Duray Miklós
(* 1945. júl. 18. Losonc – † 2022. dec. 30. Budapest) Geológus, politikus, író. A gimnáziumot Füleken végezte (1962). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK geológia szakát 1971-ben fejezte be, a doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1972–1973-ban a Talajtani és Növény-tápanyagellátási Kutatóintézet, 1973–1977 között az...megnyit →
(* 1945. júl. 18. Losonc – † 2022. dec. 30. Budapest) Geológus, politikus, író. A gimnáziumot Füleken végezte (1962). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK geológia szakát 1971-ben fejezte be, a doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1972–1973-ban a Talajtani és Növény-tápanyagellátási Kutatóintézet, 1973–1977 között az...megnyit →
Részletek
Duray Miklós (ST)
(* 1945. júl. 18. Losonc – † 2022. dec. 30. Budapest) Geológus, politikus, író. A gimnáziumot Füleken végezte (1962). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK geológia szakát 1971-ben fejezte be, a doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1972–1973-ban a Talajtani és Növény-tápanyagellátási Kutatóintézet, 1973–1977 között az SZTA Geológiai Intézetének munkatársa, 1978–1990-ben a Doprastav geológusa volt. 1988–1989-ben a pennsylvaniai Indiana Egyetemen (USA) adott elő. – Már diákkorától aktív közéleti szerepet vállalt (1965–1968: a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub elnöke; 1968–1969: a Magyar Ifjúsági Szövetség elnöke). Az 1970-es évektől politikailag megbízhatatlannak tartották és rendszeresen zaklatták. Csatlakozott a Charta ’77 aláíróihoz. Megszervezte az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, melynek vezetőjeként több tiltakozó akciót kezdeményezett a szlovákiai magyar oktatás leépítése ellen. 1982–1983-ban és 1984–1985-ben hónapokig vizsgálati fogságban volt, amikor is nemzetközi szervezetek nyomására szabadon engedték. 1990-ben megalapította az Együttélés Politikai Mozgalmat, amelynek 1998-ig, az MKP megalakulásáig elnöke volt. 1998–1999-ben az MKP tiszteletbeli elnöke, 1999-től ügyvezető alelnöke. 1990–1992-ben, ill. 1994–2008 között parlamenti képviselő. Főbb díjai, kitüntetései: Kőrösi Csoma Sándor-díj (Tokió, 1986); Bethlen Gábor-díj (1988); Esterházy János Emlékplakett (1995); A Magyar Köztársaság Aranyérme (2000); Magyar Örökség Díj (2000); A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (2001); Magyar Művészetért Díj (2002); Szent István-díj (2003). – Fm. Szlovákiai jelentés (publicisztika, Párizs, 1982); Kutyaszorító 1–2 (önéletrajz, New York, 1983, 1989); Tegnap alighanem bolondgombát etettek velünk (publicisztika, Chicago, 1983); Kettős elnyomásban (dokumentumok, publicisztika, New York, 1989, Pozsony, 1993); Csillagszilánk és tövistörek (mesék, 1994); Önrendelkező kísérleteink (publicisztika, 1999); Változások küszöbén (publicisztika, 2000); Hazától a Nemzetig (cikkek, tan., beszédek, 2004); Ne félj, csak higgy! (beszédek, cikkek, 2005). – Ir. Alexa Károly: Húsz év múlva – Duray Miklósról, Heti Válasz 2002. aug. 16.
Dúsa (Dúžava)
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 200, ebből 133 (66,5%) magyar, 67 (33,5%) szlovák; [1970] 197, ebből 184 (93,4%) szlovák, 13 (6,6%) magyar) nemzetiségű. V: [1921] – 103 ev., 85 r....megnyit →
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 200, ebből 133 (66,5%) magyar, 67 (33,5%) szlovák; [1970] 197, ebből 184 (93,4%) szlovák, 13 (6,6%) magyar) nemzetiségű. V: [1921] – 103 ev., 85 r....megnyit →
Részletek
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 200, ebből 133 (66,5%) magyar, 67 (33,5%) szlovák; [1970] 197, ebből 184 (93,4%) szlovák, 13 (6,6%) magyar) nemzetiségű. V: [1921] – 103 ev., 85 r. k., 12 ref. – Nagyrészt a 18. sz.-ban idetelepült szlovák származású lakossága mellé az 1920-as években újabb szlovák kolonisták települtek, s a 20. sz. második felére magyar jellegét elveszítve teljes egészében szlovákká vált. 1786-ban épült reneszánsz-barokk belső berendezésű ev. fatemplomát az É-gömöri Telep (Selce) községből 1807-ben hozták át ~ba; a templom melletti klasszicista harangtornyot a 19. sz.-ban emelték.
