Horváth Lajos
(* 1947. ápr. 10. Losonc, † 2004. Prága [Csehország]) Színész, rendező, színműfordító. 1966-ban érettségizett a szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, majd a mezőgazdaságban dolgozott. 1969-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze; 1979–1984 között a prágai Szépművészeti Akadémián rendezői képesítést szerzett. 1984-ben visszatért Kassára; 1986–1989 között...megnyit →
(* 1947. ápr. 10. Losonc, † 2004. Prága [Csehország]) Színész, rendező, színműfordító. 1966-ban érettségizett a szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, majd a mezőgazdaságban dolgozott. 1969-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze; 1979–1984 között a prágai Szépművészeti Akadémián rendezői képesítést szerzett. 1984-ben visszatért Kassára; 1986–1989 között...megnyit →
Részletek
Horváth Lajos (JSZ)
(* 1947. ápr. 10. Losonc, † 2004. Prága [Csehország]) Színész, rendező, színműfordító. 1966-ban érettségizett a szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában, majd a mezőgazdaságban dolgozott. 1969-től a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színésze; 1979–1984 között a prágai Szépművészeti Akadémián rendezői képesítést szerzett. 1984-ben visszatért Kassára; 1986–1989 között Komáromban rendezett. 1989–1990-ben a Český Těšín-i színház rendezője, majd újra a Kassai Thália Színháznál dolgozott, végül visszatért a cseh fővárosba. Angol, francia és magyar színműveket fordított csehre, ill. cseh színműveket magyarra. – Főbb színházi szerepei: Bakördög (Tamási Áron: Énekes madár); Berrech (Vörösmarthy Mihály: (Csongor és Tünde); Rendőrfelügyelő (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Medvegyenko (Anton Pavlovics Csehov: Sirály). – Főbb rendezései: Henrik Ibsen: Babaotthon. Mészáros László: Egy tanú idézése. Jan Jílek: A csodatevő Borbála-ág. Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok. Karel Čapek: Az anya. Georg Büchner: Leonce és Léna. Vlado Laco: Mennyei látogató. Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska. John Boynton Priestley: Váratlan vendég. Václav Havel: Audiencia. Csurka István: Döglött aknák. Csukás István: Ágacska. Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker. Guy Foissy: Két szerető szív – Motívum. Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Hubacsek Zsigmond
(* 1906. márc. 8. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 17. Hódi) Iparművész, grafikus. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a...megnyit →
(* 1906. márc. 8. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 17. Hódi) Iparművész, grafikus. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a...megnyit →
Részletek
(* 1906. márc. 8. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 17. Hódi) Iparművész, grafikus. 1910-ben került Losoncra, ahol nevelőapja mellett kitanulta a könyvkötő mesterséget. Szoros barátságot kötött Szabó Gyulával, akitől akvarellfestést és grafikát tanult. Előbb Losoncon, majd 1920–1939 között Ungváron volt nyomdász; 1939–1945 között a losonci Palóc Háziipari Szövetkezet alkalmazottja. A háború után kezdett rézdomborítással foglalkozni; munkáival több kiállításon díjat nyert (1947-ben, 1948-ban, 1952-ben). 1953-ban a Járási Népművelési Központ mellett létrehozta a műkedvelő művészek tagozatát; 1960-tól az intézet alkalmazottja. – Ir. Sz. Haltenberger Kinga: Hubacsek Zsigmond. Gömörország, 2006/1.
Indulás 1.
Ifjúsági irodalmi folyóirat (Losonc, 1933–1934). Négy száma jelent meg. A Mi Lapunk hiányát igyekezett pótolni. Munkatársai voltak: Berkó Sándor, Ilku Pál, Lami József, Lóska Lajos, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sándor László, Szántó Hugó, Szekeres György, valamint Prohászka István és Lőrincz Gyula képzőművészek. Elődjének tekinthető...megnyit →
Ifjúsági irodalmi folyóirat (Losonc, 1933–1934). Négy száma jelent meg. A Mi Lapunk hiányát igyekezett pótolni. Munkatársai voltak: Berkó Sándor, Ilku Pál, Lami József, Lóska Lajos, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sándor László, Szántó Hugó, Szekeres György, valamint Prohászka István és Lőrincz Gyula képzőművészek. Elődjének tekinthető...megnyit →
Részletek
Ifjúsági irodalmi folyóirat (Losonc, 1933–1934). Négy száma jelent meg. A Mi Lapunk hiányát igyekezett pótolni. Munkatársai voltak: Berkó Sándor, Ilku Pál, Lami József, Lóska Lajos, Morvay Gyula, Prerau Margit, Sándor László, Szántó Hugó, Szekeres György, valamint Prohászka István és Lőrincz Gyula képzőművészek. Elődjének tekinthető A középiskolások, ahogy ők látják helyzetüket c. röplap, mely szintén Losoncon jelent meg Kardos Ferenc szerkesztésében, többek közt Krammer Jenő, Dobossy László és Szekeres György írásaival. – Szerk. Balázs Gyula.
Indulás 2.
