Horváth Zsigmond
(*1914. nov. 10. Bori, † 1988. márc. 10. Komárom) Református lelkész, püspök. Gimnáziumi tanulmányait Ipolyságon végezte el. Teológiai tanulmányait Losoncon fejezte be. Ezután Hontfüzesgyarmaton, Vágfarkasdon, Vámosladányban és Búcson volt segédlelkész. 1941-től Hontfüzesgyarmaton, 1949-től Búcson, 1971-től Komáromban volt lelkipásztor. 1964-től a Nyitrai Egyházmegye esperese, 1972-től első püspökhelyettese....megnyit →
(*1914. nov. 10. Bori, † 1988. márc. 10. Komárom) Református lelkész, püspök. Gimnáziumi tanulmányait Ipolyságon végezte el. Teológiai tanulmányait Losoncon fejezte be. Ezután Hontfüzesgyarmaton, Vágfarkasdon, Vámosladányban és Búcson volt segédlelkész. 1941-től Hontfüzesgyarmaton, 1949-től Búcson, 1971-től Komáromban volt lelkipásztor. 1964-től a Nyitrai Egyházmegye esperese, 1972-től első püspökhelyettese....megnyit →
Részletek
(*1914. nov. 10. Bori, † 1988. márc. 10. Komárom) Református lelkész, püspök. Gimnáziumi tanulmányait Ipolyságon végezte el. Teológiai tanulmányait Losoncon fejezte be. Ezután Hontfüzesgyarmaton, Vágfarkasdon, Vámosladányban és Búcson volt segédlelkész. 1941-től Hontfüzesgyarmaton, 1949-től Búcson, 1971-től Komáromban volt lelkipásztor. 1964-től a Nyitrai Egyházmegye esperese, 1972-től első püspökhelyettese. A Szlovákiai Református Keresztény Egyház 1984. máj. 4-én a püspökévé választotta.
Hulkó Márta
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra...megnyit →
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra...megnyit →
Részletek
Hulkó Márta (csa)
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra a mai Szlovákia területén. – Fm: Tabulatura Vietoris saeculi 17. (1986); Hudobné pramene 17. storočia na území Slovenska (Ferenczi Ilonával, 1986); Ľubický spevník (1988); Hudobné pramene na území Slovenska (1996); Musikalische Kontakte zwischen Zips und Schlezien in 16. und 17. Jahrhundert (2003).
Illés Anna; Hernádi A.
(* 1957. jún. 7. Tiszacsernyő) Tanár, műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-n szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1981). 1981–1984-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerk., 1984–1987-ben könyvtáros Komáromban, 1987–1992-ben az itteni szakmunkásképző tanára, 1992-től a Komáromi Lapok főszerk. helyettese. Szlovák írók műveit fordította magyarra (Ivan Hudec,...megnyit →
(* 1957. jún. 7. Tiszacsernyő) Tanár, műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-n szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1981). 1981–1984-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerk., 1984–1987-ben könyvtáros Komáromban, 1987–1992-ben az itteni szakmunkásképző tanára, 1992-től a Komáromi Lapok főszerk. helyettese. Szlovák írók műveit fordította magyarra (Ivan Hudec,...megnyit →
Részletek
(* 1957. jún. 7. Tiszacsernyő) Tanár, műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-n szlovák–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1981). 1981–1984-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerk., 1984–1987-ben könyvtáros Komáromban, 1987–1992-ben az itteni szakmunkásképző tanára, 1992-től a Komáromi Lapok főszerk. helyettese. Szlovák írók műveit fordította magyarra (Ivan Hudec, Alfonz Bednár, Milka Zemková stb.).
Imposztor
Részletek
Humoros hetilap (Komárom, 1920. nov. 14.–dec. 12.). Négy száma jelent meg Liszák Gyula kiadásában. – Szerk. Radványi László.
Iuxta Danubium
A Duna Menti Múzeum értesítője (Komárom, 1979). A megjelenő Tájékoztató (Spravodaj) 5. füzetétől ~ címmel jelenik meg többé-kevésbé rendszeresen. Régészeti, történeti, művészettörténeti, néprajzi, természetrajzi tematikájú tanulmányokat, kisebb közleményeket közöl. A korábbi számokban inkább szlovákul, magyar rezümékkel, később vegyesen, szlovák és magyar nyelven. – Szerk. Mácza...megnyit →
A Duna Menti Múzeum értesítője (Komárom, 1979). A megjelenő Tájékoztató (Spravodaj) 5. füzetétől ~ címmel jelenik meg többé-kevésbé rendszeresen. Régészeti, történeti, művészettörténeti, néprajzi, természetrajzi tematikájú tanulmányokat, kisebb közleményeket közöl. A korábbi számokban inkább szlovákul, magyar rezümékkel, később vegyesen, szlovák és magyar nyelven. – Szerk. Mácza...megnyit →
Részletek
A Duna Menti Múzeum értesítője (Komárom, 1979). A megjelenő Tájékoztató (Spravodaj) 5. füzetétől ~ címmel jelenik meg többé-kevésbé rendszeresen. Régészeti, történeti, művészettörténeti, néprajzi, természetrajzi tematikájú tanulmányokat, kisebb közleményeket közöl. A korábbi számokban inkább szlovákul, magyar rezümékkel, később vegyesen, szlovák és magyar nyelven. – Szerk. Mácza Mihály (1979–1998).
