Vecse
-> Vágvecse; Vecse (Veča)
1960-ban Vágsellyéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellye központjától ÉK-re. L: [1921] – 1195, ebből 835 (69,9%) magyar, 290 (24,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1114 r. k., 72 izr., 5 ref., 4 ev. A 18. sz.-ban...megnyit →
1960-ban Vágsellyéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellye központjától ÉK-re. L: [1921] – 1195, ebből 835 (69,9%) magyar, 290 (24,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1114 r. k., 72 izr., 5 ref., 4 ev. A 18. sz.-ban...megnyit →
Részletek
1960-ban Vágsellyéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellye központjától ÉK-re. L: [1921] – 1195, ebből 835 (69,9%) magyar, 290 (24,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1114 r. k., 72 izr., 5 ref., 4 ev. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu lakossága a 20. sz. második felére többségében szlovákká vált. Régebbi alapokon álló r. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1805-ben klasszicista, r. k. kápolnája a 19. sz. második felében neogótikus stílusban épült. Az Angyalka majorban 10–11. sz.-i köznépi temető 90 sírját tárták fel.
Vécsei Ignác
(* 1883. jún. 4. Sándorfa, † 1944. Auschwitz) Műépítész. Tanulmányait a budapesti Műszaki Egyetemen végezte, utána Budapesten dolgozott. 1924-ben ®Weinwurm Frigyessel közös tervezőirodát nyitott Pozsonyban, amely 1938-ig működött. Munkássága azonos Weinwurm Frigyesével. – Ir. Kubička Kucsera Klára: Elfeledett nevek, ismeretlen épületek. Kisebbségi építészek a két vh. közötti...megnyit →
(* 1883. jún. 4. Sándorfa, † 1944. Auschwitz) Műépítész. Tanulmányait a budapesti Műszaki Egyetemen végezte, utána Budapesten dolgozott. 1924-ben ®Weinwurm Frigyessel közös tervezőirodát nyitott Pozsonyban, amely 1938-ig működött. Munkássága azonos Weinwurm Frigyesével. – Ir. Kubička Kucsera Klára: Elfeledett nevek, ismeretlen épületek. Kisebbségi építészek a két vh. közötti...megnyit →
Részletek
(* 1883. jún. 4. Sándorfa, † 1944. Auschwitz) Műépítész. Tanulmányait a budapesti Műszaki Egyetemen végezte, utána Budapesten dolgozott. 1924-ben ®Weinwurm Frigyessel közös tervezőirodát nyitott Pozsonyban, amely 1938-ig működött. Munkássága azonos Weinwurm Frigyesével. – Ir. Kubička Kucsera Klára: Elfeledett nevek, ismeretlen épületek. Kisebbségi építészek a két vh. közötti szlovákiai építészetben. Limes 1999/2.
Vecseklő (Večelkov)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 504, ebből 488 (96,8%) magyar, 15 (3,0%) szlovák; [2011] – 256, ebből 228 (89,1%) magyar, 20 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 239 (93,4%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 504, ebből 488 (96,8%) magyar, 15 (3,0%) szlovák; [2011] – 256, ebből 228 (89,1%) magyar, 20 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 239 (93,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Vecseklő – Petőfi-emléktábla (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 504, ebből 488 (96,8%) magyar, 15 (3,0%) szlovák; [2011] – 256, ebből 228 (89,1%) magyar, 20 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 239 (93,4%) magyar, 8 (3,1%) szlovák. V: [2011] – 235 r. k., 3 ref., 1 ev.
Vécsey József; Vecsey
(* 1904. szept. 14., † 1980. szept. 9. Budapest [Mo.]) Díszlet- és jelmeztervező. 1922–1927 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, majd tíz évig festő, grafikus, restaurátor Bécsben, Pozsonyban és Budapesten. 1939-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház festőműhelyének vezetője, 1943-tól díszlettervezője, 1946-tól a pozsonyi Új...megnyit →
(* 1904. szept. 14., † 1980. szept. 9. Budapest [Mo.]) Díszlet- és jelmeztervező. 1922–1927 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, majd tíz évig festő, grafikus, restaurátor Bécsben, Pozsonyban és Budapesten. 1939-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház festőműhelyének vezetője, 1943-tól díszlettervezője, 1946-tól a pozsonyi Új...megnyit →
Részletek
(* 1904. szept. 14., † 1980. szept. 9. Budapest [Mo.]) Díszlet- és jelmeztervező. 1922–1927 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, majd tíz évig festő, grafikus, restaurátor Bécsben, Pozsonyban és Budapesten. 1939-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház festőműhelyének vezetője, 1943-tól díszlettervezője, 1946-tól a pozsonyi Új Színpad, az Állami Faluszínház, ill. a nagyszombati Kerületi Színház, 1965–1967 között pedig a komáromi Magyar Területi Színház díszlettervezője. Jelmeztervezéssel is foglalkozott.
