Rákos Péter

(* 1925. febr. 14. Kassa, † 2002. aug. 15. Prága [Csehország]) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Kassán érettségizett (1943), 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A második vh. után a prágai Károly Egyetemen tanult, ahol filozófia–történelem szakos oklevelet szerzett (1950). 1950-től az egyetem magyar szemináriumának oktatója, docense...megnyit →

(* 1925. febr. 14. Kassa, † 2002. aug. 15. Prága [Csehország]) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Kassán érettségizett (1943), 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A második vh. után a prágai Károly Egyetemen tanult, ahol filozófia–történelem szakos oklevelet szerzett (1950). 1950-től az egyetem magyar szemináriumának oktatója, docense...megnyit →
Részletek

Rákos Péter (FI)
(* 1925. febr. 14. Kassa, † 2002. aug. 15. Prága [Csehország]) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Kassán érettségizett (1943), 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A második vh. után a prágai Károly Egyetemen tanult, ahol filozófia–történelem szakos oklevelet szerzett (1950). 1950-től az egyetem magyar szemináriumának oktatója, docense (1964), professzora (1990). Az irodalomtudomány kandidátusa (1960), doktora (1989). Kutatási területe: a magyar irodalom története, a cseh–magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok, valamint az irodalomelmélet. Műfordítói munkássága is jelentős, magyar írók műveit fordította cseh nyelvre (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Füst Milán, Ottlik Géza), sokat tett a magyar irodalom csehországi megismertetéséért, utószókat, bevezető tanulmányokat írt, antológiákat, írói válogatásokat készített a magy. irodalomból, 1971-ben cseh nyelvű magyar irodalmi lexikont adott ki. (Slovník spisovatelů – Maďarsko). Több magyar és nemzetközi szakmai társaság és szervezet tagja (1998-ban az MTA külső tagja lett, egy időben a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság elnöki tisztét is betöltötte), tudományos tanácskozások résztvevője, előadója volt. Oroszlánrészt vállalt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (1990) létrehozásában, melynek első elnökévé is őt választották, s elnöke volt a pozsonyi Márai Sándor Alapítványnak is. – Főbb díjak: A Magyar Népköztársaság Munka Érdemrendjének Arany Fokozata (1982); Madách Imre-díj (1987); a Márai Alapítvány Nyitott Európáért Díja (1998); Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2000). – Fm. Tények és kérdőjelek (tan., 1971); Az irodalom igaza (tan., 1987); Prágai őrjárat (tan., 1995). Nemzeti jelleg. A miénk és a másoké. Öncsalások és előítéletek mint történelemformáló tényezők (tan., 2000); Mravouprosté epištoly – ni kázání, ni kárání (tan., 2000). – Ir. Filep Tamás Gusztáv – G. Kovács László: Rákos Péter 1925–2002 (2005).
Reggeli Kurír
Részletek
Heti riport- és sportlap (Kassa, 1929–1931). A Hétfői Kurír folytatójaként jelent meg. 1931. nov. 30-tól Heti Kurír néven élt tovább. – Szerk. Guttman Miklós, György Ferenc, Volossynovich Béla, Guttman Arnold, Guttman László.
Reiter István 1.

(* 1944. okt. 21. Kassa, † 2024.júl. 15.) Hegedűművész, karmester, zeneszerző és tanár. Az általános iskolát Kassán (1950−1958) végezte, majd a Pozsonyi Konzervatórium növendéke volt (1958−1963), ezt követően a Kassai Konzervatóriumba járt (1963−1965), és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1969). 1968-tól 1996-ig a...megnyit →

(* 1944. okt. 21. Kassa, † 2024.júl. 15.) Hegedűművész, karmester, zeneszerző és tanár. Az általános iskolát Kassán (1950−1958) végezte, majd a Pozsonyi Konzervatórium növendéke volt (1958−1963), ezt követően a Kassai Konzervatóriumba járt (1963−1965), és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1969). 1968-tól 1996-ig a...megnyit →
Részletek