Jakab István
(* 1928. szept. 29. Nagyráska, † 2013. nov. 23. Komárom) Nyelvész, szakíró, egyetemi oktató. Sárospatakon érettségizett (1949), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet 1958-ban (1970-től kandidátus). 1956–1961 között Nagymegyeren volt tanító (1957-től igazgató); 1961-től nyugdíjazásáig (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK...megnyit →
(* 1928. szept. 29. Nagyráska, † 2013. nov. 23. Komárom) Nyelvész, szakíró, egyetemi oktató. Sárospatakon érettségizett (1949), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet 1958-ban (1970-től kandidátus). 1956–1961 között Nagymegyeren volt tanító (1957-től igazgató); 1961-től nyugdíjazásáig (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK...megnyit →
Részletek
Jakab István (ST)
(* 1928. szept. 29. Nagyráska, † 2013. nov. 23. Komárom) Nyelvész, szakíró, egyetemi oktató. Sárospatakon érettségizett (1949), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet 1958-ban (1970-től kandidátus). 1956–1961 között Nagymegyeren volt tanító (1957-től igazgató); 1961-től nyugdíjazásáig (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, docense (1990), 1992–1993-ban megbízott tanszékvezetője volt. A komáromi Selye János Egyetem Ref. Teológiai Karának óraadó tanára. Szaktanulmányai mellett számtalan nyelvművelő és nyelvészeti ismeretterjesztő cikk szerzője; rendszeresen tartott rádióelőadásokat. 1968–1970 között a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság tudományos titkára, 1990–1998 között a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának elnöke volt; 2000-től az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Lőrincze Lajos-díj (1996); A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1996); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002). – Fm. A magyar igekötők állományi vizsgálata (1976); A magyar igekötők szófajtani útjai (1982); Nyelvünkért (cikkek, 1980;) Nyelvünk és mi (cikkek, 1983); Nyelvi vétségek és kétségek (cikkek, 1987); Értsünk szót egymással! (cikkek, 1995); Érthetően, alkalomhoz illően! (cikkek, 2000).
Jókai Alapítvány
Részletek
Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1991). Feladata a szlovákiai magyar színházművészet fejlesztése (különös tekintettel a Komáromi Jókai Színházra), a fiatal tehetségek támogatása és időszakos színházi témájú sajtótermékek kiadása. Az évente 5-10-szer megjelenő Kulisszák c. színházi lap kiadója. – Vezető: Dobai Tibor.
Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács,...megnyit →
Részletek
Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi művész alkotását (1937). Együttműködött a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesülettel. Tevékenysége a 30-as évek végén kibővült, a következő szakosztályai voltak: múzeumi, irodalmi, közművelődési, képzőművészeti, zeneművészeti, könyvtári. Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebből az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont beszüntették. 2000-ben ~ néven polgári társulásként újjáalakult Komáromban. Szénássy Zoltán kezdeményezte és lett a tiszteletbeli elnöke. – Vezető: Beöthy Zsolt (1911); Szijj Ferenc (1922–1945); Keszegh Margit (2000).