Vécsey Zoltán
(* 1892. márc. 3. Fogaras [Románia], † 1984. márc. 31. Sümeg [Mo.]) Író, szakíró, tanár. 1914–1919-ben a kassai főgimnázium tanára, 1919-től újságíró (Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Mo.-n telepedett le. Síró város (1931) c. regényét a csehszlovák hatóságok elkobozták. Színműveket is írt. Mo-n...megnyit →
(* 1892. márc. 3. Fogaras [Románia], † 1984. márc. 31. Sümeg [Mo.]) Író, szakíró, tanár. 1914–1919-ben a kassai főgimnázium tanára, 1919-től újságíró (Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Mo.-n telepedett le. Síró város (1931) c. regényét a csehszlovák hatóságok elkobozták. Színműveket is írt. Mo-n...megnyit →
Részletek
(* 1892. márc. 3. Fogaras [Románia], † 1984. márc. 31. Sümeg [Mo.]) Író, szakíró, tanár. 1914–1919-ben a kassai főgimnázium tanára, 1919-től újságíró (Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Mo.-n telepedett le. Síró város (1931) c. regényét a csehszlovák hatóságok elkobozták. Színműveket is írt. Mo-n főleg földrajzi témájú tanulmányai, könyvei jelentek meg. – Fm. János pap (r., 1925); A síró város I–III. (r., 1931); Valse triste (r., 1934); Az őserdő kincse (r., 1941); A Föld országai (1960); Dél-Amerika (1972).
Végh László
(* 1949. jan. 1. Sárosfa) Szociológus, politológus, könyvtáros. Somorján érettségizett 1967-ben, a pozsonyi Comenius Egyetem BTK politológia–szociológia szakán végzett 1972-ben (1988-ban doktorált). 1972–1981 között Pozsonyban a Kultúrakutató Intézet tudományos munkatársa. 1981–1990 között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának nemzetiségi ügyi főelőadója, 1990-től 1992-ig A. Nagy Lászlónak,...megnyit →
(* 1949. jan. 1. Sárosfa) Szociológus, politológus, könyvtáros. Somorján érettségizett 1967-ben, a pozsonyi Comenius Egyetem BTK politológia–szociológia szakán végzett 1972-ben (1988-ban doktorált). 1972–1981 között Pozsonyban a Kultúrakutató Intézet tudományos munkatársa. 1981–1990 között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának nemzetiségi ügyi főelőadója, 1990-től 1992-ig A. Nagy Lászlónak,...megnyit →
Részletek
Végh László (FI)
(* 1949. jan. 1. Sárosfa) Szociológus, politológus, könyvtáros. Somorján érettségizett 1967-ben, a pozsonyi Comenius Egyetem BTK politológia–szociológia szakán végzett 1972-ben (1988-ban doktorált). 1972–1981 között Pozsonyban a Kultúrakutató Intézet tudományos munkatársa. 1981–1990 között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának nemzetiségi ügyi főelőadója, 1990-től 1992-ig A. Nagy Lászlónak, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének a szaktanácsadója. 1993–1995 között a Csemadok OV főtitkára volt; 1996-tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Bibliotheca Hungarica igazgatója, melynek alapításában is részt vett. Több bibliográfia összeállítója, tudományos kötetek szerkesztője (pl. Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére, 2007, Tóth Károllyal). Főbb díjak: Patria Díj (2024); Magyar Arany Érdemkereszt (2018); Pro Urbe díj (2018); Sárosfa Község Díszpolgára (2016); Gyurcsó István-díj (2016); – Fm. Szlovákiai magyar nemzetiségi kultúra szociológiai vizsgálatának eredményei (1981); A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája 1918–2000 I–II. köt. (2000); A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar folyóirat-gyűjteményének katalógusa 1918–2000, (2002).
