Ungváry Ferenc; Ungar
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
Részletek
Ungváry Ferenc (FI)
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára. 1930–1934 között újságíró, 1934–1942 között pedig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője, bemondója, később vezetője, majd a rádió programstatisztikai osztályának vezetője. 1944–1945-ben megjárta Auschwitzot, majd visszakerült korábbi beosztásába. Rádiójátékokat is írt (Apuka, 1934; A rádióbemondó álma, 1935; Matt második lépésre, 1936; Eltűnt egy ember, 1936; Liszt, 1936; Holnap minden jóra fordul, 1942; A gyilkos a függöny mögött jár, 1971); a rádiókrimi szlovákiai meghonosítója. Cseh és szlovák színműveket, hangjátékokat fordított magyarra. – Fm. A pozsonyi magyar színjátszás története I–III. (kéziratban). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Úradné Noviny Župy Abauj-Turňanskej a Mesta Košíc – Abauj-Torna Vármegye és Kassa Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven megjelenő lap (Kassa, 1919–1922). – Szerk. Juraj Bulla.
Urr György
Részletek
(* 1900 Kassa, † 1979 Kassa) Publicista, bibliográfus. 1918 után a Négergyarmat, majd a Jövőnk c. lapot szerkesztette. A 2. vh. alatt munkatársa volt a Magyar Albumnak. 1945 után ritkán publikált, de ő írta a Gyüre Lajos szerkesztette A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában c. mű bibliográfiai részét. Bibliográfiai jellegű írásokat a sajtóban is közölt. – Fm. Az ifjúság és a keresztényszocializmus (1923); Új államrendszer (1925); A magyar munkásság nemzeti alapon való szervezkedésének fontossága (1927); A parlamentarizmus válsága (1929); A szlovenszkói magyar politika tíz esztendeje (1930); Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből (1939).
Urr Ida
(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A...megnyit →
(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A...megnyit →
Részletek
(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A fényrács mágiája (v., 1980); Hernád parti himnuszok (v., 1985).
V. Szabó Rózsi
(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el...megnyit →
(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el...megnyit →
Részletek
Szabó Rózsi (TSZA)
(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el 1973-ban. A Csehszlovák Rádió magyar adásának többtucatnyi hangjátékában, ill. néhány szlovák és magyar filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Máli (Kisfaludy Károly: A kérők); Piroska (Mikszáth Kálmán–Gyárfás Miklós–Örkény István–Tibor Andrašovan: Különös házasság); Zsuzsi (Móricz Zsigmond: Kismadár); Amélia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Terus (Illyés Gyula: Bolhabál); Lewis (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Smeraldina (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Leni (Jean Paul Sartre: Altona foglyai); Lady Bracknell (Oscar Wilde: Hazudj igazat); Regina (Tamási Áron: Énekes madár); Dajka (Karnauth-Brauszevics: Mese a tűzpiros virágról); Siratóasszony (Tamási Áron: Vitéz lélek); Libera (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Asszony (Kopányi György: Igazolatlan ősz); Anna Petrovna (Vlagyimír Konsztantyinov–Borisz Racer: Tíz nap szerelemért); Szalayné (Bartha Lajos: Szerelem); Rablómama (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Annamarie (Henrik Ibsen: Babaotthon); Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Tótné (Örkény István: Tóték); Fjokla Ivanovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba); Andrejevna (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Prenell asszony (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Anya (Karel Čapek: Az anya). – Film: Fekete rózsa (Budapest) – Díjak, elismerések: Szlovák Irodalmi Alap, Nívódíj, 1973; legjobb női alakítás díja. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Várady Béla
(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze,...megnyit →
(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze,...megnyit →
Részletek
Várady Béla (TSZA)