Dusik Gábor
(* 1961. jan. 26. Pozsony) Zeneszerző, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1979), a Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1986). Magánúton zongorázni és énekelni, majd három évig zeneszerzést tanult. Alapítója és vezetője volt az Ars Musica együttesnek (1977–1980) és a Gravis...megnyit →
(* 1961. jan. 26. Pozsony) Zeneszerző, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1979), a Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1986). Magánúton zongorázni és énekelni, majd három évig zeneszerzést tanult. Alapítója és vezetője volt az Ars Musica együttesnek (1977–1980) és a Gravis...megnyit →
Részletek
(* 1961. jan. 26. Pozsony) Zeneszerző, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1979), a Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1986). Magánúton zongorázni és énekelni, majd három évig zeneszerzést tanult. Alapítója és vezetője volt az Ars Musica együttesnek (1977–1980) és a Gravis rockegyüttesnek (1979–1988). Első szerzeményei megzenésített versek voltak (József Attila, Radnóti Miklós stb.), később a Gravis, majd népszerű szlovák énekesek (Štefan Skrúcaný, Eva Gombitová, Katarína Hasprová és mások) számára komponált dalokat. Sétálni ment három kalap címmel szlovákiai magyar költők megzenésített gyermekverseiből készített hanghordozókat. Több önálló lemeze is megjelent, a legismertebb az Argo (1997). A Liverpooli Eurovíziós Fesztiválon az ő szerzeménye képviselte Szl.-t. Számos tévéműsorban közreműködött előadóként. Újabban musicaleket is ír (Assisi szent Ferenc, Maria Antoinette, Quo vadis).
Dusza István
(* 1951. ápr. 12. Gömörhorka, † 2002. jan. 9. Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán (középfokú ipariskola, 1970) végezte. 1970–1976-ban a gömörhorkai papírgyár technikusa. 1974–1980-ban a budapesti ELTE BTK-án levelezői szakon könyvtárosi oklevelet szerzett. 1976–1981-ben a Nő, 1981–2000-ig az Új Szó szerkesztője, ill....megnyit →
(* 1951. ápr. 12. Gömörhorka, † 2002. jan. 9. Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán (középfokú ipariskola, 1970) végezte. 1970–1976-ban a gömörhorkai papírgyár technikusa. 1974–1980-ban a budapesti ELTE BTK-án levelezői szakon könyvtárosi oklevelet szerzett. 1976–1981-ben a Nő, 1981–2000-ig az Új Szó szerkesztője, ill....megnyit →
Részletek
Dusza István (FI)
(* 1951. ápr. 12. Gömörhorka, † 2002. jan. 9. Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán (középfokú ipariskola, 1970) végezte. 1970–1976-ban a gömörhorkai papírgyár technikusa. 1974–1980-ban a budapesti ELTE BTK-án levelezői szakon könyvtárosi oklevelet szerzett. 1976–1981-ben a Nő, 1981–2000-ig az Új Szó szerkesztője, ill. főmunkatársa. Színikritikái, színházi tanulmányai a műfaj legjobbjai közé tartoznak, riporterként, publicistaként is jelentőset alkotott. Drámaelméleti és drámapedagógia szakkönyveket fordított magyar nyelvre. Aktív szerepet vállalt a szlovákiai magyar amatőrszínjátszó-mozgalomban. – Fm: Nézőtéri napló 1981–1990 (Kalligram, 1992), Fapihék. (Tárcák regénye, AB-Art 1999). Zs. Nagy Lajos (irodalmi monográfia, Nap Kiadó, 2000), A papír partján (válogatott irodalmi tanulmányok 2003), A mese és színpadi formái (Bratislava, Osvetový ústav 1987). A diákszínjátszás dramaturgiája (Bratislava, Osvetový ústav 1990). Drámaelméleti és drámapedagógia szakkönyveket fordított magyar nyelvre. – Díjak, elismerések: Nyitott Európáért Díj (2001). – Ir. Fónod Z.: A cseh/szovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995 (1997); Balázs A.– Ardamica A.–Ardamica Z.: Szlovákiai magyar ki-kicsoda? (2001).