Végh Péter
(* 1954. júl. 24. Nagymegyer) Gépészmérnök, kibernetikus, egyetemi docens. Szülővárosában végezte általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait, 1972-ben érettségizett. 1997-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1980-ban ugyanitt szaktanári képesítést is nyert. 1978–1989 között a pozsonyi Szlovák Műszaki Üveggyár mérnöke volt,...megnyit →
(* 1954. júl. 24. Nagymegyer) Gépészmérnök, kibernetikus, egyetemi docens. Szülővárosában végezte általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait, 1972-ben érettségizett. 1997-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1980-ban ugyanitt szaktanári képesítést is nyert. 1978–1989 között a pozsonyi Szlovák Műszaki Üveggyár mérnöke volt,...megnyit →
Részletek
(* 1954. júl. 24. Nagymegyer) Gépészmérnök, kibernetikus, egyetemi docens. Szülővárosában végezte általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait, 1972-ben érettségizett. 1997-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1980-ban ugyanitt szaktanári képesítést is nyert. 1978–1989 között a pozsonyi Szlovák Műszaki Üveggyár mérnöke volt, 1989–1994 között a pozsonyi Állami Pedagógiai Intézet munkatársaként tevékenykedett. 1996–2008-ban a Szlovák Műszaki Egyetem rektori hivatalában dolgozott, de 1994-től máig a műegyetem Automatizálási és Informatikai Intézetének is a munkatársa. 1999-ben megszerezte a PhD-fokozatot, 2009-ben egyetemi docenssé habilitálták. Kutatási területe az automatizálás és az informatika alkalmazása a műszaki berendezések irányításában. Szépirodalommal is foglalkozik (Láthatatlan jelenlét – elbeszélések, 2007; Menedék – regény, 2011). – Fm. Modelovanie, riadenie a navrhovanie systémov s rozloženými parametrami s demonštráciami v prostredí MATLAB (társszerző, angolul is, 1998); Zbierka riešených úloh a zadaní z teórie automatického riadenia so simuláciami v prostredí Matlab – Simulink (egyetemi jegyzet, 2009); Neurónové a fuzzy systémy (egyetemi tankönyv, 2014).
Végh Zsoldos Péter
(* 1952. okt. 1. Érsekújvár) Műfordító, diplomata. Pozsonyban érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett spanyol–angol tolmácsszakon oklevelet (1977). 1977–1980-ban a pozsonyi Egészségügyi Minisztérium szakelőadója, 1980–1982-ben Líbiában egy egészségügyi központ szlovákiai igazgatójának titkára. 1983–1992-ben a pozsonyi Orvostovábbképző Intézet nyelvi lektorátusának munkatársa volt. 1993–1997-ben...megnyit →
(* 1952. okt. 1. Érsekújvár) Műfordító, diplomata. Pozsonyban érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett spanyol–angol tolmácsszakon oklevelet (1977). 1977–1980-ban a pozsonyi Egészségügyi Minisztérium szakelőadója, 1980–1982-ben Líbiában egy egészségügyi központ szlovákiai igazgatójának titkára. 1983–1992-ben a pozsonyi Orvostovábbképző Intézet nyelvi lektorátusának munkatársa volt. 1993–1997-ben...megnyit →
Részletek
(* 1952. okt. 1. Érsekújvár) Műfordító, diplomata. Pozsonyban érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett spanyol–angol tolmácsszakon oklevelet (1977). 1977–1980-ban a pozsonyi Egészségügyi Minisztérium szakelőadója, 1980–1982-ben Líbiában egy egészségügyi központ szlovákiai igazgatójának titkára. 1983–1992-ben a pozsonyi Orvostovábbképző Intézet nyelvi lektorátusának munkatársa volt. 1993–1997-ben Szl. portugáliai nagykövete, 2000–2001-ben Szl. nagykövete az Egyesült Arab Emírségekben, megbízott nagykövete Szaúd-Arábiában és Kuvaitban; jelenleg a külügyminisztérium munkatársa. Angol, spanyol és portugál költőket, írókat fordít magyarra, szlovákra.
Véke (Vojka)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 512, ebből 491 (95,9%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 514, ebből 346 (67,3%) magyar, 95 (18,5%) roma, 68 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 421 (81,9%) magyar, 45 (8,8%) szlovák, 44 (8,6%) roma. V: [2011] – 314 r. k., 102 ref., 43 gör. kat. – Középkori alapokon emelt klasszicista stílusú r. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1799–1801 között, ref. temploma 1798-ban, a mellette álló harangláb 1882-ben, 16. sz.-i alapokon álló kastélya 1791-ben épült. A határában található Nagy-tó mocsári növényvilágával 8 ha-on 1967 óta természetvédelmi terület.
Veľká Bara
-> Nagybári (Veľká Bara)
1960-ban Bári néven Kisbárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, a Pilis-hegy lábánál, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 384, ebből 336 (87,5%) magyar, 20 (5,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 327 ref., 36 r. k., 11 izr., 8 gör....megnyit →
1960-ban Bári néven Kisbárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, a Pilis-hegy lábánál, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 384, ebből 336 (87,5%) magyar, 20 (5,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 327 ref., 36 r. k., 11 izr., 8 gör....megnyit →
Részletek
1960-ban Bári néven Kisbárival egyesített község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, a Pilis-hegy lábánál, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 384, ebből 336 (87,5%) magyar, 20 (5,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 327 ref., 36 r. k., 11 izr., 8 gör. kat., 2 ev. Ref. temploma 1799–1801 között klasszicista stílusban épült, tornyát 1890-ben emelték.