A Kármán József Irodalmi Kör lapja (Losonc, 1958–1959). Szabó Gyula illusztrációival jelent meg. A lap főként a losonci és környékbeli írók indulását segítette elő, de ápolta a helyi hagyományokat, Ráday Pál, Kármán József, Sükey Károly, Darkó István, Simándy Pál, Berkó Sándor itteni tevékenységének emlékét...megnyit →
A Kármán József Irodalmi Kör lapja (Losonc, 1958–1959). Szabó Gyula illusztrációival jelent meg. A lap főként a losonci és környékbeli írók indulását segítette elő, de ápolta a helyi hagyományokat, Ráday Pál, Kármán József, Sükey Károly, Darkó István, Simándy Pál, Berkó Sándor itteni tevékenységének emlékét...megnyit →
Részletek
A Kármán József Irodalmi Kör lapja (Losonc, 1958–1959). Szabó Gyula illusztrációival jelent meg. A lap főként a losonci és környékbeli írók indulását segítette elő, de ápolta a helyi hagyományokat, Ráday Pál, Kármán József, Sükey Károly, Darkó István, Simándy Pál, Berkó Sándor itteni tevékenységének emlékét is. – Szerk. Ocsovay Imre.
Kármán József Színház
Amatőr színpad (Losonc, 1998). Kármán József Színkör néven alakult, alapítója Horváth Lajos. A jelenlegi nevét 2000-ben vette fel. A hagyományos színműtől a könnyedebb zenés darabokon, esetenként mesejátékokon keresztül a modern, sőt abszurd, alternatív színházig sok minden megfér a társulat programjában. A nemzeti kisebbségi kultúra ápolása...megnyit →
Amatőr színpad (Losonc, 1998). Kármán József Színkör néven alakult, alapítója Horváth Lajos. A jelenlegi nevét 2000-ben vette fel. A hagyományos színműtől a könnyedebb zenés darabokon, esetenként mesejátékokon keresztül a modern, sőt abszurd, alternatív színházig sok minden megfér a társulat programjában. A nemzeti kisebbségi kultúra ápolása...megnyit →
Részletek
karman_plakat
Amatőr színpad (Losonc, 1998). Kármán József Színkör néven alakult, alapítója Horváth Lajos. A jelenlegi nevét 2000-ben vette fel. A hagyományos színműtől a könnyedebb zenés darabokon, esetenként mesejátékokon keresztül a modern, sőt abszurd, alternatív színházig sok minden megfér a társulat programjában. A nemzeti kisebbségi kultúra ápolása mellett fő célja a színházi kultúra terjesztése, előadások bemutatása (opera, bábszínház, pantomim). Évi 2–3 bemutatót és 20–30 előadást tart a régióban. A komáromi Jókai Napok rendszeres résztvevője és megalakulása óta 3 fődíjat, 13 nívódíjat, számos alakítás-díjat, illetve rendezői díjat nyert. – Vezető: Csák István (1998).
Komlós Aladár
(* 1892. dec. 10. Alsósztregova (Dolná Strehová), † 1980. jún. 22. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, kritikus, költő. Losoncon érettségizett, Budapesten szerzett tanári oklevelet. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). 1918–1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c....megnyit →
(* 1892. dec. 10. Alsósztregova (Dolná Strehová), † 1980. jún. 22. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, kritikus, költő. Losoncon érettségizett, Budapesten szerzett tanári oklevelet. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). 1918–1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c....megnyit →
Részletek
(* 1892. dec. 10. Alsósztregova (Dolná Strehová), † 1980. jún. 22. Budapest [Mo.]) Irodalomtörténész, kritikus, költő. Losoncon érettségizett, Budapesten szerzett tanári oklevelet. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). 1918–1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c. cikke miatt azonban elbocsátották állásából. Ezt követően különböző lapoknak (Tűz, Kassai Napló) dolgozott, 1922–1923-ban Simándy Pállal szabadegyetemet szervezett Losoncon. 1924-ben Mo.-on telepedett le, ahol jelentős irodalomtörténészi és kritikusi tevékenységet folytatott. – Fm. (Csehszl.-ban) Voltam poéta én is (v., 1922).
Konss József
(*1870. szept. 3. Pekelník, † 1954 Losonc) Latin–görög szakos tanár. Tanári képesítését Budapesten szerezte. 1895 és 1897 között a Lőcsei királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt. 1899. szept. 1-én helyezték a Losonci Állami Főgimnáziumba, ahol 1913-tól 1919-ig volt annak igazgatója. Az államfordulat után szerződéses tanár, 1920-ban...megnyit →
(*1870. szept. 3. Pekelník, † 1954 Losonc) Latin–görög szakos tanár. Tanári képesítését Budapesten szerezte. 1895 és 1897 között a Lőcsei királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt. 1899. szept. 1-én helyezték a Losonci Állami Főgimnáziumba, ahol 1913-tól 1919-ig volt annak igazgatója. Az államfordulat után szerződéses tanár, 1920-ban...megnyit →
Részletek
(*1870. szept. 3. Pekelník, † 1954 Losonc) Latin–görög szakos tanár. Tanári képesítését Budapesten szerezte. 1895 és 1897 között a Lőcsei királyi Katolikus Főgimnázium tanára volt. 1899. szept. 1-én helyezték a Losonci Állami Főgimnáziumba, ahol 1913-tól 1919-ig volt annak igazgatója. Az államfordulat után szerződéses tanár, 1920-ban és 1923 és 1928 között a magyar párhuzamos osztályok igazgatója volt. 1931-ben nyugdíjaztatták. Aktív közéleti életet élt. A helyi katolikus egyház egyháztanácsosa, iskolájának igazgató helyettese és pénztárosa volt. Tagja volt a város képviselőtestületének, egyik megszervezője és nyolc éven át tagja a losonci Általános Fogyasztási Szövetkezetnek. Két ciklusban a Szlovákiai Magyar Általános Tanítóegyesület alelnöke, a Nógrádi Körnek pedig elnöke volt.
