ferenc
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy...megnyit →
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy...megnyit →
Részletek
Sziklay Ferenc (FI)
(* 1883. okt. 11. Aranyida, † 1943. dec. 20. Kassa) Író, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, művelődésszervező, közéleti személyiség. A tanári oklevél megszerzését követően Pozsonyban, Szatmárban, Fehértemplomon és Kassán volt tanár. Az államfordulatot követően, miután tanári állásából elbocsátották, az újságírás és a művelődésszervezés felé fordult. Egy ideig a kassai Esti Újság szerkesztője, 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája (Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága) keretén belül létrehozott kultúrreferátus vezetője volt. Meghatározó szerepet játszott a két vh. közötti szlovákiai magyar közművelődési intézményrendszer kialakításában (1923-ban újjászervezte a kassai Kazinczy Társaságot, 1928-ban megszervezte a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetet, továbbá részt vett a Magyar Nemzeti Párt, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, valamint a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség megalakításában stb. 1938 nov.-étől haláláig a kassai tankerület főigazgatója volt. Hagyatéka nagyrészt máig feldolgozatlan. – Fm. Hangzatka (r., 1924); A fekete ember (r., 1926); A világ ura (tudományos-fantasztikus r., 1929); A jöttment (r., 1932); Hová? (tudományos-fantasztikus r., 1934); Mikor az óra üt (r., 1943). – Ir. Sziklay László: Egy kassai polgár emlékei (életrajz, 2002).
Színház 2.
Részletek
Színházi és művészeti hetilap (Kassa, 1923 okt.–1925 márc.). A Színház és Sport folytatásaként jelent meg. Több cikkben elemezte a kisebbségi színjátszás fejlődésének akadályait, markáns színészportrékat közölt, és ismertette az előadandó darabokat. – Szerk. Kultsár Miklós.
Színház és Sport
Részletek
Színházi és sporthetilap (Kassa, 1923 okt.). 4 száma jelent meg. Az 5. számtól a neve Színházra változott, és a sportanyagok elmaradtak. – Szerk. Kultsár Miklós.
Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Részletek
Szakmai nonprofit szervezet, 1999-ben alakult Kassán. Feladata a szlovákiai magyar könyvtárosok szakmai képzése, érdekeik érvényesítése, tapasztalatok cseréje, a régió könyvtárainak magyar könyvekkel történő ellátása, szakmai utak és irodalmi előadások szervezése.
Szlovenszkói Magyar Jogpárt
Szlovákiai magyar politikai párt, 1921 szept.-ében alakult Kassán. Alapítói közé a korabeli szlovákiai magyar közélet neves személyiségei tartoztak, köztük Tarján Ödön losonci gyáros, Bartal Aurél és Szalay László volt főispánok. Az Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt és az Országos Keresztényszocialista Párt által képviselt...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt, 1921 szept.-ében alakult Kassán. Alapítói közé a korabeli szlovákiai magyar közélet neves személyiségei tartoztak, köztük Tarján Ödön losonci gyáros, Bartal Aurél és Szalay László volt főispánok. Az Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt és az Országos Keresztényszocialista Párt által képviselt...megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar politikai párt, 1921 szept.-ében alakult Kassán. Alapítói közé a korabeli szlovákiai magyar közélet neves személyiségei tartoztak, köztük Tarján Ödön losonci gyáros, Bartal Aurél és Szalay László volt főispánok. Az Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt és az Országos Keresztényszocialista Párt által képviselt felekezeti megosztottság helyett a kisebbségi magyarság egységes érdekképviseletére törekedett. Elsősorban a Trianon előtti magyar liberális demokratikus hagyományokra alapozva igyekezett kialakítani programját, amelyben központi szerepet a törvény előtti egyenlőség, a magántulajdon szentsége és az igazságos közigazgatási rendezés kapott. A párt elnöke Szalay László volt, területi alelnökei pedig Bartal Aurél, Forgách Antal és Blanár Béla. A ~ tevékenyen részt vett a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának tevékenységében. A párt elsősorban a városi középrétegek között volt népszerű, nagyobb támogatottságra azonban nem tudott szert tenni. A ~ 1925-ben beolvadt az akkor létrejött Magyar Nemzeti Pártba.
