Komárom (Komárno)
Részletek
Komárom − Klapka György szobra (FI)
Város és járási székhely a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i csúcsában, a Duna bal partján, a Vág folyó torkolatánál, Érsekújvártól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 17 715, ebből 13 584 (76,7%) magyar, 2411 (13,6%) szlovák, 729 (4,1%) német, 128 (0,7%) zsidó; [2011] – 34 349, ebből 18 506 (53,9%) magyar, 11 509 (33,5%) szlovák, 247 (0,7%) cseh és morva, 141 (0,4%) roma, 21 (0,06%) német, 7 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 080 (58,5%) magyar, 9883 (28,8%) szlovák, 213 (0,6%) cseh, 139 (0,4%) roma, 19 (0,1%) német. V: [2011] – 15 192 r. k., 4066 ref., 954 ev., 213 gör. kat., 172 metodista, 128 jehovista, 68 gör. kel., 40 izr. – Egykori virágzó kereskedőváros, a 17–18. sz.-ban Mo. gabona-, fa- és halkereskedelmének központja volt. 1265-től városi, 1745-től szabad királyi városi, 1876-tól törvényhatósági jogú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. Az államalapítás korától 1922-ig Komárom, majd 1938–45 között, amikor ismét Mo.-hoz tartozott, Komárom-Pozsony vármegye székhelye volt. A Duna jobb partján fekvő, s a trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt elővárosa, az 1896-ban ~hoz csatolt Újszőny, előbb Komáromújváros, majd 1924-től ~ néven önálló várossá alakult. A Duna bal parti ~ 1938 okt.-ében az első bécsi döntést megelőző csehszlovák–magyar határtárgyalások (komáromi tárgyalások) színhelye volt. Népességének mintegy egynyolcadát kitevő zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – A honfoglalás után vízivárként épült, a 16–17. sz.-ban átépített, majd a 19. sz. elején a várost is magában foglaló erődítményrendszerré átalakított vára védműveinek nagy részét mára lebontották, műemlékként a Nádor-vonal mellett a Pozsonyi-kapu és a VI. Bástya maradt meg. A város további jelentősebb műemlékei az 1715-ben állított barokk Szentháromság szobor, a 13. sz.-i alapokon 1745-ben emelt barokk stílusú r. k. (Szt. András-) templom, az ugyancsak 1754-ben épült késő barokk ortodox (ún. szerb) templom, az 1769-ben épült késő barokk r. k., ún. katonatemplom (2001 óta a Limes Galéria székhelye), a 18. sz. második felében késő barokk stílusban emelt, majd 1813-ban klasszicista stílusban átépített régi városháza, a 18. sz. első felében épült barokk r. k. Szt. Anna-kápolna, az 1788-ban emelt copf stílusú ref. templom (Szl. legnagyobb ref. temploma), az 1848-ban épült klasszicista r. k. (Szt. Rozália-) templom, a 19. sz. elején épült klasszicista Zichy-palota, az 1860–63 között emelt neogótikus Tiszti Kaszinó, az 1875-ben emelt neoreneszánsz Városháza, a múzeum 1913-ban emelt historizáló stílusú épülete és az 1936–37-ben épült zsinagóga. Klapka György tábornok 1896-ban emelt szobrát (Róna József alkotása) és a ~i születésű Jókai Mór 1937-ben emelt szobrát (Berecz Gyula alkotása) 1946-ban egyaránt ledöntötték; előbbit 1965-ben a vár melletti ligetben állították fel újra, s csak 1991-ben kerülhetett vissza eredeti helyére, a város főterére, utóbbit már 1952-ben visszahelyezték a múzeum udvarára. Szt. István király lovas szobrát 2009-ben állították. ~ legjelentősebb régészeti lelőhelye a hajógyár területén 1979–89 között feltárt 153 síros késő avar kori temető. – A város a szlovákiai magyarság egyik szellemi és kulturális központja, számos magyar kisebbségi intézmény székhelye, politikai és kulturális rendezvény helyszíne. 1920-ban itt jött létre az Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt, a két vh. között ~ volt a szlovákiai ref. egyház Dunáninneni egyházkerületének központja, az 1921-ben alapított Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület, az 1925-ben alapított Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és az 1928-ban létrehozott Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetségének székhelye, s felszámolásáig (1945) itt működött az 1911-ben alaókai Egyesület. A magyar r. k. papság által 1924-ben alapított Katolikus Nagybizottság itt hozta létre a leendő r. k. lelkészek oktatását biztosító Katolikus Magyar Kisszemináriumot és a Katolikus Magyar Internátust, a Mariánumot, s 1935–42 között itt működött a ref. egyház tanítóképző intézete is. 1952-ben ~ban jött létre az első állandó szlovákiai magyar színház, a Magyar Területi Színház (1990-től Komáromi Jókai Színház), 1997 óta itt működik a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja, 1964 óta itt rendezik meg a műkedvelő színjátszó együttesek és irodalmi színpadok országos seregszemléjét, a Jókai Napokat, 1986 óta a Lehár Napokat, 1991 óta a Selye János Napokat, 1992 óta pedig a két ~ közös rendezvényeként a Komáromi Napokat. Egy magyar püspökség létrehozásának előmozdítása céljából 1990 óta pünkösd vasárnapján évente megtartják a ~i Imanapot. Az 1886-ban alapított, s 1949-ben a Duna Menti Múzeum megnevezést kapott múzeuma 2002–2007 között a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet viselte. 1993 óta ~ a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége székhelye, amely 1996 óta megrendezi a városban a Komáromi Pedagógiai Napokat. – Jelentősebb lapjai a két vh. között a Komáromi Lapok, A Reggel, Barázda, a Tábortűz, a Szivárvány, a Katholikus Értesítő, a Szűz Mária Virágos Kertje, a Kis Tükör, a Magyar Vasárnap, a Magyar Tanító és a Nemzeti Kultúra voltak. Az 1950-es években Za lepší život – A Jobb Életért, az 1960-as évektől pedig Hangunk és Dunatáj címmel jelentek meg járási hetilapjai. A Dunatáj mellett jelenlegi jelentősebb lapjai a Komáromi Lapok (1991-től) c. önkormányzati hetilap, a Delta (2003) c. járási hetilap és az Atelier (1998) c. művészeti folyóirat. – A jezsuiták által 1649-ben alapított, majd 1802-től a bencések által irányított gimnáziumát a csehszlovák hatóságok ugyan 1945-ben felszámolták, de 1950-ben itt nyílhatott meg a második vh. utáni Csehszl. első magyar tanítási nyelvű gimnáziuma (1995-től Selye János Gimnázium). 1952–1959 között magyar tanítási nyelvű óvónőképző pedagógiai gimnáziuma is működött. A 21. sz. elején az állami gimnázium mellett magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi gimnáziummal (Marianum, alapítva 2000-ben), vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű ipari középiskolával, mezőgazdasági középiskolával, gépészeti szaktanintézettel, összevont kereskedelmi és szolgáltatási középiskolával, szakmunkásképző intézettel, valamint három állami és egy r. k. egyházi magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1992-ben jött létre a magyarországi főiskolák levelező tagozatos képzését biztosító Komáromi Városi Egyetem, 1994-ben alakult meg a ref. lelkészképző Calvin János Teológiai Akadémia (1990-ben eredetileg katechetikai szemináriumként jött létre), 2004-ben pedig a magyar nyelvű Selye János Egyetem. – Jelentős vízisport és idegenforgalmi központ, termálfürdője ízületi és reumás betegségek gyógyítására is alkalmas. Folyami hajókikötő, vasúti és közúti csomópont, ill. határátkelőhely Mo. felé. Meghatározó ipari létesítménye az 1898-ban alapított hajógyár, ezenkívül jelentékeny cipő-, élelmiszer-, nyomda-, gép- és bőriparral rendelkezik. A várostól É-ra fekvő Apályi-sziget 1954 óta 22 ha területen természetvédelmi terület (vízimadarak fészkelőhelye). – 1979-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Örsújfalut. – Ir. Kecskés László: Komáromi mesterségek (1974); Kecskés László: Komárom, az erődök városa (1984); Mácza Mihály: Történeti séták a városban (1992); Szénássy Zoltán: Rév-Komárom (1998); Szénássy Zoltán: Komáromi krónikás (2003).