Kövy Árpád
(* 1887. ápr. 3. Budapest [Mo.], † 1947. nov. 13. Városlőd [Mo.]) Ref. lelkész, lapszerkesztő. 1914–1945 között Losoncon volt lelkipásztor. A ref. Egyház és Iskola és a Losonci Hírlap szerkesztője. A losonci ref. teológiai szemináriumban görög nyelvet tanított. 1945 után kitelepítették Mo.-ra. – Fm....megnyit →
(* 1887. ápr. 3. Budapest [Mo.], † 1947. nov. 13. Városlőd [Mo.]) Ref. lelkész, lapszerkesztő. 1914–1945 között Losoncon volt lelkipásztor. A ref. Egyház és Iskola és a Losonci Hírlap szerkesztője. A losonci ref. teológiai szemináriumban görög nyelvet tanított. 1945 után kitelepítették Mo.-ra. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1887. ápr. 3. Budapest [Mo.], † 1947. nov. 13. Városlőd [Mo.]) Ref. lelkész, lapszerkesztő. 1914–1945 között Losoncon volt lelkipásztor. A ref. Egyház és Iskola és a Losonci Hírlap szerkesztője. A losonci ref. teológiai szemináriumban görög nyelvet tanított. 1945 után kitelepítették Mo.-ra. – Fm. A Losonci Magyar Dalegylet hetvenéves története 1860–1930 (1931). Csaták tüzében, Isten kezében (elb., é. n.)
Kudlák Lajos
(* 1890. márc. 14. Losonc, † 1960. jan. 15. Pozsony) Festő, költő, gépészmérnök. Budapesti gépészmérnöki tanulmányai alatt 1910–1914-ben az anarchisták és a dadaisták csoportjához tartozott; 1918–1922-ben Kassák Lajos MA c. folyóiratában publikált. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsben emigráns, majd Prágában folytatta mérnöki tanulmányait....megnyit →
(* 1890. márc. 14. Losonc, † 1960. jan. 15. Pozsony) Festő, költő, gépészmérnök. Budapesti gépészmérnöki tanulmányai alatt 1910–1914-ben az anarchisták és a dadaisták csoportjához tartozott; 1918–1922-ben Kassák Lajos MA c. folyóiratában publikált. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsben emigráns, majd Prágában folytatta mérnöki tanulmányait....megnyit →
Részletek
Kudlák Lajos (SZM)
(* 1890. márc. 14. Losonc, † 1960. jan. 15. Pozsony) Festő, költő, gépészmérnök. Budapesti gépészmérnöki tanulmányai alatt 1910–1914-ben az anarchisták és a dadaisták csoportjához tartozott; 1918–1922-ben Kassák Lajos MA c. folyóiratában publikált. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécsben emigráns, majd Prágában folytatta mérnöki tanulmányait. 1921–1923-ban egy baloldali diákszervezet tagja, 1922-ben a baloldali (cseh nyelvű) Kmen folyóiratban publikált. 1923-tól Pozsonyban dolgozott mint mérnök. 1927-ben megismerkedett Ľudovít Fullával, s 1928-ban művészeti tanulmányokba kezdett a Bauhaus mintájára alakult s a népi és a modern formavilágot ötvöző Iparművészeti Iskolában. Szakmai szervezetek, társaságok tagjaként is aktív volt. 1949-ben elnyerte a Kupecký-díjat. – Fm. Gitár és konflisló (v., 1921).
Kurali Ágnes
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után...megnyit →
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után...megnyit →
Részletek
Kurali Ágnes (csa)
(* 1954. júl. 22. Losonc) Karnagy. Alapiskolai tanulmányait Korláton és Várgedén végezte és közben Fülekre járt zeneiskolába, ahol zongorán és hegedűn tanult játszani. 1969-ben lett diákja a Kassai Konzervatóriumnak, ahol ének és zongora szakot végzett. Pedagógiai pályája Feleden indult, majd Csíz és Rimaszécs után 1979-ben lett 12 évre a tornaljai zeneiskola igazgatója. A mai napig ebben az iskolában tanít. 1980-ban tagja lett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. Megalapítja a VOX LIBERORUM gyermekkart, mely közel 30 éve működik. 2001 januárjától vezeti a tornaljai Csemadok mellett működő ANDANTE Vegyeskart. – Díjak, elismerések: Tornalja Város Polgármesterének díja (2003); Az év pedagógusa (2008); Csemadok emlékérem (2009).