(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, 1971–1981 között művészeti vezetője volt. Közel kétszáz hangjátékban s több szlovák és magyar filmben kapott szerepet. Többször megkapta a szlovák szerzői jogvédő iroda nívódíját. – Főbb színházi szerepei: Matesz: Wilhelm (Kisfaludy Károly: A kérők); Katona (Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás); Simon (Egri Viktor: Szarkafészek); Maurizio (Renato Lelli: Éjféltől hajnalig); Tranio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Laci (Dobozy Imre: Holnap folytatjuk); Curley (John Steinbeck: Egerek és emberek); Sztrümodorosz (Arisztophanész: Lüszisztraté); Atyus (Móricz Zsigmond: Kismadár); Sápadt Béla (Fejes Endre: Rozsdatemető); Hugó (Szigligeti Ede: Liliomfi); Ködmön (Móricz Zsigmond: Úri muri); Maco (Leopold Lahola: A világ négy sarka); Gergely (William Shakespeare: Rómeó és Júlia). Kassai Thália Színpad: Trufaldino (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Egstrand (Henrik Ibsen: Kísértetek); Ignác (Ján Solovič: Kolduskaland); Máté (Tamási Áron: Énekes madár); Szolga (Carlo GoIdoni: Mirandolína); Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Postás (Örkény István: Tóték); Zsevakin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Fortunato (Carlo GoIdoni: A chioggiai csetepaté); Sógor (Kmeczkó Mihály: Mint fű felett az árnyék); Kalamona (Gágyor Péter: Szélkötó Kalamona); István (Tóth László: Az áldozat); Kuruzs (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Ruzante (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Miller (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Candy (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Paál Károly (Csurka István: Döglött aknák); Kántor (Bródy Sándor: A tanítónő); Seress (MüIler Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Feraillon (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Tudós (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Ruckly (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Luka, Nyunin (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái – Medve, Lakodalom); Postás (Görgey Gábor: Galopp a vérmezőn); Bittó halászmester (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Miska (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Sírásó (William Shakespeare: Hamlet); Mihály (Kálmán Imre: Marica grófnő); Csipcsala bácsi (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Díjak: A Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiválja, Életmű-díj, Kisvárda, 1998; A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje, 2003; a Magyar Játékszíni Társaság Hűség díja, 2006; „Kisebbségekért” díj, 2009. – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Varga Imre 1.
(* 1905. okt. 1. Györke, † 1980. dec. 10. Kassa) Ref. püspök. Teológiai tanulmányait Sárospatakon, Losoncon és Halléban végezte. 1929-től Munkácson segédlelkész, 1931-től Rimaszombatban lelkész. Kapcsolatban állt a Sarló mozgalommal. Az 1930-as években a losonci teológián tanított. 1949-től a ref. egyház zsinati tanácsának tagja,...megnyit →
(* 1905. okt. 1. Györke, † 1980. dec. 10. Kassa) Ref. püspök. Teológiai tanulmányait Sárospatakon, Losoncon és Halléban végezte. 1929-től Munkácson segédlelkész, 1931-től Rimaszombatban lelkész. Kapcsolatban állt a Sarló mozgalommal. Az 1930-as években a losonci teológián tanított. 1949-től a ref. egyház zsinati tanácsának tagja,...megnyit →
Részletek
(* 1905. okt. 1. Györke, † 1980. dec. 10. Kassa) Ref. püspök. Teológiai tanulmányait Sárospatakon, Losoncon és Halléban végezte. 1929-től Munkácson segédlelkész, 1931-től Rimaszombatban lelkész. Kapcsolatban állt a Sarló mozgalommal. Az 1930-as években a losonci teológián tanított. 1949-től a ref. egyház zsinati tanácsának tagja, 1953-tól haláláig a Szlovákiai Ref. Egyház zsinati lelkészi elnöke és egyben püspöke volt. Bekapcsolódott a Keresztény Békekonferencia munkájába, egy ideig a csehszlovák ökomenikus tanács elnöke, s két cikluson keresztül a Református Világszövetség alelnöke volt. Az egyházat olykor autoritatív módon irányította; mindvégig jó kapcsolatokat ápolt az állami és pártszervekkel. 1965-ben a Munka Érdemrenddel tüntették ki. Szerkesztette a Baráti Szó, a Református Élet és a Kálvinista Szemlec. újságokat. – Fm. Újszövetségi bevezetés (é. n.); Református keresztyén kis káté (1956).