Komárom – Európa Udvar (GJ)
Komárom − Ferdinánd-kapu (MÁ)
Komárom − Szt. Rozália-teplom (SzL)
Komárom − Tiszti Pavilon (SJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Klapka György tér (GJ)
Komárom – Jókai Mór szobra (GJ)
Komáromi Jókai Színház
Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami...megnyit →
Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami...megnyit →
Részletek
A Komáromi Jókai Színház épülete (FI)
Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami Faluszínház magyar tagozatának „átigazolt” színészei, másfelől az e célból meghirdetett színészfelvételin jól szerepeltek voltak. A színház kezdetben a szlovák színházi szakmától kapott segítséget (rendezőket, díszlet- és jelmeztervezőket, a műszaki és segédszemélyzet néhány tagját stb.). A szlovákiai színházak rendszerében a kerületi színházakkal volt rokonítható, de tájolási körzete jóval nagyobb volt. Hosszú időn keresztül jeles szlovák és magyarországi vendégrendezőkkel dolgozott. Az 1959-ben megszüntetett Állami Faluszínház magyar tagozata beolvadt a színházba. Az első jelentősebb koncepció-, érték- és nemzedékváltásra az 1960-as években került sor a színházban. Krivošík István működése idején az intézmény szervezetileg összefogottabbá vált, világszemléletében megújult, átgondoltabb és a kortárs drámairodalom értékeire is nyitottabb lett a dramaturgiája, s úgy-ahogy kilépett egyre érzékelhetőbb elszigeteltségéből, és átfogó fiatalítás indult el a falai között (ekkor kerültek Komáromba első, szépművészeti főiskolát végzett fiataljai is (Beke Sándor, Dráfi Mátyás, Csendes László, Boráros Imre, Németh Ica, Galán Géza, Thirring Viola). Fellépéseik, kezdeményezéseik ösztönzőleg hatottak a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi (kisszínpadi), ill. műkedvelő színjátszó mozgalomra, és a színház is kapott utánpótlást az évtized végére megizmosodott kisszínpadi, ill. műkedvelő színjátszó mozgalomtól. A hetvenes évek közepén Kmeczkó Mihály személyében állandó dramaturgot kapott a színház, szorosabb lett a színház és a csehszlovákiai magyar írók, lapok, ill. közélet kapcsolata. Nem sikerült megoldani a színészutánpótlás kérdését: 1975 és 1985 között a színház egy kisebb kamaratársulatra elegendő frissen végzett fiatal színésze nem tért vissza a budapesti színművészeti főiskoláról. Az 1980-as évek második fele hozott jelentősebb változást e tekintetben. Változott a komáromi társulat tájolási „filozófiája” is, fokozatosan megszüntette vendégjátékait a kisebb játékhelyeken, 1987-ben beköltözhetett az újonnan elkészült színházépületbe, amelyet 1990-től tulajdonba is kapott. – 1969-ben létrehozta a Thália Színpadot Kassán. A kassai társulat Carlo Goldoni Két úr szolgája c., Beke Sándor rendezte komédiájával 1969. nov. 19-én Gömörhorkán mutatkozott be. A későbbiekben magyarországi és szlovákiai viszonylatban is több sikeres bemutatót tartott. 1978-ban Beke Sándor távozni kényszerült a színpad éléről. A nyolcvanas évek elején Takács Emőd igazgató Gágyor Pétert rendezőnek, Szigeti Lászlót dramaturgnak hívta meg Kassára. Összmagyar viszonylatban is felfigyeltető bemutatóik voltak. A kassai Thália Színpad 1990. júl. 1-jével Kassai Thália Színház néven önállósodott. – A Magyar Területi Színház 1990-ben vette fel az új, ~ nevet. A 90-es évek elején (Beke Sándor igazgatósága alatt) olyan nagymérvű változások történtek a színház életében, mint korábban soha: a színház újragondolta a helyét a szlovákiai, a szlovákiai magyar és az összmagyar (színházi) kultúrában, ami számottevő hangsúlyeltolódásokkal járt együtt; lényegi változásokat eszközölt műsorszerkezetében, játékrendjében, a közönségszervezés mikéntjében; felülvizsgálta gazdálkodásának addigi kereteit és szerkezetét, létrehozta a Jókai Alapítványt és a Bástya Színházat; a pályakezdők képzésére stúdiót szervezett; új szemléletet hozó fiatalításnak engedett teret stb. Olyan előadásokkal lépett elő, amelyek újból a szakmai és a közfigyelem középpontjába helyezték. 1996. júl. 1-jei hatállyal a ~ az újonnan konstruált Duna Menti Kulturális Központba való becsatolásával elvesztette jogalanyiságát, amelyet csak 1999-ben kapta vissza. Közben az átmeneti bizonytalanságok következtében számos fiatal és jól képzett színész elpártolt a színháztól, ill. a frissen végzettek nem Komáromba szerződtek, s ezt a folyamatot csupán az amatőr színjátszó mozgalomból jött Kiss Péntek József igazgatósága idején sikerült megfordítani. Jelentős szakmai áttörést hozó siker ebből az időszakból Czajlik József Amadeus- (2001) és Telihay Péter Tartuffe-rendezése (2001). Ebben az időben koncepciózusabbá vált a dramaturgiai tervezés (Varga Emese frissen végzett dramaturg színházhoz kerülésével), s a fiatalok is visszatértek a társulathoz. A sikersorozat folytatódott a 2002–2003-as évadban. 2003-ban Pro Probitate – Helytállásért-díjat kapott. – Vezető: Fellegi István (1952); Krivošík István (1963); Dráfi Mátyás (1968); Krivošík István (1971); Konrád József (1977); Takáts Emőd (1979); Beke Sándor (1990); Holocsy István (1994–1996); Kiss Péntek József (1999); Tóth Tibor (2004); Gál Tamás (2020). – Ir. Szilvássy József: 20 éves a Magyar Területi Színház (Irodalmi Szemle, 1973/2); Tóth László: Párhuzamok, kitérők (1991); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. 1945-től napjainkig (1998); Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. III. kötet (1999); Tóth László: Köz–művelődés–történet (2000); Hizsnyan Géza: A színházi élet. In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés 1989–2004 (2004); Hizsnyan Géza: Színházak – színházi élet. In: Csanda Gábor–Tóth Károly szerk.: Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).
Előadás a Komáromi Jókai Színházban (Gogol: Revizor) (JSZ)Komáromi Lapok 1.
Részletek
Regionális jellegű politikai, kulturális, társadalmi és közgazdasági lap (Komárom, 1880–1944). 1919 és 1938 között a magyar ellenzéki pártok érdekkörébe tartozott, s eleinte hetente kétszer, 1922-től hetente háromszor jelent meg. Szépirodalmi és művelődéstörténeti anyagokat is közölt. – Szerk. Kiss Gyula, Gaál Gyula, Kállay Endre, Baranyay József.
Komáromi Lapok 2.