L. Gály Olga
(* 1921. febr. 10. Losonc, † 2012. aug. 7. Pozsony) Költő, író, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1939). 1947-től Pozsonyban él. 1950–1956-ban az Új Szó, 1956–1960 a Hét, 1971–1976-ban a Nő szerkesztője. Az 1950-es évektől jelentkezett verseivel, de jelentősebb műfordítói munkássága. – Fm. Hajnali őrségen...megnyit →
(* 1921. febr. 10. Losonc, † 2012. aug. 7. Pozsony) Költő, író, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1939). 1947-től Pozsonyban él. 1950–1956-ban az Új Szó, 1956–1960 a Hét, 1971–1976-ban a Nő szerkesztője. Az 1950-es évektől jelentkezett verseivel, de jelentősebb műfordítói munkássága. – Fm. Hajnali őrségen...megnyit →
Részletek
L. Galy Olga (FI)
(* 1921. febr. 10. Losonc, † 2012. aug. 7. Pozsony) Költő, író, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1939). 1947-től Pozsonyban él. 1950–1956-ban az Új Szó, 1956–1960 a Hét, 1971–1976-ban a Nő szerkesztője. Az 1950-es évektől jelentkezett verseivel, de jelentősebb műfordítói munkássága. – Fm. Hajnali őrségen (v., 1953); Halkan szólok (v., 1967); Tiszta vászon (v., 1976); Szívdobogás (v., 1981); Ördöglakat (Lőrincz Gyula festőművész ifjúkoráról, 1990); Néma madár (r., 2004).
Lanstyák István
(* 1959. júl. 13. Losonc) Nyelvész, egyetemi tanár. A gimnáziumot Füleken, ill. Selmecbányán végezte (1978). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK-án szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1983). 1983–1986-ban a selmecbányai előkészítő gimnázium tanára, 1986-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalomtudományi Tanszékének aspiránsa,...megnyit →
(* 1959. júl. 13. Losonc) Nyelvész, egyetemi tanár. A gimnáziumot Füleken, ill. Selmecbányán végezte (1978). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK-án szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1983). 1983–1986-ban a selmecbányai előkészítő gimnázium tanára, 1986-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalomtudományi Tanszékének aspiránsa,...megnyit →
Részletek
Lanstyák István (ST)
(* 1959. júl. 13. Losonc) Nyelvész, egyetemi tanár. A gimnáziumot Füleken, ill. Selmecbányán végezte (1978). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK-án szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1983). 1983–1986-ban a selmecbányai előkészítő gimnázium tanára, 1986-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalomtudományi Tanszékének aspiránsa, adjunktusa (1989), docense (1999), majd egyetemi tanára (2011). 2001-től a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda munkatársa. A Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1999). Több kötet szerzője, ill. tanulmánykötet társszerzője. Kutatási területei: szociolingvisztika, kétnyelvűség-kutatás, kontaktológia, nyelvalakítás, nyelvi problémák, nyelvi ideológiák, lexikológia és lexikográfia, nyelvpolitika, anyanyelvi nevelés, dialektológia, bibliafordítás. – Díjak: Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2001). – Fm. Nyelvünkben – otthon (tan., 1998); A magyar nyelv Szlovákiában (tan., 2000); Magyar nyelvhasználat – iskola – kétnyelvűség (tan., Szabómihály Gizellával, 1997); Magyar nyelvtervezés Szlovákiában (tan., dokumentumok, Szabómihály Gizellával, 2002). Nyelvből nyelvbe (tan., 2006).
Lóska Lajos
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az...megnyit →
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az...megnyit →
Részletek
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az Indulásnak. Irodalmi munkásságából a katona- és fogolyélményeit feldolgozó regényei emelhetők ki; a szovjet hadifogságot szépítés nélkül bemutató regénye (1971) a műfaj jobb magyar produktumai közé sorolható. – Fm. És mégis felkél a nap (r., 1971); Tábortűz a Vöröskőn (r., 1975); Öt perc az élet (r., 1986). – Ir. Koncsol László: Tizenkét hónap tíz könyvéről (In: Kísérletek és elemzések, 1986); Dusza István: Jelenség vagy véletlen egybeesés? (Irodalmi Szemle, 1987/5); Ardamica Ferenc: Cicero elment (Irodalmi Szemle, 1987/4).
Madách Kör
Irodalmi csoportosulás (Losonc, 1923). Simándy Pál alakította ki. Néhány Losoncon és környékén élő fiatal írót és irodalomkedvelőt (Győry Dezső, Darkó István, Farkas István, Gérecz Ödön, Medveczky Gyula stb.) vont maga köré, és rendszeres beszélgetésekben, vitákban tárgyalta meg velük a nemzetiségi elkötelezettségű irodalom kérdéseit. Az...megnyit →
Irodalmi csoportosulás (Losonc, 1923). Simándy Pál alakította ki. Néhány Losoncon és környékén élő fiatal írót és irodalomkedvelőt (Győry Dezső, Darkó István, Farkas István, Gérecz Ödön, Medveczky Gyula stb.) vont maga köré, és rendszeres beszélgetésekben, vitákban tárgyalta meg velük a nemzetiségi elkötelezettségű irodalom kérdéseit. Az...megnyit →
Részletek
Irodalmi csoportosulás (Losonc, 1923). Simándy Pál alakította ki. Néhány Losoncon és környékén élő fiatal írót és irodalomkedvelőt (Győry Dezső, Darkó István, Farkas István, Gérecz Ödön, Medveczky Gyula stb.) vont maga köré, és rendszeres beszélgetésekben, vitákban tárgyalta meg velük a nemzetiségi elkötelezettségű irodalom kérdéseit. Az új magyar irodalomból az Ady–Móricz–Szabó Dezső triászt emelte ki eszményként. Simándy gondolatai, elképzelései és a viták alapján írt irodalompolitikai írásai főleg Győry Dezsőt és rajta keresztül a sarlós ifjúságot termékenyítették meg. – Ir. Simándy Pál: A Madách Kör története (kézirat); Györy Dezső: Az „újarcú magyarok” regénye (Irodalmi Szemle, 1967/10); Turczel Lajos: Simándy Pál és Losonc (Keleti Napló, 1993/1–2).
