A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Maticza-féle cölöpös vízimalom (GJ)

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Galántától D-re. L: [1921] – 2137, ebből 2060 (96,4%) magyar, 20 (0,9%) szlovák; [2011] – 1601, ebből 1351 (84,4%) magyar, 188 (11,7%) szlovák, 30 (1,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1248 (78,0%) magyar, 177 (11,1%) roma, 159 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 1474 r. k., 17 ref., 17 ev. – Az egykor ~hoz tartozott, 1957-ben Királyrévhez csatolt Úrföldpusztára a két vh. közötti földbirtokreform során szlovák kolonisták, az 1945 után Mo.-ra telepített magyar lakosai helyére magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1702–10 között épült barokk stílusban, 1798–1801 között klasszicista stílusban alakították át; barokk kastélyát az Esterházyak 1760-ban építtették. Vizein a 20. sz. közepéig több vízimalom üzemelt: az 1893-ban épült s 1960-ig működött Maticza-féle cölöpös vízimalom 1982. évi felújítása óta múzeumként szolgál. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Gágyor József: A tallósi egyház története (2007); Gágyor József: Még a lélek is reszket az emberben. Fejezetek Tallós történetéből (2012).

Fél − r. k. templom (GJ)

Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1431, ebből 1385 (96,8%) magyar, 19 (1,3%) szlovák; [2011] – 2329, ebből 1206 (51,8%) szlovák, 1049 (45,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1197 (54,4%) szlovák, 1051 (45,1%) magyar. V: [2011] – 1808 r. k., 71 ev., 16 ref., 7 gör. kat. – A ~hez tartozó Tamásháza pusztára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során (1923-ban) szlovák kolonisták, a második vh. utáni lakosságcsere keretében Mo.-ra áttelepített lakosai helyére magyarországi szlovákok költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. Miklós-) templomát Szelepcsényi György esztergomi érsek építtette a 17. sz. végén egy régebbi, elpusztult templom helyén; az 1736-ban barokk stílusban épült, a 18. sz. végén klasszicista stílusban átalakított egykori Jeszenák-kastélyt felújították, ma szállodaként működik. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1919 óta ~hez tartozik Kismadarász (Malý Madaras), az ugyanekkor hozzácsatolt Hideghét (Studené) 1938 óta Dunahidas község része. – Ir. Presinszky Lajos–Szalay József: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Fél község történelméből (2006).

Fél − Jeszenák-kastély (BF)

1948-ban Rimaszombathoz csatolt község a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombat központjától DNy-ra. L: [1921] – 1035, ebből 503 (48,6%) magyar, 471 (45,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 523 r. k., 384 ev., 95 ref., 17 izr. R. k. harangtornya, valamint kastélya egyaránt a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban.

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 304, ebből 299 (98,4%) magyar, 4 (1,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 137 (71,4%) magyar, 36 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (80,2%) magyar, 20 (10,4%) szlovák; V: [2011] – 90 r. k., 69 ref., 3 ev. – Ref. temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Selmec-patak bal partján, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 226, ebből 170 (75,2%) magyar, 49 (21,7%) szlovák; [2011] – 597, ebből 405 (67,8%) szlovák, 184 (30,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 380 (63,7%) szlovák, 204 (34,2%) magyar. V: [2011] – 532 r. k., 14 ev., 2 ref. – 1962-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Horvátit.

Tany − kopjafa a főutcán (GJ)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 745, ebből 716 (96,1%) magyar, 11 (1,5%) szlovák; [2011] – 803, ebből 703 (87,5%) magyar, 87 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 720 (89,7%) magyar, 70 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 256 ref., 232 r. k., 6 ev., 2 gör. kat. – A ~hoz tartozó Rakottyás- és Törömpusztát, amelyre az első vh.-t követő földbirtokreform során cseh-morva és Trencsén környéki szlovák kolonisták települtek, 1926-ban az önálló községgé szervezett szomszédos Zsemlékeshez csatolták. ~ késő klasszicista stílusú ref. temploma 1855-ben, a r. k. harangláb 1922-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Felistállal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 420, ebből 418 (99,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 210 ref., 180 r. k., 27 izr., 3 ev. A falu melletti Tőnyepusztára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1925-ben szlovák kolonisták települtek. – Ir. Presinszky Lajos: Múltunkról a jelennek. Alistál, Felistál és Tőnye (2004).

1960-ban Nový Život néven Bélvatával és Illésházával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 293, ebből 274 (93,5%) magyar, 16 (5,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 7 ref. Az egykor ~hoz tartozó Vitény pusztát, amelyre 1923-ban az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1955-ben Bellova Ves néven önálló községgé szervezték. Eredetileg barokk, majd klasszicista stílusban átalakított kastélya a 18. sz. elején, kúriája a 19. sz.-ban épült. – 1940-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Kismagyart. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Illésháza, Bélvata, Kismagyar és Tonkháza történelméből (2002).