Dusza István (FI)
Dusza János
(* 1952. okt. 14. Sajógömör) Tud. kutató, egyetemi tanár. A tornaljai gimnáziumban érettségizett. A budapesti ELTE TTK-a fizika szakán szerzett oklevelet 1976-ban. Ezt követően az SZTA Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa volt, 1996-tól a kassai Műszaki Egyetem docense, 2004-től professzora. 2007 szept.-étől az MTA külső tagja....megnyit →
(* 1952. okt. 14. Sajógömör) Tud. kutató, egyetemi tanár. A tornaljai gimnáziumban érettségizett. A budapesti ELTE TTK-a fizika szakán szerzett oklevelet 1976-ban. Ezt követően az SZTA Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa volt, 1996-tól a kassai Műszaki Egyetem docense, 2004-től professzora. 2007 szept.-étől az MTA külső tagja....megnyit →
Részletek
Dusza János (SZM)
(* 1952. okt. 14. Sajógömör) Tud. kutató, egyetemi tanár. A tornaljai gimnáziumban érettségizett. A budapesti ELTE TTK-a fizika szakán szerzett oklevelet 1976-ban. Ezt követően az SZTA Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa volt, 1996-tól a kassai Műszaki Egyetem docense, 2004-től professzora. 2007 szept.-étől az MTA külső tagja. Kutatási területe a szilícium-nitrid alapú kerámiák törésvizsgálata. Külföldi egyetemek vendégtanára, hazai és nemzetközi szakmai társaságok tagja, nemzetközi tanácskozások előadója (többek között a Mindentudás Egyeteme c. ismeretterjesztő előadássorozatnak egyik előadója volt). A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke (2013-).
Dzurányi László
(* 1888. júl. 10. Debrecen [Mo.], † 1955. Pelejte) Újságíró, szerkesztő, politikus, a két vh. közötti korszak egyik legkiválóbb magyar publicistája. Hírlapírói pályáját Eperjesen kezdte, 1918-tól 1923-ig a Kassai Napló felelős szerkesztője, 1925-től a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője, 1932-től a Magyar Újság főszerkesztője lett....megnyit →
(* 1888. júl. 10. Debrecen [Mo.], † 1955. Pelejte) Újságíró, szerkesztő, politikus, a két vh. közötti korszak egyik legkiválóbb magyar publicistája. Hírlapírói pályáját Eperjesen kezdte, 1918-tól 1923-ig a Kassai Napló felelős szerkesztője, 1925-től a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője, 1932-től a Magyar Újság főszerkesztője lett....megnyit →
Részletek
Dzurányi László (FI)
(* 1888. júl. 10. Debrecen [Mo.], † 1955. Pelejte) Újságíró, szerkesztő, politikus, a két vh. közötti korszak egyik legkiválóbb magyar publicistája. Hírlapírói pályáját Eperjesen kezdte, 1918-tól 1923-ig a Kassai Napló felelős szerkesztője, 1925-től a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője, 1932-től a Magyar Újság főszerkesztője lett. Közreműködött a Szlovenszkói Magyar Jogpárt megalakításában is. Az első bécsi döntést követően visszavonult a közélettől. A második vh. után egy ideig még Pozsonyban élt, alkalmilag szlovák lapokban publikált. Miután az 1948-ban újra megindult magyar sajtóban már nem volt számára hely, a Tőketerebeshez közeli pelejtei birtokára vonult vissza. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (mon., 1967); Dávid Teréz: Utóirat (r., 1986), Kovács Endre: Korszakváltás, emlékirat (1981); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002). A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995 (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004 (2004).
E. Réső Zoltán
(* 1912. aug. 5. Magyarsók, † 1996. jan. 15. Vágsellye) Költő, prózaíró. A középiskolát Érsekújvárott, a gyógyszerészetet Prágában végezte, ahol vegyészdoktori címet is szerzett. Rövid ideig cukorgyári mérnökként, majd gyógyszerészként dolgozott. Önéletrajzi jellegű prózai munkáit idős korában írta. – Fm. A meleg kazánok (v., 1931); Csipkebokor (v.,...megnyit →
(* 1912. aug. 5. Magyarsók, † 1996. jan. 15. Vágsellye) Költő, prózaíró. A középiskolát Érsekújvárott, a gyógyszerészetet Prágában végezte, ahol vegyészdoktori címet is szerzett. Rövid ideig cukorgyári mérnökként, majd gyógyszerészként dolgozott. Önéletrajzi jellegű prózai munkáit idős korában írta. – Fm. A meleg kazánok (v., 1931); Csipkebokor (v.,...megnyit →
Részletek
(* 1912. aug. 5. Magyarsók, † 1996. jan. 15. Vágsellye) Költő, prózaíró. A középiskolát Érsekújvárott, a gyógyszerészetet Prágában végezte, ahol vegyészdoktori címet is szerzett. Rövid ideig cukorgyári mérnökként, majd gyógyszerészként dolgozott. Önéletrajzi jellegű prózai munkáit idős korában írta. – Fm. A meleg kazánok (v., 1931); Csipkebokor (v., 1934); Újvári gimnazisták (r., 1991); Prágai egyetemisták (r., 1995).
