magyar egyetemi és főiskolai intézmények Komáromban
Magyar parlamenti képviselők 1990-ben a prágai Szövetségi Gyűlésben kezdeményezték a komáromi székhelyű Jókai Mór Egyetem megalapítását. A kezdeményezés nem járt sikerrel, így Komárom város 1992-ben létrehozta a Komáromi Városi Egyetemet. A városi egyetem három magyarországi felsőoktatási intézmény konzultációs központjaként működött. 2001-ben a Selye János...megnyit →
Magyar parlamenti képviselők 1990-ben a prágai Szövetségi Gyűlésben kezdeményezték a komáromi székhelyű Jókai Mór Egyetem megalapítását. A kezdeményezés nem járt sikerrel, így Komárom város 1992-ben létrehozta a Komáromi Városi Egyetemet. A városi egyetem három magyarországi felsőoktatási intézmény konzultációs központjaként működött. 2001-ben a Selye János...megnyit →
Részletek
Magyar parlamenti képviselők 1990-ben a prágai Szövetségi Gyűlésben kezdeményezték a komáromi székhelyű Jókai Mór Egyetem megalapítását. A kezdeményezés nem járt sikerrel, így Komárom város 1992-ben létrehozta a Komáromi Városi Egyetemet. A városi egyetem három magyarországi felsőoktatási intézmény konzultációs központjaként működött. 2001-ben a Selye János Egyetemért Alapítvány a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, ill. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara székhelyen kívüli képzését indította el Komáromban, évente 200 hallgatóval. Az alapítvány működtette a Láthatatlan Kollégium mintájára létrehozott Selye János Kollégiumot, ill. az évente megrendezett több hetes Nyári Egyetemet. Ez a képzés alapozta meg a Selye János Egyetem létrehozását Komáromban, amelyre 2004-ben került sor. Az egyetembe 2004-ben beolvadt a Calvin János Teológiai Akadémia, amely egyházi, oktatási, tudományos, szakmai, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott (az akadémia egyházi státuszát 1995-ben legalizálta a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma), és alapját képezte a jelenlegi Református Teológiai Karnak. Az egyetem első rektora Albert Sándor lett. Az egyetem nappali és levelező tagozata a következő karokkal működik: Gazdaságtudományi Kar, Tanárképző Kar, Református Teológiai Kar. 2007-ben több mint 2000 hallgatója volt. – Vezető: Albert Sándor (2004); Tóth János (2009).
Magyar Ház 2.
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
Részletek
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete, a Szövetség a Közös Célokért hálózat és több más helyi magyar szerveződés. ~ alakult Rozsnyón, Tornalján, Rimaszombatban, Losoncon, Léván, Komáromban és Vágsellyén is.
Magyar Nemzeti Párt 2.
Rövid ideig működő szlovákiai magyar párt a két vh. között (Komárom, 1920). A párt alakuló gyűlésére 1920. febr. 29-én került sor, ahol a párt vezetőivé Komárom környékének az államfordulat előtti időszak vezető személyiségeit, Kürthy István volt főispánt, Tuba János takarékpénztári elnököt, Palkovich Viktor esperesplébánost...megnyit →
Rövid ideig működő szlovákiai magyar párt a két vh. között (Komárom, 1920). A párt alakuló gyűlésére 1920. febr. 29-én került sor, ahol a párt vezetőivé Komárom környékének az államfordulat előtti időszak vezető személyiségeit, Kürthy István volt főispánt, Tuba János takarékpénztári elnököt, Palkovich Viktor esperesplébánost...megnyit →
Részletek
Rövid ideig működő szlovákiai magyar párt a két vh. között (Komárom, 1920). A párt alakuló gyűlésére 1920. febr. 29-én került sor, ahol a párt vezetőivé Komárom környékének az államfordulat előtti időszak vezető személyiségeit, Kürthy István volt főispánt, Tuba János takarékpénztári elnököt, Palkovich Viktor esperesplébánost választották. Programjában a szlovákiai magyarok jogainak védelme kapott központi helyet és integráló szerepet kívánt betölteni a szlovákiai magyar politikában. A hatóságok azonban elutasították a párt bejegyzését, így az néhány héttel az alapítása után megszűnt működni.
Magyar Nemzeti Tanács
A szlovákiai magyarok képviseleti szerve, amely a komáromi tárgyalások előestéjén, a magyar lakosságú területek közeli visszacsatolásának reményében alakult meg (Pozsony, Komárom, 1938. okt. 7.–1938 nov.). Megalakítói az Egyesült Magyar Párt országos vezetői, nemzetgyűlési képviselői és szenátorai voltak. Székhelye Komárom volt, de a következő napokban D-Szl....megnyit →
A szlovákiai magyarok képviseleti szerve, amely a komáromi tárgyalások előestéjén, a magyar lakosságú területek közeli visszacsatolásának reményében alakult meg (Pozsony, Komárom, 1938. okt. 7.–1938 nov.). Megalakítói az Egyesült Magyar Párt országos vezetői, nemzetgyűlési képviselői és szenátorai voltak. Székhelye Komárom volt, de a következő napokban D-Szl....megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyarok képviseleti szerve, amely a komáromi tárgyalások előestéjén, a magyar lakosságú területek közeli visszacsatolásának reményében alakult meg (Pozsony, Komárom, 1938. okt. 7.–1938 nov.). Megalakítói az Egyesült Magyar Párt országos vezetői, nemzetgyűlési képviselői és szenátorai voltak. Székhelye Komárom volt, de a következő napokban D-Szl. szinte valamennyi jelentősebb településén megalakultak a helyi szervezetei. Feladata a magyar lakosság tájékoztatása, a közrend fenntartása és a várt visszacsatolás lebonyolításának elősegítése volt. Részt vett a D-Szl. több településén (közte Pozsonyban és Kassán) lezajlott demonstrációk megszervezésében. A megalakulását követő napokban több ízben is kiáltvánnyal fordult a magyar lakossághoz, amelyekben nyugalomra és a közrend fenntartására, valamint ennek érdekében helyi polgárőrségek megalakítására szólította fel a lakosságot. Utasítására sok dél-szlovákiai településen már ekkor kifüggesztették a nemzeti lobogót. A következő hetekben a ~hoz már a korábbi aktivista magyar szerveződések is csatlakoztak, így az a szlovákiai magyarság reprezentatív testületévé vált. Okt. utolsó napjaiban a nemzeti tanácson belül népjóléti tanács alakult, amelynek célja a magyar lakta területek visszacsatolása kapcsán várható szociális gondok kezelése volt. Működését a hatóságok akadályozták, több helyen betiltották. Az első bécsi döntés kihirdetését követően a magyar honvédség megérkezéséig sok településen a ~ vette át az irányítást, felügyelte a közrendet, szervezte a visszacsatolást kísérő ünnepségeket, s igyekezett megakadályozni, hogy a távozó hatalom magával vigye a közhivatalok, gyárak stb. ingóságait. A magyar honvédség bevonulását követően a nemzeti tanácsok egy ideig még megpróbáltak részt vállalni a visszacsatolt területek irányításából. A katonai közigazgatás viszonyai azonban erre nem adatak lehetőséget, így mind a központi ~, mind a helyi szervezetei feloszlatták magukat.