Regionális közéleti lap (Komárom, 1991). Komáromi Lapok címmel először 1880-ban alapítottak hetilapot Komáromban, ezt tartja elődlapjának. Impresszuma szerint regionális közéleti hetilap (1991), majd közéleti hetilap (1995). Ingyenes kiadvány és lehetőségektől függően hetente, illetve kéthetente jelenik meg. – Szerk. Tatiana Voderadská (1991); Kmeczkó Mihály (1991);...megnyit →
Regionális közéleti lap (Komárom, 1991). Komáromi Lapok címmel először 1880-ban alapítottak hetilapot Komáromban, ezt tartja elődlapjának. Impresszuma szerint regionális közéleti hetilap (1991), majd közéleti hetilap (1995). Ingyenes kiadvány és lehetőségektől függően hetente, illetve kéthetente jelenik meg. – Szerk. Tatiana Voderadská (1991); Kmeczkó Mihály (1991);...megnyit →
Részletek
A Komáromi Lapok címoldala (FI)
Regionális közéleti lap (Komárom, 1991). Komáromi Lapok címmel először 1880-ban alapítottak hetilapot Komáromban, ezt tartja elődlapjának. Impresszuma szerint regionális közéleti hetilap (1991), majd közéleti hetilap (1995). Ingyenes kiadvány és lehetőségektől függően hetente, illetve kéthetente jelenik meg. – Szerk. Tatiana Voderadská (1991); Kmeczkó Mihály (1991); Hernádi Anna (1996); Batta György (1996); Padlovics Ágnes (2001); ifj. Batta György (2003).
Komáromi Múzeumbarátok Köre
Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1972). Célja a múzeum gyűjteményének gyarapítása, közművelődési tevékenységek segítése, Komárom műemlékeinek, emlékhelyeinek védelme, gondozása. Tevékenysége: rendszeres havi összejöveteleken tudományos-ismeretterjesztő előadások szervezése, részvétel a múzeum rendezvényein, tanulmányi kirándulások szervezése, emléktáblák, emlékhelyek létesítésének kezdeményezése, a meglévők gondozása. 1996-ban 25 éves tevékenységéért...megnyit →
Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1972). Célja a múzeum gyűjteményének gyarapítása, közművelődési tevékenységek segítése, Komárom műemlékeinek, emlékhelyeinek védelme, gondozása. Tevékenysége: rendszeres havi összejöveteleken tudományos-ismeretterjesztő előadások szervezése, részvétel a múzeum rendezvényein, tanulmányi kirándulások szervezése, emléktáblák, emlékhelyek létesítésének kezdeményezése, a meglévők gondozása. 1996-ban 25 éves tevékenységéért...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1972). Célja a múzeum gyűjteményének gyarapítása, közművelődési tevékenységek segítése, Komárom műemlékeinek, emlékhelyeinek védelme, gondozása. Tevékenysége: rendszeres havi összejöveteleken tudományos-ismeretterjesztő előadások szervezése, részvétel a múzeum rendezvényein, tanulmányi kirándulások szervezése, emléktáblák, emlékhelyek létesítésének kezdeményezése, a meglévők gondozása. 1996-ban 25 éves tevékenységéért Komárom Város Önkormányzatától Pro Culture Díjat kapott.
Komáromi Nyomda és Kiadó; KT Lap- és Könyvkiadó
Könyvkiadó és nyomda (Komárom, 1994). Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent mintegy 300 füzet egy-egy település nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatja be. A Múltunk emlékei (2002–2006) c. kulturális lap és a Tábortűz kiadója. –...megnyit →
Könyvkiadó és nyomda (Komárom, 1994). Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent mintegy 300 füzet egy-egy település nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatja be. A Múltunk emlékei (2002–2006) c. kulturális lap és a Tábortűz kiadója. –...megnyit →
Részletek
Könyvkiadó és nyomda (Komárom, 1994). Honismereti Kiskönyvtár c. népszerű sorozatát Szénássy Árpád hozta létre 1995-ben. A sorozatban megjelent mintegy 300 füzet egy-egy település nevezetességeit, rövid történetét, néprajzát, műemlékeit, ismert személyiségeit mutatja be. A Múltunk emlékei (2002–2006) c. kulturális lap és a Tábortűz kiadója. – Vezető: Szénássy Árpád (1994); Szénássy Tímea (2005).
Komáromi vashonvéd
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, honvédet ábrázoló szobor állításának ötletét Fischer Márton, Komáromban állomásozó faszobrász, rokkant katona 1916-ban vetette fel, aki már a tervet is elkészítette, s vállalta annak kivitelezését is. A városban szoborbizottság is alakult, amely gyűjtést hirdetett a szobor elkészítésének költségeire....megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, honvédet ábrázoló szobor állításának ötletét Fischer Márton, Komáromban állomásozó faszobrász, rokkant katona 1916-ban vetette fel, aki már a tervet is elkészítette, s vállalta annak kivitelezését is. A városban szoborbizottság is alakult, amely gyűjtést hirdetett a szobor elkészítésének költségeire....megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, honvédet ábrázoló szobor állításának ötletét Fischer Márton, Komáromban állomásozó faszobrász, rokkant katona 1916-ban vetette fel, aki már a tervet is elkészítette, s vállalta annak kivitelezését is. A városban szoborbizottság is alakult, amely gyűjtést hirdetett a szobor elkészítésének költségeire. Időközben a szobor terve többször is változott. A Fülöp Elemér szobrász által készített gipszmodellt már közszemlére is kiállították 2017 júliusában, s a tervek szerint a szobor fölé Hajós Alfréd készítette volna el a „gloriette-t“, amely az időjárás viszontagságaitól védte volna a Vashonvédet. A szobor köztéri felállításáról nincs tudomásunk, csupán egy Komáromban 1918 novemberében rendezett képzőművészeti kiállítás megnyitójáról szóló hírben (Forradalmi est és képkiállítás. Komáromi Lapok 1918. november 30. 2. o.) említik, hogy „a vernisage után egy faemlékművet lepleznek le.” Arra vonatkozó adattal azonban nem rendelkezünk, hogy a leleplezésre konkrétan hol került sor, mint ahogy arról sincs tudomásunk, mi lett a szobor további sorsa, s abban sem lehetünk teljesen bizonyosak, hogy a tervezett vashonvéd szobra volt-e a felállított objektum. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 26-29. p.