Varga Lívia
(* 1978. júl. 20. Léva) Színésznő. Szülővárosában járt általános iskolába. Szigetszentmiklóson érettségizett a Batthyányi Kázmér Gimnáziumban (1996). Versmondó művészetével ért el sikereket és kapott több elismerést. Többször vett részt a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulóján Rimaszombatban, Magyarországon az Ady Versmondó Versenyen ért...megnyit →
(* 1978. júl. 20. Léva) Színésznő. Szülővárosában járt általános iskolába. Szigetszentmiklóson érettségizett a Batthyányi Kázmér Gimnáziumban (1996). Versmondó művészetével ért el sikereket és kapott több elismerést. Többször vett részt a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulóján Rimaszombatban, Magyarországon az Ady Versmondó Versenyen ért...megnyit →
Részletek
Varga Lívia (TSZA)
(* 1978. júl. 20. Léva) Színésznő. Szülővárosában járt általános iskolába. Szigetszentmiklóson érettségizett a Batthyányi Kázmér Gimnáziumban (1996). Versmondó művészetével ért el sikereket és kapott több elismerést. Többször vett részt a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulóján Rimaszombatban, Magyarországon az Ady Versmondó Versenyen ért el 1. helyezést, a Békésmegyei Jókai Színház házi versmondó versenyét tanulmányai alatt minden évben megnyerte. Tanulmányait a Békéscsabai Fiatal Színházművészetért Alapítványi Színiiskolában folytatta. A négyéves tanulmányi időszak után 2000-ben szerzett színészi oklevelet, majd Egerbe szerződött és a Komáromi Jókai Színházban is vendégszerepelt. 2005-től a Kassai Thália Színház tagja. – Főbb színházi szerepei: Békésmegyei Jókai Színház: Marie Ange Brouillet (Michel Tremblay: Sógornők); Olívia (Lilian Hellman: A kis rókák). Egri Gárdonyi Géza Színház (2000–2003): Ligyija Ivanovna (Kocsák Tibor–Miklós Tibor: Anna Karenyina); Polgármester lánya (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Candy (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Marilla boszorkány (Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány). Komáromi Jókai Színház: Grófnő (Szomory Dezső: II. József); Anna királyné (Alexander Dumas–Verebes István: Három a testőr). Kassai Thália Színház: Nelli (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Bagira (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Fráter Erzsébet (Egressy Zoltán: Vesztett éden); Pipi (Siegfried Geyer–Rudolf Katscher: Gyertyafény keringő); Zizi (Bach Szilvia: Alt duett); Kozák Erzsébet (Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn); Gizi Gézáné (Örkény István: Tóték); Gertrudis, Öregasszony, Leprás (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Perticsné (Csáth Géza: A Janika); 2. lány (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Hesther Salomon (Peter Shaffer: Equus); Ellen (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Jolán (Molnár Ferenc: Az ördög); Mme Lefebre (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Krisztina (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek); Candy (Bertolt Brecht: Koldusopera); Chris Gorman (Neil Simon: Pletykák); Rica Maca (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Vasutas
Részletek
A csehszlovák államvasutak magyar nyelvű alkalmazottainak közlönye (Kassa, 1920–1932). Kéthetente jelent meg. – Szerk. Borovszky Géza, Frlička Iván.
Vécsey Zoltán
(* 1892. márc. 3. Fogaras [Románia], † 1984. márc. 31. Sümeg [Mo.]) Író, szakíró, tanár. 1914–1919-ben a kassai főgimnázium tanára, 1919-től újságíró (Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Mo.-n telepedett le. Síró város (1931) c. regényét a csehszlovák hatóságok elkobozták. Színműveket is írt. Mo-n...megnyit →
(* 1892. márc. 3. Fogaras [Románia], † 1984. márc. 31. Sümeg [Mo.]) Író, szakíró, tanár. 1914–1919-ben a kassai főgimnázium tanára, 1919-től újságíró (Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Mo.-n telepedett le. Síró város (1931) c. regényét a csehszlovák hatóságok elkobozták. Színműveket is írt. Mo-n...megnyit →
Részletek
(* 1892. márc. 3. Fogaras [Románia], † 1984. márc. 31. Sümeg [Mo.]) Író, szakíró, tanár. 1914–1919-ben a kassai főgimnázium tanára, 1919-től újságíró (Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Mo.-n telepedett le. Síró város (1931) c. regényét a csehszlovák hatóságok elkobozták. Színműveket is írt. Mo-n főleg földrajzi témájú tanulmányai, könyvei jelentek meg. – Fm. János pap (r., 1925); A síró város I–III. (r., 1931); Valse triste (r., 1934); Az őserdő kincse (r., 1941); A Föld országai (1960); Dél-Amerika (1972).