Szlovenszkói Polgári Párt
Szlovákiai magyar politikai párt a két vh. között. A párt megalakítására 1921. szept.-ében került sor Kassán, ahol a párt elnökévé Sámsony Jánost, alelnökévé pedig Hercz Ignácot választották. A párt elsősorban a kassai liberális magyar értelmiséget, köztük a helyi zsidóság középrétegeit igyekezett maga mögé állítani....megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt a két vh. között. A párt megalakítására 1921. szept.-ében került sor Kassán, ahol a párt elnökévé Sámsony Jánost, alelnökévé pedig Hercz Ignácot választották. A párt elsősorban a kassai liberális magyar értelmiséget, köztük a helyi zsidóság középrétegeit igyekezett maga mögé állítani....megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar politikai párt a két vh. között. A párt megalakítására 1921. szept.-ében került sor Kassán, ahol a párt elnökévé Sámsony Jánost, alelnökévé pedig Hercz Ignácot választották. A párt elsősorban a kassai liberális magyar értelmiséget, köztük a helyi zsidóság középrétegeit igyekezett maga mögé állítani. A párt programjának középpontjában az alapvető demokratikus és polgári jogok védelme, a lelkiismereti és szólásszabadság biztosítása, az ország kantonális jellegű felosztásának és egy nemzetiségi minisztérium létrehozásának célja állt. További működéséről nincsenek információink, valószínűleg beleolvadt a szintén kassai központú Szlovenszkói Magyar Jogpártba.
Szlovenszkói Színházi Élet
Részletek
Színházi hetilap. 1925 aug.-ától 1938 jún.-áig jelent meg Kassán, többi színházi lapunkhoz hasonlóan nem egész évben, hanem csak a színházi idény alatt. Szerkesztésében Székely Jenő, Újvári László, Meisl Lajos, Guttman Ernő és Schiffer Imre váltották egymást.
Szőke István 3.
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni...megnyit →
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni...megnyit →
Részletek
Szőke István (TSZA)
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni szlovákiai magyar bábmozgalom egyik kezdeményezője, elindítója. Már egyetemi évei alatt kétnyelvű műkedvelő bábegyüttest alapított Kassán (Jas – Derű), később szlovák nyelvű középiskolai bábcsoportot vezetett (Zdravotník). 1968-ban a kassai magyar ipariskolásokból megalapította az 1970-es évek első feléig működő – csehszlovákiai és magyarországi szemléken, valamint a Jókai Napokon többször is eredményesen szereplő – Glóbusz bábegyüttest, melynek műsorai (Mese a répáról; Kicsi vagyok én; Táncoló szívek; Székely népballadák; Dobrotka úr esetei) példát teremtettek a szlovákiai magyar bábjátszás számára. Az 1980-as években ismét szlovák csoporttal dolgozott. Az 1970-es évektől bábjátszó-tanfolyamok előadója. Szlovák nyelvű egészségügyi középiskolai tankönyveket írt; több ismeretterjesztő rövidfilm létrehozásában működött közre. Ismertek szlovák nyelven írt bábjátékai, forgatókönyvei. – Főbb rendezései: Mese a répáról (a legnagyobb hazai, valamint nemzetközi elismerést is kiváltó műve és rendezése.) Kicsi vagyok én, táncoló szívek, Székely népballadák, Dobrotka úr esetei. – Fm. A bábjátszás művészete (1978). A bábszínházi rendező abc-je (1979). A bábjátszás ábécéje (Az ujjaktól a marionettig – Gyurcsó István Füzetek 12. 1998) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Szőke József – Viczián János: Ki kicsoda Kassától-Prágáig? (1993).
