Vasárnapi Új Szó
Az Új Szó vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, gazdag irodalmi és kulturális anyaggal (Pozsony, 1968–1990). Példányszáma a 80-as évek végén meghaladta a 130 ezret. 1990-től a Vasárnap vette át a szerepét. – Szerk. Lőrincz Gyula (1968); Rabay Zoltán (1975); Kiss József (1986); Szilvássy József...megnyit →
Az Új Szó vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, gazdag irodalmi és kulturális anyaggal (Pozsony, 1968–1990). Példányszáma a 80-as évek végén meghaladta a 130 ezret. 1990-től a Vasárnap vette át a szerepét. – Szerk. Lőrincz Gyula (1968); Rabay Zoltán (1975); Kiss József (1986); Szilvássy József...megnyit →
Részletek
Az Új Szó vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, gazdag irodalmi és kulturális anyaggal (Pozsony, 1968–1990). Példányszáma a 80-as évek végén meghaladta a 130 ezret. 1990-től a Vasárnap vette át a szerepét. – Szerk. Lőrincz Gyula (1968); Rabay Zoltán (1975); Kiss József (1986); Szilvássy József (1990).
Vásárút (Trhová Hradská)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna Tőkési-ága mellett, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 1430, ebből 1382 (96,6%) magyar, 17 (1,2%) szlovák; [2011] – 2160, ebből 1947 (90,1%) magyar, 171 (7,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1995 (92,4%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna Tőkési-ága mellett, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 1430, ebből 1382 (96,6%) magyar, 17 (1,2%) szlovák; [2011] – 2160, ebből 1947 (90,1%) magyar, 171 (7,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1995 (92,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Vásárút – az 1848/49-es emlékmű (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, a Kis-Duna Tőkési-ága mellett, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 1430, ebből 1382 (96,6%) magyar, 17 (1,2%) szlovák; [2011] – 2160, ebből 1947 (90,1%) magyar, 171 (7,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1995 (92,4%) magyar, 114 (5,3%) szlovák. V: [2011] – 1906 r. k., 53 ref., 10 ev. – Régebbi alapokon álló r. k. (Páduai Szt. Antal-) temploma 1906-ban szecessziós, plébániája 1774-ben késő barokk, a Szentháromság-szobor 1846-ban késő klasszicista stílusban épült; a Kossuth-emlékművet 1994-ben emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (József Attila Alapiskola) rendelkezett. – 1960-ban Felsővámossal egyesítették Vásárvámos (Trhové Mýto) néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. Presinszky Lajos: Mit hagytak ránk a századok. Fejezetek Vásárút történelméből (2002).
Vass László; Dókus Dénes
(* 1905. ápr. 24. Rozsnyó, † 1950. ápr. 28. Budapest [Mo.]) Újságíró, publicista. Debrecenben érettségizett, Budapesten szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet. Kapcsolatot tartott a Sarló mozgalommal, csehszlovákiai magyar lapok munkatársa volt (Magyar Nap, Prágai Magyar Hírlap, Új Szellem). 1934-ben hamis vádak alapján letartóztatták. 1939-től...megnyit →
(* 1905. ápr. 24. Rozsnyó, † 1950. ápr. 28. Budapest [Mo.]) Újságíró, publicista. Debrecenben érettségizett, Budapesten szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet. Kapcsolatot tartott a Sarló mozgalommal, csehszlovákiai magyar lapok munkatársa volt (Magyar Nap, Prágai Magyar Hírlap, Új Szellem). 1934-ben hamis vádak alapján letartóztatták. 1939-től...megnyit →
Részletek
(* 1905. ápr. 24. Rozsnyó, † 1950. ápr. 28. Budapest [Mo.]) Újságíró, publicista. Debrecenben érettségizett, Budapesten szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet. Kapcsolatot tartott a Sarló mozgalommal, csehszlovákiai magyar lapok munkatársa volt (Magyar Nap, Prágai Magyar Hírlap, Új Szellem). 1934-ben hamis vádak alapján letartóztatták. 1939-től Budapesten élt. Irodalmi tanulmányai, helyzetelemzései nemzedéke kiváló teljesítményei közé tartoznak. Szülővárosában 1993-tól emléktáblája van.
Vasutas
Részletek
A csehszlovák államvasutak magyar nyelvű alkalmazottainak közlönye (Kassa, 1920–1932). Kéthetente jelent meg. – Szerk. Borovszky Géza, Frlička Iván.
Vavrikné Szarka Erzsébet; Vavrik Gyuláné
(* 1924. máj. 10. Pozsony) Autodidakta festő.. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1943-ban Szencen érettségizett, 1949-ben Pozsonyban fogász szakvizsgát tett. Az 1952-ben alakult komáromi Harmos-körben tanult rajzolni, később is több képzőművészeti tanfolyamon, ill. alkotótáborban vett részt. 1967-től csoportos kiállítások rendszeres résztvevője. 1975-től önálló kiállításokat is rendez,...megnyit →
(* 1924. máj. 10. Pozsony) Autodidakta festő.. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1943-ban Szencen érettségizett, 1949-ben Pozsonyban fogász szakvizsgát tett. Az 1952-ben alakult komáromi Harmos-körben tanult rajzolni, később is több képzőművészeti tanfolyamon, ill. alkotótáborban vett részt. 1967-től csoportos kiállítások rendszeres résztvevője. 1975-től önálló kiállításokat is rendez,...megnyit →
Részletek
(* 1924. máj. 10. Pozsony) Autodidakta festő.. Tanulmányait szülővárosában kezdte, 1943-ban Szencen érettségizett, 1949-ben Pozsonyban fogász szakvizsgát tett. Az 1952-ben alakult komáromi Harmos-körben tanult rajzolni, később is több képzőművészeti tanfolyamon, ill. alkotótáborban vett részt. 1967-től csoportos kiállítások rendszeres résztvevője. 1975-től önálló kiállításokat is rendez, kiállított Angliában, Svédországban, Németországban; 2004-ben Komáromban életmű-kiállítását rendezték meg. Főleg tájképeket fest. Komáromban él.