Jókai Napok
A szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválja (Komárom, 1964). Az első évtized a mozgalom kialakításával telt, s az anyanyelv megőrzésén, művelésén túl nem vállalt jelentősebb társadalmi szerepet, a hetvenes-nyolcvanas években jelentős kulturális fesztivállá nőtte ki magát. Az 1989-ben végbement rendszerváltással megszűnt...megnyit →
A szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválja (Komárom, 1964). Az első évtized a mozgalom kialakításával telt, s az anyanyelv megőrzésén, művelésén túl nem vállalt jelentősebb társadalmi szerepet, a hetvenes-nyolcvanas években jelentős kulturális fesztivállá nőtte ki magát. Az 1989-ben végbement rendszerváltással megszűnt...megnyit →
Részletek
A Jókai Napok egyik plakátja (FI)
A szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválja (Komárom, 1964). Az első évtized a mozgalom kialakításával telt, s az anyanyelv megőrzésén, művelésén túl nem vállalt jelentősebb társadalmi szerepet, a hetvenes-nyolcvanas években jelentős kulturális fesztivállá nőtte ki magát. Az 1989-ben végbement rendszerváltással megszűnt a ~ ellenzéki jellege. Néhány évig még kitartott a közös téma, a múlt rendszer kritikája, de az egyre távolodó rendszerváltás, s az újabb generációk politikai közömbössége felszínre hozta a formai és tartalmi problémákat. Az első mélypont – a csoportok száma szerint – 1991–1993 közötti időszakban volt, ezekben az években jelentősen visszaesett a versenyprogramban résztvevő csoportok száma. Az amatőr színjátszó mozgalom akkori koordinátorai több mindennel próbálkoztak, hogy végre kimozdítsák a fesztivált a holtpontról. A leghatékonyabb megoldásnak az az oktató program bizonyult, amely Szabó Csilla (a Pódium Társaság akkori titkárának) kezdeményezésére indult, és melynek keretében amatőr rendező- és színészképző tanfolyamokat, táborokat szerveztek. Ezekben a táborokban minden nyáron főleg magyarországi vendégtanárok megpróbálták megalapozni a fiatal színházcsinálók szakmaiságát a drámajátékoktól a szövegelemzésen át a megvalósításig. A tábor hagyománnyá vált, s a folyamatosság végül meghozta a gyümölcsét, az ismert csoportokon kívül újabb középiskolás és egyetemista színkörök, kisszínpadok jöttek létre, melyekben már nemcsak színészként lépett színpadra az új generáció, hanem rendezőként is bizonyíthatott. – Rendezője korábban a Csemadok volt, majd a Komáromi Jókai Napok Alapítvány, Komárom Városa és a Komáromi Városi Művelődési Központ közösen szervezték.
Jókai Színházi Társaság
Részletek
Kulturális és szakmai intézmény (Komárom, 1996). Célja az idős és arra rászorult művészek anyagi segítése, a magyar nyelv ápolása és szoros kapcsolat kialakítása a Komáromi Jókai Színházzal, közös rendezvények és megemlékezések megszervezése.
Jópásztor Alapítvány
Részletek
Az egyházat és a hitéletet segítő intézmény (Komárom, 1990). Célja a Szl.-ban működő magyar katolikus papság, hitoktatók, ill. ifjúsággal foglakozó szervezetek segítése. Az 1990-től évente megrendezett Komáromi Imanap főszervezője. – Vezető: Sztyahula János (1990).
Juhász Mónika (szül. Kopják)
(* 1972. július 17. Komárom) Zenetanár, kórusvezető. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Tanulmányait a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Humán Tanszékén végezte (magyar−zene szak). 1996-tól a komáromi alapiskola felső tagozatos, 2000-től az alsó tagozatos kórusát (Kicsinyek Kórusa) vezette 2005-ig. – Díjak, elismerések: A 2012-es Csengő...megnyit →
(* 1972. július 17. Komárom) Zenetanár, kórusvezető. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Tanulmányait a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Humán Tanszékén végezte (magyar−zene szak). 1996-tól a komáromi alapiskola felső tagozatos, 2000-től az alsó tagozatos kórusát (Kicsinyek Kórusa) vezette 2005-ig. – Díjak, elismerések: A 2012-es Csengő...megnyit →
Részletek
Juhász Mónika (csa)
(* 1972. július 17. Komárom) Zenetanár, kórusvezető. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Tanulmányait a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Humán Tanszékén végezte (magyar−zene szak). 1996-tól a komáromi alapiskola felső tagozatos, 2000-től az alsó tagozatos kórusát (Kicsinyek Kórusa) vezette 2005-ig. – Díjak, elismerések: A 2012-es Csengő Énekszó országos kórusfesztiválon aranysávos minősítést ért el a legkulturáltabb hangzásért.
Juventus
Részletek
Kéthetenként megjelenő szépirodalmi diáklap (Komárom, 1919). Hat száma jelent meg, kézzel írták és sokszorosították. – Szerk. Polgár Ferenc, Fuchs György.
Kálvinista Szemle
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos havilapja (Pozsony, Komárom, 1951). Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára. – A hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről,...megnyit →
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos havilapja (Pozsony, Komárom, 1951). Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára. – A hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről,...megnyit →
Részletek
A Kálvinista Szemle címoldala (FI)
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos havilapja (Pozsony, Komárom, 1951). Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára. – A hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről, rövid hírekkel szolgál. Állandó és mozgórovataiban bemutatja a gyülekezeteket; évfordulós megemlékezéseket, bizonyságtételeket, útirajzokat, recenziókat, elmélkedéseket, rövidebb előadásokat stb. közöl. Igei mondanivalójában az egyházi évet követi. – Szerk. Varga Imre (1951); Mikó Jenő (1981); Erdélyi Géza (1997); Fazekas László (2010).