Ebeck (Obeckov)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Rieka-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 460, ebből 269 (58,5%) szlovák, 183 (39,8%) magyar; [2011] – 499, ebből 474 (95%) szlovák, 4 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 476 (95,4%) szlovák, 7 (1,4%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Rieka-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 460, ebből 269 (58,5%) szlovák, 183 (39,8%) magyar; [2011] – 499, ebből 474 (95%) szlovák, 4 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 476 (95,4%) szlovák, 7 (1,4%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Rieka-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 460, ebből 269 (58,5%) szlovák, 183 (39,8%) magyar; [2011] – 499, ebből 474 (95%) szlovák, 4 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 476 (95,4%) szlovák, 7 (1,4%) magyar. V: [2011] – 413 r. k., 37 ev. – Részben magyar származású lakossága a 20. sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1894-ben neoklasszicista stílusban épült.
Ebed (Obid)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Duna folyásától É-ra, Párkánytól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1656, ebből 1593 (96,2%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 1174, ebből 931 (79,3%) magyar, 170 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (82,0%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Duna folyásától É-ra, Párkánytól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1656, ebből 1593 (96,2%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 1174, ebből 931 (79,3%) magyar, 170 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (82,0%)...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Duna folyásától É-ra, Párkánytól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1656, ebből 1593 (96,2%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 1174, ebből 931 (79,3%) magyar, 170 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (82,0%) magyar, 135 (11,5%) szlovák. V: [2011] – 971 r. k., 23 ref., 6 ev., 4 gör. kat. – R. k. (Szt. István-) temploma egy 12. sz.-i román stílusú templom alapjain 1732-ben barokk, r. k. temetőkápolnája 1900-ban szecessziós stílusban épült. Határában 194 avarkori, köztük 6 lovassírt tártak fel. – 1976–99 között közigazgatásilag Párkányhoz tartozott.
Éberhárd; Éberhard (Malinovo)
Részletek
Éberhárd − Apponyi-kápolna (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 891, ebből 866 (97,2%) magyar, 14 (1,6%) szlovák; [2011] – 1861, ebből 1158 (62,5%) szlovák, 625 (33,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1137 (61,1%) szlovák, 640 (34,4%) magyar. V: [2011] – 1318 r. k., 57 ev., 7 ref., 6 gör. kat. – A Kis-Duna bal partján fekvő Tőkési- és Györgymajorba, az Apponyi család felosztott nagybirtokára 1923-ban szlovák kolonisták települtek. A kolóniát 1936-ban Gessayov (1960-tól Zálesie) néven önálló községgé szervezték. ~ra a második vh. utáni lakosságcsere során, amely keretében magyar lakosságának mintegy egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, újabb, ezúttal magyarországi szlovák családok költöztek. Az eredetileg reneszánsz Apponyi-kastélyt és a hozzá tartozó várkápolnát 1677–80 között Szelepcsényi György esztergomi érsek építtette egy középkori vízivár helyén, a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. 1869–72 között épült neogótikus stílusú r. k. (Szt. György-) temploma eredetileg az Apponyiak sírkápolnája volt. Ide helyezték végső nyugalomra az Apponyi család több tagját, többek között Apponyi Albertet is. 2010-ig 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.– Ir. Dicskó József: Éberhardi krónika (1994); Presinszky Lajos – Szilinszký Ferenc: Múltról a jelennek. Fejezetek Éberhard történelméből (2002).
Eckerdt Sándor
(* 1932. júl. 6. Kassa, † 1992. aug. 24. Kassa) Festő, grafikus. 1958-ban végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. 1958–1959-ben A Hét grafikusa volt, 1960–1964 között tanított, 1964-től szabadfoglalkozású művészként működött szülővárosában. Litográfiáit a leegyszerűsített figurális motívumok mellett kubisztikusan absztrakt formák jellemzik. Ugyanez érvényes kultúrált...megnyit →
(* 1932. júl. 6. Kassa, † 1992. aug. 24. Kassa) Festő, grafikus. 1958-ban végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. 1958–1959-ben A Hét grafikusa volt, 1960–1964 között tanított, 1964-től szabadfoglalkozású művészként működött szülővárosában. Litográfiáit a leegyszerűsített figurális motívumok mellett kubisztikusan absztrakt formák jellemzik. Ugyanez érvényes kultúrált...megnyit →
Részletek
Eckerdt Sándor (SZM)
(* 1932. júl. 6. Kassa, † 1992. aug. 24. Kassa) Festő, grafikus. 1958-ban végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. 1958–1959-ben A Hét grafikusa volt, 1960–1964 között tanított, 1964-től szabadfoglalkozású művészként működött szülővárosában. Litográfiáit a leegyszerűsített figurális motívumok mellett kubisztikusan absztrakt formák jellemzik. Ugyanez érvényes kultúrált színvilágú festészetére is. Illusztrációval is foglalkozott, monumentális munkákat is készített.
