Puntigán József
(* 1958. nov. 1. Losonc) Informatikus, helytörténész. Füleken érettségizett (1976), a kassai Šafárik Egyetemen szerzett matematika–programozói oklevelet (1981), 1985-ben doktorált (RNDr.). Tevékenyen bekapcsolódott a szlovákiai magyar ifjúsági mozgalomba, a honismereti kerékpártúrák egyik szervezője. 1988-ban megalapította a losonci Kármán József Színkört. 1998-tól alapítója, ill. elnöke...megnyit →
(* 1958. nov. 1. Losonc) Informatikus, helytörténész. Füleken érettségizett (1976), a kassai Šafárik Egyetemen szerzett matematika–programozói oklevelet (1981), 1985-ben doktorált (RNDr.). Tevékenyen bekapcsolódott a szlovákiai magyar ifjúsági mozgalomba, a honismereti kerékpártúrák egyik szervezője. 1988-ban megalapította a losonci Kármán József Színkört. 1998-tól alapítója, ill. elnöke...megnyit →
Részletek
(* 1958. nov. 1. Losonc) Informatikus, helytörténész. Füleken érettségizett (1976), a kassai Šafárik Egyetemen szerzett matematika–programozói oklevelet (1981), 1985-ben doktorált (RNDr.). Tevékenyen bekapcsolódott a szlovákiai magyar ifjúsági mozgalomba, a honismereti kerékpártúrák egyik szervezője. 1988-ban megalapította a losonci Kármán József Színkört. 1998-tól alapítója, ill. elnöke a Phoenix Lutetia Polgári Társulásnak. – Fm. Honismereti kerékpártúrák 1975–1999 (mon., 1999); A losonci református temető (tan., 2003); A Losonci Teológiai Szeminárium 1925–1939 (2004); Losonc – Lučenec (2007).
Református Egyház és Iskola
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának...megnyit →
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának...megnyit →
Részletek
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának és a világi tanfelügyelők bevonásának ügyét. – Szerk. Magda Sándor, Réz László, Kövy Árpád, Szőke István, Zsemlye Lajos.
Református Teológiai Szeminárium
Magyar nyelvű református hittudományi főiskola a két vh. közötti időszakban (Losonc, 1925 okt.–1939. jan. 31.). Létrehozását a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban már a 20-as évek elejétől jelentkező lelkészhiány indokolta. A ref. egyház legfőbb kormányzó szerve, az Egyetemes Konvent 1922-ben és 1923-ban beadvánnyal fordult a...megnyit →
Magyar nyelvű református hittudományi főiskola a két vh. közötti időszakban (Losonc, 1925 okt.–1939. jan. 31.). Létrehozását a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban már a 20-as évek elejétől jelentkező lelkészhiány indokolta. A ref. egyház legfőbb kormányzó szerve, az Egyetemes Konvent 1922-ben és 1923-ban beadvánnyal fordult a...megnyit →
Részletek
Magyar nyelvű református hittudományi főiskola a két vh. közötti időszakban (Losonc, 1925 okt.–1939. jan. 31.). Létrehozását a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban már a 20-as évek elejétől jelentkező lelkészhiány indokolta. A ref. egyház legfőbb kormányzó szerve, az Egyetemes Konvent 1922-ben és 1923-ban beadvánnyal fordult a csehszl. hatóságokhoz magyar nyelvű teológia alapítása ügyében, s mikor azok a kérelmet elutasították, a konvent saját erőből és a külföldi – főleg amerikai és skóciai – testvéregyházak hatékony támogatásából hozta létre az intézményt. A szervező munkát Sörös Béla losonci lelkész irányította, s ő lett az intézet igazgatója is. Az előadásokat jól összeválogatott, felkészült oktatógárda tartotta (Bacsó Gyula, Galambos Zoltán, Kúr Géza, Narancsik Imre, Péter Mihály, Szőke István, Mo.-ról Módis László és Papp Ferenc, Erdélyből Tunyogi Csapó András és Nagy József stb.). A teológiai szeminárium, amelynek működését a csehszl. állam de iure sohasem ismerte el, 1938 végéig 123 lelkészt képzett. Az első bécsi döntés utáni időben az intézmény fenntartása szükségtelennek látszott; utolsó hallgatói 1939 jan.-jától a m.i intézményekben folytatták tanulmányaikat. – Vezető: Sörös Béla.