Tamás Jolán
(*1951. febr. 22. Körtvélyes) Színésznő. Alapiskolába Szádalmáson járt, Rozsnyón érettségizett 1969-ben, majd az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett, melynek 1980-ig maradt színésze. Ekkor pályát módosított, s azóta különböző vállalatoknál hivatalnok. Hangjátékok gyakori szereplője volt, ismertek előadóestjei. – Főbb színházi szerepei: Clarice (Carlo Goldoni:...megnyit →
(*1951. febr. 22. Körtvélyes) Színésznő. Alapiskolába Szádalmáson járt, Rozsnyón érettségizett 1969-ben, majd az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett, melynek 1980-ig maradt színésze. Ekkor pályát módosított, s azóta különböző vállalatoknál hivatalnok. Hangjátékok gyakori szereplője volt, ismertek előadóestjei. – Főbb színházi szerepei: Clarice (Carlo Goldoni:...megnyit →
Részletek
Tamás Jolán (TSZA)
(*1951. febr. 22. Körtvélyes) Színésznő. Alapiskolába Szádalmáson járt, Rozsnyón érettségizett 1969-ben, majd az alakuló kassai Thália Színpad tagja lett, melynek 1980-ig maradt színésze. Ekkor pályát módosított, s azóta különböző vállalatoknál hivatalnok. Hangjátékok gyakori szereplője volt, ismertek előadóestjei. – Főbb színházi szerepei: Clarice (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Molly (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem, Donna Rita); Zita (Lovicsek Béla: Tűzvirág); Pötyi (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci); Dunyaska (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Panna (Tamási Áron: Vitéz lélek); Fisza (Karnauchova–Brauszevics: Mese a tűzpiros virágról); Orsetta (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Mása (Vlagyimír Konsztantyinov–Borisz Racer: Tíz nap szerelemért); Vanda (Szakonyi Károly: Adáshiba); Viera (Juliu Edlis: Gyalogszerrel az édenbe); szolgálólány (Barta Lajos: Szerelem); Mása (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Cosima (Pierre-Aristide Bréal: Huszárok); Szonja (Borisz Lvoviv Vasziljev: Csendesek a hajnalok). – Önálló estjei: József Attila előadóest közösen Boráros Imrével. Szélkiáltó címmel csehszlovákiai magyar költők versei. – Díjak, elismerések: A Szlovák Drámaművészi Szövetség nívódíja, 1978. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve
Tänzer Hugó
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl....megnyit →
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl....megnyit →
Részletek
(* 1891 Liptószentmária, † 1944 koncentrációs tábor) Jogi szakíró, lapszerkesztő. Rózsahegyen érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1919-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és felelős szerkesztője lett az 1921 és 1938 között ott megjelenő Csehszlovák Jognak. Tagja volt a csehszl. ügyvédi kamarák állandó prágai választmányának, valamint az egységes csehszl. polgári törvénykönyvet szerkesztő bizottságnak. Faji üldözöttként 1944 márc.-ban került koncentrációs táborba. – Fm. A csőd, egyezség és megtámadási eljárás (1931); A csehszlovák polgári jog döntvénytára (1936).
Thália Színházi Társaság
1993-ban alakult Kassán. A Kassai Thália Színház létrejöttekor megalakult a „Színpártolók Klubja”. Erre alapozva jött létre a Thália Alapítvány, mely 1997-ben polgári társulássá alakult. A társulás hozzájárul a Kassai Thália Színház működésének biztosításához, az anyagi háttér javításához, a művészi színvonal emeléséhez és a támogatói bázis szervezéséhez....megnyit →
1993-ban alakult Kassán. A Kassai Thália Színház létrejöttekor megalakult a „Színpártolók Klubja”. Erre alapozva jött létre a Thália Alapítvány, mely 1997-ben polgári társulássá alakult. A társulás hozzájárul a Kassai Thália Színház működésének biztosításához, az anyagi háttér javításához, a művészi színvonal emeléséhez és a támogatói bázis szervezéséhez....megnyit →
Részletek
1993-ban alakult Kassán. A Kassai Thália Színház létrejöttekor megalakult a „Színpártolók Klubja”. Erre alapozva jött létre a Thália Alapítvány, mely 1997-ben polgári társulássá alakult. A társulás hozzájárul a Kassai Thália Színház működésének biztosításához, az anyagi háttér javításához, a művészi színvonal emeléséhez és a támogatói bázis szervezéséhez. Elnöke: Illés Oszkár.