Včeláre
-> Méhész (Včeláre)
1964-ben Szádelővel és Szádudvarnokkal Szádelőudvarnok (Zádielske Dvorníky), 1990 óta Szádudvarnokkal Szádudvarnokméhész néven egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Cserehát között, a Torna-patak völgyében, Szepsitől Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 113, ebből 110 (97,3%) magyar; [1961]130, ebből 112 (86,2%) magyar...megnyit →
1964-ben Szádelővel és Szádudvarnokkal Szádelőudvarnok (Zádielske Dvorníky), 1990 óta Szádudvarnokkal Szádudvarnokméhész néven egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Cserehát között, a Torna-patak völgyében, Szepsitől Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 113, ebből 110 (97,3%) magyar; [1961]130, ebből 112 (86,2%) magyar...megnyit →
Részletek
1964-ben Szádelővel és Szádudvarnokkal Szádelőudvarnok (Zádielske Dvorníky), 1990 óta Szádudvarnokkal Szádudvarnokméhész néven egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Cserehát között, a Torna-patak völgyében, Szepsitől Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 113, ebből 110 (97,3%) magyar; [1961]130, ebből 112 (86,2%) magyar nemzetiségű. V: [1961] – 102 ref., 11 r. k. – Ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. Határában mészkövet bányásznak.
Včelince
-> Méhi (Včelince)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D–DNy-ra. L: [1921] – 615, ebből 603 (98,0%) magyar, 7 (1,1%) szlovák; [2011] – 818, ebből 545 (66,6%) magyar, 165 (20,2%) szlovák; 95 (11,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 697...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D–DNy-ra. L: [1921] – 615, ebből 603 (98,0%) magyar, 7 (1,1%) szlovák; [2011] – 818, ebből 545 (66,6%) magyar, 165 (20,2%) szlovák; 95 (11,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 697...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D–DNy-ra. L: [1921] – 615, ebből 603 (98,0%) magyar, 7 (1,1%) szlovák; [2011] – 818, ebből 545 (66,6%) magyar, 165 (20,2%) szlovák; 95 (11,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 697 (85,2%) magyar, 106 (13,0%) szlovák, 3 (0,4%) roma. V: [2011] – 568 r. k., 92 ref., 15 ev., 2 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Barokk stílusú r. k. (Szt. István-) temploma 1773-ban, kápolnája 1848-ban épült. Jelentős régészeti lelőhely: határában a 20. sz. folyamán vaskori halomsírt, újkőkori, bronzkori, kelta és római kori települést és rézkori hamvasztásos temetőrészt tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Véč
-> Bodrogvécs (Véč)
1943-ban Szomotorhoz csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 453, ebből 448 (98,9%) magyar, 4 (0,9%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 174 ref., 128 gör. kat., 114 r. k., 27 izr., 2...megnyit →
1943-ban Szomotorhoz csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 453, ebből 448 (98,9%) magyar, 4 (0,9%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 174 ref., 128 gör. kat., 114 r. k., 27 izr., 2...megnyit →
Részletek
1943-ban Szomotorhoz csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 453, ebből 448 (98,9%) magyar, 4 (0,9%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 174 ref., 128 gör. kat., 114 r. k., 27 izr., 2 ev. – Határában még a 19. sz. végén gazdag honfoglalás kori magyar lovassírok kerültek elő.
Veča
-> Vágvecse; Vecse (Veča)
1960-ban Vágsellyéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellye központjától ÉK-re. L: [1921] – 1195, ebből 835 (69,9%) magyar, 290 (24,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1114 r. k., 72 izr., 5 ref., 4 ev. A 18. sz.-ban...megnyit →
1960-ban Vágsellyéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellye központjától ÉK-re. L: [1921] – 1195, ebből 835 (69,9%) magyar, 290 (24,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1114 r. k., 72 izr., 5 ref., 4 ev. A 18. sz.-ban...megnyit →
Részletek
1960-ban Vágsellyéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellye központjától ÉK-re. L: [1921] – 1195, ebből 835 (69,9%) magyar, 290 (24,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1114 r. k., 72 izr., 5 ref., 4 ev. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu lakossága a 20. sz. második felére többségében szlovákká vált. Régebbi alapokon álló r. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1805-ben klasszicista, r. k. kápolnája a 19. sz. második felében neogótikus stílusban épült. Az Angyalka majorban 10–11. sz.-i köznépi temető 90 sírját tárták fel.
Večelkov
-> Vecseklő (Večelkov)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 504, ebből 488 (96,8%) magyar, 15 (3,0%) szlovák; [2011] – 256, ebből 228 (89,1%) magyar, 20 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 239 (93,4%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 504, ebből 488 (96,8%) magyar, 15 (3,0%) szlovák; [2011] – 256, ebből 228 (89,1%) magyar, 20 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 239 (93,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Vecseklő – Petőfi-emléktábla (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 504, ebből 488 (96,8%) magyar, 15 (3,0%) szlovák; [2011] – 256, ebből 228 (89,1%) magyar, 20 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 239 (93,4%) magyar, 8 (3,1%) szlovák. V: [2011] – 235 r. k., 3 ref., 1 ev.