Sáfár Katalin; Ligeti Edit
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen...megnyit →
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen...megnyit →
Részletek
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen önéletrajzi fogantatású regénye 1935-ben, abban a tízkötetes sorozatban jelent meg, melyet a budapesti Franklin Kiadó csehszlovákiai magyar íróktól adott ki. – Fm. Mégsem történt semmi (r., 1935). – Ir. Sándor László: Fiatal szlovákiai írónő (Korunk, 1936, 695); Marék Antal: Mégsem történt semmi (Magyar Írás, 1936/7); Turczel Lajos: Elfelejtett évfordulók 1994-ben (Szabad Újság, 1994. dec. 28.).
Sándor László
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a...megnyit →
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a...megnyit →
Részletek
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a losonci Figyelőnek, s uo. egyik alapítója az Indulásnak. 1937-ben elnöke lett a helyi népfrontos ifj. egyesületnek, a Tűznek. 1938-ban Kassára költözött, s ott, majd Ungvárott dolgozott magánhivatalnokként. A szovjet Kárpát-Ukrajnából 1962-ben költözött Bp.-re, ahol a leghosszabb ideig (1966–1978) a Gorkij Könyvtár igazgatójaként működött. – A 30-as években tűnt fel cikkeivel; állandó külső munkatársa lett a Magyar Újságnak és a Magyar Napnak. 1935-ben átvette Fábrytól a Korunk csehszlovákiai képviseletét, s 1940-ig több mint 50 cikke, kritikája jelent meg a lapban. – Műfordítói tevékenységét cseh és szlovák művekkel kezdte. 1945 után Ungvárott tucatnyi könyvet fordított orosz és ukrán íróktól. Mint az ungvári képtár igazgatója képzőművészeti tanulmányokat is írt, s Ungváron magyar népmeséket és a kárpátaljai magyar írók alkotásaiból összeállított antológiákat is kiadott. – 1962 után Bp.-en számos tanulmányt és ismertetést írt a csehszl. magyar, a cseh, a szlovák és a szovjet irodalom kérdéseiről. Szerkesztői tevékenysége is jelentős: 1945 után az ő összeállításában jelentek meg Sáfáry László, Rudnóy Teréz, Vozári Dezső vál. kötetei, valamint az Ez volt a Sarló c. tanulmánygyűjtemény. – Fm. Glück Gábor (ukránul, mon., 1959); Magyar népmesék (1954); Grabovszky Emil élete és munkássága (oroszul, mon., 1962); Hazánk: Kelet-Európa (tan., 1979); Hidak partok között (tan., 1988).