Magyar Színház
Részletek
Illusztrált színházi újság (Komárom, 1920. júl. 24.). Egyetlen száma jelent meg. – Szerk. Pajzs Imre.
Magyar Tanító
Érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani lap (Komárom, 1921–1937). A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület hivatalos orgánuma, amely kéthetente jelent meg. A lap rendszeresen tájékoztatott a tanítóságot érintő hivatalos intézkedésekről, a tantervekről és tankönyvekről. Szép számban jelentek meg benne módszertani írások is. 1939 és 1941 kiadását Felvidéki Magyar...megnyit →
Érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani lap (Komárom, 1921–1937). A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület hivatalos orgánuma, amely kéthetente jelent meg. A lap rendszeresen tájékoztatott a tanítóságot érintő hivatalos intézkedésekről, a tantervekről és tankönyvekről. Szép számban jelentek meg benne módszertani írások is. 1939 és 1941 kiadását Felvidéki Magyar...megnyit →
Részletek
Érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani lap (Komárom, 1921–1937). A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület hivatalos orgánuma, amely kéthetente jelent meg. A lap rendszeresen tájékoztatott a tanítóságot érintő hivatalos intézkedésekről, a tantervekről és tankönyvekről. Szép számban jelentek meg benne módszertani írások is. 1939 és 1941 kiadását Felvidéki Magyar Tanító néven újították fel. – Szerk. (egymást váltva) Jezo Márton, Banai Tóth Pál és Boross Béla.
Magyar Vasárnap
A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) havonta megjelenő ismeretterjesztő és irodalmi folyóirata (Komárom, 1931, 1934–1938). Az SZMKE-tagok tagilletményként kapták. Első évfolyamában még külön irodalmi melléklete volt, melyet Szombathy Viktor szerkesztett, s többek között Borka Géza, Darvas János, Farkas István, Mécs László, Rácz Pál voltak a...megnyit →
A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) havonta megjelenő ismeretterjesztő és irodalmi folyóirata (Komárom, 1931, 1934–1938). Az SZMKE-tagok tagilletményként kapták. Első évfolyamában még külön irodalmi melléklete volt, melyet Szombathy Viktor szerkesztett, s többek között Borka Géza, Darvas János, Farkas István, Mécs László, Rácz Pál voltak a...megnyit →
Részletek
A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) havonta megjelenő ismeretterjesztő és irodalmi folyóirata (Komárom, 1931, 1934–1938). Az SZMKE-tagok tagilletményként kapták. Első évfolyamában még külön irodalmi melléklete volt, melyet Szombathy Viktor szerkesztett, s többek között Borka Géza, Darvas János, Farkas István, Mécs László, Rácz Pál voltak a munkatársai. Alapy Gyula halála után, 1936 jan.-tól a lapot egyedül Szombathy jegyezte. Főleg a falusi lakosság részére készült, ismeretterjesztő anyagában ezért a mezőgazdasági jellegű írások domináltak. Az Ismerjük meg Szlovenszkót c. rovatban főleg Tichy Kálmán és Manga János néprajzi cikkei találhatók. Az SZMKE-központ és a körzeti titkárságok munkájáról, az országos közgyűlésekről és a helyi szervezetek kiemelkedőbb teljesítményeiről a Szervezeti Hírek rovat adott folyamatos tájékoztatást. – Szerk. Alapy Gyula, Szombathy Viktor (1931); Szombathy Viktor (1936). – Ir. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789–1989 (1994).
Mák Ildikó
(* 1954. jún. 15. Rozsnyó) Színésznő. Füleken érettségizett 1972-ben. Ezt követően óvónő, majd 1973-tól a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának, 1979-től pedig komáromi társulatának, ill. a színház jogutódának, a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Számos hangjáték és néhány film szereplője; ismertek Benes Ildikóval közös...megnyit →
(* 1954. jún. 15. Rozsnyó) Színésznő. Füleken érettségizett 1972-ben. Ezt követően óvónő, majd 1973-tól a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának, 1979-től pedig komáromi társulatának, ill. a színház jogutódának, a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Számos hangjáték és néhány film szereplője; ismertek Benes Ildikóval közös...megnyit →
Részletek
(* 1954. jún. 15. Rozsnyó) Színésznő. Füleken érettségizett 1972-ben. Ezt követően óvónő, majd 1973-tól a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának, 1979-től pedig komáromi társulatának, ill. a színház jogutódának, a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Számos hangjáték és néhány film szereplője; ismertek Benes Ildikóval közös gyermekműsorai, s fellépett egyéb pódium- és kabaréműsorokban is. Tagja volt a Teátrum Színházi Polgári Társulásnak is.