Konrád József
(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett...megnyit →
(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett...megnyit →
Részletek
Konrád József (JSZ)
(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett először színpadra. 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház alapító tagja: színésze, rendezője, 1956–1977-ben és 1979–1981-ben művészeti vezetője, 1962–1963-ban (Munk Istvánal és Tarics Jánossal), ill. 1977–1979 között megbízott igazgatója. Szlovák színműveket fordított magyarra. Hangjátékokban, ill. szlovák és magyar filmek kisebb szerepeiben is játszott. 1979-ben Érdemes Művész címmel tüntették ki, 2008-tól a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja. – Főbb színházi szerepei: Ható Ignác (Urbán Ernő.: Tűzkeresztség); Timár Mihály (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); von Walter (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Asztrov doktor (Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi) – Főbb rendezései: Peter Karvaš: Éjféli mise; Vratislav Blažek: Karácsonyi vőlegény; Tóth Miklós: Nem olyan világot élünk; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Egri Viktor: Szarkafészek; Sütő András: Tékozló szerelem; Dobozy Imre: Holnap folytatjuk; Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban; Lovicsek Béla: Csillagszemű asszony; Móricz Zsigmond: Kismadár; Molnár Ferenc: Liliom; Federico García Lorca: Bernarda alba háza; Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony; Fejes Endre: Rozsdatemető; Mikszáth Kálmán–Melichárek Jana;: Szent Péter esernyője; Móricz Zsigmond: Úri muri; Illyés Gyula: Bolhabál; Heltai Jenő: A néma levente; Arthur Miller: A salemi boszorkányok; Egri Viktor: Ének a romok felett; Görgey Gábor: Handabasa, avagy a fátyol titkai; Ján Solovič: Ez aztán a meglepetés; Eugén Labiche: Szalmakalap; Alekszandr Kornyejcsuk: A nagy műtét; Július Barč: Anya; Csiky Gergely: Kaviár; Darvas József: Kormos ég; Felkai Ferenc: Madách; Thurzó Gábor: Záróra; Dávid Teréz: Időzített boldogság; Ján Solovič: Meridián; Illyés Gyula: Dupla vagy semmi; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; Batta György: Kakastánc; Jókai Mór–Kopányi György: A kőszívű ember fiai; Szigligeti E.–Kopányi György: A cigány; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor; Méhes György–Dobi Géza: A peleskei nótárius; Jókai Mór–Török Tamás–Dobi Géza: Szeretve mind a vérpadig; Vörösmarty Mihály–Benedek András: Czillei és a Hunyadiak; Carlo Goldoni: A legyező; Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tót Marival; Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül; Jókai Mór: Facia Negra – Fordításai: Leopold Lahola, Ján Solovič, Peter Kováčik, Štefan Králik, Ivan Bukovčan darabjai. Hangjátékokban szerepelt, szlovák és magyar filmekben játszott. Találóak voltak rajzos színészkarikatúrái is – Fm. Hogyan kell rendezni? (Takáts Emőddel közösen) – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története; II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Kopócs Tibor
(* 1937. okt. 1. Nagykeszi) Grafikus, illusztrátor, festő, díszlettervező, szerkesztő. 1961–1966-ban az eperjesi Šafárik Egyetem képzőművészet–történelem szakán tanult, ugyanott doktorált 1986-ban. 1974 óta Komáromban él. Sokoldalú művész; pályáját illusztrátorként és grafikusként, ill. lap-, majd könyvtervezőként kezdte, később díszlet- és jelmeztervezéssel, ill. festészettel kezdett foglalkozni,...megnyit →
(* 1937. okt. 1. Nagykeszi) Grafikus, illusztrátor, festő, díszlettervező, szerkesztő. 1961–1966-ban az eperjesi Šafárik Egyetem képzőművészet–történelem szakán tanult, ugyanott doktorált 1986-ban. 1974 óta Komáromban él. Sokoldalú művész; pályáját illusztrátorként és grafikusként, ill. lap-, majd könyvtervezőként kezdte, később díszlet- és jelmeztervezéssel, ill. festészettel kezdett foglalkozni,...megnyit →
Részletek
Kopócs Tibor (FI)
(* 1937. okt. 1. Nagykeszi) Grafikus, illusztrátor, festő, díszlettervező, szerkesztő. 1961–1966-ban az eperjesi Šafárik Egyetem képzőművészet–történelem szakán tanult, ugyanott doktorált 1986-ban. 1974 óta Komáromban él. Sokoldalú művész; pályáját illusztrátorként és grafikusként, ill. lap-, majd könyvtervezőként kezdte, később díszlet- és jelmeztervezéssel, ill. festészettel kezdett foglalkozni, majd az 1980-as évek második felében elsajátította a tűzzománc technikát. 1966–1974 között Pozsonyban az Új Ifjúság szerkesztőségében, majd a Madách Könyv- és Lapkiadóban dolgozott; 1974–1985-ben a Magyar Területi Színház díszlet- és jelmeztervezője; 1995–2000-ben a gútai Magyar Tanítási nyelvű Szakképző Magániskola tűzzománctanára volt. 1998-tól az Atelier művészeti lap alapító szerkesztője 1988 óta a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely tagja; 1998–2002-ben a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága elnöke. 2002-ben a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével, 2005-ben a Posonium Irodalmi Díj Művészeti Életműdíjával tüntették ki. Ismertek írásai is. Számos hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt. – Ir. Időben, térben (képek, visszaemlékezések, kritikák, interjúk, 2007).
Korpás Éva
(1971.05.18., Komárom) Népdalénekes, előadóművész. Komáromban a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói diplomát. Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós Néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte. A pozsonyi Ifjú Szivek Táncegyüttesben való működése után tizennégy éven át a budapesti Tükrös Zenekar énekese volt,...megnyit →
(1971.05.18., Komárom) Népdalénekes, előadóművész. Komáromban a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói diplomát. Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós Néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte. A pozsonyi Ifjú Szivek Táncegyüttesben való működése után tizennégy éven át a budapesti Tükrös Zenekar énekese volt,...megnyit →
Részletek
Korpás Éva (FI)
(1971.05.18., Komárom) Népdalénekes, előadóművész. Komáromban a Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói diplomát. Népdalénekesi pályafutását a komáromi Hajós Néptáncegyüttes szólóénekeseként kezdte. A pozsonyi Ifjú Szivek Táncegyüttesben való működése után tizennégy éven át a budapesti Tükrös Zenekar énekese volt, akikkel 6 lemezt készített. E zenekar énekeseként 2001-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. 2010-ben a Tükrös Zenekarral, 2011-ben pedig a Prímástalálkozó produkció albumával részesült Fonogram Díjban. 2005-ben Balogh Kálmán cimbalomművésszel készített közös albumot, 2009-ben Berecz András lemezén működött közre. Az autentikus népzene mellett 2007 óta a világzene is foglalkoztatja. Három ilyen jellegű szólóalbumot jelentetett meg, két gyerekalbumot: “Csalogató” és “Szól a kakas, szól” címmel, egy felnőtteknek szólót: “Szerelem, szerelem” címmel. Malek Andreával 2012-ben megjelent közös lemezükön, mely “Az ördögfióka és a tündér” címet viseli, gyermekeknek szóló megzenésített verseket énekel. A Rév Zenekar és a Ritka Magyar Folkband szólóénekese. A legnagyobb szlovákiai magyar zenei ünnepen 2013-ban, három kategóriában is elnyerte a Harmónia Díjat. 2014-ben a Mikola Anikó-díjat is ő vehette át. 2015-ben jelent meg a kizárólag felvidéki népzenét tartalmazó gyermek lemeze “A pozsonyi sétatéren” címmel.
Közművelődés – Könyvtárélet
Részletek
A magyar községi közkönyvtárak, járási közművelődési testületek és helyi bizottságok országos havi közlönye (Komárom, 1935–1937). Szórványosan jelent meg. – Szerk. Nagy Barna, Ivánfy Géza.
Krausz Zoltán
(* 1923. máj. 23. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 1. Rozsnyó) Film- és színházi rendező. A magyar elemi iskolát Rozsnyón végezte (1934), a premontrei gimnáziumban érettségizett (1942), majd a budapesti Színművészeti és Filmművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett (1949). 1946–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar...megnyit →
(* 1923. máj. 23. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 1. Rozsnyó) Film- és színházi rendező. A magyar elemi iskolát Rozsnyón végezte (1934), a premontrei gimnáziumban érettségizett (1942), majd a budapesti Színművészeti és Filmművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett (1949). 1946–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar...megnyit →
Részletek
Krausz Zoltán (AF)
Krivošík István
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968...megnyit →
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968...megnyit →
Részletek
(* 1928. márc. 11. Diószeg) Színházigazgató, diplomata. 1940–1945 között a komáromi bencés gimnázium diákja, 1946–1949 között a szlovák gimnázium diákja volt. 1953-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett, ahol tanársegédként, később adjunktusként folytatta pályáját. 1960–1963 között a pozsonyi rádió magyar adásának főszerkesztője, 1963–1968 és 1971–1977 között a komáromi Magyar Területi Színház igazgatója. Közben 1969–1971 között a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának titkára, ill. a Természet és Társadalom főszerkesztője; 1977-től 1988-as nyugdíjazásáig a budapesti csehszlovák nagykövetség tanácsosa volt.
Kulisszák
Részletek
kulisszak
A Komáromi Jókai Színház kiadványa (Komárom, 1995). Feladata bemutatni a színház egyes előadásainak alkotóit, a színház kulisszatitkait, közelebb hozni a közönséghez a színházat és művészeit.