Magyar Ház 2.
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
Részletek
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete, a Szövetség a Közös Célokért hálózat és több más helyi magyar szerveződés. ~ alakult Rozsnyón, Tornalján, Rimaszombatban, Losoncon, Léván, Komáromban és Vágsellyén is.
Magyar Híradó
Részletek
Kormánypárti politikai és közéleti hetilap (Losonc, 1930–1938). – Szerk. Magyary Árpád, Palágyi Lajos, Witemberger József.
Magyar Közlöny
Részletek
Politikai és közéleti hetilap (Losonc, 1920. márc. 10.–1931. okt. 8.). A Városi Polgári Párt hivatalos lapjaként indult, majd 1926. ápr. 29-ig a Magyar Nemzeti Munkáspárt volt a gazdája. – Szerk. Oppenheimer Ferenc, Dávid Sándor, Sacher Géza, Herczog György, Mauks Sándor.
Magyar Nemzeti Munkáspárt
Szlovákiai magyar politikai párt (Losonc, 1925–1934). A Magyar Nemzeti Párt vezetőinek kezdeményezésére alakult meg. A húszas évek közepén az Országos Keresztényszocialista Pártban és a baloldali mozgalmakban kibontakozó válságot igyekezett kihasználni, s a magyar nemzetiségű városi munkásság között szerette volna választóbázisát kialakítani. A párt programjában...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt (Losonc, 1925–1934). A Magyar Nemzeti Párt vezetőinek kezdeményezésére alakult meg. A húszas évek közepén az Országos Keresztényszocialista Pártban és a baloldali mozgalmakban kibontakozó válságot igyekezett kihasználni, s a magyar nemzetiségű városi munkásság között szerette volna választóbázisát kialakítani. A párt programjában...megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar politikai párt (Losonc, 1925–1934). A Magyar Nemzeti Párt vezetőinek kezdeményezésére alakult meg. A húszas évek közepén az Országos Keresztényszocialista Pártban és a baloldali mozgalmakban kibontakozó válságot igyekezett kihasználni, s a magyar nemzetiségű városi munkásság között szerette volna választóbázisát kialakítani. A párt programjában a szociáldemokrácia elképzelései a nemzeti retorika eszközeivel keveredtek. Működése idején nagyobb támogatást nem sikerült elérnie, s 1934-ben beolvadt Magyar Nemzeti Pártba. A párt hivatalos sajtóorgánuma az 1930-ig megjelenő Magyar Munkás c. lap volt. – Vezető: Tomes András (1925); Kersék László (1929).
Magyar Nemzeti Párt 3.
Aktivista szl.-i magyar politikai párt a húszas évek elején (Losonc, 1920). A párt közvetlenül az első csehszlovákiai parlamenti választások előtt 1920 tavaszán alakult meg. Megszervezése mögött az államhatalom állt, amely így akart szavazatokat elvonni az ellenzéki magyar pártoktól. A csupán a kassai választókerületben induló párt...megnyit →
Aktivista szl.-i magyar politikai párt a húszas évek elején (Losonc, 1920). A párt közvetlenül az első csehszlovákiai parlamenti választások előtt 1920 tavaszán alakult meg. Megszervezése mögött az államhatalom állt, amely így akart szavazatokat elvonni az ellenzéki magyar pártoktól. A csupán a kassai választókerületben induló párt...megnyit →
Részletek
Aktivista szl.-i magyar politikai párt a húszas évek elején (Losonc, 1920). A párt közvetlenül az első csehszlovákiai parlamenti választások előtt 1920 tavaszán alakult meg. Megszervezése mögött az államhatalom állt, amely így akart szavazatokat elvonni az ellenzéki magyar pártoktól. A csupán a kassai választókerületben induló párt azonban csak minimális szavazatot szerzett, s a kudarcot követően megszűnt működni. – Vezető: Seitz Viktor.