id. Reiter István (SZM)
(* 1944. okt. 21. Kassa, † 2024.júl. 15.) Hegedűművész, karmester, zeneszerző és tanár. Az általános iskolát Kassán (1950−1958) végezte, majd a Pozsonyi Konzervatórium növendéke volt (1958−1963), ezt követően a Kassai Konzervatóriumba járt (1963−1965), és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1969). 1968-tól 1996-ig a Szlovák Filharmónia tagja és koncertmestere, 1997-től 2005-ig a Pozsonyi Konzervatóriumban tanított. A Cappella Istropolitana, a Szlovák Vonósnégyes, a Franz Lehár Orchester (Bécs), Pressburger Solisten, Slovakia Solisten és számos együttes gyakori vendége. Együttműködött többek között a következő művészekkel: Sergiu Celibidache, Carlo Cecchi, Ferencsik János, Riccardo Muti, Claudio Abbado, Paavo Jarvi, Václav Neumann, Zdeněk Košler, Václav Smetáček, Libor Pešek, Ladislav Slovák, Rajter Lajos, Fischer Ádám, Aram Khachaturian, Bohdan Warchal, Nino Rota, Ennio Morricone, Henrik Schering, Yehudi Menuhin, Kovács Dénes, Leonid Kogan, Igor Oistrach, Giddon Kremer, Viktor Pikaisen, Csaba Péter, Starker János, Jozef Podhoranský, Heinrich Schiff, Alfred Brendel, Maurizio Pollin, Schiff András, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Fischer Annie, Jan Panenka, Halina Czerny Stefanska, Maurice André, Placido Domingo, Alfredo Kraus, Renata Scotto, Angela Gheorghiu, Josefine Baker, Gregor József. Pályafutása során több száz tévé-, rádió- és hanglemezfelvétel készült vele. 1997-től zenetanári tevékenysége mellett a szóló, ill. a bécsi zene nagy ismerőjévé, „Stehgeiger”-ré tökéletesítette magát. Könnyedén váltogatja a különböző stílusokat: a klasszikust, a bécsi szalonzenét (Strauss, Kálmán, Lehár) és a modern tánczenét (Cha-cha, Rock, Swing, Samba). Hosszú évek óta rendszeresen részt vesz a legnívósabb bécsi bálokon (Der Ball der Wiener Philharmoniker, Wiener Ärzteball, Wiener Polizeiball, Techniker-Cercle, Bonbon Ball, Wiener Blumenball, Ball der Philharmonie in Essen, Münchner Wiener Ball, „Moskauer Ballnacht” im Wiener Rathaus), és itthon (Nitrianský župný bál, Skalický župný bál, Medický ples – Bratislava, Bamabal – Bratislava, Filharmonický ples, Bratislavský ples, Weber-Terranova ples, Medický ples, Ples Ľudovej banky). Fiával, ifj. Reiter Istvánnal „Reiter Duó” néven rendszeresen fellép bel- és külföldön. Az „Andreas Kvartett” állandó tagja.
Reiter Zoltán

(* 1974. aug. 5. Kassa) Színész. Az általános iskolát és gimnáziumot szülővárosában végezte. Az érettségi után Pozsonyban a Színművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1997-ben végzett. 1992–93-ban a Komáromi Jókai Színház társulatának a tagja. 1997–98 között a Miskolci Nemzeti Színházban tevékenykedett, majd 1998–2009 között a Kecskeméti Katona József...megnyit →

(* 1974. aug. 5. Kassa) Színész. Az általános iskolát és gimnáziumot szülővárosában végezte. Az érettségi után Pozsonyban a Színművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1997-ben végzett. 1992–93-ban a Komáromi Jókai Színház társulatának a tagja. 1997–98 között a Miskolci Nemzeti Színházban tevékenykedett, majd 1998–2009 között a Kecskeméti Katona József...megnyit →
Részletek

Reiter Zoltán (TSZA)