Scherer Lajos; Andorka
(* 1874. szept. 16. Óverbász (Stari Vrbas) [Szerbia], † 1957. febr. 16. Szeged [Mo.]) Lapszerkesztő, tankönyvíró. Kolozsvárott szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 1900–1945 között Losoncon tanított. Egyik fő szervezője volt a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalomnak. 1921–1932-ben az A Mi Lapunk felelős szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra telepítették....megnyit →
(* 1874. szept. 16. Óverbász (Stari Vrbas) [Szerbia], † 1957. febr. 16. Szeged [Mo.]) Lapszerkesztő, tankönyvíró. Kolozsvárott szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 1900–1945 között Losoncon tanított. Egyik fő szervezője volt a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalomnak. 1921–1932-ben az A Mi Lapunk felelős szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra telepítették....megnyit →
Részletek
scherer lajos
(* 1874. szept. 16. Óverbász (Stari Vrbas) [Szerbia], † 1957. febr. 16. Szeged [Mo.]) Lapszerkesztő, tankönyvíró. Kolozsvárott szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 1900–1945 között Losoncon tanított. Egyik fő szervezője volt a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalomnak. 1921–1932-ben az A Mi Lapunk felelős szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra telepítették. Költészeti és nyelvi tankönyveket, a cserkészek számára nevelő jellegű gyakorlati füzeteket, valamint verseket és elbeszéléseket is írt. – Fm. A próbaidős cserkész kiképzése (1924); A 350 éves losonci gimnázium vázlatos története (1940); Losonc – az egykori magyar város története (1943, 1996). – Ir. Balogh Edgár: Hét próba (visszaemlékezés, 1965); Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. (mon., 1967); Fogarassy László: magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1919—1939. (, 1992). A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Simándy Pál; Gombos Ferenc
(* 1891. jan. 5. Igrici [Mo.], † 1978. aug. 11. Budapest [Mo.]) Ref. teológus, író, publicista. A gimnáziumot Miskolcon, a ref. teológiát Sárospatakon végezte. 1915–1917-ben Losoncon volt hitoktató, 1920–1931-ben ismét Losoncon élt, majd visszatért Magyarországra. Fm: A magyar kálvinizmus útja (tan., 1927); Siralmak könyve (elb., 1928); Az...megnyit →
(* 1891. jan. 5. Igrici [Mo.], † 1978. aug. 11. Budapest [Mo.]) Ref. teológus, író, publicista. A gimnáziumot Miskolcon, a ref. teológiát Sárospatakon végezte. 1915–1917-ben Losoncon volt hitoktató, 1920–1931-ben ismét Losoncon élt, majd visszatért Magyarországra. Fm: A magyar kálvinizmus útja (tan., 1927); Siralmak könyve (elb., 1928); Az...megnyit →
Részletek
(* 1891. jan. 5. Igrici [Mo.], † 1978. aug. 11. Budapest [Mo.]) Ref. teológus, író, publicista. A gimnáziumot Miskolcon, a ref. teológiát Sárospatakon végezte. 1915–1917-ben Losoncon volt hitoktató, 1920–1931-ben ismét Losoncon élt, majd visszatért Magyarországra. Fm: A magyar kálvinizmus útja (tan., 1927); Siralmak könyve (elb., 1928); Az elsikkadt hegyibeszéd (tan., 1932); Diák a századfordulón (önéletrajzi r., 1965).
Slovo baníka – A Bányász Szava
Részletek
A kékkői szénbányászok lapja (Losonc, 1952–1955). Évente 32–46 száma jelent meg.
Sörös Béla
(* 1877. márc. 14. Nemespécsely [Mo.], † 1939. okt. 2. Losonc) Ref. püspök. A két vh. közötti szlovákiai magyar közélet jelentős személyisége. A teológiát Kolozsvárott, Pápán, Budapesten és Edinburgh-ben végezte. Öt évig a budapesti gyűjtőfogház lelkésze volt, majd 1906-tól Losonc lelkipásztora. 1921-ben a Dunáninneni...megnyit →
(* 1877. márc. 14. Nemespécsely [Mo.], † 1939. okt. 2. Losonc) Ref. püspök. A két vh. közötti szlovákiai magyar közélet jelentős személyisége. A teológiát Kolozsvárott, Pápán, Budapesten és Edinburgh-ben végezte. Öt évig a budapesti gyűjtőfogház lelkésze volt, majd 1906-tól Losonc lelkipásztora. 1921-ben a Dunáninneni...megnyit →
Részletek
(* 1877. márc. 14. Nemespécsely [Mo.], † 1939. okt. 2. Losonc) Ref. püspök. A két vh. közötti szlovákiai magyar közélet jelentős személyisége. A teológiát Kolozsvárott, Pápán, Budapesten és Edinburgh-ben végezte. Öt évig a budapesti gyűjtőfogház lelkésze volt, majd 1906-tól Losonc lelkipásztora. 1921-ben a Dunáninneni egyházkerület főjegyzőjévé, 1938-ban az egyházkerület püspökévé, 1939-ben zsinati rendes taggá választották. Alapítója, igazgatója és részben fenntartója is volt a Losoncon 1925-ben megszervezett ref. teológiai szemináriumnak. Nagy szerepe volt a ref. egyház újraszervezésében az államfordulat utáni Csehszl.-ban. Az Összefogás c. egyházi társadalmi lap és a Felsőnógrád főszerkesztője. Püspöksége idején indította el a Református összefogás elnevezésű mozgalmat, valamint az ugyanezen nevet viselő havilapot. – Fm. A magyar liturgia története I. (1904); A losonci református egyháztanács vallástétele (1917).