Écsi Gyöngyi
(* 1965. dec. 26. Vágsellye) Előadóművész, lelkész. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt. A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté. Később Berzétén telepedett le, ahol...megnyit →
(* 1965. dec. 26. Vágsellye) Előadóművész, lelkész. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt. A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté. Később Berzétén telepedett le, ahol...megnyit →
Részletek
Écsi Gyöngyi (GJ)
(* 1965. dec. 26. Vágsellye) Előadóművész, lelkész. Galántán érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait, ahol táncosként, ill. énekesként kapcsolódott be az Ifjú Szivek Táncegyüttes munkájába. 1989-ben rövid ideig A Hét munkatársa is volt. A Ghymes zenekar énekeseként vált országosan ismertté. Később Berzétén telepedett le, ahol kántorként tevékenykedett és népműveléssel, közösségfejlesztéssel foglalkozott. Itt kezdte el önálló bábos előadóművészi pályáját is. A komáromi Calvin János Teológiai Akadémia elvégzése után Hetényben lett lelkész. Énekesként, előadóművészként Európa több országában is számos fellépést tartott, tucatnyi lemezen, CD-n, kazettán énekelt, meseszínházat alapított, televíziós műsorokban szerepelt, miközben népdalgyűjtőként is tevékeny volt. 2007-ben ő volt a Mikola Anikó-díj első kitüntetettje. – Fm. Hanghordozók: Árgyélus kismadár (2000); Karácsonyi népénekek (1998, 2005); Régi magyar imádságok és énekek (2007). Önálló műsorai: Az élet és a halál vize (bábos meseelőadás); Angyalbárányok (bábos meseelőadás); Hétszínű búzaszem (bábos meseelőadás); A felvidéki népi líra gyöngyszemei (mesék és népdalok felnőtteknek); „Bő Magyarországon párja nem vóut…” (népmesék).
Egeg (Hokovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 582, ebből 487 (83,7%) magyar, 61 (10,5%) szlovák; [2011] – 534, ebből 296 (55,4%) szlovák, 220 (41,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (52,1%) szlovák, 239 (44,8%) magyar....megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 582, ebből 487 (83,7%) magyar, 61 (10,5%) szlovák; [2011] – 534, ebből 296 (55,4%) szlovák, 220 (41,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (52,1%) szlovák, 239 (44,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság DK-i részén, a Selmec-patak völgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 582, ebből 487 (83,7%) magyar, 61 (10,5%) szlovák; [2011] – 534, ebből 296 (55,4%) szlovák, 220 (41,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (52,1%) szlovák, 239 (44,8%) magyar. V: [2011] – 488 r. k., 21 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1260-ban épült korai gótikus stílusban, 1744-ben barokkosították. Klasszicista nemesi kúriáját a 19. sz. közepén, az 1957 óta ~hez, korábban Felsőszemerédhez tartozó Királyfia pusztán található későbarokk Földváry-Oberndorf-kastélyt 1763-ban emelték, 1830-ban klasszicista stílusban alakították át. – Ir. Danis Ferenc: Egeg (1996)
Egészség; Népegészség; Vöröskeresztes Híradó
Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková...megnyit →
Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková...megnyit →
Részletek
Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková (1992); Huszárné Dr. Seres Vlaszta (1993).
Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször...megnyit →
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször...megnyit →
Részletek
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször módosult. 2003-tól, két helyszínen rendezik meg, Szepsiben és Buzitán, s a rendezvény fölvette az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál nevet. A szemle szervezői Lakoma címmel évről évre fesztiválújságot jelentetnek meg. – Ir. Kozsár Zsuzsa: Egy színjátszófesztivál miértjei (Új Szó, 2007. nov. 19.).
