A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 713, ebből 627 (87,9%) magyar, 35 (4,9%) szlovák; [2011] – 603, ebből 373 (61,9%) magyar, 213 (35,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 440 (73,0%) magyar, 145 (24,0%) szlovák. V: [2011] – 504 r. k., 48 ev., 3 ref. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák családokat telepítettek. Szecessziós stílusú r. k. (Magyarok Nagyasszonya) temploma 1910–12-ben, ev. temploma 1934-ben épült; a falutól É-ra 14. sz.-i gótikus templom romjai találhatók. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Magyarok Nagyasszonya Alapiskola) rendelkezett.

Nagyida – Csáky-kastély (GJ)

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, az Ida-patak bal partján, Kassától D–DNy-ra. L: [1921] – 2145, ebből 1868 (87,1%) magyar, 146 (6,8%) szlovák; [2011] – 3256, ebből 1704 (52,3%) szlovák, 884 (27,1%) roma, 321 (9,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1185 (36,4%) szlovák, 1144 (35,1%) roma, 558 (17,1%) magyar. V: [2011] – 2560 r. k., 176 ref., 42 gör. kat., 13 ev. – R. k. (Szt. Márton-) temploma a 14. sz. elején gótikus stílusban épült, 1743-ban barokkosították; ref. templomát 1799-ben, klasszicista stílusú zsinagógáját 1780-ban emelték. Az eredetileg reneszánsz Csáky-kastély a 17. sz. végén épült, 1800 körül klasszicista stílusban alakították át; klasszicista kastélya 1824-ből, ugyancsak klasszicista nemesi kúriája a 19. sz. első feléből való. – Ir. Gál Sándor: Nagyida (2001).

1960-ban Lúcs néven Kislúccsal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 333, ebből 319 (95,8%) magyar, 9 (2,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 328 r. k., 4 izr., 1 ev. Kastélya a 19. sz. elején késő klasszicista stílusban épült.

Nagymácséd – kitelepítettek és elhurcoltak emlékműve (GJ)

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyók között, Diószegtől ÉK-re. L: [1921] – 1927, ebből 1903 (98,8%) magyar, 18 (0,9%) szlovák; [2011] – 2603, ebből 1982 (76,1%) magyar, 529 (20,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2031 (78,0%) magyar, 472 (18,1%) szlovák. V: [2011] – 2287 r. k., 34 ev., 4 ref., 2 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után, 1947-ben áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1783-ban barokk-klasszicista stílusban épült. 1995 óta Nagymácsédi Közlöny címmel jelenik meg helyi lapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Mészáros Dávid Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. – Ir. Balázs Klára: Nagymácséd honismerete (2000).

Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó völgyében, Losonctól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1013, ebből 720 (71,1%) magyar, 254 (25,1%) szlovák; [2011] – 947, ebből 471 (49,7%) szlovák, 330 (34,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 467 (49,3%) szlovák, 397 (41,9%) magyar. V: [2011] – 670 r. k., 74 ev., 5 ref., 4 gör. kat. – R. k. (Mindenszentek-) temploma 1762-ben késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1973–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Tőrincs.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K–ÉK-re. L: [1921] – 370, ebből 364 (98,4%) magyar, 2 (0,5%) szlovák; [2011] – 879, ebből 494 (56,2%) szlovák, 373 (42,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 478 (54,4%) szlovák, 384 (43,7%) magyar. V: [2011] – 605 r. k., 82 ev., 12 ref., 4 gör. kat. – A második vh. után, 1947–48-ban magyar lakosságának nagy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Barokk stílusú r. k. (Szt. László-) temploma 1678-ban épült középkori alapokon, mai formáját az 1937-es átépítés során kapta. – 1940-ben hozzácsatolták Kispakát és Csukárpakát. – Ir. Frederik Federmayer – Presinszky Lajos: Nagypaka, Kispaka, Csukárpaka és lakosságának múltja (2001).

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység DNy-i lejtőin, a Ronyva-patak völgyében, Tőketerebestől D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 675, ebből 535 (79,3%) magyar, 136 (20,1%) szlovák; [2011] – 447, ebből 432 (96,6%) szlovák, 5 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 412 (92,2%) szlovák, 21 (4,7%) magyar. V: [2011] – 182 gör. kat., 132 r. k., 79 ref., 1 ev. – A 20. sz. első felében magát még nagyrészt magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Ref. temploma a 13. sz. közepén román, gör. kat. (Szentháromság-) temploma 1828-ban klasszicista stílusban épült. – 1964-ben Kistoronyával egyesítették Toronya (Tŕňa) néven, 1990 óta ismét önálló község.

1925-ben Berencshez csatolt község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i peremén, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 625, ebből 521 (83,4%) magyar, 93 (14,9%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 616 r. k., 5 izr., 4 ev.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 443, ebből 415 (93,7%) magyar, 16 (3,6%) szlovák; [2011] – 419, ebből 292 (69,7%) magyar, 99 (23,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 317 (75,7%) magyar, 77 (18,4%) szlovák. V: [2011] – 377 r. k., 3 ev., 1 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovák családok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1762-ben barokk stílusban épült.

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1021, ebből 1003 (98,2%) magyar, 4 (0,4%) szlovák; [2011] – 1448, ebből 1071 (74,0%) magyar, 307 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1184 (81,8%) magyar, 206 (14,2%) szlovák. V: [2011] – 1013 r. k., 193 ref., 28 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1761-ben barokk, a templom melletti kápolna a 19. sz. végén neoklasszicista, kastélya 1760–65 között rokokó stílusban épült. A helyi születésű Bihari János cigányprímás, zeneszerző emlékére 1964 óta megrendezik a Bihari János Napokat. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.