Maurovich-Horvat Pál
(* 1978. okt. 30. Komárom) Orvos, kardiológus, egyetemi oktató. A Selye János Gimnáziumban 1997-ben érettségizett. 1997–1998-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, de 1998-tól a budapesti SE Általános Orvostudományi Karán tanult, ahol 2006-ban szerzett oklevelet. 2006–2008 között a SE Elméleti Orvostudományok...megnyit →
(* 1978. okt. 30. Komárom) Orvos, kardiológus, egyetemi oktató. A Selye János Gimnáziumban 1997-ben érettségizett. 1997–1998-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, de 1998-tól a budapesti SE Általános Orvostudományi Karán tanult, ahol 2006-ban szerzett oklevelet. 2006–2008 között a SE Elméleti Orvostudományok...megnyit →
Részletek
Maurovich-Horvat Pál (csa)
(* 1978. okt. 30. Komárom) Orvos, kardiológus, egyetemi oktató. A Selye János Gimnáziumban 1997-ben érettségizett. 1997–1998-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, de 1998-tól a budapesti SE Általános Orvostudományi Karán tanult, ahol 2006-ban szerzett oklevelet. 2006–2008 között a SE Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolájának hallgatója volt, ahol PhD fokozatot szerzett. 2010–2012-ben a bostoni (USA) Harvard Egyetemen tanult és Master in Public Health diplomát kapott. Már diákként kardiológiával kapcsolatos kutatási programokban vett részt, amelyekben a legmodernebb diagnosztikai képalkotó módszerek (elsősorban a CT) alkalmazásával ismerkedett és számos európai egyetemen járt tanulmányúton. Bekapcsolódott a tudományos diákversenyekbe és több ösztöndíjat és tudományos díjat is elnyert (egyebek mellett: Albert Renold Ösztöndíj – 2009; a SE Merit-díja – 2012; Richter Gedeon Díj – 2013). Jelenleg az MTA-SE „Lendület” Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetője. Rendszeres előadója különböző hazai és külföldi kardiológiai konferenciáknak és szakmai tanácskozásoknak, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság és szervezet tagja. – Fm: Nem invazív coronaria-angiográfia sokszeletes komputertomográfiával (társszerző, 2007); A szív koszorúereinek non-invazív ábrázolása multidetektoros CT-vel (társszerző, 2007); Veleszületett koszorúér fejlődési rendellenességek ábrázolása szubmilliméteres felbontású multidetektoros spirál CT-vel (társszerző, 2008); A coronaria-CT technikai háttere és klinikai alkalmazása (társszerző, 2009); Methods of plaque quantification and charakterization by cardiac computed tomography (társszerző, 2009); Coronary CT Angiography for the Detection of Obstructive Coronary Artery Disease (társszerző, 2010); Control of Cardiac Output and Arterial Blood Presure Regulation (In: Handbook of Physics in Medicine and Biology, 2010); Coronaria CT angiográfia és iszkémia provokációs tesztek költséghatékonysága a koszorúér-betegség diagnosztikájában (2011); A szív-CT vizsgálat és indikációja (Bartykowszki A.-val, 2012); Diagnostic Accuracy of CT Angiography, Intravascular US, and Optical Frequency Domain Imaging in the Differentiation of Advanced Coronary Plaques (társszerző, 2013).
Mester Péter
(* 1950. ápr. 18. Érsekújvár) Iparművész, grafikus, festő. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán végezte 1965–1969 között grafikai szakon; 1969–1974 között Budapesten az Iparművészeti Főiskola textil tanszékén tanult. 1974–1978 között pedagógus, azóta szabadfoglalkozású. Gobelinek és mozaikok tervezése és kivitelezése mellett grafikával és festészettel is...megnyit →
(* 1950. ápr. 18. Érsekújvár) Iparművész, grafikus, festő. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán végezte 1965–1969 között grafikai szakon; 1969–1974 között Budapesten az Iparművészeti Főiskola textil tanszékén tanult. 1974–1978 között pedagógus, azóta szabadfoglalkozású. Gobelinek és mozaikok tervezése és kivitelezése mellett grafikával és festészettel is...megnyit →
Részletek
(* 1950. ápr. 18. Érsekújvár) Iparművész, grafikus, festő. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán végezte 1965–1969 között grafikai szakon; 1969–1974 között Budapesten az Iparművészeti Főiskola textil tanszékén tanult. 1974–1978 között pedagógus, azóta szabadfoglalkozású. Gobelinek és mozaikok tervezése és kivitelezése mellett grafikával és festészettel is foglalkozik. Komáromban él, de az utóbbi években többnyire Franciaországban dolgozik.
Mokos Attila
(* 1964. dec. 13. Zselíz) Színész, színházigazgató. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd egy évig munkásként dolgozott. 1984-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze. 1989–1993 között a pozsonyi Szépművészeti Akadémián tanult, majd a Komáromi Jókai Színház tagja lett, melynek 1995–2001-ben művészeti vezetője, 1996–1997-ben megbízott...megnyit →
(* 1964. dec. 13. Zselíz) Színész, színházigazgató. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd egy évig munkásként dolgozott. 1984-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze. 1989–1993 között a pozsonyi Szépművészeti Akadémián tanult, majd a Komáromi Jókai Színház tagja lett, melynek 1995–2001-ben művészeti vezetője, 1996–1997-ben megbízott...megnyit →
Részletek
Mokos Attila (JSZ)
(* 1964. dec. 13. Zselíz) Színész, színházigazgató. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd egy évig munkásként dolgozott. 1984-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze. 1989–1993 között a pozsonyi Szépművészeti Akadémián tanult, majd a Komáromi Jókai Színház tagja lett, melynek 1995–2001-ben művészeti vezetője, 1996–1997-ben megbízott igazgatója lett. Főiskolásként több rangos nemzetközi színházi fesztiválon szerepelt; vendégszerepelt Győrben, Nyitrán (itt szlovák nyelvű darabban). Több szlovák filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Figaro (Pierre-Augustine Caron deBeumarchais: Figaro házassága); Vladimir (Samuel Beckett: Godot-ra várva); Heródes (Tolcsvay László–Müller Péter–Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma); Percsík (Jerry Bock–Sheldon Harnick–Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn); Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom); Ő (Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam); Komoróczy (Barta Lajos: Szerelem); Bakter (Rideg Sándor–Tímár Péter: Indul a bakterház); Salieri (Peter Shaffer: Amadeus); Boguslawski (Spiró György: Az imposztor); (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Heródes (Michel de Ghelderode: Barrabás); II. József (Szomory Dezső: II. József); Miller (Arthur Miller: Kanyargó időben); Puzsér (Molnár Ferenc: Doktor úr); Ivan (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Alan Benett, Lotta fia (Noel Coward: Forgószínpad); Kreón (Szophoklész: Antigoné); Ligurio (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Alexandr Ignatyevics Versinyin (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Férfi (Spiró György: Prah); Bohóc, Olívia szolgája (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Luka Hlopov, tanintézeti felügyelő (Anton Pavlovics Gogol: Revizor); Apa / Östör király (Faragó Zsuzsa–Laboda Kornél– Zombola Péter: Szegény Dzsoni és Árnika); Lančarič (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Hajdók sógor (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Petypon (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Vendégjátékok: Győri Nemzeti Színház – Stendal: Vörös és fekete; Divadlo Andreja Bagara – Ibsen: Hedda Gabler (Löwborg) – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Prípad na vidieku, 1993, r. S. Párnický; Krajinka, 2000, r. M. Šulík; Kruté radosti, 2002, r. J.Nvota; Démoni, 2007, r. R.