Marék Antal
(* 1903. júl. 16. Mezőtúr [Mo.], † 1983. szept. 1. Budapest [Mo.]) Író, kritikus, orvos. Losoncon érettségizett (1921), a pécsi egyetemen szerzett orvosi oklevelet (1927), majd Mo.-n telepedett le. Első írásai és könyvei Csehszl.-ban jelentek meg. – Fm. Emberek az óceánon (elb., 1927); Vihar...megnyit →
(* 1903. júl. 16. Mezőtúr [Mo.], † 1983. szept. 1. Budapest [Mo.]) Író, kritikus, orvos. Losoncon érettségizett (1921), a pécsi egyetemen szerzett orvosi oklevelet (1927), majd Mo.-n telepedett le. Első írásai és könyvei Csehszl.-ban jelentek meg. – Fm. Emberek az óceánon (elb., 1927); Vihar...megnyit →
Részletek
(* 1903. júl. 16. Mezőtúr [Mo.], † 1983. szept. 1. Budapest [Mo.]) Író, kritikus, orvos. Losoncon érettségizett (1921), a pécsi egyetemen szerzett orvosi oklevelet (1927), majd Mo.-n telepedett le. Első írásai és könyvei Csehszl.-ban jelentek meg. – Fm. Emberek az óceánon (elb., 1927); Vihar a galambház felett (r., 1928); Zsákucca (r., 1932); A Felvidék, Erdély és Délvidék irodalma (tan., 1942); A felvidékről jöttek (r., 1944).
Mizser Attila
(* 1975. jan. 26. Losonc) Író, költő szerkesztő. A Miskolci Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (2001). Füleken él. 2008-2016 között a Salgótarjánban megjelenő Palócföld folyóirat főszerkesztője volt. 2016-tól az Irodalmi Szemle főszerkesztője. – Fm. Hab nélkül (v., 2000), Szakmai gyakorlat külföldön (v., 2003),...megnyit →
(* 1975. jan. 26. Losonc) Író, költő szerkesztő. A Miskolci Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (2001). Füleken él. 2008-2016 között a Salgótarjánban megjelenő Palócföld folyóirat főszerkesztője volt. 2016-tól az Irodalmi Szemle főszerkesztője. – Fm. Hab nélkül (v., 2000), Szakmai gyakorlat külföldön (v., 2003),...megnyit →
Részletek
Mizser Attila (ST)
(* 1975. jan. 26. Losonc) Író, költő szerkesztő. A Miskolci Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet (2001). Füleken él. 2008-2016 között a Salgótarjánban megjelenő Palócföld folyóirat főszerkesztője volt. 2016-tól az Irodalmi Szemle főszerkesztője. – Fm. Hab nélkül (v., 2000), Szakmai gyakorlat külföldön (v., 2003), Szöktetés egy zsúfolt területre (r., 2005, olaszul: 2009); Ami marad (publicisztika, 2007); Köz (v., 2008); Lapos vidék (tan., 2012); Apokalipszis poszt (tan., 2013).
Molnár Xénia
(* 1976. márc. 9. Losonc) Színésznő. Általános iskolába Ragyolcon járt. A gimnáziumi éveket Füleken töltötte. Diákként a Füleki Zsákszínházban tevékenykedett. Az érettségi vizsga után 1994-ben került a Komáromi Jókai Színházba. Két év elteltével átszerződött a Kassai Thália Színházhoz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán színész szakon végzett...megnyit →
(* 1976. márc. 9. Losonc) Színésznő. Általános iskolába Ragyolcon járt. A gimnáziumi éveket Füleken töltötte. Diákként a Füleki Zsákszínházban tevékenykedett. Az érettségi vizsga után 1994-ben került a Komáromi Jókai Színházba. Két év elteltével átszerződött a Kassai Thália Színházhoz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán színész szakon végzett...megnyit →
Részletek
(* 1976. márc. 9. Losonc) Színésznő. Általános iskolába Ragyolcon járt. A gimnáziumi éveket Füleken töltötte. Diákként a Füleki Zsákszínházban tevékenykedett. Az érettségi vizsga után 1994-ben került a Komáromi Jókai Színházba. Két év elteltével átszerződött a Kassai Thália Színházhoz. A pozsonyi Színművészeti Főiskolán színész szakon végzett (2002). Azóta a Komáromi Jókai Színház társulati tagja. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Lucia, Teresina (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra); Udvarhölgy (Katona József: Bánk bán); Mary, négernő (Bakonyi Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Icuka nővér (Kárpáti Péter: Halhatatlan háború); Mari (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Mumus (Rákos Péter–Bornai Tibor: Mumus); Iboly (Vaszary Gábor: Klotild néni); Flinn nővér (Dale Wassermann: Kakukkfészek). Komáromi Jókai Színház: Sárbogárdi Jolán (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Titánia (William Shakespeare: Álom); Aranyka (Romhányi József–Fényes Szabolcs: Hamupipőke); Jokhábet (Michel de Ghelderode: Barabbás); Ritka Panna (Jókai Mór: A gazdag szegények); Chanclos (Szomory Dezső: II. József); Játékvezető (Alexander Dumas: Három a testőr); Nérine (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Szobalány (Molnár Ferenc–Kellér Dezső–Zerkovitz Béla: Doktor úr); Dudinszkyné (Szép Ernő: Patika); Eszter özvegyasszony (Gárdonyi Géza: A bor); Antónia nővér (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Doreen, szobalány (Noel Coward: Forgószínpad); Asszony (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi: Háry János); Eurüdiké (Szophoklész: Antigoné); Asszony (Niccolo Machiavelli: Mandragora); III. Vénasszony (Tamási Áron: Énekes madár); Nő (Spiró György: Prah); Mária, Olivia komornája (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Artyemija Zemljanyina, közjólétiintézmény-gondnok (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Terka, a lány (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Nő (Spiró György: Príma környék); Vidaubantné (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Vendégjátékok: Malá scéna (Nemzeti Színház Kisszínpada); Bárónő (Steve Martin: Picasso a Lapen Agile-bárban) – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Világszám, 2004, r. Koltai Róbert; Mi kérünk elnézést! c. havi műsor szereplője a TV2-n; Kruté radosti, 2002, r. Juraj Nvota; Marhuľový ostrov, (Barackliget), 2011, r. Peter Bebjak – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Nagy Zoltán 2.