Egri Viktor
(* 1898. dec. 26. Nagyszombat, † 1982. aug. 6. Pozsony) Író, drámaíró, szerkesztő. A pozsonyi felső kereskedelmi iskolában érettségizett (1915). Az első vh. idején előbb tisztviselő, majd katona, 1919-től ismét tisztviselő volt. Írói pályája az 1920-as évek elején indult. Csehszlovákiai magyar lapok (Prágai Magyar...megnyit →
(* 1898. dec. 26. Nagyszombat, † 1982. aug. 6. Pozsony) Író, drámaíró, szerkesztő. A pozsonyi felső kereskedelmi iskolában érettségizett (1915). Az első vh. idején előbb tisztviselő, majd katona, 1919-től ismét tisztviselő volt. Írói pályája az 1920-as évek elején indult. Csehszlovákiai magyar lapok (Prágai Magyar...megnyit →
Részletek
Egri Viktor (GyGy)
(* 1898. dec. 26. Nagyszombat, † 1982. aug. 6. Pozsony) Író, drámaíró, szerkesztő. A pozsonyi felső kereskedelmi iskolában érettségizett (1915). Az első vh. idején előbb tisztviselő, majd katona, 1919-től ismét tisztviselő volt. Írói pályája az 1920-as évek elején indult. Csehszlovákiai magyar lapok (Prágai Magyar Hírlap, A Reggel, Esti Újság, Magyar Újság, Tátra) munkatársa volt, de közölte írásait a Korunk is. A második vh. idején származása miatt nem publikálhatott, bujkálni kényszerült. 1945 után Pozsonyban élt. 1947-ben A Gedeon-ház c. drámájának szlovák fordításával jelentkezett újból az irodalmi életben. 1949–1956: az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője, 1956–1959: A Hét főszerkesztője volt. Fontos szerepet játszott a második vh. utáni szlovákiai magyar irodalmi élet újjászervezésében. A Magyar Területi Színházban bemutatott darabjain kívül több színművét játszották a szlovák színházak, ill. a műkedvelők is. – Díjak: Állami Díj (1952); a Csehszlovák Írószövetség Nemzetiségi Díja (1970); Érdemes művész (1974). – Fm. Rácsablakos ház (r., 1924); Pierre találkozása (elb., 1925); Égő föld (történelmi r., 1937); Ének a romok felett (színmű, 1956); Megmondom mindenkinek (r., 1965); Agnus dei (r., 1968); Eszter, Bella és a többiek (elb., 1971); Angyalbőrben (visszaemlékezés, 1977); Társakkal és társtalanul (visszaemlékezés, 1978); A hallgatás évei (visszaemlékezés, 1980). – Ir. Turczel Lajos: Írás és szolgálat (1966); Csanda Sándor: Első nemzedék (1968, 1982); Turczel Lajos: Portrék és fejlődésképek (1977); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980 (1982); Fónod Zoltán: Üzenet (1993, 2002); Szebrényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999 I. (2000).
Egyenes Úton
Társadalmi és kritikai lap (Rimaszombat, 1935–1936). 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelőjének" nevezte magát. Gömöri volt egyetemisták indították el Gömöri Diéta nevű „reform-mozgalmuk" keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. – Szerk. Baráth...megnyit →
Társadalmi és kritikai lap (Rimaszombat, 1935–1936). 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelőjének" nevezte magát. Gömöri volt egyetemisták indították el Gömöri Diéta nevű „reform-mozgalmuk" keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. – Szerk. Baráth...megnyit →
Részletek
Társadalmi és kritikai lap (Rimaszombat, 1935–1936). 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelőjének” nevezte magát. Gömöri volt egyetemisták indították el Gömöri Diéta nevű „reform-mozgalmuk” keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. – Szerk. Baráth László.
Egyesült Szepesi Hírnök
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
Részletek
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. – Szerk. Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula, Polnisch Artúr.
Egyházasbást (Nová Bašta)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Básti-völgyben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 635, ebből 629 (99,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 537, ebből 402 (74,9%) magyar, 65 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 465 (86,6%) magyar, 46 (8,6%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Básti-völgyben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 635, ebből 629 (99,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 537, ebből 402 (74,9%) magyar, 65 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 465 (86,6%) magyar, 46 (8,6%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Básti-völgyben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 635, ebből 629 (99,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 537, ebből 402 (74,9%) magyar, 65 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 465 (86,6%) magyar, 46 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 463 r. k., 6 ref., 2 gör. kat. – R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1290 előtt épült román stílusban, később többször átalakították. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. G. Kovács Gyula: Egyházasbást története (2006)
Egyházfa (Kostolná pri Dunaji)
Részletek
Egyházfa − r. k. templom (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől DK-re. L: [1921] – 336, ebből 257 (76,5%) magyar, 76 (22,6%) szlovák; [2011] – 508, ebből 265 (52,2%) magyar, 235 (46,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 294 (57,9%) magyar, 206 (40,6%) szlovák. V: [2011] – 431 r. k., 8 gör. kat., 7 ref., 2 ev. – A Kis-Duna bal partján fekvő, és egykor ~hoz tartozó Maholánypusztát, ahova az 1920-as években szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1956-ban a nagymagyari Szigetmajorral együtt Hurbanova Ves (Hurbanfalva) néven önálló községgé szervezték. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma a 13. sz. közepén késő román stílusban épült, később gótikus és barokk stílusban építették át. A közeli Lincérdombon 1960-ban 10–11. sz.-i köznépi temetőt tártak fel. 1943-ban ~hoz csatolták Pénteksúrt.