(* 1974. aug. 5. Kassa) Színész. Az általános iskolát és gimnáziumot szülővárosában végezte. Az érettségi után Pozsonyban a Színművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1997-ben végzett. 1992–93-ban a Komáromi Jókai Színház társulatának a tagja. 1997–98 között a Miskolci Nemzeti Színházban tevékenykedett, majd 1998–2009 között a Kecskeméti Katona József Színházban játszott. 2009-től a Kassai Thália Színház társulatának tagja, s 2011-től egyúttal az egri Gárdonyi Géza Színház vendégművésze is. – Főbb színházi szerepei: Kedves kolléga (Slawomir Mrożek: Elvarázsolt éjszaka); Rendőrfőnök (Iszaak Dunajevszkij: Szabad szél); Az örök Török (Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös); Rumenka (Dusan Kovačević: III. Radován); Bernard (Arthur Miller: Az ügynök halála); Tégla (Weöres Sándor: Csalóka Péter); Bouton (Mihail Bulgakov: Álszentek összeesküvése); Adolf (Spiró György: Liliomfiék az Alföldön); Füles (Karinthy Frigyes: Játsszunk Micimackót); Káin (Sütő András: Káin és Ábel); Tóni (Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő); Benvolio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Halál (Sibylle Berg: Helge élete); Hlesztakov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Floridor (Lucien Hervé: Nebántsvirág); Vojnyickij (Anton Pavlovics Csehov: A Manó); Ernesto Roma (Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit); Renegát (Hubay Miklós: Elnémulás); Cirkuszigazgató (Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok); Plumpudding, borbély (Huszka Jenő–Martos Ferenc: Bob herceg); dr. Juhos Buda, rendőrőrnagy (Tasnádi István: Finito); Kölyök (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Hud (Galt Macdermot–James Rado–Gerome Ragni: Hair); Beszélő tücsök (Carlo Collodi: Pinokkió); Florimond Herve, zeneszerző (Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya); Fekete Péter (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Ibolya Ede, költő és zsurnaliszta (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Díjak, elismerések: Radó-díj, 2005. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Renaissance
Kultúregyesület (Kassa, 1925). Irodalmi szekcióját négy éven keresztül Jarnó József vezette. Tagjai nagy részben a kassai magyar nemzetiségű polgári baloldali fiatal értelmiségiek soraiból verbuválódtak. A klub tevékenysége főleg a világ- és a magyar irodalom terjesztésére irányult. Vezetőik közül nem egyet megtalálhatunk a Kazinczy Társaság...megnyit →
Kultúregyesület (Kassa, 1925). Irodalmi szekcióját négy éven keresztül Jarnó József vezette. Tagjai nagy részben a kassai magyar nemzetiségű polgári baloldali fiatal értelmiségiek soraiból verbuválódtak. A klub tevékenysége főleg a világ- és a magyar irodalom terjesztésére irányult. Vezetőik közül nem egyet megtalálhatunk a Kazinczy Társaság...megnyit →
Részletek
Kultúregyesület (Kassa, 1925). Irodalmi szekcióját négy éven keresztül Jarnó József vezette. Tagjai nagy részben a kassai magyar nemzetiségű polgári baloldali fiatal értelmiségiek soraiból verbuválódtak. A klub tevékenysége főleg a világ- és a magyar irodalom terjesztésére irányult. Vezetőik közül nem egyet megtalálhatunk a Kazinczy Társaság tagjai között is. Az ő meghívásukra látogatott Kassára több jelentős magyar író, többek között Móricz Zsigmond.
Revü 2.
Részletek
Színházi hetilap (Kassa, 1922. okt. l.–nov. 4.). – Szerk. Fiedler József, Örvössy Géza.
Richtarcsík Mihály