Tóbisz Titusz
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
Részletek
Tóbisz Titusz (TSZA)
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt. Musicalok, drámák, zenés vígjátékok és operettek szereplője. Színházi pályafutásán kívül rock-zenekarok énekeseként is fellépett. Jelenleg a Kassai Állami Színház operatársulatának tagja. A Kassai Thália Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is vendégszerepel. – Főbb színházi szerepei: Thália Színház Budapest: Római katona (Illés Lajos: Betlehem csillaga – Erkel Színház). Kassai Thália Színház: Sir Kán (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Vay Ádám, Vak igric (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságai); Bill (William Sommerset Maugham–Nádas Gábor–Szenes Iván: Imádok férjhez menni); Lőrincke szomszéd (Örkény István: Tóték); Titusz, Farkas (Viktor Orlov: A lopott tojás titka); Murray (Neil Simon: Furcsa pár); Lantos, Lovag (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Makáts főtanácsos (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Castel Jaloux (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Lovas (Peter Shaffer: Equus); Milt (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Sir Kán (Dés László–Presser Gábor: Dzsungel könyve); Rádiós (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Lucien Ouvrier (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Pincér (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Hosszú (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Tasziló (Kálmán Imre: Marica grófnő). Miskolci Nemzeti Színház: Abdalló (Giuseppe Verdi: Nabucco), Jean Valjean (Claude Michael Schoenberg: Nyomorultak). Kassai Állami Színház: Szerető (Giacomo Puccini: Köpeny és Gianni Schicchi), Charles (William Shakespeare: Ahogy tetszik). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009). Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Török Géza; Gájusz
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór...megnyit →
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór...megnyit →
Részletek
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór c. antifasiszta drámájáéval. Tüdővészben halt meg. – Ir. Jaroslava Pašiaková: Egy irodalmi motívum magyar és cseh változatáról (Irodalmi Szemle, 1979/3).
Tost Barna
(* 1876. szept. 23. Zboró (Zborov), † 1951. júl. 10. Hejce [Mo.]) Katolikus pap, politikus, publicista. Középiskoláit Kassán, a teológiát Budapesten végezte. Pappá szentelését követően Tótsóváron (Solivar), ill. Sátoraljaújhelyen működött, majd Kassa plébánosa volt. Az államfordulatot követően bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, a...megnyit →
(* 1876. szept. 23. Zboró (Zborov), † 1951. júl. 10. Hejce [Mo.]) Katolikus pap, politikus, publicista. Középiskoláit Kassán, a teológiát Budapesten végezte. Pappá szentelését követően Tótsóváron (Solivar), ill. Sátoraljaújhelyen működött, majd Kassa plébánosa volt. Az államfordulatot követően bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, a...megnyit →
Részletek
Tost Barna (FI)
(* 1876. szept. 23. Zboró (Zborov), † 1951. júl. 10. Hejce [Mo.]) Katolikus pap, politikus, publicista. Középiskoláit Kassán, a teológiát Budapesten végezte. Pappá szentelését követően Tótsóváron (Solivar), ill. Sátoraljaújhelyen működött, majd Kassa plébánosa volt. Az államfordulatot követően bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, a párt kassai szervezetének elnöke, az országos pártvezetőség tagja, 1927–1932 között Kassa alpolgármestere volt. Az első bécsi döntés után a város visszacsatolását követően az Országos Revíziós Liga alelnökévé választották, és a magyar parlament felsőházának örökös tagjává nevezték ki. 1946-ban a hatóságok kiutasították Csehszl.-ból.