Egyházgelle (Kostolná Gala)
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 243, ebből 237 (97,5%) magyar, 2 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 193 r. k., 50 izr. – Kéttornyú r. k....megnyit →
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 243, ebből 237 (97,5%) magyar, 2 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 193 r. k., 50 izr. – Kéttornyú r. k....megnyit →
Részletek
Egyházgelle − r. k. templom (GJ)
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 243, ebből 237 (97,5%) magyar, 2 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 193 r. k., 50 izr. – Kéttornyú r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 13. sz. első felében épült késő román stílusban, a 14. sz. végén gótikus, 1633-ban reneszánsz stílusban építették át.
Egyházgelle – világh. emlékmű (GJ)
Egyházkarcsa (Kostolné Kračany)
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól ~ néven Amadékarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 82, ebből 80 (97,6%) magyar; [2011] – 1254, ebből 1111 (88,6%) magyar, 129 (10,3%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól ~ néven Amadékarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 82, ebből 80 (97,6%) magyar; [2011] – 1254, ebből 1111 (88,6%) magyar, 129 (10,3%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
Részletek
1940-ben előbb Amadékarcsa, majd 1948-tól ~ néven Amadékarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 82, ebből 80 (97,6%) magyar; [2011] – 1254, ebből 1111 (88,6%) magyar, 129 (10,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1161 (92,6%) magyar, 80 (6,4%) szlovák. V: [2011] – 1106 r. k., 40 ref., 6 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok költöztek. R. k. (Szt. Bertalan-) temploma egy középkori templom helyén 1820-ban klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Somogyi Mátyás: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből (1997).
Együttélés Politikai Mozgalom (EPM)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Részletek
Az Együttélés Politikai Mozgalom pecsétje (FI)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László, Gyimesi György, Nieboda Vladilav), hetet pedig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikuláš, Mikó Jenő, Szabó Rezső, Rózsa Ernő). 1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal, ill. a Magyar Néppárttal indult a parlamenti választásokon, s nyolc mandátumhoz jutott a Szövetségi Gyűlésben (Duray Miklós, Bajnok István, Batta István, Boros Zoltán, Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Gawlik Stanislaw, Mihályi Molnár László), kilenchez pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsban (Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Komlósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István, Rózsa Ernő). 1994-től részt vett a Magyar Koalíció munkájában, ennek tagjaként indult a parlamenti választásokon és kilenc mandátumot szerzett (Bauer Edit, Boros Zoltán, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő). 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja keretében egyesült a másik két magyar politikai tömörüléssel. – Vezető: Duray Miklós. – Ir. Pogány Erzsébet szerk.: Az Együttélés öt éve. Eseménynaptár és dokumentumgyűjtemény 1990–1995 (?).
Ekecs (Okoč)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 2084 r. k., 1102 ref., 13 ev., 13 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Aszódpusztára és Túzokpusztára a két vh. közötti kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Vendel-) temploma 1789–90-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1822-ben klasszicista stílusban épült. 2003 óta jelenik meg az Ekecsi-Apácaszakállasi Híradó c. önkormányzati lap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Arany János Alapiskola) rendelkezett. 1976-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Apácaszakállast. – Ir. Zsigmond Tibor (összeáll.): Ekecs. Apácaszakállas (1996).
Ekel (Okoličná na Ostrove)
Részletek
Ekel (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1407, ebből 1357 (96,4%) magyar, 16 (1,1%) szlovák; [2011] – 1521, ebből 1247 (82,0%) magyar, 167 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1273 (83,7%) magyar, 140 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 741 r. k., 381 ref., 22 ev., 1 gör. kat. – Az ~hez tartozó Margitmajorba (Štúrová) és Eklipusztára (Okánikovo) az 1920-as években szlovák kolonisták, a második vh. után Mo.-ra áttelepített magyar lakosai helyére magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1801–1804 között, r. k. (Szt. Ágoston-) temploma egy régebbi templom helyén 1816-ban klasszicista, az Erdélyi-kúria az 1860-as években neoklasszicista stílusban épült. Az ~i születésű Hetényi János lelkész, jogtudós emlékére 1997 óta évente megrendezik a Tudós Hetényi János Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Hetényi János Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. Határának nagy része természetvédelmi terület, az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátum része.