Kárpát-medencei Kastélykrónika
Részletek
Negyedévente megjelenő folyóirat (Komárom, 2004–2005). A színes, sok képpel illusztrált folyóirat elsődleges célja megismertetni a Kárpát-medence „nemesi építészetét”, korabeli források felhasználásával. A munkatársak regionális szerkesztők, Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék és Burgenland területén élő helytörténészek és kutatók. – Szerk. Várallyay Réka (2004).
Kaszás Attila
(* 1960. márc. 16. Vágsellye, † 2007. márc. 23. Budapest [Mo.]) Színész. A gimnáziumot Komáromban és Selmecbányán végezte. Diákként rendszeres résztvevője volt a csehszlovákiai magyar versmondó versenyeknek, többször nyert a Jókai Napokon. 1983-ban elvégezte a budapesti Színművészeti Főiskolát; ezt követően a Vígszínház, majd a...megnyit →
(* 1960. márc. 16. Vágsellye, † 2007. márc. 23. Budapest [Mo.]) Színész. A gimnáziumot Komáromban és Selmecbányán végezte. Diákként rendszeres résztvevője volt a csehszlovákiai magyar versmondó versenyeknek, többször nyert a Jókai Napokon. 1983-ban elvégezte a budapesti Színművészeti Főiskolát; ezt követően a Vígszínház, majd a...megnyit →
Részletek
Kaszás Attila szobra a Jókai Színház előtt (Gáspár Péter alkotása) (FI) 2
(* 1960. márc. 16. Vágsellye, † 2007. márc. 23. Budapest [Mo.]) Színész. A gimnáziumot Komáromban és Selmecbányán végezte. Diákként rendszeres résztvevője volt a csehszlovákiai magyar versmondó versenyeknek, többször nyert a Jókai Napokon. 1983-ban elvégezte a budapesti Színművészeti Főiskolát; ezt követően a Vígszínház, majd a Nemzeti Színház színésze lett Budapesten. Különböző show-műsoroknak is kedvelt vendége volt, beszélgető-műsorokat vezetett, zenés darabokban is szívesen szerepelt. Gyakran hívták filmezni; több lemeze is megjelent. 1990-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1996-ban a Komáromi Jókai Színház Bástya Színházbeli Az aranyember feldolgozásában ő játszotta Tímár Mihály szerepét. Váratlan halálát követően Zsigárdon nevét viselő emlékszoba létesült; Komáromban szobrot emeltek emlékére, ill. róla elnevezett versmondó fesztivált szerveztek.
Kaszás Margit; Morvay
(* 1936. jan. 24. Zsigárd) Karnagy, pedagógus. 1951−55-ben a Pozsonyi Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Ezekben az években tagja volt a Janda Iván vezette iskolai kórusnak, és énekelt a Csehszlovák Rádió Pozsonyi Gyemek Kórusában. Vágfarkasdon kezdte tanítói pályafutását. Felnőtt- és gyermektánccsoportot alapított. Feldolgozza Vágfarkasd élő...megnyit →
(* 1936. jan. 24. Zsigárd) Karnagy, pedagógus. 1951−55-ben a Pozsonyi Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Ezekben az években tagja volt a Janda Iván vezette iskolai kórusnak, és énekelt a Csehszlovák Rádió Pozsonyi Gyemek Kórusában. Vágfarkasdon kezdte tanítói pályafutását. Felnőtt- és gyermektánccsoportot alapított. Feldolgozza Vágfarkasd élő...megnyit →
Részletek
Kaszás Margit (csa)
(* 1936. jan. 24. Zsigárd) Karnagy, pedagógus. 1951−55-ben a Pozsonyi Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Ezekben az években tagja volt a Janda Iván vezette iskolai kórusnak, és énekelt a Csehszlovák Rádió Pozsonyi Gyemek Kórusában. Vágfarkasdon kezdte tanítói pályafutását. Felnőtt- és gyermektánccsoportot alapított. Feldolgozza Vágfarkasd élő néphagyományát, a „Tőkehúzást”. 1964-1989 között tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. 1970-ben megalapította a Komáromi Béke Utcai Alapiskola Kicsinyek Kórusát. 1976-ban elvégezte Kecskeméten a IV. Nemzetközi Kodály Szemináriumot. Lelkes híve a Kodály-módszernek. Részt vett az alsó tagozatos zenei nevelés tervének kidolgozásában. 1984−2007 között a komáromi Concordia Vegyeskar tagja. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Katholikus Nő
Részletek
Nőmozgalmi havi folyóirat (Kassa, Komárom, 1932. jan. 15.–1934 márc.). Kiadója a Szociális Testvérek Rendje volt. – Szerk. Schalkaház Sára (1932).