L. Erdélyi Margit
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa,...megnyit →
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa,...megnyit →
Részletek
L. Erdélyi Margit (GJ)
(* 1945. ápr. 29. Hontfüzesgyarmat) Irodalomtörténész, egyetemi oktató. Zselízen érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakot végzett (1967). 1980-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen középiskolai tanári képesítést szerzett, 1995-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1967–1987-ben Fegyverneken, Nagyölveden, majd Nagysallón tanított. 1987-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, később a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK-a Hungarisztikai Tanszékének vezetője. 1998–2004-ben a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztikai Tanszékének docense, 2004-től a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának tanszékvezetője 2009-ig, később dékánja. Kutatási területe a dráma- és irodalomelmélet, összehasonlító irodalomtudomány, oktatáselmélet. Tankönyveket is ír. 2003-ban Katedra-díjjal tüntették ki. – Fm. A groteszk vizsgálata (tan., 1994); Örkény-drámák elemzése (1996); Iskolai gond(olat)ok (tan., 2000); Az irodalom vetületei (tan., 2002); Értékek párbeszéde (tan., 2003); Bevezetés az irodalomesztétikába (tanulmány, Komárom, 2005).
L. Juhász Ilona
(* 1960. márc. 18. Rozsnyó) Néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett (1979), majd Pozsonyban szakérettségizett népművelésből (1981). A Debreceni Egyetemen néprajzból szerzett oklevelet (2004), ugyanott doktorált (2006, PhD, néprajz és kulturális antropológiai tudományok.) 1990–1994-ben az Érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994–1997-ben pedig a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi...megnyit →
(* 1960. márc. 18. Rozsnyó) Néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett (1979), majd Pozsonyban szakérettségizett népművelésből (1981). A Debreceni Egyetemen néprajzból szerzett oklevelet (2004), ugyanott doktorált (2006, PhD, néprajz és kulturális antropológiai tudományok.) 1990–1994-ben az Érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994–1997-ben pedig a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi...megnyit →
Részletek
L. Juhász Ilona (LJ)
(* 1960. márc. 18. Rozsnyó) Néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett (1979), majd Pozsonyban szakérettségizett népművelésből (1981). A Debreceni Egyetemen néprajzból szerzett oklevelet (2004), ugyanott doktorált (2006, PhD, néprajz és kulturális antropológiai tudományok.) 1990–1994-ben az Érsekújvári Honismereti Múzeum, 1994–1997-ben pedig a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályának munkatársa volt. 1997-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának dokumentátora és bibliográfusa, majd etnológusa. Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiái 1995-től kezdődően eddig hét kötetben jelentek meg. 1991-től 1999-ig a Cseh(szlovákiai) Magyar Néprajzi Társaság titkáraként tevékenykedett, valamint technikai munkatársa, majd társszerkesztője volt a társaság Hírharang című tájékoztató füzetének, valamint az Utánpótlás és Adattári Közlemények című kiadványoknak. Jelenleg az Etnológiai Központ Acta Ethnologica Danubiana című évkönyvének szerkesztő munkatársa. Tudományos érdeklődése elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra, valamint a nemzeti szimbólumok, emlékjelek, a szokásváltozások és az interetnikus/interkulturális kapcsolatok problémaköreire összpontosul. Főbb díjai, kitüntetései: a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagja (2007); Györffy István Díj (2011); az MTA Arany János Díja (2013); Jedlik Ányos-díj (2016); Turczel-díj (2020). – Fm. Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században (mon., 2002); Fába róva, földbe ütve… A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál (mon., 2005); Neveitek e márványlapon… A háború jelei. Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai értelmezéséhez (2010); Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből (2011); A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén (2013); Mozaikok a komáromi zsidóság történetéből (2013); Örök mementó. A holokauszt emklékhelyei Dél-Szlovákiában (2015); Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez (2015; Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében (2018).
Laboda Róbert
(* 1985. júl. 5. Nagykürtös) Slam poetry költő, tanár. Füleken nevelkedett, itt érettségizett (2004), majd Nyitrán a Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett mesteri fokozatot (2008). Jelenleg Komáromban tanár. – Slam poetry költőként több nemzetközi versenyen szerepelt. Költeményei az Irodalmi Szemlében és a kulter.hu portálon jelentek meg. –...megnyit →
(* 1985. júl. 5. Nagykürtös) Slam poetry költő, tanár. Füleken nevelkedett, itt érettségizett (2004), majd Nyitrán a Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett mesteri fokozatot (2008). Jelenleg Komáromban tanár. – Slam poetry költőként több nemzetközi versenyen szerepelt. Költeményei az Irodalmi Szemlében és a kulter.hu portálon jelentek meg. –...megnyit →
Részletek
Laboda Róbert (TÁ)
(* 1985. júl. 5. Nagykürtös) Slam poetry költő, tanár. Füleken nevelkedett, itt érettségizett (2004), majd Nyitrán a Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett mesteri fokozatot (2008). Jelenleg Komáromban tanár. – Slam poetry költőként több nemzetközi versenyen szerepelt. Költeményei az Irodalmi Szemlében és a kulter.hu portálon jelentek meg. – Díjak: Ferenczy Anna-díj (2002); Színészi fődíj (2008); Rendezőként két aranysávos, egy ezüstsávos produkció (Duna Menti Tavasz, 2013, 2014, 2015); Rendezői díj (2012, 2015); Felkészítőként két országos aranysávos 1. helyezett (Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny, 2013, 2014). – Fm. Túlzások (v., 2015).
Lakatos Róbert és a RÉV
Zenekar (Komárom, 2005). A komoly és a népzene közti átfedéseket kutatja. Zenéje alapját a népzene képezi, melyet újító módon ötvöz a klasszikus zenével, így kölcsönözve egyedi hangzást zeneszámainak. Tagjai: Korpás Éva, Oláh Attila (énekesek), Lakatos Róbert (hegedű, brácsa), Takács Ádám (hegedű), Kuti Sándor (cimbalom),...megnyit →
Zenekar (Komárom, 2005). A komoly és a népzene közti átfedéseket kutatja. Zenéje alapját a népzene képezi, melyet újító módon ötvöz a klasszikus zenével, így kölcsönözve egyedi hangzást zeneszámainak. Tagjai: Korpás Éva, Oláh Attila (énekesek), Lakatos Róbert (hegedű, brácsa), Takács Ádám (hegedű), Kuti Sándor (cimbalom),...megnyit →
Részletek
Lakatos Róbert és a RÉV
Zenekar (Komárom, 2005). A komoly és a népzene közti átfedéseket kutatja. Zenéje alapját a népzene képezi, melyet újító módon ötvöz a klasszikus zenével, így kölcsönözve egyedi hangzást zeneszámainak. Tagjai: Korpás Éva, Oláh Attila (énekesek), Lakatos Róbert (hegedű, brácsa), Takács Ádám (hegedű), Kuti Sándor (cimbalom), Mester László (brácsa), Hanusz Zoltán (brácsa, gitár, nagybőgő), Lelkes Tibor (nagybőgő, harmonika). – Vezető: Lakatos Róbert. – Fm. Hajnalodik (2006), Brácsatánc (2008), Révület (2013).
RÉV Brácsatánc 2008
RÉV Révület 2013
RÉV Hajnalodik 2006
Lelkes Júlia
(* 1944. ápr. 23. Éberhard) Színművész, dramaturg, rendező. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1962). 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház (Matesz) színésze; 1964–1968-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója volt, melynek elvégzése után ismét a Mateszben játszott. 1969-től a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének dramaturgja, rendezője,...megnyit →
(* 1944. ápr. 23. Éberhard) Színművész, dramaturg, rendező. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1962). 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház (Matesz) színésze; 1964–1968-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója volt, melynek elvégzése után ismét a Mateszben játszott. 1969-től a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének dramaturgja, rendezője,...megnyit →
Részletek
(* 1944. ápr. 23. Éberhard) Színművész, dramaturg, rendező. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1962). 1962-től a komáromi Magyar Területi Színház (Matesz) színésze; 1964–1968-ban a pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója volt, melynek elvégzése után ismét a Mateszben játszott. 1969-től a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének dramaturgja, rendezője, ill. bemondója lett Pozsonyban. 1993-tól szabad foglalkozású előadóművész.