Világszabadság
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspárt kelet-szlovákiai magyar nyelvű lapja (Kassa, 1931–1935). – Szerk. Farkas Zoltán.
Weyde Gizella
(* 1894. aug. 6. Kassa, † 1984. ? Halle an der Salle [Németország]) Művészettörténész, festő, restaurátor. Pozsonyban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd Budapesten, ill. Bécsben folytatott régészeti és művészeti tanulmányokat, 1921–1928 között a pozsonyi városi múzeum művészettörténésze, főleg a pozsonyi barokk művészet foglalkoztatta. Később...megnyit →
(* 1894. aug. 6. Kassa, † 1984. ? Halle an der Salle [Németország]) Művészettörténész, festő, restaurátor. Pozsonyban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd Budapesten, ill. Bécsben folytatott régészeti és művészeti tanulmányokat, 1921–1928 között a pozsonyi városi múzeum művészettörténésze, főleg a pozsonyi barokk művészet foglalkoztatta. Később...megnyit →
Részletek
(* 1894. aug. 6. Kassa, † 1984. ? Halle an der Salle [Németország]) Művészettörténész, festő, restaurátor. Pozsonyban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd Budapesten, ill. Bécsben folytatott régészeti és művészeti tanulmányokat, 1921–1928 között a pozsonyi városi múzeum művészettörténésze, főleg a pozsonyi barokk művészet foglalkoztatta. Később férjhez ment Fritz Leweke templomfestőhoz; Halléba költöztek, ahol főleg restaurátorként működött.
Wick Béla
(* 1873. nov. 10. Kisszeben, † 1955. dec. 25. Kassa) R. k. pap, történész. Teológiai tanulmányait Kassán és Kolozsvárott végezte. 1921–1944 között a kassai teológiai főiskola tanára, 1939–1944-ben rektora. Elsősorban Kassa múltjával, műemlékeivel foglalkozott. Hitbuzgalmi írásokat, fiatal korában elbeszéléseket is írt. – Fm. Az...megnyit →
(* 1873. nov. 10. Kisszeben, † 1955. dec. 25. Kassa) R. k. pap, történész. Teológiai tanulmányait Kassán és Kolozsvárott végezte. 1921–1944 között a kassai teológiai főiskola tanára, 1939–1944-ben rektora. Elsősorban Kassa múltjával, műemlékeivel foglalkozott. Hitbuzgalmi írásokat, fiatal korában elbeszéléseket is írt. – Fm. Az...megnyit →
Részletek
(* 1873. nov. 10. Kisszeben, † 1955. dec. 25. Kassa) R. k. pap, történész. Teológiai tanulmányait Kassán és Kolozsvárott végezte. 1921–1944 között a kassai teológiai főiskola tanára, 1939–1944-ben rektora. Elsősorban Kassa múltjával, műemlékeivel foglalkozott. Hitbuzgalmi írásokat, fiatal korában elbeszéléseket is írt. – Fm. Az eperjesi Kálvária (tan., 1919); A 300 éves kassai Orbán-torony (tan., 1928); A kassai Szent Erzsébet Dóm (tan., 1936); Kassa története és műemlékei (tan., 1941).
Zakariás Sándor
(* 1870. júl. 8. Fehérgyarmat [Mo.], † 1957. okt. 27. Kassa) Író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. –...megnyit →
(* 1870. júl. 8. Fehérgyarmat [Mo.], † 1957. okt. 27. Kassa) Író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. –...megnyit →
Részletek
(* 1870. júl. 8. Fehérgyarmat [Mo.], † 1957. okt. 27. Kassa) Író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. – Fm. Regék a drágakövekről (1903); Várregék 1–2 (1904–1908); A Vág eredete (1905); Sóvár (1907); Torna (1908); Művészettörténeti tanulmányok (1908); Bolyongások Olaszországban (1909); Erdélyi várregék (1940). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Zsidó Hírlap 1.
Részletek
Társadalmi, irodalmi és gazdasági hetilap (Kassa, 1921. dec. 1.–1922. máj. 23.). Magyar és részben héber nyelven jelent meg. – Szerk. Friedmann Náthán.
Zsidó Újság
Részletek
Társadalmi hetilap (Kassa, 1931). Mindössze 12 száma jelent. – Szerk. Juhász Árpád.