Katona István
(* 1955. febr. 28. Fülekpüspöki) Néptáncos, koreográfus, kultúraszervező, a Feszty Árpád Művelődési Park működtetője. Budapesten a Magyar Állami Balettintézetben éretségizett és szerzett szakmai diplomát (1970–74). Később a budapesti ELTE magyar–történelem szakán folytatott tanulmányokat (1977–1982). Komáromban és Csehszl.-ban a táncházmozgalom elindítói közé tartozott (1976–1977). 1979-ben...megnyit →
(* 1955. febr. 28. Fülekpüspöki) Néptáncos, koreográfus, kultúraszervező, a Feszty Árpád Művelődési Park működtetője. Budapesten a Magyar Állami Balettintézetben éretségizett és szerzett szakmai diplomát (1970–74). Később a budapesti ELTE magyar–történelem szakán folytatott tanulmányokat (1977–1982). Komáromban és Csehszl.-ban a táncházmozgalom elindítói közé tartozott (1976–1977). 1979-ben...megnyit →
Részletek
Katona István (ST)
(* 1955. febr. 28. Fülekpüspöki) Néptáncos, koreográfus, kultúraszervező, a Feszty Árpád Művelődési Park működtetője. Budapesten a Magyar Állami Balettintézetben éretségizett és szerzett szakmai diplomát (1970–74). Később a budapesti ELTE magyar–történelem szakán folytatott tanulmányokat (1977–1982). Komáromban és Csehszl.-ban a táncházmozgalom elindítói közé tartozott (1976–1977). 1979-ben megalapította a Hajós néptáncegyüttest. 1983–1987 között az Ifjú Szivek művészeti vezetője és koreográfusa. 1987-ben Ausztriába emigrált, Bécsben megalapította a Sziget néptáncegyüttest (1988). Közben vendégkoreográfusként többek között Romániában, Hollandiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Németországban, Franciaországban, Dél-Amerikában stb. tevékenykedett. 1994-ben visszatért Martosra, ahol elindította az azóta évente megrendezésre kerülő, Pünkösdi Népművészeti Ünnepség c. rendezvénysorozatot (1995). Martoson felépítette a Feszty Árpád Művelődési Parkot (1998–2000), majd a Szt. Vendel-kápolnát (2004). A Művészetes mARTos rendezvénysorozat életrehívója (2002). Fontosabb kitüntetései, díjai: állami díjas koreográfus (1982); a Kék Medailon kitüntetés viselője népművészeti tevékenységéért (1983); a Csehszlovák TV egyénisége (1983); Kodály díj a magyar művészetért (2007). – Fm. Örökség. Módszertani segédanyag a néptánccsoportok részére (1982); Álom születik (2002).
Katona László
(* 1949. jún. 1. Zsigárd, † 1995. dec. 13. Komárom) Fafaragó, emlékérem- és hangszerkészítő. Eredetileg telefonszerelőnek tanult, de már gyermekkora óta fafaragással is foglalkozott. Első emlékoszlopait az 1970-es évek végén a szl. magyar nyári diák-, művelődési táborokba és más felkérésekre készítette. Hangszerkészítéssel az 1980-as évek elejétől foglalkozott:...megnyit →
(* 1949. jún. 1. Zsigárd, † 1995. dec. 13. Komárom) Fafaragó, emlékérem- és hangszerkészítő. Eredetileg telefonszerelőnek tanult, de már gyermekkora óta fafaragással is foglalkozott. Első emlékoszlopait az 1970-es évek végén a szl. magyar nyári diák-, művelődési táborokba és más felkérésekre készítette. Hangszerkészítéssel az 1980-as évek elejétől foglalkozott:...megnyit →
Részletek
(* 1949. jún. 1. Zsigárd, † 1995. dec. 13. Komárom) Fafaragó, emlékérem- és hangszerkészítő. Eredetileg telefonszerelőnek tanult, de már gyermekkora óta fafaragással is foglalkozott. Első emlékoszlopait az 1970-es évek végén a szl. magyar nyári diák-, művelődési táborokba és más felkérésekre készítette. Hangszerkészítéssel az 1980-as évek elejétől foglalkozott: citerákat, kobozt, lantot, tökciterát, ütőgordont, dudát és tekerőlantot készített. A famunkákon kívül többtucat réz és bronz emlékérmet készített, főként a Csemadok és a főiskolai diákklubok által szervezett nyári művelődési táborok, illetve a honismereti kerékpártúrák résztvevőinek. – Aktívan bekapcsolódott a kulturális életbe. 1977 után a vágsellyei Vörösmarty Klub titkáraként, majd elnökeként működött. Az 1989-es forradalom után a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) egyik alapító tagjaként is a hazai magyar közösségért munkálkodott. A zsigárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Keresztes Pál
Részletek
(* 1893. nov. 8. Komárom, † 1970. máj. 2. Komárom) Tanár, tankönyvíró. Magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten; Komáromban, Érsekújvárott, Kassán és Ipolyságon tanított. Népszerű gimnáziumi magyar irodalom tankönyvek szerzője.