Lelkes Magda
(*1921. júl. 11. Hegysúr) Színésznő. Előbb hivatalnok volt, majd 1950–1952 között az Állami Faluszínház, 1952–1966 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, de személyzeti előadóként később is a színház alkalmazásában maradt (1976-ig). – Főbb színházi szerepei: Sohár Lidi (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Brazovicsné (Jókai Mór–Fellegi...megnyit →
(*1921. júl. 11. Hegysúr) Színésznő. Előbb hivatalnok volt, majd 1950–1952 között az Állami Faluszínház, 1952–1966 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, de személyzeti előadóként később is a színház alkalmazásában maradt (1976-ig). – Főbb színházi szerepei: Sohár Lidi (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Brazovicsné (Jókai Mór–Fellegi...megnyit →
Részletek
Lelkes Magda (JSZ)
(*1921. júl. 11. Hegysúr) Színésznő. Előbb hivatalnok volt, majd 1950–1952 között az Állami Faluszínház, 1952–1966 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, de személyzeti előadóként később is a színház alkalmazásában maradt (1976-ig). – Főbb színházi szerepei: Sohár Lidi (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Brazovicsné (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); Millerné (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Zajcevova (Valentyin Petrovics Katajev: Bolondos vasárnap); Házmesterné (Fejes Endre: Rozsdatemető); Agafja Tyihonovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Fruzsina (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Tulipánné (Csiky Gergely: Ingyenélő); Marcelina (Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: A sevillai borbély). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Lengyel Ferenc
(* 1930. máj. 23. Pozsony, † 1996. ápr. 13. Kassa) Színész. Iskoláit szülővárosában végezte. 1947-es kereskedelmi érettségije után 1950-ben felvették színésznek az Állami Faluszínház magyar tagozatához (1953-ban annak művészeti vezetője lett). 1959–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad...megnyit →
(* 1930. máj. 23. Pozsony, † 1996. ápr. 13. Kassa) Színész. Iskoláit szülővárosában végezte. 1947-es kereskedelmi érettségije után 1950-ben felvették színésznek az Állami Faluszínház magyar tagozatához (1953-ban annak művészeti vezetője lett). 1959–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad...megnyit →
Részletek
Lengyel Ferenc (JSZ)
(* 1930. máj. 23. Pozsony, † 1996. ápr. 13. Kassa) Színész. Iskoláit szülővárosában végezte. 1947-es kereskedelmi érettségije után 1950-ben felvették színésznek az Állami Faluszínház magyar tagozatához (1953-ban annak művészeti vezetője lett). 1959–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad (1981–1986 között ez utóbbi művészeti vezetője), ill. az önállósult Kassai Thália Színház színésze. 1986-ban Érdemes művész címmel tüntették ki. Számos hangjáték, ill. szlovák film szereplője. – Főbb színházi szerepei: Gyuri (Jozef Gregor Tajovský: Zavaros örökség); Purgó doktor (Jean-Baptiste Molière: Képzelt beteg); Perföldy (Kisfaludy Károly: A kérő); Schmidt (Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás); Tiberge (Vitězslav Nezval: Manon Lescaut); Löki sógor (Móricz Zsigmond: Kismadár); Blumevitz (Jókai Mór–Bozó László: A lőcsei fehér asszony); Lükeházy (Jean-Baptiste Molière: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj); Katona (Leopold Lahola: A világ négy sarka); Capulet (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Voltore (Ben Jonson: Volpone); Pantalone (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Apa (Jean-Paul Sartre: Altona foglyai); Albafiorita (Carlo Goldoni: Mirandolina); János (Sarkadi Imre: Az elveszett paradicsom); Zoltán (Mesterházi Lajos: Tizenegyedik parancsolat); Tomaji plébános (Örkény István: Tóték); Szűcs (Szakonyi Károly: Adáshiba); Dorn (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Kapitány (Pierre Aristide Breal: Huszárok); Crofts (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Karnyó (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Szilvai (Szigligeti Ede: Liliomfi); Von Walter (Friedrich Shiller: Ármány és szerelem); H. C. Curry (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Id. Curley (John Steinbeck: Egerek és emberek); Moór Jenő (Csurka István: Döglött aknák) – Rendezése: Oscar Wilde: Hazudj igazat! – Díjak, elismerések: Érdemes művész, 1986 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Lengyel Tünde
(* 1960. szept. 9. Komárom) Történész, levéltáros. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1979), a pozsonyi Comenius Egyetemen levéltárosi oklevelet szerzett (1985). 1987-től az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. A doktori címet 1989-ben, a történettudomány kandidátusa fokozatot 1996-ban szerezte meg. Kutatási területe a koraújkori (XVI.–XVII....megnyit →
(* 1960. szept. 9. Komárom) Történész, levéltáros. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1979), a pozsonyi Comenius Egyetemen levéltárosi oklevelet szerzett (1985). 1987-től az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. A doktori címet 1989-ben, a történettudomány kandidátusa fokozatot 1996-ban szerezte meg. Kutatási területe a koraújkori (XVI.–XVII....megnyit →
Részletek
Lengyel Tünde (csa)
(* 1960. szept. 9. Komárom) Történész, levéltáros. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1979), a pozsonyi Comenius Egyetemen levéltárosi oklevelet szerzett (1985). 1987-től az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. A doktori címet 1989-ben, a történettudomány kandidátusa fokozatot 1996-ban szerezte meg. Kutatási területe a koraújkori (XVI.–XVII. sz.-i) gazdaság- és várostörténet, a mindennapi és családi élet, ezen belül a nők és a gyermekek társadalmi helyzete. Kutatja a magyar főúri családok (pl. nagybiccsei Thurzók, Nádasdiak stb.) történetét is. Tanulmányai szlovák, magyar és nemzetközi szakfolyóiratokban jelennek meg, több könyv, monográfia társszerzője, szerkesztője és összeállítója. Számos nemzetközi szakmai konferencia szervezője, előadója. 2002-től a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Tudományos Tanácsának tagja, a Szlovák–magyar Történész Vegyesbizottság titkára, a Historický časopis szerkesztőbizottságának a tagja, a Szlovák Történész Társaság Nemzetségi Tanulmányok Szekciójának vezetője, az URBS – Budapest évkönyv szerkesztőbizottságának tagja, Szlovákia képviselője az International Federation for Research in Women’s History szervezetnek. – Fm: Historický kalendár (Ivan Mrvával, 2007); Žena a právo (tan., 2004); Bártfától Pozsonyig (társszerzőkkel, szlovákul is, 2006); The Social Status of Women in the History of Slovakia In: Slovakia on the Way to Gender Equality, 2006); Báthory Erzsébet. Egy asszony élete (Várkonyi Gáborral, szlovákul és csehül is, 2010).
Lévai Attila
(* 1975. nov. 28. Királyhelmec) Református lelkész, egyetemi oktató. Az alapiskolát Bodrogszerdahelyen, a gimnáziumot Kassán végezte. Ezt követően a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia, majd a Selye János Egyetem hallgatója volt, ahol 2006-ban szerzett diplomát. 2009-ben Phd. fokozatot szerzett. Jelenleg a Selye János Egyetem Teológiai...megnyit →
(* 1975. nov. 28. Királyhelmec) Református lelkész, egyetemi oktató. Az alapiskolát Bodrogszerdahelyen, a gimnáziumot Kassán végezte. Ezt követően a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia, majd a Selye János Egyetem hallgatója volt, ahol 2006-ban szerzett diplomát. 2009-ben Phd. fokozatot szerzett. Jelenleg a Selye János Egyetem Teológiai...megnyit →
Részletek
(* 1975. nov. 28. Királyhelmec) Református lelkész, egyetemi oktató. Az alapiskolát Bodrogszerdahelyen, a gimnáziumot Kassán végezte. Ezt követően a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia, majd a Selye János Egyetem hallgatója volt, ahol 2006-ban szerzett diplomát. 2009-ben Phd. fokozatot szerzett. Jelenleg a Selye János Egyetem Teológiai karának dékánja, valamint Csicsó, Füss és Kolozsnéma lelkipásztora. Tagja a Szlovákiai Református Keresztény Egyház Zsinatnak, a Szlovák Vallástudományi Társaságnak valamint a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Egyházi Néprajzi szekciójának az elnöke.