Szabó Antal
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
Részletek
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel a dióspatonyi ref. templomot. Egyházi lapokban publikált.
Szabó Gyula
(* 1907. jún. 7. Budapest [Mo.], † 1972. máj. 25. Prága [Csehország]) Festő, grafikus, költő. A szlovákiai magyar művelődés egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott,...megnyit →
(* 1907. jún. 7. Budapest [Mo.], † 1972. máj. 25. Prága [Csehország]) Festő, grafikus, költő. A szlovákiai magyar művelődés egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott,...megnyit →
Részletek
Szabó Gyula (KS)
(* 1907. jún. 7. Budapest [Mo.], † 1972. máj. 25. Prága [Csehország]) Festő, grafikus, költő. A szlovákiai magyar művelődés egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott, ahol az Academie Julient látogatta. A második vh. alatt többször kiállított Budapesten; 1939-ben elnyerte a Szinnyei Merse Pál Társaság elismerését. A vh. fizikai és pszichikai megpróbáltatásai idegbénulását okozták. 1945 után felépült, és művészi pályája is felívelt. Ezekben az években elsősorban grafikai munkássága vált ismertté. Legfontosabb fametszetsorozatai: 1945–1946: Ecce Homo; 1954: A Föld népe; 1956–57: Emberek a hegyen; 1963: Ecce Vita; 1959: Emberek, vigyázzatok!; 1969: Kozmosz és forma. Emellett sokoldalú életművének egyaránt fontos részét képezik festményei, monotípiái, rajzai, könyvillusztrációi, versei és elméleti írásai is. 1955–1968 között sokat utazott (a Földközi-tenger körüli országokba, valamint Közép- és Kisázsiába, Kínába, Irakba). Élete utolsó korszakában művészetének szintézisére törekedett; festészetében gazdag szimbólumvilág nyilvánul meg. A budapesti Magyar Nemzeti Galéria-beli 1971-es gyűjteményes kiállítása már szinte lezárt életművet mutatott be. 1964-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették ki, 1967-től Érdemes művész. 1948-tól szinte mindegyik csoportos, valamint állami reprezentatív képzőművészeti kiállításon szerepelt idehaza és külföldön egyaránt. – Fm. Ecce homo (grafika, 1975); Betű és forma (v. és rajzok, 1977). – Ir. Kubičková, K.: ~ (mon., 1972); Szabó Gyula Breviárium (2001); Kubička Klára (szerk.): Szabó Gyula 1907–1972 (2007).
Szabó Gyula sírja Losoncon (GJ)
Szabó Gyula: Temetés után (FI)
Szabó Gyula Barátainak Klubja
Szakmai társulás. Az 1995-ben megalakult Pro Arte Lossoncziensis Alapítvány átalakításával jött létre 1998-ban. Szabó Gyula hagyatékának ápolásával, munkásságának feltárásával és bemutatásával foglalkozik. 1997-ben Szabó Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából a Nógrádi Galériában rendezett kiállításhoz katalógust adott ki, megrendezte az Hommage a Szabó Gyula 2000...megnyit →
Szakmai társulás. Az 1995-ben megalakult Pro Arte Lossoncziensis Alapítvány átalakításával jött létre 1998-ban. Szabó Gyula hagyatékának ápolásával, munkásságának feltárásával és bemutatásával foglalkozik. 1997-ben Szabó Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából a Nógrádi Galériában rendezett kiállításhoz katalógust adott ki, megrendezte az Hommage a Szabó Gyula 2000...megnyit →
Részletek
Szakmai társulás. Az 1995-ben megalakult Pro Arte Lossoncziensis Alapítvány átalakításával jött létre 1998-ban. Szabó Gyula hagyatékának ápolásával, munkásságának feltárásával és bemutatásával foglalkozik. 1997-ben Szabó Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából a Nógrádi Galériában rendezett kiállításhoz katalógust adott ki, megrendezte az Hommage a Szabó Gyula 2000 c. vándorkiállítást kortárs művészek alkotásaiból, 2001-ben összeállította a Szabó Gyula-breviárium c. vers- és grafikai gyűjteményt, valamint 2002-ben „A losonci Don Quijote” címmel videofilmet készített Szabó Gyula életéről és alkotásairól. 2007-ben közreműködött Szabó Gyula születésének 100. évfordulójára Szabó Gyula c. monográfia kiadásában, valamint emlékkiállítást rendezett Ipolyságon és Pozsonyban.