Tost László
(* 1875. ápr. 4. Zboró (Zborov), † 1945. jan. 5. Kassa) Politikus, publicista. Középiskoláit, ill. a gazdasági- és a jogakadémiát Kassán végezte. Az államfordulat után bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, 1929-től a párt főpénztárosa volt. A két vh. között jelentős szerepet játszott Kassa...megnyit →
(* 1875. ápr. 4. Zboró (Zborov), † 1945. jan. 5. Kassa) Politikus, publicista. Középiskoláit, ill. a gazdasági- és a jogakadémiát Kassán végezte. Az államfordulat után bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, 1929-től a párt főpénztárosa volt. A két vh. között jelentős szerepet játszott Kassa...megnyit →
Részletek
(* 1875. ápr. 4. Zboró (Zborov), † 1945. jan. 5. Kassa) Politikus, publicista. Középiskoláit, ill. a gazdasági- és a jogakadémiát Kassán végezte. Az államfordulat után bekapcsolódott az Országos Keresztényszocialista Párt munkájába, 1929-től a párt főpénztárosa volt. A két vh. között jelentős szerepet játszott Kassa közéletében, 1933–1938 között helyettes polgármester, a visszacsatolást követően, 1939 jún.-áig főpolgármester. 1939 jún.-ában a magyar országgyűlés behívott képviselője lett. Mivel nyíltan bírálta a nyilasok kassai tevékenységét, 1945 jan.-jának első napjaiban tőrbecsalták, és megölték. Fia, Gyula, Horthy Miklós szárnysegéde volt, aki a sikertelen kiugrási kísérletet követően, 1944. okt. 15-én öngyilkos lett.
Tóth József
(* 1979. febr. 27. Kassa.) Festőművész. Tanulmányait a Besztercebányai Művészeti Akadémián František Hodonský műtermében végezte (1999–2005). 2003-tól a Rovás Polgári Társulás, 2005-től a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. 2006-tól 2011-ig a Kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti osztályának művészeti vezetője. 2008-tól restaurátorként is dolgozik a Kassai...megnyit →
(* 1979. febr. 27. Kassa.) Festőművész. Tanulmányait a Besztercebányai Művészeti Akadémián František Hodonský műtermében végezte (1999–2005). 2003-tól a Rovás Polgári Társulás, 2005-től a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. 2006-tól 2011-ig a Kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti osztályának művészeti vezetője. 2008-tól restaurátorként is dolgozik a Kassai...megnyit →
Részletek
Tóth József (SZM)
(* 1979. febr. 27. Kassa.) Festőművész. Tanulmányait a Besztercebányai Művészeti Akadémián František Hodonský műtermében végezte (1999–2005). 2003-tól a Rovás Polgári Társulás, 2005-től a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. 2006-tól 2011-ig a Kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti osztályának művészeti vezetője. 2008-tól restaurátorként is dolgozik a Kassai Szent Erzsébet dómon.2014-től napjainkig Skandináviában dolgozik – festőként az airbrush technikával. Főként festészettel foglalkozik, de készített akciókat, videoinstallációkat is. – Fm.2005: Imák (Kassa). – Csoportos kiállítások: 2004: Ecce HOMO – IKON (Nyitra); 2007: Kétfajta megközelítés (Fülek); 2008: Nibelungok gyűrűje (Budapest); 2010: Szabó, Suchoža, Tóth (Prága); 2010: JRD Art camp (Méhi); 2010: Oravec and friends (Kassa); 2011: Énekek éneke (Szepsi); 2012:Kassai négyes,Somogyi galéria (Pápa); 2012: Kálvária I. (Torna); 2013:Kálvária II. (Csécs); 2013: Új port fesztivál ,Dig galéria (Kassa); 2014: Mindennapi kenyerünket… (Buzita-Malom).
Tóth Tibor 2.