Limes Galéria
Kortárs művészeti képtár (Komárom, 2001). A Pro Arte Danubií, Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás alapította a komáromi Katonatemplom épületében. Az épület az új feladatnak megfelelően a ~ nevet kapta. Cél a kortárs művészet bemutatása országos és nemzetközi viszonylatban. Az éves kiállítások dramaturgiáját úgy állítja össze,...megnyit →
Kortárs művészeti képtár (Komárom, 2001). A Pro Arte Danubií, Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás alapította a komáromi Katonatemplom épületében. Az épület az új feladatnak megfelelően a ~ nevet kapta. Cél a kortárs művészet bemutatása országos és nemzetközi viszonylatban. Az éves kiállítások dramaturgiáját úgy állítja össze,...megnyit →
Részletek
Kortárs művészeti képtár (Komárom, 2001). A Pro Arte Danubií, Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás alapította a komáromi Katonatemplom épületében. Az épület az új feladatnak megfelelően a ~ nevet kapta. Cél a kortárs művészet bemutatása országos és nemzetközi viszonylatban. Az éves kiállítások dramaturgiáját úgy állítja össze, hogy helyet kapjanak a fiatal, pályakezdő művészek, a jubilánsok, az izgalmas életművek a képzőművészet különböző válfajaiban. Odafigyel az egyetemes magyar népi kultúra ápolására, bemutatására is. Kétévente sérüléssel élő emberek alkotásainak is teret ad. – Vezető: Farkas Veronika.
Lipscher Mór
(* 1870. ? Csaca [Čadca] – † 1944. ? Komárom) Sebészorvos, kórházigazgató. A budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet 1895-ben. 1898–1902-ben a budapesti Szent István Kórház III. sebészeti főosztályán Herczel Manó munkatársaként dolgozott, és 1900 nyarán ő végezte el Mo.-n az első agydaganatműtétet, amelyet hamarosan...megnyit →
(* 1870. ? Csaca [Čadca] – † 1944. ? Komárom) Sebészorvos, kórházigazgató. A budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet 1895-ben. 1898–1902-ben a budapesti Szent István Kórház III. sebészeti főosztályán Herczel Manó munkatársaként dolgozott, és 1900 nyarán ő végezte el Mo.-n az első agydaganatműtétet, amelyet hamarosan...megnyit →
Részletek
(* 1870. ? Csaca [Čadca] – † 1944. ? Komárom) Sebészorvos, kórházigazgató. A budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet 1895-ben. 1898–1902-ben a budapesti Szent István Kórház III. sebészeti főosztályán Herczel Manó munkatársaként dolgozott, és 1900 nyarán ő végezte el Mo.-n az első agydaganatműtétet, amelyet hamarosan egy másik agytumor-operációja is követett. 1903–1935 között (kényszerű nyugdíjazásáig) a komáromi kórház igazgatójaként tevékenykedett. Ő volt az, aki Komáromban elsőként műtött. Minden bizonnyal Szl.-ban is az övé volt az elsőség az agydaganatműtétek terén. 1944 koranyarán a komáromi és a környékbeli zsidókat összegyűjtötték és haláltáborokba vitték. Köztük volt a súlyos beteg ~ is, további sorsa ismeretlen.
Liszka József
(* 1956. ápr. 6. Köbölkút) Néprajzkutató, egyetemi oktató. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1975), a budapesti ELTE-n néprajz–régészet szakot végzett (1980), majd ugyanott bölcsészdoktorátust (1987), ill. PhD-fokozatot (2003) szerzett. Előbb az érsekújvári múzeum régésze volt (1980–1991), közben néprajzkutatással és kutatásszervezéssel foglalkozott. 1991-től 1995-ig a komáromi...megnyit →
(* 1956. ápr. 6. Köbölkút) Néprajzkutató, egyetemi oktató. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1975), a budapesti ELTE-n néprajz–régészet szakot végzett (1980), majd ugyanott bölcsészdoktorátust (1987), ill. PhD-fokozatot (2003) szerzett. Előbb az érsekújvári múzeum régésze volt (1980–1991), közben néprajzkutatással és kutatásszervezéssel foglalkozott. 1991-től 1995-ig a komáromi...megnyit →
Részletek
Liszka József (FI)
(* 1956. ápr. 6. Köbölkút) Néprajzkutató, egyetemi oktató. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1975), a budapesti ELTE-n néprajz–régészet szakot végzett (1980), majd ugyanott bölcsészdoktorátust (1987), ill. PhD-fokozatot (2003) szerzett. Előbb az érsekújvári múzeum régésze volt (1980–1991), közben néprajzkutatással és kutatásszervezéssel foglalkozott. 1991-től 1995-ig a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályának néprajzos-muzeológus vezetője, majd Humboldt-ösztöndíjas a müncheni, ill. a marburgi egyetemen (1996–1997). 1997-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja igazgatója, etnológusa. 2000–2003 között a Passaui Egyetem Humboldt-ösztöndíjas vendégkutatója és tanára, továbbá a budapesti, debreceni és kolozsvári egyetem vendégtanára. 2004–2005-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem óraadó tanára, 2006-tól a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának oktatója, 2009-től docense, 2009–2011 között dékánhelyettese. 1976-tól publikál (szlovák, osztrák és német lapokban is). 1989-ben a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság egyik alapítója, 1997-ig elnöke; a Társaság Népismereti Könyvtár sorozatának és Hírharang c. negyedéves tájékoztatójának, valamint az Acta Ethnologica Danubiana szerkesztője. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra összpontosul. – Főbb díjak: Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj (2026); Turczel Lajos-díj (2018); Györffy István Emlékérem (2018); az MTA Arany János-díja (2005); a Szlovák Néprajzi Társasága Díja a tudományszervezésért (2003); Posonium Irodalmi Díj Különdíj (2003); Jedlik Ányos-díj (2002); Nyitott Európáért Díj (1999); a Szlovák Néprajzi Társaság nívódíja (1988); Jankó János-díj (1988). – Fm. Ágas-bogas fa. Néprajzi ismeretek alapfokon (1986 és további 3 kiadás); A szlovákiai magyar nemzetiség etnográfiai és folklorisztikai bibliográfiája (1988); Magyar néprajzi kutatások Szlovákiában 1918–1938 (tan., 1990); Őrei a múltnak. Vidéki múzeumok, tájházak, néprajzi gyűjtemények D-Szl.-ban (tan., 1994); „Tudománynak kezdetiről”. Magyar néprajzkutatóként Szlovákiában 1979–1998 (tan., 1998); A szlovákiai magyarok néprajza (mon., 2002; 2003-ban szlovákul is); Zwischen den Karpaten und der Ungarischen Tiefebene. Volkskunde der Ungarn in der Slowakei (2003); Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához (tan., 2005); Termékeny homályban (naplójegyzetek, 2006); Bevezetés a néprajzba (tan., 2006); Úton lenni (naplójegyzetek, 2007); Populáris kultúra (2010); Bevezetés a folklorisztikába (2011).