Šveda; Daľšie dejstvo (Következő felvonás) 2006, r. Prikler M.; Nedodržaný sľub (Megszegett igéret) 2009, r. J. Chlumský; Ďakujem dobre… (Köszönöm jól…), 2009, r. Prikler M.; Pokoj v duši (Lélek nyugalma), 2009, r. V. Balko; Čerešnový chlapec (Cseresznyés fiú), 2010, r. S. Párnický; Dom (A ház). 2011, r. Z. Liová; Čas grimás (Grimaszkor), 2011, r. P. Dimitrov; Marhuľový ostrov (Barack- liget), 2011, r. P. Bebjak; Cigán, 2011, r. M. Šulík. – Díjak, elismerések: Nap a hálóban (Slnko v sieti)-díj (Piargy c. film legjobb férfi színész, a Fehér lovon fekete (Čierne na bielom koni) c. film legjobb férfi mellékszereplő (2023); Jászai Mari-díj (2023); Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015); Ferenczy Anna-díj; SFZ- A Szlovák Film Szövetség díja (2010); SFTA- Szlovák Film Akadémia díja (2010); Zselíz város Pro urbe díja (2009); Pro probitate díj (2009), V. Moveast Filmfesztivál, Alakítási díj, Pécs (2009); Igric-díj (2007). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Molnár János
(* 1938. jan. 16. Garammikola) Vallástörténész, lelkész, egyetemi oktató. Párkányban érettségizett (1957), a prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán végezte a teológiát (1963), 1961-től szemitológiát és arabisztikát is hallgatott, ezeket a tanulmányait Pozsonyban fejezte be (1968). 1965–1968-ban segédlelkész Pozsonyban, 1968–1985-ben a pozsonyi Egyetemi...megnyit →
(* 1938. jan. 16. Garammikola) Vallástörténész, lelkész, egyetemi oktató. Párkányban érettségizett (1957), a prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán végezte a teológiát (1963), 1961-től szemitológiát és arabisztikát is hallgatott, ezeket a tanulmányait Pozsonyban fejezte be (1968). 1965–1968-ban segédlelkész Pozsonyban, 1968–1985-ben a pozsonyi Egyetemi...megnyit →
Részletek
Molnár János (csa)
(* 1938. jan. 16. Garammikola) Vallástörténész, lelkész, egyetemi oktató. Párkányban érettségizett (1957), a prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán végezte a teológiát (1963), 1961-től szemitológiát és arabisztikát is hallgatott, ezeket a tanulmányait Pozsonyban fejezte be (1968). 1965–1968-ban segédlelkész Pozsonyban, 1968–1985-ben a pozsonyi Egyetemi Könyvtár tudományos munkatársa. 1985–1990-ben a Közel-Keleten tolmács, szakértő. 1992–1995-ben a prágai ev. teológia adjunktusa, 1995–1998-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen vallástörténetet oktatott. 1994-től a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia tanára, majd dékánja (1997-től). A Selye János Egyetem Teológiai Karának is dékánja (2004-től). Feldolgozta és publikálta a pozsonyi Egyetemi Könyvtár tulajdonában lévő judaista, valamint arab–török és perzsa nyomtatványokat. – Fm. A keresztyénség, a keresztyén vallások és felekezetek vallástörténeti szempontból (habilitációs munka, 2004).
Molnár Xénia
(* 1976. márc. 9. Losonc) Színésznő. Általános iskolába Ragyolcon járt. A gimnáziumi éveket Füleken töltötte. Diákként a Füleki Zsákszínházban tevékenykedett. Az érettségi vizsga után 1994-ben került a Komáromi Jókai Színházba. Két év elteltével átszerződött a Kassai Thália Színházhoz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán színész szakon végzett...megnyit →
(* 1976. márc. 9. Losonc) Színésznő. Általános iskolába Ragyolcon járt. A gimnáziumi éveket Füleken töltötte. Diákként a Füleki Zsákszínházban tevékenykedett. Az érettségi vizsga után 1994-ben került a Komáromi Jókai Színházba. Két év elteltével átszerződött a Kassai Thália Színházhoz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán színész szakon végzett...megnyit →
Részletek
(* 1976. márc. 9. Losonc) Színésznő. Általános iskolába Ragyolcon járt. A gimnáziumi éveket Füleken töltötte. Diákként a Füleki Zsákszínházban tevékenykedett. Az érettségi vizsga után 1994-ben került a Komáromi Jókai Színházba. Két év elteltével átszerződött a Kassai Thália Színházhoz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán színész szakon végzett (2002). Azóta a Komáromi Jókai Színház társulati tagja. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Lucia, Teresina (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra); Udvarhölgy (Katona József: Bánk bán); Mary, négernő (Bakonyi Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Icuka nővér (Kárpáti Péter: Halhatatlan háború); Mari (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Mumus (Rákos Péter–Bornai Tibor: Mumus); Iboly (Vaszary Gábor: Klotild néni); Flinn nővér (Dale Wassermann: Kakukkfészek). Komáromi Jókai Színház: Sárbogárdi Jolán (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Titánia (William Shakespeare: Álom); Aranyka (Romhányi József–Fényes Szabolcs: Hamupipőke); Jokhábet (Michel de Ghelderode: Barabbás); Ritka Panna (Jókai Mór: A gazdag szegények); Chanclos (Szomory Dezső: II. József); Játékvezető (Alexander Dumas: Három a testőr); Nérine (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Szobalány (Molnár Ferenc–Kellér Dezső–Zerkovitz Béla: Doktor úr); Dudinszkyné (Szép Ernő: Patika); Eszter özvegyasszony (Gárdonyi Géza: A bor); Antónia nővér (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Doreen, szobalány (Noel Coward: Forgószínpad); Asszony (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi: Háry János); Eurüdiké (Szophoklész: Antigoné); Asszony (Niccolo Machiavelli: Mandragora); III. Vénasszony (Tamási Áron: Énekes madár); Nő (Spiró György: Prah); Mária, Olivia komornája (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Artyemija Zemljanyina, közjólétiintézmény-gondnok (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Terka, a lány (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Nő (Spiró György: Príma környék); Vidaubantné (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Vendégjátékok: Malá scéna (Nemzeti Színház Kisszínpada); Bárónő (Steve Martin: Picasso a Lapen Agile-bárban) – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Világszám, 2004, r. Koltai Róbert; Mi kérünk elnézést! c. havi műsor szereplője a TV2-n; Kruté radosti, 2002, r. Juraj Nvota; Marhuľový ostrov, (Barackliget), 2011, r. Peter Bebjak – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Múltunk emlékei
Részletek
Honismereti, műemlékvédelmi, turisztikai magazin (Komárom, 2002–2006). Kezdetben negyedévente, majd havonta jelent meg. Kiadta a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet és a Komáromi Nyomda és Kiadó. – Szerk. B. Bartal Mária (2002); Szénássy Árpád (2002); Benyák Mária (2005); Cseh Gizella (2006).