Szekeres György; Singer
(* 1914. júl. 18. Für, † 1973. jún. 25. Budapest [Mo.]) Publicista, kritikus, műfordító. Losoncon érettségizett, majd Párizsban tanult. Losoncon az Indulás munkatársa, 1936-tól a Magyar Nap szerkesztője volt. 1938-tól Párizsban élt: a 2. vh. idején főtitkára lett a külföldiekből alakult ellenállási mozgalmak föderációjának, s részt vett...megnyit →
(* 1914. júl. 18. Für, † 1973. jún. 25. Budapest [Mo.]) Publicista, kritikus, műfordító. Losoncon érettségizett, majd Párizsban tanult. Losoncon az Indulás munkatársa, 1936-tól a Magyar Nap szerkesztője volt. 1938-tól Párizsban élt: a 2. vh. idején főtitkára lett a külföldiekből alakult ellenállási mozgalmak föderációjának, s részt vett...megnyit →
Részletek
(* 1914. júl. 18. Für, † 1973. jún. 25. Budapest [Mo.]) Publicista, kritikus, műfordító. Losoncon érettségizett, majd Párizsban tanult. Losoncon az Indulás munkatársa, 1936-tól a Magyar Nap szerkesztője volt. 1938-tól Párizsban élt: a 2. vh. idején főtitkára lett a külföldiekből alakult ellenállási mozgalmak föderációjának, s részt vett a francia ellenállásban. Munkatársa volt a Korunknak, a Szabad Szónak és a párizsi Üzenetnek. 1945 után Mo.-on élt, külügyi szolgálatban dolgozott. 1949-ben hamis vádak alapján bebörtönözték, 1955-ben szabadult. A 60-as évek végétől az Európa Kiadó főszerkesztője, majd irodalmi vezetője volt. Csehből Olbracht és Čapek, franciából Victor Hugo, Stendhal és Aragon műveit fordította magyarra. – Fm. Írók írókról (szerk., 1970). – Ir. Gyergyai Albert: Szekeres Györgyről (Nagyvilág, 1973/4); Hermann István: Szekeres György (Kritika, 1973); Vadász Ferenc: Szekeres György (Népszabadság, 1984. júl. 4.); Szekeresné Varsa Vera: Szalamandra a tűzben (emlékirat, 1985).
Szepesy László
(*1911. Losonc, † 1962. Budapest [Mo.]),): publicistaként működött. Munkáscsaládból származott. A Komensky Egyetemen folytatott jogi tanulmányait egészségi okok miatt nem fejezte be. Részt vett a Sarló tevékenységében. A Figyelő hetilap munkatársa is volt, majd betegsegélyzői tisztviselőként is dolgozott. A második vh. után Mo.-ra települt....megnyit →
(*1911. Losonc, † 1962. Budapest [Mo.]),): publicistaként működött. Munkáscsaládból származott. A Komensky Egyetemen folytatott jogi tanulmányait egészségi okok miatt nem fejezte be. Részt vett a Sarló tevékenységében. A Figyelő hetilap munkatársa is volt, majd betegsegélyzői tisztviselőként is dolgozott. A második vh. után Mo.-ra települt....megnyit →
Részletek
(*1911. Losonc, † 1962. Budapest [Mo.]),): publicistaként működött. Munkáscsaládból származott. A Komensky Egyetemen folytatott jogi tanulmányait egészségi okok miatt nem fejezte be. Részt vett a Sarló tevékenységében. A Figyelő hetilap munkatársa is volt, majd betegsegélyzői tisztviselőként is dolgozott. A második vh. után Mo.-ra települt. Cikkei, kritikái A Mi Lapunkban, Indulásban, Magyar Napban s főként a Korunkban láttak napvilágot.