(* 1958. júl. 22. Kassa) Népművelő, koreográfus, néptáncpedagógus. Kassán érettségizett (1977), Pozsonyban népművelési szakiskolát végzett (1979). A Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttes titkára (1979–1980), a Csemadok kassai járási titkárságának szakelőadója, a kassai Új Nemzedék Néptánc Együttes művészeti vezetője és koreográfusa (1982–1988), a Csemadok KB...megnyit →

(* 1958. júl. 22. Kassa) Népművelő, koreográfus, néptáncpedagógus. Kassán érettségizett (1977), Pozsonyban népművelési szakiskolát végzett (1979). A Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttes titkára (1979–1980), a Csemadok kassai járási titkárságának szakelőadója, a kassai Új Nemzedék Néptánc Együttes művészeti vezetője és koreográfusa (1982–1988), a Csemadok KB...megnyit →
Részletek

Richtarcsík Mihály (FI)
(* 1958. júl. 22. Kassa) Népművelő, koreográfus, néptáncpedagógus. Kassán érettségizett (1977), Pozsonyban népművelési szakiskolát végzett (1979). A Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttes titkára (1979–1980), a Csemadok kassai járási titkárságának szakelőadója, a kassai Új Nemzedék Néptánc Együttes művészeti vezetője és koreográfusa (1982–1988), a Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttesének művészeti vezetője és koreográfusa (1988–1992), 1992-től napjainkig szabadúszó néptáncoktató, koreográfus. 1994–1995 között a venezuelai Gyöngyösbokréta Táncegyüttes művészeti vezetője. Néptáncot oktatott Szl.-n kívül Mo.-n, Szerbiában, Romániában, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Csehországban, Venezuelában és az USA-ban. A hazai és külföldi amatőr együttesen kívül koreográfiákat alkotott olyan hivatásos együtteseknek mint a Magyar Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes, a székelyudvarhelyi Udvarhely Táncműhely vagy a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Több alkalommal szerepelt a Szlovák Televízió Kapura c. népművészeti műsorában is. A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség elnöke (1993–2000), 2009-től a Táncfórum elnökségi tagja. Rendszeresen foglalkozik néptáncgyűjtéssel is, valamint hazai és magyarországi néptáncversenyek zsűritagja. Évekig rendezőtársa, később főrendezője volt a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély és a zselízi Országos Népművészeti Fesztivál népművészeti műsorainak, 1987-től előadója és szervezője a Szlovákiai Magyar Országos Táncháztalálkozóknak és táncháztáboroknak. Jelenleg a kassai Thália Színház művészeti titkára. Munkásságáért a Csemadok-érem Bronz fokozatával tüntették ki (1989).
Roham
Részletek
A kommunista ifjúság testnevelési havilapja (Kassa, 1923–1925). 10 száma jelent meg. – Szerk. Pajtás Ferenc, Gasparik Vince, Goldhammer Géza.
Roskoványi István
(* 1946. ápr. 12. Kassa, † 2002. nov. 11. Kassa) Festő, 1971–1976-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1976–1984- ben a kassai Iparművészeti Középiskola tanára volt. Kezdetben dinamikus ecsetkezelésű tájképeket festett. Tudatos követője volt Jakoby Gyulának, ez főleg sokalakos kompozícióin nyilvánult meg. Expresszív erővel ábrázolta...megnyit →
(* 1946. ápr. 12. Kassa, † 2002. nov. 11. Kassa) Festő, 1971–1976-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1976–1984- ben a kassai Iparművészeti Középiskola tanára volt. Kezdetben dinamikus ecsetkezelésű tájképeket festett. Tudatos követője volt Jakoby Gyulának, ez főleg sokalakos kompozícióin nyilvánult meg. Expresszív erővel ábrázolta...megnyit →
Részletek
(* 1946. ápr. 12. Kassa, † 2002. nov. 11. Kassa) Festő, 1971–1976-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1976–1984- ben a kassai Iparművészeti Középiskola tanára volt. Kezdetben dinamikus ecsetkezelésű tájképeket festett. Tudatos követője volt Jakoby Gyulának, ez főleg sokalakos kompozícióin nyilvánult meg. Expresszív erővel ábrázolta az „utca emberét” a mindennapok forgatagában. Többször nyert díjat a kassai Festészeti Biennálén (1982, 1986), 1987-ben Martin Benka-díjat kapott.
Rössler Mária Irén; Winckler Ernőné
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben...megnyit →
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben...megnyit →
Részletek
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben Mo.-ra költözött. – Fm. Magyar domonkos rendi példák és legendák (tan., 1927); Az életről és a szerelemről dalolok (v., 1930). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Rovás Polgári Társulás
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Részletek
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint a képzőművészet, tárgyalkotó művészet, irodalom területén rendezett előadásokkal és szimpóziumokkal, továbbá webdizájnnal, művészeti logisztikával, újságírással és kiadói tevékenységgel is. Tehetséggondozó programja keretében évente több csoportos és önálló kiállítást, szimpóziumot, workshopot, alkotótábort, továbbképzést és kurzust szervez különböző célcsoportoknak. Eredeti központja Szepsiben volt, ahol sikeresen működtette a Rovás Városi Galériát. 2010-től Kassán a Löffler-villában van a székhelye. – Kiadója a Rovart háromnyelvű művészeti, kulturális és művelődési portálnak (2004), főszerkesztője Kovács Ágnes. – Alkotótáborai folyamatosan mestertáborokká alakultak át, amelyek eNRA – Nemzetközi Rovás Alkotóközösség néven több helyszínen működnek (Erdély, Tihany, Kassa). – Működtetője a széleskörű kapcsolatokkal rendelkező Rovás Szabadakadémiának (Löffler Akadémia), amely a kortárs és klasszikus értékeket képviselő képzőművészet és magyar kultúra képzési központja, Szabadművészeti Esti Iskolával, festészeti, szobrászati és grafikai műhelyekkel, műtermekkel. – Díj: Pro Cultura Hungarica-díj (2010). – Vezető: Szabó Ottó (1994).
Sáfár Katalin; Ligeti Edit
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen...megnyit →
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen...megnyit →
Részletek
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen önéletrajzi fogantatású regénye 1935-ben, abban a tízkötetes sorozatban jelent meg, melyet a budapesti Franklin Kiadó csehszlovákiai magyar íróktól adott ki. – Fm. Mégsem történt semmi (r., 1935). – Ir. Sándor László: Fiatal szlovákiai írónő (Korunk, 1936, 695); Marék Antal: Mégsem történt semmi (Magyar Írás, 1936/7); Turczel Lajos: Elfelejtett évfordulók 1994-ben (Szabad Újság, 1994. dec. 28.).
Salkaházi Sára; Schalkház