Részletek
Nagy Zoltán (SZM)
(* 1961. febr. 23. Losonc) Grafikus, könyvillusztrátor, festő. 1985–1991-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán grafikai és könyvillusztrátori szakot végzett. 1981–1980-ban, majd 1984–1985-ben az Új Ifjúság grafikai szerkesztője. Pozsonyban él. Groteszkjein sajátos látomásos világát, ironikus-kesernyés életérzését kitűnő rajzkészséggel jeleníti meg. Zs. Nagy Lajos több könyvét illusztrálta.
Nagy Zoltán: Hommage a Madách (KKK)
Nógrádi Galéria
Losoncban létesült járási intézményként 1980-ban. Alapját a Szabó Gyula özvegye által a művész hagyatékából a városnak ajándékozott 138 képből álló gyűjtemény képezte. Fő célja felkutatni, feldolgozni és bemutatni a Losoncon élt vagy onnan származó művészek életművét. Önálló jogi személyként való működése 23 éve alatt...megnyit →
Losoncban létesült járási intézményként 1980-ban. Alapját a Szabó Gyula özvegye által a művész hagyatékából a városnak ajándékozott 138 képből álló gyűjtemény képezte. Fő célja felkutatni, feldolgozni és bemutatni a Losoncon élt vagy onnan származó művészek életművét. Önálló jogi személyként való működése 23 éve alatt...megnyit →
Részletek
Losoncban létesült járási intézményként 1980-ban. Alapját a Szabó Gyula özvegye által a művész hagyatékából a városnak ajándékozott 138 képből álló gyűjtemény képezte. Fő célja felkutatni, feldolgozni és bemutatni a Losoncon élt vagy onnan származó művészek életművét. Önálló jogi személyként való működése 23 éve alatt mintegy 500 kiállítást rendezett. Emellett létrehozta a Nemzetközi Akvarell Triennálét (8 évfolyama valósult meg) és a Nemzetközi Kerámia Szimpóziumot (18 évfolyam). Ezek alapján rendszeresen gyűjtötte a kortárs akvarellművészet és a szobrászati kerámia alkotásait. Kiemelt figyelmet szentelt Szabó Gyula életművének, és a Kubička Kucsera Klára által rendezett nyolc kiállításon fokozatosan mutatta be az egész életművet. Gyűjteményéből kisebb vándorkiállításokat rendezett vidéken. Több kiállításon emlékezett meg Bacskai Béla, Gyurkovits Ferenc, Gerő Gusztáv, Dúdor István, munkásságáról, valamint kiállította a Losoncról elszármazott kortárs alkotók munkáit. 2004. jan. 1-től a ~t összevonták a Nógrádi Múzeummal.
Nógrádi Múzeum
A jelenleg losonci székhellyel működő múzeum 1954-ben alakult Gácson járási honismereti múzeumként (Gács, Losonc, 1954). 1967–1985 között Füleken működött, s 1985-ben került mostani helyére. A múzeum a nógrádi régió történetét dokumentálja, különös tekintettel az üveg- és kerámiaiparra. 1988 óta állandó kiállítóhelyisége van az egykori...megnyit →
A jelenleg losonci székhellyel működő múzeum 1954-ben alakult Gácson járási honismereti múzeumként (Gács, Losonc, 1954). 1967–1985 között Füleken működött, s 1985-ben került mostani helyére. A múzeum a nógrádi régió történetét dokumentálja, különös tekintettel az üveg- és kerámiaiparra. 1988 óta állandó kiállítóhelyisége van az egykori...megnyit →
Részletek
Nógrádi Múzeum (PJ)
A jelenleg losonci székhellyel működő múzeum 1954-ben alakult Gácson járási honismereti múzeumként (Gács, Losonc, 1954). 1967–1985 között Füleken működött, s 1985-ben került mostani helyére. A múzeum a nógrádi régió történetét dokumentálja, különös tekintettel az üveg- és kerámiaiparra. 1988 óta állandó kiállítóhelyisége van az egykori ref. templom épületében. 2004-től összevonták a Nógrádi Galériával.