Munk István
(* 1907. júl. 23. Nagytopoly [Románia], † 1962. okt. 30. Komárom) Rendező, operettszínész. Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva, 1920–1924 között Faragó Ödönnél Kassán, majd Budapesten tanult színészetet. 1924-től szlovák és cseh színházak operettszínésze Kassán, Pozsonyban, Olomoucban, České Budějovicében, Prágában. 1941-ben a cseh ellenállásban való részvételéért kétszer...megnyit →
(* 1907. júl. 23. Nagytopoly [Románia], † 1962. okt. 30. Komárom) Rendező, operettszínész. Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva, 1920–1924 között Faragó Ödönnél Kassán, majd Budapesten tanult színészetet. 1924-től szlovák és cseh színházak operettszínésze Kassán, Pozsonyban, Olomoucban, České Budějovicében, Prágában. 1941-ben a cseh ellenállásban való részvételéért kétszer...megnyit →
Részletek
Munk István (JSZ)
(* 1907. júl. 23. Nagytopoly [Románia], † 1962. okt. 30. Komárom) Rendező, operettszínész. Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva, 1920–1924 között Faragó Ödönnél Kassán, majd Budapesten tanult színészetet. 1924-től szlovák és cseh színházak operettszínésze Kassán, Pozsonyban, Olomoucban, České Budějovicében, Prágában. 1941-ben a cseh ellenállásban való részvételéért kétszer is letartóztatták, évekig raboskodott németországi börtönökben, később Terezínben, ahonnan 1945-ben szabadult. Ezt követően a pozsonyi Új Színpad (Nová Scéna) dalszínházának, majd az Állami Faluszínház rendezője. Ott volt az Állami Faluszínház magyar tagozata, ill. a komáromi Magyar Területi Színház elindításánál. 1953–1954-ben a színház művészeti vezetője, 1952. aug. 1-jétől váratlan haláláig – Tarics Jánossal és Konrád Józseffel – a színház igazgatója. – Főbb rendezései: Jean-Baptiste Molière: A képzelt beteg; Urbán Ernő: Tűzkeresztség; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző; Konsztantyin Szimonov: Orosz kérdés; Jean-Baptiste Molière: A fösvény; Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: A sevillai borbély; Anton Pavlovics Csehov: Háztűznéző; Valentyin Katajev: Bolondos vasárnap; Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága; Ladislav Mňačko: Hídépítők; Kisfaludy Károly: A kérők; Alexej Arbuzov: Egy szerelem története; Szigligeti Ede: A csikós; Csiky Gergely: Ingyenélők; Alexej Arbuzov: Irkutszki történet; Johann Strauss: A denevér; Molière: A képzelt beteg; Szolodar Bogolovszkij: Nyári kaland; Dávid Teréz: Vidor család; Babay József: Három szegény szabólegény; Alojz Jirásek: A lámpás. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997);. Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest).
Munkáslap
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja lapja (Komárom, 1919 dec.–1921 szept.). Beolvadt a pozsonyi Népszavába. – Szerk. Ébel József; Hegedűs József; Földes Sándor.
Nagy Ildikó; Bába
(* 1952. nov. 25. Komárom) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án angol–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1975). A prágai Károly Egyetemen újságírói posztgraduális képzésben vett részt (1981–1983). 1975–1992-ben a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének szerkesztője, 1992–2002-ben a Magyar Rádió...megnyit →
(* 1952. nov. 25. Komárom) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án angol–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1975). A prágai Károly Egyetemen újságírói posztgraduális képzésben vett részt (1981–1983). 1975–1992-ben a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének szerkesztője, 1992–2002-ben a Magyar Rádió...megnyit →
Részletek
nagy ildiko (FI)
(* 1952. nov. 25. Komárom) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án angol–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1975). A prágai Károly Egyetemen újságírói posztgraduális képzésben vett részt (1981–1983). 1975–1992-ben a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének szerkesztője, 1992–2002-ben a Magyar Rádió pozsonyi tudósítója, 2003–2006-ban a Szlovák Televízió központi igazgatójának nemzetiségi tanácsadója. 2006. aug. 1-jétől 2008. jan. 31-ig a Szlovák Rádió ötödik adójának (Pátria Rádió) az igazgatója. 1995-ben Szabad Sajtó-díjjal, 1997-ben Péchy Blanka-díjjal tüntették ki. – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).
Nagy János
(* 1935. jún. 17. Rákosszentmihály [Mo.] - † 2021. márc. 18. Tata [Mo.]) Szobrász. 1954–1961-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1961–1966 között a besztercebányai, 1968–1970-ben a nyitrai Tanárképző Főiskolán tanított. Komáromban (1965–1972), Helembán (1972–1981), Almáson (1981–1984), majd 1984-től Hetényben élt, újabban ismét Helembán alkot....megnyit →
(* 1935. jún. 17. Rákosszentmihály [Mo.] - † 2021. márc. 18. Tata [Mo.]) Szobrász. 1954–1961-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1961–1966 között a besztercebányai, 1968–1970-ben a nyitrai Tanárképző Főiskolán tanított. Komáromban (1965–1972), Helembán (1972–1981), Almáson (1981–1984), majd 1984-től Hetényben élt, újabban ismét Helembán alkot....megnyit →
Részletek
Nagy János (NL)
(* 1935. jún. 17. Rákosszentmihály [Mo.] – † 2021. márc. 18. Tata [Mo.]) Szobrász. 1954–1961-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1961–1966 között a besztercebányai, 1968–1970-ben a nyitrai Tanárképző Főiskolán tanított. Komáromban (1965–1972), Helembán (1972–1981), Almáson (1981–1984), majd 1984-től Hetényben élt, újabban ismét Helembán alkot. 1990-ben alapító tagja és 1995-ig elnöke volt a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságnak, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának. Több szakmai szervezet és művészcsoport tagja. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia is tagjai közé választotta. A figuratív szobrászat híve. Műveinek főbb ihletői: a bibliai fogantatású emberi lény, a nő mint az élet központi szereplője, a magyar etnogenezis, a felvidéki magyarság történelmének sorsfordulói és történelmi eseményei. Köztéri munkái számos dél-szlovákiai magyarlakta településen megtalálhatóak. Alkotói munkásságának kiemelkedő része plakett- és éremművészete. 1971-től rendszeresen részt vesz a FIDEM nemzetközi éremkiállításokon. Főbb díjai, kitüntetései: Esterházy János-emlékérem (1994); A Magyar Köztársaság elnökének aranyérme (2000). Helembán és Komáromban él. – Fm. Főbb köztéri munkái: 1959: Elsős (Komárom); 1967: Árvízi emlékmű (Gúta); 1969: Mártíremlékmű (Dunaszerdahely); 1974: Szökőkút (Komárom); 1975: Anyaság (Párkány); 1982: Kodály Zoltán (Galánta); 1987: Gitáros nő (Fülek); 1991: Esterházy János-emléktábla (Budapest); 1991: II. világháborús emlékmű (Ipolyszakállas); 1992: Sírbatétel (Ipolybalog); 1993: Csontváry-emléktábla (Kisszeben); 1995: Szenczi Molnár Albert szobra (Szenc); 1997: Bulcsu vezér lovasszobra (Búcs); 2004: Balassa Bálint-emléktábla (Esztergom); 2004: Kitelepítés (Komárom [Mo.]); 2006: 1956-os emlékmű (Dunaszerdahely). – Ir. Kerékgyártó István: Nagy János (mon., 1997).