(* 1966. okt. 27. Királyhelmec) Színész, színházigazgató. A nagykaposi gimnáziumban érettségizett 1984-ben. 1988-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpad technikusa, színpadmestere, segédszínésze. 1990–1994 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. 1994-től 1999-ig a Kassai Thália Színház színésze, egy ideig művészeti vezetője, majd szabadfoglalkozásúként működött tovább...megnyit →
(* 1966. okt. 27. Királyhelmec) Színész, színházigazgató. A nagykaposi gimnáziumban érettségizett 1984-ben. 1988-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpad technikusa, színpadmestere, segédszínésze. 1990–1994 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. 1994-től 1999-ig a Kassai Thália Színház színésze, egy ideig művészeti vezetője, majd szabadfoglalkozásúként működött tovább...megnyit →
Részletek
Tóth Tibor (SJ)
(* 1966. okt. 27. Királyhelmec) Színész, színházigazgató. A nagykaposi gimnáziumban érettségizett 1984-ben. 1988-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpad technikusa, színpadmestere, segédszínésze. 1990–1994 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. 1994-től 1999-ig a Kassai Thália Színház színésze, egy ideig művészeti vezetője, majd szabadfoglalkozásúként működött tovább (a Kassai Pátria Művészeti Társasággal több mint ötszáz irodalmi-zenés előadást tartott, közben vendégként szerepelt Szolnokon, Komáromban, Kisvárdán, egy évadot Sopronban játszott). Ezt követően a Komáromi Jókai Színházhoz került, itt 2004 jún.-ától igazgató. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Ottó (Katona József: Bánk bán); McMurphy (Dale Wassermann: Száll a kakukk fészkére); Keffee (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Don Juan (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Vasquez (John Ford: Kár, hogy ká); Miska (Bakonyi Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Biff (Arthur Miller: Az ügynök halála); Csocsalov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Káin (Sütő András: Káin és Ábel). Komáromi Jókai Színház: Liliom (Molnár Ferenc: Liliom); Tartuffe (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Gaston (Alexander Dumas: A kaméliás hölgy); Gerry (Brian Fiel: Pogánytánc); Trigorin (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Barabbás (Michel de Ghelderode: Barabbás); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Billy Flinn (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago); Pius (Szomory Dezső: II. József); Papp Ferke (Szép Ernő: Patika); Padraic (Martin McDonagh: Macskabaj); Dimitrij (Fjodr Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Háry János (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Otto klemperer (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Közreműködő (Szophoklész: Antigoné); Bakk Lukács (Tamási Áron: Énekes madár); Jack (Ken Ludwig: Primadonnák); Fjodor Iljics Kuligin (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Egy tengerészkapitány, Viola barátja (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Báró Jankovits János (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Uhovjortov, kerületi rendőrkapitány (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Bielik (Ladislav Ballek: A hentessegéd). – Vendégjátékok: Szolnoki Szigligeti Színház; Kisvárdai Várszínház; Soproni Petőfi Színház – Díjak, elismerések: Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2002); Jászai Mari-díj, 2012; a Határon Túli Magyar Színházak VIII. Fesztiválja, Kiemelkedő színészi alakításért díj, Kisvárda, 1996; Magyar Színházak XXI. Kisvárdai Fesztiválja, A közönség zsűri különdíja, Kisvárda, 2009 – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Új Élet 1.
Szépirodalmi, művészeti, gazdasági és társadalmi hetilap. 1919– 1920-ban jelent meg a Kassai Napló vasárnapi mellékleteként, Szepessi Miksa és Dzurányi László szerkesztésében. Később Kassai Napló Vasárnapjára változott a címe. Szerkesztésében Rády Elemér, Sinkó Ferenc, Ikvay Pfeiffer László és András Károly váltották egymást, felelős szerkesztője Potocsny...megnyit →
Szépirodalmi, művészeti, gazdasági és társadalmi hetilap. 1919– 1920-ban jelent meg a Kassai Napló vasárnapi mellékleteként, Szepessi Miksa és Dzurányi László szerkesztésében. Később Kassai Napló Vasárnapjára változott a címe. Szerkesztésében Rády Elemér, Sinkó Ferenc, Ikvay Pfeiffer László és András Károly váltották egymást, felelős szerkesztője Potocsny...megnyit →
Részletek
Szépirodalmi, művészeti, gazdasági és társadalmi hetilap. 1919– 1920-ban jelent meg a Kassai Napló vasárnapi mellékleteként, Szepessi Miksa és Dzurányi László szerkesztésében. Később Kassai Napló Vasárnapjára változott a címe. Szerkesztésében Rády Elemér, Sinkó Ferenc, Ikvay Pfeiffer László és András Károly váltották egymást, felelős szerkesztője Potocsny József volt.
Új Élet 2.