(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a...megnyit →

(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a...megnyit →
Részletek

Salkaházi Sára (FI)
(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a szociális testvérekkel, majd 1929-ben felvételét kérte a Szociális Testvérek Társaságába. Első fogadalmát 1930 pünkösdjén Kassán tette le. 1932 őszétől Komáromba helyezték, ahol karitatív és hitoktatói munkát végzett és lapot szerkesztett. (Katholikus Nő). 1919-től publikált (Az Esti Újság, A Nép, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Esterházy Lujzával segítették az Actio Catholica magyar vezetésű osztályának megalakulását, és létrehozták a Katholikus Nőszövetséget; 1937-ig a mozgalom országos vezetője volt. 1937-ben Budapestre költözött a rend anyaházába. 1938-ban a Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetségében dolgozott. 1938–1939-ben a Szepesi, Kassai, majd a Técsői és Rahói (Kárpátalja) járás szociális előadója. 1939-ben a Katholikus Női Szociális Képzőben is tanított. 1940 pünkösdjén szerzetesi örökfogadalmat tett, s elkezdte az első magyar Munkásnő Főiskola építését. 1941 febr.-jától a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője. A német megszállás és zsidóüldözés idején a szociális testvérekkel részt vett az üldözöttek bujtatásában és menekítésében. Csaknem száz személy köszönhette neki életét. 1944. dec. 27-én a nyilasok körülzárták a vezetése alatt álló munkásnőotthont, több társával együtt elhurcolták, és a Dunába lőtték őket. – 2006. szept. 17-én a budapesti Szt. István-bazilika előtti téren XVI. Benedek pápa 2006. ápr. 26-i dekrétuma alapján boldoggá avatták. – Fm. Fekete furulya (elb., 1926); Ének és sóhaj (Krisztus-legendák, 1947).
Sándor Imre
(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új...megnyit →
(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új...megnyit →
Részletek
(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új bor, 1927; Különös ember, 1927), ezeket Kassán kívül Budapesten is bemutatták. – Fm. Boldogság (elb., 1918); Asszonyok (elb., 1926); Lángoló út (r., 1928); Mesebeli herceg (mesejáték, 1940).
Sándor László
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a...megnyit →
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a...megnyit →
Részletek
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a losonci Figyelőnek, s uo. egyik alapítója az Indulásnak. 1937-ben elnöke lett a helyi népfrontos ifj. egyesületnek, a Tűznek. 1938-ban Kassára költözött, s ott, majd Ungvárott dolgozott magánhivatalnokként. A szovjet Kárpát-Ukrajnából 1962-ben költözött Bp.-re, ahol a leghosszabb ideig (1966–1978) a Gorkij Könyvtár igazgatójaként működött. – A 30-as években tűnt fel cikkeivel; állandó külső munkatársa lett a Magyar Újságnak és a Magyar Napnak. 1935-ben átvette Fábrytól a Korunk csehszlovákiai képviseletét, s 1940-ig több mint 50 cikke, kritikája jelent meg a lapban. – Műfordítói tevékenységét cseh és szlovák művekkel kezdte. 1945 után Ungvárott tucatnyi könyvet fordított orosz és ukrán íróktól. Mint az ungvári képtár igazgatója képzőművészeti tanulmányokat is írt, s Ungváron magyar népmeséket és a kárpátaljai magyar írók alkotásaiból összeállított antológiákat is kiadott. – 1962 után Bp.-en számos tanulmányt és ismertetést írt a csehszl. magyar, a cseh, a szlovák és a szovjet irodalom kérdéseiről. Szerkesztői tevékenysége is jelentős: 1945 után az ő összeállításában jelentek meg Sáfáry László, Rudnóy Teréz, Vozári Dezső vál. kötetei, valamint az Ez volt a Sarló c. tanulmánygyűjtemény. – Fm. Glück Gábor (ukránul, mon., 1959); Magyar népmesék (1954); Grabovszky Emil élete és munkássága (oroszul, mon., 1962); Hazánk: Kelet-Európa (tan., 1979); Hidak partok között (tan., 1988).
Sarlós József; Strakbauer
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű...megnyit →
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű...megnyit →
Részletek
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű hátraszaltó világelsősége. Tizennégyszeres magyar válogatott. 1935-ben a Budapesten rendezett Főiskolai Világbajnokságon csapatban és gyűrűn világbajnok lett. Az 1936-os berlini olimpián a magyar tornaválogatottal hatodik helyezést ért el. A második vh. után Galgócon, majd Komáromban gimnáziumi testnevelő tanár. A Kelet-szlovákiai Vasmű építése idején fizikai munkás Szepsiben, ahol később nyugdíjazásáig a magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára volt.
Sárosi Árpád
(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919...megnyit →
(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919...megnyit →
Részletek
(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919 előtt több színművét mutatták be a kassai Nemzeti Színházban. – Fm. Költemények (1887); Ifjú évek (v., 1891); Teréz (v., 1901); Én már elindultam (v., 1918); Áldozom a napnak (v., 1930).
Schönherz Zoltán
(* 1905. júl. 25. Kassa, † 1942. okt. 9. Budapest [Mo.]) Újságíró, kommunista aktivista. A prágai egyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. Az 1930-as évek közepén több mint egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Hazatérve...megnyit →
(* 1905. júl. 25. Kassa, † 1942. okt. 9. Budapest [Mo.]) Újságíró, kommunista aktivista. A prágai egyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. Az 1930-as évek közepén több mint egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Hazatérve...megnyit →
Részletek
(* 1905. júl. 25. Kassa, † 1942. okt. 9. Budapest [Mo.]) Újságíró, kommunista aktivista. A prágai egyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. Az 1930-as évek közepén több mint egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Hazatérve egyik megszervezője és irányítója volt a Magyar Fiatalok Szövetségének. Rendszeresen publikált a CSKP szlovák és magyar nyelvű lapjaiban. Az első bécsi döntést követően bekapcsolódott a magyarországi kommunista mozgalomba, a KMP egyik titkára, a párt kassai területi szervezetének vezetője lett. A Függetlenségi Bizottság egyik szervezője és irányítója volt; közreműködött az illegális Szabad Nép szerkesztésében is. 1942 nyarán letartóztatták, halálra ítélték, és kivégezték.
Skronka Tibor; Szőgyéni

(* 1962. júl. 23. Párkány) Színész. Az alapiskolát Szőgyénben végezte; Zselízen érettségizett 1980-ban, amikor is – a szőgyéni műkedvelő színjátszó csoportban nyújtott alakításai nyomán – felvették a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához. Kétéves sorkatonai szolgálata után Kassára került vissza, majd 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi...megnyit →