Keserű József
(* 1975. ápr. 13. Komárom) Kritikus, irodalomtörténész. Komáromban érettségizett (1993). 1998-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv–filozófia szakán (2003). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált (2004). A Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium (2004) tanára, majd a Selye János Egyetem oktatója (2005). – Kutatóként...megnyit →
(* 1975. ápr. 13. Komárom) Kritikus, irodalomtörténész. Komáromban érettségizett (1993). 1998-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv–filozófia szakán (2003). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált (2004). A Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium (2004) tanára, majd a Selye János Egyetem oktatója (2005). – Kutatóként...megnyit →
Részletek
Keserű József (csa)
(* 1975. ápr. 13. Komárom) Kritikus, irodalomtörténész. Komáromban érettségizett (1993). 1998-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv–filozófia szakán (2003). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorált (2004). A Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium (2004) tanára, majd a Selye János Egyetem oktatója (2005). – Kutatóként a kortárs irodalommal, a széppróza narratív struktúráival, prózapoétikai kérdésekkel foglalkozik. – A Sambucus Irodalomtudományi Társaság alapító tagja (2001). Kritikái, tanulmányai a Kalligram, a Jelenkor, a Prae, az Alföld, az Os, az Új Forrás és a Literatura hasábjain jelentek meg. Tanulmánnyal szerepelt a Kor/szak/határok c. antológiában, ill. a Somorjai disputa 1. c. kiadványban (2003). 2006-tól tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. – Fm. Kor/szak/határok (szerk., Benyovszky Krisztiánnal, 2002), Mindez így (tan., 2009); Az össze nem függő parkok (tan., 2011).
Keserű József (csa)
Király Dezső
(* 1910. márc. 26. Komárom, † 1975. júl. 27. Budapest [Mo.]) Színész. Az alapiskolát szülővárosában járta ki; 1928-ban Győrben kereskedelmi akadémiát végzett. Később kitanulta az órásmesterséget és aranyművességet. 1942-ben kényszermunkatáborba hurcolták, ahonnan 1944-ben megszökött, s visszatért Komáromba. 1948-tól különböző állami vállalatok alkalmazottja volt. Diákkora...megnyit →
(* 1910. márc. 26. Komárom, † 1975. júl. 27. Budapest [Mo.]) Színész. Az alapiskolát szülővárosában járta ki; 1928-ban Győrben kereskedelmi akadémiát végzett. Később kitanulta az órásmesterséget és aranyművességet. 1942-ben kényszermunkatáborba hurcolták, ahonnan 1944-ben megszökött, s visszatért Komáromba. 1948-tól különböző állami vállalatok alkalmazottja volt. Diákkora...megnyit →
Részletek
Király Dezső (JSZ)
(* 1910. márc. 26. Komárom, † 1975. júl. 27. Budapest [Mo.]) Színész. Az alapiskolát szülővárosában járta ki; 1928-ban Győrben kereskedelmi akadémiát végzett. Később kitanulta az órásmesterséget és aranyművességet. 1942-ben kényszermunkatáborba hurcolták, ahonnan 1944-ben megszökött, s visszatért Komáromba. 1948-tól különböző állami vállalatok alkalmazottja volt. Diákkora óta szerepelt szülővárosa műkedvelő színjátszó csoportjaiban; 1949-ben egyik alapító tagja a Csemadok helyi szervezetének és színjátszó csoportjának; rendezőként is, színészként is fontos szerepet játszott ez utóbbi sikereiben. 1952-ben elsőként vették fel a Magyar Területi Színházhoz, melynek haláláig tagja volt. – Főbb színházi szerepei: Köröm (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Harpagon (Jean-Baptiste Molière: Fösvény); Miller (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Duval (Vítězslav Nezval: Manon Lescaut); Candy (John Steinbeck: Egerek és emberek); Hawthorne (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Mátyás király (Heltai Jenő: A néma levente); Id. Schwarz (Szigligeti Ede: Liliomfi); Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi; Peter Karvaš: Éjféli mise. – Főbb rendezései: Kremničan Karol: Lusta méhecske – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Kis Tükör 1.
Részletek
A komáromi ref. keresztyén egyház hivatalos havilapja (Komárom, 1928 nov.–1944.). Kezdettől végig jól prosperáló lap volt. – Szerk. Galambos Zoltán (1928).
Kis Tükör 2.