Katolikus társadalmi, világnézeti és kritikai folyóirat. 1932 és 1944 között évente 10-11 száma jelent meg Kassán. A csehszlovákiai magyar egyetemisták ifjúsági csoportjai, a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége neokatolikus szellemiségű orgánumaként alakult, s a hazai fiatal közírók közül többek között Esterházy Lujza grófnő, Ölvedi János,...megnyit →
Katolikus társadalmi, világnézeti és kritikai folyóirat. 1932 és 1944 között évente 10-11 száma jelent meg Kassán. A csehszlovákiai magyar egyetemisták ifjúsági csoportjai, a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége neokatolikus szellemiségű orgánumaként alakult, s a hazai fiatal közírók közül többek között Esterházy Lujza grófnő, Ölvedi János,...megnyit →
Részletek
uj elet
Katolikus társadalmi, világnézeti és kritikai folyóirat. 1932 és 1944 között évente 10-11 száma jelent meg Kassán. A csehszlovákiai magyar egyetemisták ifjúsági csoportjai, a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége neokatolikus szellemiségű orgánumaként alakult, s a hazai fiatal közírók közül többek között Esterházy Lujza grófnő, Ölvedi János, Czvank László, Hantos László, Janics Kálmán, Major József voltak a munkatársai. A szépirodalomból csak verseket közölt, kedvelt költői Mécs László, Tamás Lajos, Sík Sándor, Rónay György voltak. Többször közölt szlovák és cseh költőket Darvas János, Sipos Győző és Horváth Béla fordításában. Az 1939 és 1944 közötti számaiban is folyamatosan jelentek meg szlovák könyvismertetések. Vezető kritikusa Vájlok Sándor, a könyvkritikákon kívül a kisebbségi irodalmi, kulturális és tudományos életről is alapos elemzéseket írt.
Új Magyar Museum
Tudományos, irodalmi és művészeti szemle (Kassa, 1942–1944). Évente két kötetben és négy füzetben jelent meg. A kassai Kazinczy Társaság adta ki, s együttműködtek vele az érsekújvári, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, rozsnyói, ungvári, beregszászi, munkácsi és huszti kulturális egyesületek. Már 1939 előtt is ismert munkatársai:...megnyit →
Tudományos, irodalmi és művészeti szemle (Kassa, 1942–1944). Évente két kötetben és négy füzetben jelent meg. A kassai Kazinczy Társaság adta ki, s együttműködtek vele az érsekújvári, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, rozsnyói, ungvári, beregszászi, munkácsi és huszti kulturális egyesületek. Már 1939 előtt is ismert munkatársai:...megnyit →
Részletek
Tudományos, irodalmi és művészeti szemle (Kassa, 1942–1944). Évente két kötetben és négy füzetben jelent meg. A kassai Kazinczy Társaság adta ki, s együttműködtek vele az érsekújvári, komáromi, lévai, losonci, rimaszombati, rozsnyói, ungvári, beregszászi, munkácsi és huszti kulturális egyesületek. Már 1939 előtt is ismert munkatársai: Ásgúthy Erzsébet, Bellyei (Zapf) László, Darkó István, Erdélyi Béla, Marék Antal, Mécs László, Schubert Tódor, Szent-Ivány József, Sziklay Ferenc, Szőke Béla, Tamás Lajos, Tichy Kálmán, Varga Imre, Wiek Béla. Tudományos rovata volt a legaktívabb: történelmi, irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok mellett a háttér-régió természettudományi problémáit tárgyaló értekezések is megjelentek benne. A szlovák és ruszin szellemi életre is folyamatosan kitekintett, nemzetiségi munkatársai is voltak. Mai szlovák novellák címmel fordításkötetet adott ki. – Szerk. Sziklay László.