Nagy Kázmér
(*1942. febr. 23. Komárom) Gépészmérnök, kommunista funkcionárius. 1959-től előbb a komáromi hajógyár munkásaként, majd technológusaként, a Szlovák Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karának elvégzése (1970) után üzemvezetőjeként dolgozott. 1976–83 között a Komáromi járási Nemzeti Bizottság elnöke, 1983–88-ban a szlovák kormány munkaügyi és népjóléti, 1988–89-ben kereskedelmi és...megnyit →
(*1942. febr. 23. Komárom) Gépészmérnök, kommunista funkcionárius. 1959-től előbb a komáromi hajógyár munkásaként, majd technológusaként, a Szlovák Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karának elvégzése (1970) után üzemvezetőjeként dolgozott. 1976–83 között a Komáromi járási Nemzeti Bizottság elnöke, 1983–88-ban a szlovák kormány munkaügyi és népjóléti, 1988–89-ben kereskedelmi és...megnyit →
Részletek
(*1942. febr. 23. Komárom) Gépészmérnök, kommunista funkcionárius. 1959-től előbb a komáromi hajógyár munkásaként, majd technológusaként, a Szlovák Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karának elvégzése (1970) után üzemvezetőjeként dolgozott. 1976–83 között a Komáromi járási Nemzeti Bizottság elnöke, 1983–88-ban a szlovák kormány munkaügyi és népjóléti, 1988–89-ben kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere. 1986–89 között az SZLKP KB tagja, 1986-tól 1990 febr.-ig a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, 1989 dec. és 1990 febr. között egyben egyik alelnöke volt.
Nagy László 1.
(* 1961. nov. 2. Komárom) Vegyészmérnök, előadóművész. Komáromban érettségizett (1980), a pozsonyi Vegyészmérnöki Főiskola biokémia szakán szerzett oklevelet (1984). 1984–1987-ben az ógyallai zöldségtermesztési kutatóintézet munkatársa. 1987-től a komáromi iskolai Agrolaboratórium munkatársa. 1986-ban megalapította és vezeti a Borostyán Együttest, 1986–1996-ban a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →
(* 1961. nov. 2. Komárom) Vegyészmérnök, előadóművész. Komáromban érettségizett (1980), a pozsonyi Vegyészmérnöki Főiskola biokémia szakán szerzett oklevelet (1984). 1984–1987-ben az ógyallai zöldségtermesztési kutatóintézet munkatársa. 1987-től a komáromi iskolai Agrolaboratórium munkatársa. 1986-ban megalapította és vezeti a Borostyán Együttest, 1986–1996-ban a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi...megnyit →
Részletek
(* 1961. nov. 2. Komárom) Vegyészmérnök, előadóművész. Komáromban érettségizett (1980), a pozsonyi Vegyészmérnöki Főiskola biokémia szakán szerzett oklevelet (1984). 1984–1987-ben az ógyallai zöldségtermesztési kutatóintézet munkatársa. 1987-től a komáromi iskolai Agrolaboratórium munkatársa. 1986-ban megalapította és vezeti a Borostyán Együttest, 1986–1996-ban a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, 1986-tól a komáromi Concordia tagja. 1995-től szervezi a megzenésített versek előadói részére a komáromi Borostyán Zenés Fesztivált, melyen a világzene, a népzene és a dzsessz is helyet kap. Együttesével maga is magyar költők verseit zenésíti és szólaltatja meg. A Borostyán Együttes hanghordozói: Ha itt születtél (magnókazetta, CD, 1997); Rév-Komárom vára (CD, 2001); Borostyán dalok (CD, 2005).
Nagy László 2.
(* 1974. febr. 17. Dunaszerdahely) Segédszínész, ügyelő. Az általános iskolába és gimnáziumba szülővárosában járt. Segédszínészként, stúdiósként került a Komáromi Jókai Színházhoz 1995-ben. Az ügyelői munka mellett kisebb szerepekben is színpadra lép. Ügyelőként másfél évtizede közreműködik a Komáromi Jókai Színház produkcióinak létrehozásában, a komáromi és...megnyit →
(* 1974. febr. 17. Dunaszerdahely) Segédszínész, ügyelő. Az általános iskolába és gimnáziumba szülővárosában járt. Segédszínészként, stúdiósként került a Komáromi Jókai Színházhoz 1995-ben. Az ügyelői munka mellett kisebb szerepekben is színpadra lép. Ügyelőként másfél évtizede közreműködik a Komáromi Jókai Színház produkcióinak létrehozásában, a komáromi és...megnyit →
Részletek
Nagy László segédszínész (SZM)
(* 1974. febr. 17. Dunaszerdahely) Segédszínész, ügyelő. Az általános iskolába és gimnáziumba szülővárosában járt. Segédszínészként, stúdiósként került a Komáromi Jókai Színházhoz 1995-ben. Az ügyelői munka mellett kisebb szerepekben is színpadra lép. Ügyelőként másfél évtizede közreműködik a Komáromi Jókai Színház produkcióinak létrehozásában, a komáromi és tájelőadások közreműködője. – Főbb színházi szerepei: Bokor (Kecskés Marika: Csepp mese); Buga Jóska (Rideg Sándor: Indul a bakterház); Hapci (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Gácsér (Gárdonyi Géza: A bor); Zakariás (Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot); Ignác (Szép Ernő: Patika); kunz (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Közreműködő (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); II. diák (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Szatír (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Valaki (Tamási Áron: Énekes madár); II. kőtörő (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Karmester (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); Curio, nemes úr (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Blaščák (Ladislav Ballek: A hentessegéd). – Film: Luisa San Felice, 2002, r. Taviani fivérek; Standard bastard, 2006, r. Milan Balogh; Marhuľový ostrov (Barackliget), 2011, r. Peter Bebjak. – Ir. Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Nagy Márton
(* 1901. aug. 31. Komárom, † 1990. szept. 24. Komárom [Mo.]) Festő. Komáromban Harmos Károlynál, 1920–1923 között pedig a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakán tanult. Tanulmányait megszakítva visszatért szülővárosába, és 1923-ban részt vett a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának megalakításában. Az 1920-as években Bécsben, Olaszországban...megnyit →
(* 1901. aug. 31. Komárom, † 1990. szept. 24. Komárom [Mo.]) Festő. Komáromban Harmos Károlynál, 1920–1923 között pedig a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakán tanult. Tanulmányait megszakítva visszatért szülővárosába, és 1923-ban részt vett a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának megalakításában. Az 1920-as években Bécsben, Olaszországban...megnyit →
Részletek
(* 1901. aug. 31. Komárom, † 1990. szept. 24. Komárom [Mo.]) Festő. Komáromban Harmos Károlynál, 1920–1923 között pedig a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő szakán tanult. Tanulmányait megszakítva visszatért szülővárosába, és 1923-ban részt vett a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának megalakításában. Az 1920-as években Bécsben, Olaszországban és Franciaországban járt tanulmányúton, majd Komáromban működött. 1920 óta szerepelt kiállításokon szülővárosában, Érsekújvárott, Kassán, Pozsonyban és Budapesten. 1927-ben elnyerte Rév-Komárom városának ösztöndíját. 1945 után kitelepítették; 1955-től Komárom magyarországi részében élt. Tájképeket, szociális érzékenységről tanúskodó mély kolorittal komponált életképeket festett.