(* 1962. júl. 23. Párkány) Színész. Az alapiskolát Szőgyénben végezte; Zselízen érettségizett 1980-ban, amikor is – a szőgyéni műkedvelő színjátszó csoportban nyújtott alakításai nyomán – felvették a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához. Kétéves sorkatonai szolgálata után Kassára került vissza, majd 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi...megnyit →
Részletek

Skronka Tibor (SZM)
(* 1962. júl. 23. Párkány) Színész. Az alapiskolát Szőgyénben végezte; Zselízen érettségizett 1980-ban, amikor is – a szőgyéni műkedvelő színjátszó csoportban nyújtott alakításai nyomán – felvették a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához. Kétéves sorkatonai szolgálata után Kassára került vissza, majd 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi Színművészeti Főiskola színész szakát. 1987–1994 között a Matesz komáromi társulatának, ill. a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Ezt követően pályát módosított. 2012-től ismét a Komáromi Jókai Színház színésze. – Főbb színházi szerepei: Fábry Zoltán (Mészáros László: Egy tanú idézése); Stroud (Percs Zejtuncjan: Egy szabad ember); Oresztész (Gyurkó László: Szerelmem Elektra); Ernő (Csiky Gergely: Nagymama); Káin (Sütő András: Káin és Ábel); Dodó (Ivan Bukovčan: Keringő a pókhálóban); Józsi (Schwajda György: Segítség); Rudi (Szép Ernő: Vőlegény); Harold (Colin Higgins: Maude és Harold); Macro (Háy Gyula: CAliguLÓ); dr. Zoltán (Márai Sándor: Kaland); Perényi Ferenc (Háy Gyula: Mohács); Z (Csurka István: Deficit); Esterházy János gróf (Ébert Tibor: Esterházy); Jang Szun (Bertolt Brecht: Szecsuáni jóember); Fiú (Móricz Zsigmond: Csibe); De Valmonté herceg (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Damis (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Samu (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Ermitázsov (Vlagyimír Vlagyimírovics Majakovszkij: Gőzfürdő); Az ember (Schwajda György: Segítség); Peter Mirepoix (Illyés Gyula: Tiszták); Florindo aretusi (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Abbé (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Spielberger Leó
(* 1898. febr. 4. Kassa † [Izrael]) Újságíró, színműíró, lapszerkesztő. 1920 után különböző lapoknál (Kassai Napló, A Reggel, Magyar Újság, Sportvilág) dolgozott, felelős szerkesztője volt a kassai Friss Híreknek, elnöke a zsidó Poale-Zion egyesületnek, 1934-ben német–magyar Zsidó Évkönyvet állított össze. Bemutatták néhány drámáját (Temetés;...megnyit →
(* 1898. febr. 4. Kassa † [Izrael]) Újságíró, színműíró, lapszerkesztő. 1920 után különböző lapoknál (Kassai Napló, A Reggel, Magyar Újság, Sportvilág) dolgozott, felelős szerkesztője volt a kassai Friss Híreknek, elnöke a zsidó Poale-Zion egyesületnek, 1934-ben német–magyar Zsidó Évkönyvet állított össze. Bemutatták néhány drámáját (Temetés;...megnyit →
Részletek
(* 1898. febr. 4. Kassa † [Izrael]) Újságíró, színműíró, lapszerkesztő. 1920 után különböző lapoknál (Kassai Napló, A Reggel, Magyar Újság, Sportvilág) dolgozott, felelős szerkesztője volt a kassai Friss Híreknek, elnöke a zsidó Poale-Zion egyesületnek, 1934-ben német–magyar Zsidó Évkönyvet állított össze. Bemutatták néhány drámáját (Temetés; Ordíts, szegényember); jiddis és héber nyelvű színpadi műveket fordított magyarra. Németül könyvet írt Masaryk és a zsidók kapcsolatáról, valamint Edvard Benešről. 1938-ban Izraelbe távozott. – Fm. Gól (elb., 1921); Masaryk und die Juden (tan., 1933); Beneš – Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Sebestyén Józseffel, 1934).
Sporthírek
Részletek
Heti sportlap (Kassa, 1925. jún. 3-tól aug. 10-ig). – Szerk. Schiffer Imre.
Sportvilág 1.
Részletek
Heti sportlap (Kassa, 1921–1922). – Szerk. Meisl Lajos, Lusztig Pál, Spielberger Leó.
Surányi Lajos; Galgóczy János
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
Részletek
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a kassai katonatanács, majd a munkástanács egyik vezéralakja. 1920-ban a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján nemzetgyűlési képviselővé választották. 1921 elején részt vett a szlovákiai kommunista párt megalakításában, és annak képviselői klubjába ült át. 1922-ben rendezetlen állampolgársága miatt megfosztották képviselői mandátumától és kiutasították Csehszl.-ból, amelyet azonban csak 1929-ben hagyott el véglegesen. Mo.-n való letelepedését követően Miskolcon, majd Budapestén élt. Történeti jellegű tanulmányokat írt. – Fm. A dunai népek tragédiája és Csehszlovákia (tan., 1929); Masaryk vétke a dunai népek ellen (tan., 1931).
Szabadi Emőke Bocsárszky Attiláné