Részletek
A Komáromi Református Keresztyén Egyház hivatalos lapja (Komárom, 2000). Megjelenik minden negyedévben. – Szerk. Fazekas László (2000); Viola András (2012).
Kiss Péntek József
(* 1951. okt. 19. Komárom, † 2018. szept. 22. Komárom) Színházigazgató, rendező, dramaturg, színházi szakíró, költő. Szülővárosában érettségizett 1971-ben. 1971–1976 között a Komáromi járási művelődési központ, 1976-tól 1979-ig a Csemadok Komáromi járási bizottságának szakelőadója, 1979–1983 között a dunamocsi, ill. a csallóközaranyosi művelődési ház igazgatója,...megnyit →
(* 1951. okt. 19. Komárom, † 2018. szept. 22. Komárom) Színházigazgató, rendező, dramaturg, színházi szakíró, költő. Szülővárosában érettségizett 1971-ben. 1971–1976 között a Komáromi járási művelődési központ, 1976-tól 1979-ig a Csemadok Komáromi járási bizottságának szakelőadója, 1979–1983 között a dunamocsi, ill. a csallóközaranyosi művelődési ház igazgatója,...megnyit →
Részletek
Kiss Péntek József (ST)
(* 1951. okt. 19. Komárom, † 2018. szept. 22. Komárom) Színházigazgató, rendező, dramaturg, színházi szakíró, költő. Szülővárosában érettségizett 1971-ben. 1971–1976 között a Komáromi járási művelődési központ, 1976-tól 1979-ig a Csemadok Komáromi járási bizottságának szakelőadója, 1979–1983 között a dunamocsi, ill. a csallóközaranyosi művelődési ház igazgatója, 1983–1988 között a Magyar Területi Színház szervezőtitkára, majd 1988-tól a Városi Művelődési Központ szakelőadója, 1999 és 2003 között a Komáromi Jókai Színház igazgatója volt, ezt követően ismét a Városi Művelődési Központ munkatársa. Már gimnazistaként rendezett kisszínpadi előadásokat. Eddig több mint félszáz színpadi művet és összeállítást vitt színpadra – szerzőként, társszerzőként, dramaturgként, rendezőként – (de dolgozott díszlettervezőként is). A komáromi Jókai Napokon többször nyert rendezői, ill. nagydíjat. Együtteseivel rendszeresen vendégszerepel Mo.-on. 1993-tól a komáromi Selye János Gimnázium GIMISZ színpadának állandó rendezője. 2005-ben Mics Károly Életműdíjat kapott. – Színházi munkái: Számos színművet alkalmazott kisszínpadra. Élete során mintegy hatvan hivatásos és amatőr színjátszói rendezése volt. – Képzőművészeti tevékenysége: grafikai kiállításai voltak 1989-ben, 1990-ben. – Kiadói tevékenysége: Vészirat (versek), Kihallgatás (kisprózakötet). – Díjak, elismerések: A legjobb rendezés díja, Jókai Napok, 1986, 1987, 1988; Polgármesteri díj, Komárom, 1994 – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Kiss Szilvia
(* 1975. aug. 2. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1996–1997-es évadban a Kassai Thália Színház tagja lett, innen került a pozsonyi Szépművészeti Egyetemre, ahol 2003-ban szerzett színészdiplomát. 2003-tól újból Kassára szerződött. Játszott a Komáromi Jókai Színházban, az ugyancsak komáromi Teátrum Színházi Polgári...megnyit →
(* 1975. aug. 2. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1996–1997-es évadban a Kassai Thália Színház tagja lett, innen került a pozsonyi Szépművészeti Egyetemre, ahol 2003-ban szerzett színészdiplomát. 2003-tól újból Kassára szerződött. Játszott a Komáromi Jókai Színházban, az ugyancsak komáromi Teátrum Színházi Polgári...megnyit →
Részletek
(* 1975. aug. 2. Komárom) Színésznő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1996–1997-es évadban a Kassai Thália Színház tagja lett, innen került a pozsonyi Szépművészeti Egyetemre, ahol 2003-ban szerzett színészdiplomát. 2003-tól újból Kassára szerződött. Játszott a Komáromi Jókai Színházban, az ugyancsak komáromi Teátrum Színházi Polgári Társulás, ill. a dunaszerdahelyi SZEVASZ Színház előadásaiban, valamint a Kisvárdai Várszínházban is. Műsoros összeállításoknak is gyakori előadója, műsorvezetője. Szabadfoglalkozású; Hetényben él.