Napsugár
Részletek
Képes gyermeklap (Komárom, 1927). Összesen 20 száma jelent meg. – Szerk. Seidl Sándor.
Németh Erzsébet
(* 1953. jan. 3. Komárom) Vegyész, szakfordító, egyetemi docens. 1977-ben a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án analitikai kémia szakon végzett. 1977–1990-ben az ógyallai zöldségtermesztési kutatóintézet munkatársa, 1990-től a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem Vegyészeti Tanszékének docense. 1994–2002 között önkormányzati képviselő Érsekújvárott. Szaktanulmányai szlovák, cseh, magyar, ill. más...megnyit →
(* 1953. jan. 3. Komárom) Vegyész, szakfordító, egyetemi docens. 1977-ben a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án analitikai kémia szakon végzett. 1977–1990-ben az ógyallai zöldségtermesztési kutatóintézet munkatársa, 1990-től a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem Vegyészeti Tanszékének docense. 1994–2002 között önkormányzati képviselő Érsekújvárott. Szaktanulmányai szlovák, cseh, magyar, ill. más...megnyit →
Részletek
(* 1953. jan. 3. Komárom) Vegyész, szakfordító, egyetemi docens. 1977-ben a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án analitikai kémia szakon végzett. 1977–1990-ben az ógyallai zöldségtermesztési kutatóintézet munkatársa, 1990-től a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem Vegyészeti Tanszékének docense. 1994–2002 között önkormányzati képviselő Érsekújvárott. Szaktanulmányai szlovák, cseh, magyar, ill. más külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. – Fm. Cvičenia z vybraných kapitol biochémie (K. Jomovával, O. Hegedűssel, 1995); Szervetlen kémia I (2001); Organická chémia (2002).
Németh Ica; Németh Ilona
(* 1944. júl. 12. Nagyudvarnok, † 2011. jan. 14. Komárom) Színésznő, színházigazgató, rádiódramaturg. 1960-ban érettségizett Dunaszerdahelyen. A következő évtől a komáromi Magyar Területi Színház színésze. 1962–1966 között elvégezte a pozsonyi Szépművészeti Akadémiát, majd ismét Komáromban játszott 1978-ig. 1978–1983 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának...megnyit →
(* 1944. júl. 12. Nagyudvarnok, † 2011. jan. 14. Komárom) Színésznő, színházigazgató, rádiódramaturg. 1960-ban érettségizett Dunaszerdahelyen. A következő évtől a komáromi Magyar Területi Színház színésze. 1962–1966 között elvégezte a pozsonyi Szépművészeti Akadémiát, majd ismét Komáromban játszott 1978-ig. 1978–1983 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának...megnyit →
Részletek
Németh Ica (ST)
(* 1944. júl. 12. Nagyudvarnok, † 2011. jan. 14. Komárom) Színésznő, színházigazgató, rádiódramaturg. 1960-ban érettségizett Dunaszerdahelyen. A következő évtől a komáromi Magyar Területi Színház színésze. 1962–1966 között elvégezte a pozsonyi Szépművészeti Akadémiát, majd ismét Komáromban játszott 1978-ig. 1978–1983 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának dramaturgja volt Pozsonyban. Ezután ismét a Matesz, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház művésze, 1997. júl. 18-a és 1998 jan.-ja között megbízott igazgatója. Számos hangjátékban, ill. néhány szlovák filmben is szerepelt. A szlovák szerzői jogvédő hivatal életműdíjjal, a Magyar Játékszíni Társaság 2007-ben Hűség-díjjal jutalmazta. – Főbb színházi szerepei: Marika (Dávid Teréz: A Vidor család); Nyura (Alekszej Nyikolajevics Arbuzov–Tibor Andrašovan: Egy szerelem története); Adamecné (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője); Erzsike (Szigligeti Ede: Liliomfi); Xénia (Borisz Lavrenyov: Leszámolás); Kinga (Egri Viktor.: Ének a romok felett); la Gouche (Eugéne Labiche: Szalmakalap); Mari (Raffai Sarolta: Diplomások); Klári (Darvas József: Kormos ég); Olga Noszova (Viktor Rozov: Érettségi találkozó); Klári (Dávid Teréz: Időzített boldogság); Fráter Erzsi (Felkai Ferenc: Madách); Ilona (Dávid Teréz: Bölcs Johanna); Rebeka (Szigligeti Ede: A cigány); Anya (Dávid Teréz: Dódi); Vera (Ján Solovič: Aranyeső); Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája); Mimi (Karel Čapek: A rabló); Emília (William Shakespeare: Othello); Patikusné (Ivan Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); Susanne (Carlo Goldoni: A legyező); Vera Szergejevna (Vaszilij Suksin: Energikus emberek); Anya (Lovicsek Béla: Tűzijáték); Agata (Ugo Betti: Bűntény a Kecske-szigeten); Főnővér (Oldřich Daněk: Jelentés N. város sebészetéről); Ranyevszkája (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Tímár Karolin (Csiky Gergely: Nagymama); Nő (Ivo Bukovčan: Keringő a pókhálóban); Polgárné (Schwajda György: Segítség); Mrs. Chasen (Colin Higgins: Maude és Harold); Lollia (Háy Gyula: CAliguLÓ); Özv. Gál Nagy Istvánné (Szabó Magda: Kiálts, város!); Vizyné (Kosztolányi Dezső: Édes Anna); Pernelle asszony (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Banya (Rideg Sándor: Indul a bakterház); Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Millerné (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Anya (Federico García Lorca: Vérnász); Mary O ́donell (Noel Coward: Forgószínpad). – Díjak, elismerések: Magyar Játékszíni Társaság, Hűség-díj , 2007; A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja, Határon Túli Magyar Színházak XIII. Fesztiválja, Életműdíj, Kisvárda, 2001. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998);
Németh István 2.