(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti);...megnyit →

(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti);...megnyit →
Részletek

Szabadi Emőke (TSZA)
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti); Vilma (Kisfaludy Károly: Csalódások); Fekete özvegy (Nikosz Kazantzakis: Zorba, a szabad ember); Hortenzia (Cibula Péter: Cirkuszi álom); I. lány (Gál Sándor: A pokol kapujában); Emmi (Egressy Zoltán: Három koporsó); Színészkirálynő (William Shakespeare: Hamlet); Olga (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Szofer Lébi lánya (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Miss Dennis (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Ágnes (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Helén (Csáth Géza: A Janika); Julcsa (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Kitty (Bertolt Brecht: Koldusopera); Kórustag (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Szabadság
Részletek
Kormánytámogató közéleti napilap (Kassa, 1921. jan.–1922. febr.). – Szerk. Kendi Zoltán, Rácz Elek.
Szabó Adorján Aladár
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
Részletek
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa múltjában (1909); Abaúj vármegye és Kassa városa az I. Rákóczi Ferenc és a Thököly-féle felkelések korában (1910); A kassai jezsuiták és ferencesek végnapjai és II. József császár Kassán (1913); A kassai ferencesek a régmúlt századokban (1941); Baróti Szabó Dávid kassai társasága (1942); A leleszi prépostság vázlatos története (1944).
Szabó Pál

(* 1968. júl. 7. Kassa) Fizikus, tudományos kutató. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1986). A kassai P. J. Šafárik Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1991). 1991-től a SZTA kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 2010-től az Alacsony Hőmérsékletű Fizika Osztályának vezetője, a Šafárik...megnyit →

(* 1968. júl. 7. Kassa) Fizikus, tudományos kutató. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1986). A kassai P. J. Šafárik Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1991). 1991-től a SZTA kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 2010-től az Alacsony Hőmérsékletű Fizika Osztályának vezetője, a Šafárik...megnyit →
Részletek

Szabó Pál (csa)
(* 1968. júl. 7. Kassa) Fizikus, tudományos kutató. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1986). A kassai P. J. Šafárik Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1991). 1991-től a SZTA kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 2010-től az Alacsony Hőmérsékletű Fizika Osztályának vezetője, a Šafárik Egyetem oktatója. 1998-ben PhD-fokozatot szerzett a magas hőmérsékletű szupravezetőkről írt disszertációjával. 1993–1999-ben ösztöndíjasként a németországi Max Planck Intézetben, a franciaországi CNRS-ben és a Grenoble-i Erős Mágneses Terek Laboratóriu-mában járt tanulmányúton. 2000–2003 között megszakításokkal meghívott kutatóként 9 hónapot töltött a Grenoble-i J. Fourier Egyetemen. 2004–2008 között több ízben vendégkutató volt a madridi UAM Egyetemen. Kutatási területe az alacsony hőmérsékletű fizika, elsősorban a szupravezető anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 2007–2010-ben spanyol kollégákkal közösen alacsony hőmérsékletű pásztázó alagút-elektronmikroszkópot épített a kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetben. A berendezés segítségével az atomok szintjén vizsgálhatók bizonyos fémes anyagok fizikai tulajdonságai nagyon alacsony hőmérsékleteken és erős mágneses térben. Szlovákiai és külföldi folyóiratokban eddig közel 90 tudományos közleménye jelent meg. Közreműködött a Szlovák Televíziónak az alacsony hőmérsékletű fizikáról készült ismeretterjesztő filmjének elkészítésében (2010). – Díjak, szakmai elismerések: A fiatal fizikusok szlovákiai versenyének többszörös nyertese; Az Év Fiatal Tudósa (2002); a Thomson ISI WOS elismerése, mint a szupravezetés terén gyakran idézett szerző (2003); az SZTA publikációs versenyének 1. helyezettje (2003); az SZTA díja a szupravezetés terén elért kiváló eredményekért; az SZTA díja a tudományos infrastruktúra fejlesztéséért.
Szakál Gábor
(* 1945. szept. 26. Kisráska) 1963-ban Kassán érettségizett a Magyar Tanítási nyelvű Ipariskolában. 1971-ben ének szakot végzett a pozsonyi konzervatóriumban. 1971–1973-ban a Katonai Művészegyüttes szólistája, 1973-tól a kassai Állami Színház tagja, 1974-től magánénekese. Önálló műsorokban és hangversenyeken is gyakran szerepel. Zenei rendezőként, korrepetítorként számos...megnyit →
(* 1945. szept. 26. Kisráska) 1963-ban Kassán érettségizett a Magyar Tanítási nyelvű Ipariskolában. 1971-ben ének szakot végzett a pozsonyi konzervatóriumban. 1971–1973-ban a Katonai Művészegyüttes szólistája, 1973-tól a kassai Állami Színház tagja, 1974-től magánénekese. Önálló műsorokban és hangversenyeken is gyakran szerepel. Zenei rendezőként, korrepetítorként számos...megnyit →
Részletek
(* 1945. szept. 26. Kisráska) 1963-ban Kassán érettségizett a Magyar Tanítási nyelvű Ipariskolában. 1971-ben ének szakot végzett a pozsonyi konzervatóriumban. 1971–1973-ban a Katonai Művészegyüttes szólistája, 1973-tól a kassai Állami Színház tagja, 1974-től magánénekese. Önálló műsorokban és hangversenyeken is gyakran szerepel. Zenei rendezőként, korrepetítorként számos alkalommal közreműködött a kassaiThália Színpad, ill. Kassai Thália Színház zenés darabjainak színrevitelénél.
Szaszák György 1.