Élesztős Pál
(* 1948. máj. 6. Kolozsnéma) Gépészmérnök, egyetemi tanár. A Komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1967). A pozsonyi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1972). Tanulmányai befejeztével az egyetem Kémiai Gépek és Berendezések Tanszékén lett tanársegéd és aspiráns. Kandidátusi disszertációját 1977-ben védte meg. Ekkor az egyetem...megnyit →
(* 1948. máj. 6. Kolozsnéma) Gépészmérnök, egyetemi tanár. A Komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1967). A pozsonyi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1972). Tanulmányai befejeztével az egyetem Kémiai Gépek és Berendezések Tanszékén lett tanársegéd és aspiráns. Kandidátusi disszertációját 1977-ben védte meg. Ekkor az egyetem...megnyit →
Részletek
Élesztős Pál (csa)
(* 1948. máj. 6. Kolozsnéma) Gépészmérnök, egyetemi tanár. A Komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1967). A pozsonyi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1972). Tanulmányai befejeztével az egyetem Kémiai Gépek és Berendezések Tanszékén lett tanársegéd és aspiráns. Kandidátusi disszertációját 1977-ben védte meg. Ekkor az egyetem Rugalmasságtani és Szilárdságtani Tanszékének adjunktusa, majd docense (1988) lett. Előadásait a szilárd és az alakítható testek és közegek mechanikájának témakörében tartotta. 1997–2007-ben a gépészmérnöki kar Rugalmasságtani és Szilárdságtani Tanszékének vezetője volt. 2007-ben megvédte egyetemi tanári szakdolgozatát az alkalmazott mechanika témakörében. 2007-től az Alkalmazott Mechanikai és Mechatronikai Intézet helyettes vezetője. A professzori kinevezést 2009-ben kapta meg. Kutatási területe a műszaki és alkalmazott szilárdságtan és a rugalmasságtan, elsősorban a hő hatására az atomerőművekben, a kémiai és a petrokémiai berendezésekben lejátszódó részfolyamatok, ill. feszültségnövekedés vizsgálata. Eddig közel száz tudományos közleményt publikált önállóan vagy másokkal közösen. Ipari vállalatok számára több mint száz jelentős tervezetet készített el és kivitelezett. Számos tudományos projektben közreműködött (VEGA, APVT, CEEPUS stb.), az Atlantis projekt szlovákiai koordinátora. Az MTA köztestületi tagja. Somorján él.
Életünk
Részletek
Családi hetilap (Pozsony, 1995–1998). A Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért politikai párt sajtóorgánuma. A párt megszűntével a lap is megszűnt, utolsó száma 1998 dec.-ben jelent meg. – Szerk. Szőke József (1995); Szőke Edit (1997).
Eleven Újság
Részletek
Humoros lap. Egyetlen száma jelent meg Eperjesen 1925 jan.-ban, a szerkesztő neve nem volt feltüntetve. Ugyanilyen címmel 1934-ben Heksch Armand szerkesztésében Léván is indult humoros lap, de az 1. szám után az is elhalt.
Előpatony (Masníkovo)
Részletek
1960-ban Léghez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 262, ebből 255 (97,3%) magyar, 1 (0,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 247 r. k., 9 izr., 5 ev., 1 ref. – Az egykor ~hoz tartozó Sárrét pusztát, ahova 1925-ben az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizációsorán szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1951-ben Blahová néven önálló községgé szervezték.
Ény (Iňa)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság ÉK-i részén, a Zsitva bal oldali mellékpatakjának völgyében, Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 315, ebből 231 (73,3%) magyar, 70 (22,2%) szlovák; [2011] – 200, ebből 193 (96,5%) szlovák, 7 (3,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 190 (95,0%) szlovák,...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság ÉK-i részén, a Zsitva bal oldali mellékpatakjának völgyében, Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 315, ebből 231 (73,3%) magyar, 70 (22,2%) szlovák; [2011] – 200, ebből 193 (96,5%) szlovák, 7 (3,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 190 (95,0%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság ÉK-i részén, a Zsitva bal oldali mellékpatakjának völgyében, Lévától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 315, ebből 231 (73,3%) magyar, 70 (22,2%) szlovák; [2011] – 200, ebből 193 (96,5%) szlovák, 7 (3,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 190 (95,0%) szlovák, 8 (4,0%) magyar. V: [2011] – 167 r. k., 6 ev., 5 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében magát még nagyrészt magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma 1866-ban épült.