Új Nemzedék
Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig...megnyit →
Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig...megnyit →
Részletek
Művelődési klub. 1961- ben alakult Kassán. Tagjait a két kassai középiskola (gimnázium és ipari) és a kassai felsőoktatási intézmények magyar diákjai, valamint fiatal értelmiségiek alkották. A diákklub mellett működött tánccsoport, énekkar, irodalmi színpad és esztrádcsoport. A tánccsoport művészeti vezetője Hemerka Olga, az énekkaré pedig Roskoványi László volt. Az irodalmi színpad működését szakmailag Suba Emil segítette. A három csoportból állandó jelleggel csak a tánccsoport működött. Az énekkar tevékenysége Roskoványi László távozása után megszakadt. Csak évek múltán szerveződött újjá Havasi József vezetésével Csermely Kórus néven. Az irodalmi színpad felbomlása után jött létre az Új Nemzedék Ifjúsági Klub. Munkáját segítette a Batsányi Körrel való együttműködés. A klub hetente tartott összejöveteleket. Közösségformáló és összetartó ereje megmutatkozott abban is, hogy rendezvényeit nagy létszámban látogatták. Az 1968 utáni időszakban a klub más irányt vett, a törzsgárda lemorzsolódott, más lett a vezetőség, és megváltozott a klub szellemisége is. Működése kisebb-nagyobb kiesésekkel és névváltoztatásokkal fennmaradt. A Fábry Klub Palencsár István vezetésével újra visszatért az Új Nemzedék Ifjúsági Klub eredeti szellemiségéhez és értékszemléletéhez. A folyamatos klubtevékenység csak 1984 után kezdődött el újra. Az ~ név folyamatos jelenléte Kassa magyar kulturális életében a táncegyüttes tevékenységének volt köszönhető, melyet Illés Sándor, Ádám Csaba és Paholics Gábor után, 1982–1988 között Richtarcsík Mihály és Furik Rita emeltek magas színvonalra. Távozásuk után Pribék Gábor és Emőke vezette az együttest, mely a 90-es évek végétől fokozatosan megszűnt.
Új Társaság – Neue Gesellschaft
Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi...megnyit →
Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi...megnyit →
Részletek
Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi és kritikai anyagában ismert írók mellett dilettánsokkal is gyakran találkozunk. Képanyagában néhány író (Farkas István, Darkó István, Győry Dezső stb.) arcképét is megtaláljuk. 1926-tól A cserkész címmel ifj. melléklete is megjelent. – Szerk. Farkas István, Lukinich Frigyes, Rainer Brúnó.
Újságírók Újságja
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának alkalmi lapja (Kassa, 1926. dec. 9.). Egyetlen száma jelent meg 120 nagy formátumú oldalon. Meglepően gazdag és változatos anyaga volt. Az újságírással kapcsolatos tanulmányokon kívül értékes publicisztikai, közgazdasági, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti, irodalomkritikai és művelődési írásokat közölt; gazdag ízelítőt adott a...megnyit →
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának alkalmi lapja (Kassa, 1926. dec. 9.). Egyetlen száma jelent meg 120 nagy formátumú oldalon. Meglepően gazdag és változatos anyaga volt. Az újságírással kapcsolatos tanulmányokon kívül értékes publicisztikai, közgazdasági, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti, irodalomkritikai és művelődési írásokat közölt; gazdag ízelítőt adott a...megnyit →
Részletek
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának alkalmi lapja (Kassa, 1926. dec. 9.). Egyetlen száma jelent meg 120 nagy formátumú oldalon. Meglepően gazdag és változatos anyaga volt. Az újságírással kapcsolatos tanulmányokon kívül értékes publicisztikai, közgazdasági, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti, irodalomkritikai és művelődési írásokat közölt; gazdag ízelítőt adott a kisebbségi lírából és novellisztikából, s kitekintett a kortárs mo.-i és a világirodalomra. – Szerk. Sikora Emil.
Ungár Joób
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt....megnyit →
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt....megnyit →
Részletek
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt. Rövid ideig felelős szerkesztője volt a Kassai Naplónak. Írásai ebben, jogi szakcikkei a Csehszlovák Jogban jelentek meg. A szlovákiai zsidóságról írt nagy tanulmányában részletesen szólt azokról az okokról, melyek a zsidóságnak a magyarságból való nagymértékű kiválását előidézték: az egyik fő ok a mo.-i numerus clausus volt, a másik az a csehszl. törvényes rendelkezés, amely a népszámlálásoknál a zsidóságot nemzetiségnek nyilvánította. – Fm. Ahogy én láttam őket (portrék, 1934); A magyar zsidóság. In: Borsody István szerk.: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 (1938); Vagyunk és leszünk. In: Fazekas József szerk.: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918–1945 (1993); Csehszlovák munkajog (tan., 1937). – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).