(* 1953. febr. 20. Alsólánc) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–1994 között az Új Szó napilap kassai tudósítója, szerkesztője. Rendszeresen beszámolt a kelet-szlovákiai művészeti eseményekről, különösképpen a magyar művészek kiállításairól. 1994–1999 között a Csemadok kassai városi választmányának titkára. 1999–2003 között a Szlovák...megnyit →

(* 1953. febr. 20. Alsólánc) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–1994 között az Új Szó napilap kassai tudósítója, szerkesztője. Rendszeresen beszámolt a kelet-szlovákiai művészeti eseményekről, különösképpen a magyar művészek kiállításairól. 1994–1999 között a Csemadok kassai városi választmányának titkára. 1999–2003 között a Szlovák...megnyit →
Részletek

Szaszak Gyorgy (FI)
(* 1953. febr. 20. Alsólánc) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett 1971-ben. 1971–1994 között az Új Szó napilap kassai tudósítója, szerkesztője. Rendszeresen beszámolt a kelet-szlovákiai művészeti eseményekről, különösképpen a magyar művészek kiállításairól. 1994–1999 között a Csemadok kassai városi választmányának titkára. 1999–2003 között a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének munkatársa. 2003–2004 között ismét az Új Szó munkatársa. 2004– től az XL PIXEL STUDIO főszerkesztője, valamint az STV, RTVS, MTVA külső munkatársa. Kassán él. 2023-ban Kassa Város Díjat kapott. – Fm. Kassai műtermek. (2000); Košickí výtvarníci. (2000); Kassa műemlékei, Die Kunstdenkmäler von Kaschau. (2002); Pamätihodnosti mesta Košice, Monuments of Košice. (2002); Élesztőtégelyünk: A kassai ipari. (2012); Kassai kapuk. (2013). Dokumentum filmek: Divadlo Thália Színház, 2007; Debrődi csoda, 2008; Stószi metamorfózisok, 2008; Keresések égen-földön /Debrődi Szent László búcsú,/ 2009; Lánc-lánc, Alsólánc, alsólánci élet, 2009; Színháztól színházig, 2009.
Szaszák György 2.

(* 1985. jún. 20. Kassa) Intermediális művész. Egyetemi tanulmányait a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának Intermédia és videó szakán végezte 2004–2010-ben, Anna Tretter műtermében, Boris Vaitovits és Tomas Agat Blonski aszisztenciája mellett. Konceptuális művészettel foglalkozik, ezen belül videoarttal. – Fm. 2007: Akt I. (Kassa); 2009: Szemtől...megnyit →

(* 1985. jún. 20. Kassa) Intermediális művész. Egyetemi tanulmányait a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának Intermédia és videó szakán végezte 2004–2010-ben, Anna Tretter műtermében, Boris Vaitovits és Tomas Agat Blonski aszisztenciája mellett. Konceptuális művészettel foglalkozik, ezen belül videoarttal. – Fm. 2007: Akt I. (Kassa); 2009: Szemtől...megnyit →
Részletek

Szaszák György (SZM)
(* 1985. jún. 20. Kassa) Intermediális művész. Egyetemi tanulmányait a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának Intermédia és videó szakán végezte 2004–2010-ben, Anna Tretter műtermében, Boris Vaitovits és Tomas Agat Blonski aszisztenciája mellett. Konceptuális művészettel foglalkozik, ezen belül videoarttal. – Fm. 2007: Akt I. (Kassa); 2009: Szemtől szembe (Budapest); 2011: Transart communication 2011. (Érsekújvár). – Csoportos kiállítások: 2008: New media in the army place (Kassa); 2008: Body in Slovakia (Bielefeld, Németország); 2009: Kisok II (Zsolna); 2009: Z TECHNICKÝCH PRÍČIN OTVORENÉ (Nitra); 2009: Body in Slovakia (Söul, Dél-Kórea); 2010: ART STAYS 8 (Ptuj, Szlovénia); 2011: Periscope (Kassa).