Nógrádi vitéz
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, egy középkori páncélos lovagot ábrázoló szobor, amelyet az első vh. idején adománygyűjtés és propaganda céljából állítottak fel Losoncon 1916. jún. 18-án a Kubinyi-téren. Készítője Friedmann József a losonci laktanyában állomásozó közlegény volt. A ~ sorsa a háború után...megnyit →
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, egy középkori páncélos lovagot ábrázoló szobor, amelyet az első vh. idején adománygyűjtés és propaganda céljából állítottak fel Losoncon 1916. jún. 18-án a Kubinyi-téren. Készítője Friedmann József a losonci laktanyában állomásozó közlegény volt. A ~ sorsa a háború után...megnyit →
Részletek
A nemzeti áldozatkészség szobrai közé tartozó, egy középkori páncélos lovagot ábrázoló szobor, amelyet az első vh. idején adománygyűjtés és propaganda céljából állítottak fel Losoncon 1916. jún. 18-án a Kubinyi-téren. Készítője Friedmann József a losonci laktanyában állomásozó közlegény volt. A ~ sorsa a háború után ismeretlen, valószínűleg a csehszlovák hadsereg katonái távolították el. A szoborról csupán egy képeslap maradt fenn, ennek köszönhetően tudható, hogyan nézett ki. – Ir. L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban. Acta Ethnologica Danubiana 12 (2010), 24-26. p.
Nóta János
(* 1943. febr. 08. Losonc) Műfordító, író. Füleken érettségizett (1966), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán matematika–képzőművészet szakot (1966–1967 között), a pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–német szakot hallgatott (1968–1971). Ritkán publikál, elsősorban műfordítóként tevékeny (többek között Peter Jaroš, Jozef Kot, Božena Němcová, Ľubomír Feldek műveit fordította). 1991-ben...megnyit →
(* 1943. febr. 08. Losonc) Műfordító, író. Füleken érettségizett (1966), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán matematika–képzőművészet szakot (1966–1967 között), a pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–német szakot hallgatott (1968–1971). Ritkán publikál, elsősorban műfordítóként tevékeny (többek között Peter Jaroš, Jozef Kot, Božena Němcová, Ľubomír Feldek műveit fordította). 1991-ben...megnyit →
Részletek
(* 1943. febr. 08. Losonc) Műfordító, író. Füleken érettségizett (1966), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán matematika–képzőművészet szakot (1966–1967 között), a pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–német szakot hallgatott (1968–1971). Ritkán publikál, elsősorban műfordítóként tevékeny (többek között Peter Jaroš, Jozef Kot, Božena Němcová, Ľubomír Feldek műveit fordította). 1991-ben Madách Imre-díjat kapott.
Ocsovay Imre
(* 1899. nov. 6. Losonc, † ?) Publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos...megnyit →
(* 1899. nov. 6. Losonc, † ?) Publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos...megnyit →
Részletek
(* 1899. nov. 6. Losonc, † ?) Publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos tanügyi, módszertani, publicisztikai cikket közölt, s a Losonci Hírlapban is publikált. – Főleg az akkori elemi iskolák tantárgyainak módszertani kérdéseivel foglalkozott. – 1949 után újból tanított, elvégezte a Pedagógiai Főiskolát (1956), s az 50-es években főszerkesztője volt a losonci Indulásnak. – Fm. Munkaiskola (1929).
Phoenix Lutetia Polgári Társaság
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tudományos, valamint szakmai feladatot ellátó szervezet (Losonc, 1998). Céljai: kulturális és társadalmi rendezvények szervezése, klubtevékenység, együttműködés az önkormányzatokkal, iskolákkal, civil szervezetekkel. Több nagy programot is megvalósítottak: klubtalálkozók a közélet ismert képviselőivel (1999), Csiribiri játszó- és táncház (1999-től rendszeresen), a régió 30...megnyit →
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tudományos, valamint szakmai feladatot ellátó szervezet (Losonc, 1998). Céljai: kulturális és társadalmi rendezvények szervezése, klubtevékenység, együttműködés az önkormányzatokkal, iskolákkal, civil szervezetekkel. Több nagy programot is megvalósítottak: klubtalálkozók a közélet ismert képviselőivel (1999), Csiribiri játszó- és táncház (1999-től rendszeresen), a régió 30...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tudományos, valamint szakmai feladatot ellátó szervezet (Losonc, 1998). Céljai: kulturális és társadalmi rendezvények szervezése, klubtevékenység, együttműködés az önkormányzatokkal, iskolákkal, civil szervezetekkel. Több nagy programot is megvalósítottak: klubtalálkozók a közélet ismert képviselőivel (1999), Csiribiri játszó- és táncház (1999-től rendszeresen), a régió 30 községét bekapcsoló program, felmérés a községek jelen állapotáról, civil képzés a községekből kiválasztott személyek részére (2001–2002). – Fm. Márc. 15-e, Losonc (helytörténeti füzet); A losonci Kossuth szobor (helytörténeti füzet); A losonci teológiai szeminárium (helytörténeti füzet); Természetvédelem és természetjárás a Kalonda – Ipolytarnóc térségben; Phoenix Lutetia (havi bulletin). – Vezető: Puntigán József.
Privitzky Gyula
Részletek
(* 1886. Losonc, † 1967. nov. 15. Rozsnyó) Kat. pap, lapszerkesztő. Rozsnyón volt plébános, kanonok (1927), pápai prelátus (1941). Alapító szerkesztője az 1928–1944-ben Rozsnyón megjelent Krisztus Királysága c. hitbuzgalmi lapnak. – Fm. Két világ örvényei (publ., 1940); Homíliák (szentbeszédek, 1943).