Litomericzky Nándor
(* 1965. aug. 9. Komárom) Építészmérnök. Komáromban érettségizett (1984), 1986–1991 között a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem hallgatója volt. Több tervezőirodában dolgozott, 1993-ban a ProForm Atelier, 1998-ben Takács Péterrel és Peter Vargával létrehozta az Euro Investa Részvénytársaságot, amely kidolgozta a komáromi Európa-udvar koncepcióját, valamint építési...megnyit →
(* 1965. aug. 9. Komárom) Építészmérnök. Komáromban érettségizett (1984), 1986–1991 között a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem hallgatója volt. Több tervezőirodában dolgozott, 1993-ban a ProForm Atelier, 1998-ben Takács Péterrel és Peter Vargával létrehozta az Euro Investa Részvénytársaságot, amely kidolgozta a komáromi Európa-udvar koncepcióját, valamint építési...megnyit →
Részletek
Litomericzky Nándor − Az Európa udvar részlete (KKK)
(* 1965. aug. 9. Komárom) Építészmérnök. Komáromban érettségizett (1984), 1986–1991 között a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem hallgatója volt. Több tervezőirodában dolgozott, 1993-ban a ProForm Atelier, 1998-ben Takács Péterrel és Peter Vargával létrehozta az Euro Investa Részvénytársaságot, amely kidolgozta a komáromi Európa-udvar koncepcióját, valamint építési terveit, és meg is valósította azokat. Az Európa Atelier tervezőiroda egyik alakítója és társtulajdonosa. 2012-ben Jedlik-díjjal tüntették ki. – Fm. a komáromi Európa-udvar koncepciója, egyes épületei, a szoborpark terve (2000). Családi házak – 1994: A felkelő nap háza (Érsekújvár); 1995: Symbiosis (Dunaszerdahely); A Napfivér és Holdnővér háza (Ekeli rétek); 1996: Ad leones (Köbölkút); Villa rustica (Dunaszerdahely); 2001: Kúria (Nyékvárkony). Községi terek kialakítása: 2005: Bulcsú vezér tere (Búcs); Szent István tér (Csicsó); Szent Miklós tér (Szímő). Más jellegű épületek 1995: Árgyélus panzió és szabadtéri színpad (Martos); 1998: baptista imaház (Komárom); 2006: Kelemantia múzeum (Izsa). – Ir. Európa-udvar – Nádvorie Európy – Europa platz – Europe place (2000).
Lőrincz Margit ; Tarics Lőrincz Margit
(* 1933. aug. 21. Komárom - † 2022. febr. 02. Komárom) Színésznő. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1950–1952 között egy építőipari vállalat alkalmazottja, majd 1952-től nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. Számos hangjátékban, ill....megnyit →
(* 1933. aug. 21. Komárom - † 2022. febr. 02. Komárom) Színésznő. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1950–1952 között egy építőipari vállalat alkalmazottja, majd 1952-től nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. Számos hangjátékban, ill....megnyit →
Részletek
Lőrincz Margit (JSZ)
(* 1933. aug. 21. Komárom – † 2022. febr. 02. Komárom) Színésznő. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1950–1952 között egy építőipari vállalat alkalmazottja, majd 1952-től nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. Számos hangjátékban, ill. néhány szlovák és magyar filmben szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő); Rédei Eszter (Móricz Zsigmond: Úri muri); Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Gianna (Heltai Jenő: A néma levente); Csele Judit (Fejes Endre: Rozsdatemető); Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács); Házmesterné (Csurka István: Házmestersirató); Kata (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Peach-né (William Shakespeare: A windsori víg nők); Júlia (Hunyadi Sándor: Három sárkány); Colomba (Ben Jonson: Volpone); Baradlayné (Jókai Mór–Kopányi Györg: A kőszívű ember fiai); Carrarné (B. Brecht: Carrar asszony puskái); Kanizsai Dorottya (Háy Gyula: Mohács); Cora Clarke (Noel Coward: Forgószínpad) – Film, TV: „Dedeček automobilu“; Bašťovanský és veje („Bašťovanský a zať“); Két választás Magyarországon – Díjak, elismerések: A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja; A Szlovák Köztársaság ezüst plakettje; Pro Cultura Hungarica 2009-től emlékgyűrűt adományoz a Komáromi Jókai Színház legtehetségesebb fiataljainak.
Mácza Mihály
(* 1942. márc. 24. Kassa) Történész-muzeológus. Szepsiben szlovák gimnáziumban érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem-magyar szakos tanári oklevelet (1964). 1965–1970-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, 1999–2002 között alpolgármester. A Magyar...megnyit →
(* 1942. márc. 24. Kassa) Történész-muzeológus. Szepsiben szlovák gimnáziumban érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem-magyar szakos tanári oklevelet (1964). 1965–1970-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, 1999–2002 között alpolgármester. A Magyar...megnyit →
Részletek
Mácza Mihály (FI)
(* 1942. márc. 24. Kassa) Történész-muzeológus. Szepsiben szlovák gimnáziumban érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem-magyar szakos tanári oklevelet (1964). 1965–1970-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, 1999–2002 között alpolgármester. A Magyar Ifjúsági Szövetség, ill. a Komáromi Múzeumbarátok Köre egyik alapítója, ez utóbbinak 1974-től vezetője. 1965-től publikál. Főleg Komárom és környéke hely-, ipar- és művelődéstörténetével foglalkozik. Számos komáromi tárgyú szakkiállítást rendezett. 2023-ban Jedlik-díjat kapott. – Fm. Komárom fejlődése képekben (tan., 1985); Történelmi séták a városban (tan., 1992); Komárno – Komárom. Város a Duna két partján (Bárdos Istvánnal és Kecskés Lászlóval, 1994); A komáromi Simor zárda története (tan., 1997); „…mert a haza kívánja…” 1848–49 komáromi dokumentumai (1998); Komárom nevezetességei (útikönyv, 2002); Jókai és szülővárosa (tan., 2002).
Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete – MAMSZE
Szakmai és művészeti szervezet (Pozsony, Hetény, Dunaszerdahely, Komárom, 1990). A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának jogutódja és tevékenységének folytatója. A szervezet célja a magyar nemzetiségi kisebbség professzionális képzőművészeti kultúrájának támogatása és művészeti hagyományainak megőrzése. Küldetése és célja főként a...megnyit →
Szakmai és művészeti szervezet (Pozsony, Hetény, Dunaszerdahely, Komárom, 1990). A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának jogutódja és tevékenységének folytatója. A szervezet célja a magyar nemzetiségi kisebbség professzionális képzőművészeti kultúrájának támogatása és művészeti hagyományainak megőrzése. Küldetése és célja főként a...megnyit →
Részletek
Szakmai és művészeti szervezet (Pozsony, Hetény, Dunaszerdahely, Komárom, 1990). A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának jogutódja és tevékenységének folytatója. A szervezet célja a magyar nemzetiségi kisebbség professzionális képzőművészeti kultúrájának támogatása és művészeti hagyományainak megőrzése. Küldetése és célja főként a kortárs magyar képzőművészek művészetének terjesztése Szl. egész területén, valamint az össznemzeti magyar és nemzetközi képzőművészeti kultúrán belül. Tevékenysége főleg kiállítások rendezésére irányul, ezenkívül elméleti szimpóziumokat szervez és alkalmi kiadványokat ad ki. Tagja a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, valamint a pozsonyi Slovenská výtvarná únia-nak (Szlovák Képzőművészeti Unió). 1993–1995-ben a hetényi Lilla Galéria társszervezője, 1995 után a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériával és más intézményekkel működik együtt. Tagságának száma 50 körüli. Megalapítója és szervezője az Illusztrált Könyv biennálénak Dunaszerdahelyen. 1996-ban évi nívódíjat alapított saját tagjai számára. Az új nevét (~) 2014-ben vette fel. – Vezető: Nagy János (1990); Lipcsey György (1995); Kopócs Tibor (1998); Dolán György (2009); Kopócs Tibor (2014).