(* 1956. febr. 15. Komárom - † 2021. dec. 2. ) Színész. Az általános iskolát Marcellházán végezte. A Szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Az 1974-es érettségi vizsga után Marcellházán volt népművelő, majd az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Aktívan részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1990-ben...megnyit →
(* 1956. febr. 15. Komárom - † 2021. dec. 2. ) Színész. Az általános iskolát Marcellházán végezte. A Szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Az 1974-es érettségi vizsga után Marcellházán volt népművelő, majd az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Aktívan részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1990-ben...megnyit →
Részletek
Németh István színész (SZM)
(* 1956. febr. 15. Komárom – † 2021. dec. 2. ) Színész. Az általános iskolát Marcellházán végezte. A Szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Az 1974-es érettségi vizsga után Marcellházán volt népművelő, majd az ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Aktívan részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1990-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. Leginkább karakterszerepeket, groteszk és drámai hősöket alakít. – Főbb színházi szerepei: Idomeneus (Weöres Sándor: A holdbéli csónakos); Bornemissza (Háy Gyula: Mohács); Pozzo (Samuel Beckett: Godot-ra várva); Lázár Wolf (Jerry Bock–Sheldon Hardick–Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn); Tót (Örkény István: Tóték); Toppancs (Rideg Sándor: Indul a bakterház); Niedzelski (Spiró György: Az imposztor); Apa (Arthur Miller: Kanyargó időben); Hadik (Szomory Dezső: II. József); Apa (Jon Fosse: Őszi álom); Kocsmáros (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Dubrints Pál, esküdt (Gárdonyi Géza: A bor); Vidor (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Vámos (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Rohusnsdorf tábornok (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla –Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Öreg Háry (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Siro (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Hadvezér, szénégető (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Ferapont (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Pap (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Firsz, inas (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Tarcali koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Vidaubant (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Korobkin, nyugdíjas tisztviselő (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor). – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Feltámadás, 2000, r. Taviani testvérek; Pokoj v duši, 2009, r. Vladimír Balko; Isztambuli kaland, 2011, r. Török Ferenc. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Németh Szilárd
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák...megnyit →
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák...megnyit →
Részletek
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák válogatottban 59 alkalommal szerepelt, és 22 gólt szerzett. 1999-ben Szl.-ban az év játékosává választották.
Nemzeti Áldozatkészség Pajzsa
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, adománygyűjtés céljából 1915-ben Komáromban készült, fából faragott objektum. Felavatásának időpontja és készítője is ismeretlen, azonban a korabeli sajtóhírből annyi tudható, hogy dec. elején már megvolt. A r. k. plébánia épületében, a Leányegyesület boltjában helyezték el, ott lehetett megvásárolni...megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, adománygyűjtés céljából 1915-ben Komáromban készült, fából faragott objektum. Felavatásának időpontja és készítője is ismeretlen, azonban a korabeli sajtóhírből annyi tudható, hogy dec. elején már megvolt. A r. k. plébánia épületében, a Leányegyesület boltjában helyezték el, ott lehetett megvásárolni...megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, adománygyűjtés céljából 1915-ben Komáromban készült, fából faragott objektum. Felavatásának időpontja és készítője is ismeretlen, azonban a korabeli sajtóhírből annyi tudható, hogy dec. elején már megvolt. A r. k. plébánia épületében, a Leányegyesület boltjában helyezték el, ott lehetett megvásárolni és beverni is a szögeket. A fekete szögek ára 40, a fehér színűeké pedig 20 fillér volt. Első vh. utáni sorsa ismeretlen. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 26-29. p.
Nemzeti Kultúra 1.
Részletek
nemzeti kultura
Tudományos folyóirat (Komárom, 1933-–1935). A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület kiadásában kéthavonta jelent meg. Legtöbbet közlő munkatársai Alapy Gyula, Ethey Gyula, Follajtár Ernő, Magyar Győző, Haiczl Kálmán és Wick Béla voltak. A tudományos dolgozatok mellett nagy teret adott a könyvismertetéseknek is. – Szerk. Alapy Gyula.
Ódor Lajos
(* 1976. júl. 2. Komárom). Közgazdász egyetemi oktató, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, 2023. május 15-től október 25-ig Szlovákia miniszterelnöke. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett (1999). Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el, majd...megnyit →
(* 1976. júl. 2. Komárom). Közgazdász egyetemi oktató, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, 2023. május 15-től október 25-ig Szlovákia miniszterelnöke. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett (1999). Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el, majd...megnyit →
Részletek
(* 1976. júl. 2. Komárom). Közgazdász egyetemi oktató, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, 2023. május 15-től október 25-ig Szlovákia miniszterelnöke. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett (1999). Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el, majd közgazdászként dolgozott a Szlovák Hitelminősítő Intézetnél. 2003-ban, 27 évesen a szlovák Pénzügypolitikai Intézet vezető közgazdásza, később az igazgatója. 2006-tól a Szlovák Nemzeti Bank Tanácsának tagja és a kutatásért felelős igazgató, 2010 és 2012 között a miniszterelnök és a pénzügyminiszter tanácsadója, 2015 és 2017 közt az Európai Unió Független Költségvetési Tanács Szövetségének alelnöke lett. Ezt követően egy évig a Szlovák Takarékpénztár felügyelőbizottságának és a Költségvetési Felelősség Tanácsának tagja volt. 2018. február 20-án nevezték ki a Szlovák Nemzeti Bank alelnökévé. Társalapítója a Pénzügypolitikai Intézetnek, a Költségvetési Felelősség Tanácsának és a Szlovák Pénzügyminisztérium Pénzérték Osztályának. Tevékenységével hozzájárult az egységes adókulcs bevezetéséhez, az államháztartás irányításának pénzügyi reformjához, az euró bevezetésének stratégiájához, a tartozás megfékezéséről szóló törvény javaslatához és a nyugdíjrendszer első és második pillérének megreformálásához. A Pozsonyi Magyar Szakkollégium (PMSZ) Tanulmányi Tanácsának a tagja. – Fm. Ekonómia z nadhľadu alebo 50 zamyslení nielen pre ekonómov (mon., 2007); Krízománia z nadhľadu alebo Trochu recesie v časoch recesie (mon., 2009); Rýchlokurz geniality. 42 otázok a odpovedí, ktoré vám pomôžu pochopiť dnešný svet (mon., 2022); Mindentudók kézikönyve. Így lehetsz te is géniusz (mon., 2023).