Kmeczkó Mihály
(* 1944. júl. 20. Buzita, † 2004. jan. 21. Komárom), Drámaíró, író, színházi dramaturg, költő. Szepsiben érettségizett (1961), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1965). 1965–1969-ben Nagyszarván tanár, 1969–1972-ben a Tábortűz szerkesztője, 1972–1974-ben a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa, 1975–1991 között a...megnyit →
(* 1944. júl. 20. Buzita, † 2004. jan. 21. Komárom), Drámaíró, író, színházi dramaturg, költő. Szepsiben érettségizett (1961), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1965). 1965–1969-ben Nagyszarván tanár, 1969–1972-ben a Tábortűz szerkesztője, 1972–1974-ben a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa, 1975–1991 között a...megnyit →
Részletek
Kmeczkó Mihály (JSZ)
(* 1944. júl. 20. Buzita, † 2004. jan. 21. Komárom), Drámaíró, író, színházi dramaturg, költő. Szepsiben érettségizett (1961), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1965). 1965–1969-ben Nagyszarván tanár, 1969–1972-ben a Tábortűz szerkesztője, 1972–1974-ben a pozsonyi Népművelési Intézet munkatársa, 1975–1991 között a komáromi Magyar Területi Színház (1990-től Komáromi Jókai Színház) dramaturgja, 1991–1996-ban a Komáromi Lapok főszerkesztője, 1996–2000 között befektetési tanácsadó. Írói pályáját versekkel, kritikákkal kezdte, de írt mesejátékokat és színdarabokat is, életének utolsó éveiben fordult a próza felé. – Fm: Mozdulatok (versek 1971); Mint fű fölé az árnyék (színmű, 1981); köztes hazában (regény, 2004); Postscriptum (elbeszélések, 2006); leÉPÜLÉSEM naplója I.,II. (2010–11). – Kéziratok: színházi írások, drámaelemzések a (cseh) szlovákiai magyar színházi életről, tanulmányok a színházról; naplók. – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Kmeczkó Mihály: leÉPÜLÉSEM naplója I., II. (2010–11); Tóth László: Lapszél (2005).
Kocsis Ernő
(* 1937. okt. 22. Párkány) Festő, rajztanár. 1950–1953 között magántanulóként Bánsághi Vincénél tanult festeni. 1963–1967 között rajztanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán; 1980-ban a prágai Károly Egyetemen pedagógiából doktorált, 1986-tól kandidátus. 1976-tól a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1985-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban,...megnyit →
(* 1937. okt. 22. Párkány) Festő, rajztanár. 1950–1953 között magántanulóként Bánsághi Vincénél tanult festeni. 1963–1967 között rajztanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán; 1980-ban a prágai Károly Egyetemen pedagógiából doktorált, 1986-tól kandidátus. 1976-tól a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1985-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban,...megnyit →
Részletek
(* 1937. okt. 22. Párkány) Festő, rajztanár. 1950–1953 között magántanulóként Bánsághi Vincénél tanult festeni. 1963–1967 között rajztanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán; 1980-ban a prágai Károly Egyetemen pedagógiából doktorált, 1986-tól kandidátus. 1976-tól a nyitrai Pedagógiai Főiskola rajz tanszékének adjunktusa. 1985-ben Ausztriában, Svájcban, Németországban, 1994-ben Hollandiában volt tanulmányutakon. Több szakmai szervezet tagja. Képzőművészet-elméleti és művészetpedagógiai tanulmányokat is publikál. Festészetéhez a táj adja a legfőbb inspirációt, de készít absztrakt képeket is. Több komáromi és környéki középületet díszítik murális alkotásai. Az utóbbi években karikatúrával is foglalkozik. 1972-től hazai és külföldi csoportos kiállítások rendszeres résztvevője; idehaza és külföldön száznál több egyéni kiállítása volt. Komáromban él.
Koczor Gyula
(* 1890. okt. 10. Komárom † ? ) Politikus. Kereskedelmi tanulmányai után különböző ipari cégeknél dolgozott. Az első vh. után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésébe, s az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) egyik vezető politikusa lett. 1925...megnyit →
(* 1890. okt. 10. Komárom † ? ) Politikus. Kereskedelmi tanulmányai után különböző ipari cégeknél dolgozott. Az első vh. után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésébe, s az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) egyik vezető politikusa lett. 1925...megnyit →
Részletek
(* 1890. okt. 10. Komárom † ? ) Politikus. Kereskedelmi tanulmányai után különböző ipari cégeknél dolgozott. Az első vh. után bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai élet megszervezésébe, s az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (Magyar Nemzeti Párt) egyik vezető politikusa lett. 1925 és 1929 között a párt országgyűlési képviselője, a parlamenti klub alelnöke. A komáromi politikai élet egyik meghatározó képviselője. Az első bécsi döntést követően a Komáromi járás közigazgatási előadója (vezetője), majd 1938-ban Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye (közigazgatási reformok) ispánja volt.