Szilassy Béla
(* 1881. Budapest [Mo.], † 1962. Peoria [USA]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai elvégezte után Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé, egy...megnyit →
(* 1881. Budapest [Mo.], † 1962. Peoria [USA]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai elvégezte után Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé, egy...megnyit →
Részletek
Szilassy Béla (FI)
(* 1881. Budapest [Mo.], † 1962. Peoria [USA]) Földbirtokos, politikus. Jogi tanulmányai elvégezte után Losonc melletti birtokán gazdálkodott. Egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-ban a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé, egy évvel később a Szlovenszkói és Ruszinszkói Gazdák Szövetségének ügyvezető elnökévé választották. A Magyar Nemzeti Párt1925-ös megalakulásakor annak egyik alelnöke lett. 1929-től 1935-ig a Magyar Nemzeti Párt, 1937–1938-ban pedig az Egyesült Magyar Párt szenátora volt a prágai törvényhozásban. Az első bécsi döntés után a magyar parlament behívott képviselője, a felvidéki ügyek tárca nélküli miniszterének államtitkára és az első csehszlovák földbirtokreform revízióját lebonyolító testület kormánybiztosa lett. 1944 dec.-ében Németországba távozott, Regensburgban telepedett le. 1948-ban Münchenben alapító elnöke lett a Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának. 1950-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol haláláig a Magyar Felszabadító Bizottság egyik vezetőjeként tevékenykedett. – Fm. Az elszakított magyarság (tan., Buenos Aires, 1956)
Szlovákiai Magyar Folklórszövetség
Szakmai szervezet, 1991-ben alakult Losoncon, a szervezet pozsonyi székhellyel működött a 2000-es évek elejéig. Folytatta a Csemadok keretébe tartozó néptánc és népzene színpadi művelésével foglalkozó csoportok és hagyományőrző együttesek koordinálását. Kulturális, közművelődési, tudományos, szakmai tevékenységet folytatott. Fő célja a hagyományos népi kultúra továbbéltetése és...megnyit →
Szakmai szervezet, 1991-ben alakult Losoncon, a szervezet pozsonyi székhellyel működött a 2000-es évek elejéig. Folytatta a Csemadok keretébe tartozó néptánc és népzene színpadi művelésével foglalkozó csoportok és hagyományőrző együttesek koordinálását. Kulturális, közművelődési, tudományos, szakmai tevékenységet folytatott. Fő célja a hagyományos népi kultúra továbbéltetése és...megnyit →
Részletek
Szakmai szervezet, 1991-ben alakult Losoncon, a szervezet pozsonyi székhellyel működött a 2000-es évek elejéig. Folytatta a Csemadok keretébe tartozó néptánc és népzene színpadi művelésével foglalkozó csoportok és hagyományőrző együttesek koordinálását. Kulturális, közművelődési, tudományos, szakmai tevékenységet folytatott. Fő célja a hagyományos népi kultúra továbbéltetése és támogatása volt. Lapja a Folkhíradó. A kezdetekben működési területe négy csoportra volt osztható: módszertani tanfolyamok szervezése gyermektánccsoport vezetőknek, koreográfusoknak és táncpedagógusoknak, fesztiválok, szakmai táborok és konferenciák szervezése, a néprajzi kutatómunkán belül a néptánc és a népzene gyűjtése, a video- és hangzóanyag-archívum feldolgozása és kiadása. Később módosította alapszabályát: a tagságon alapuló szervezetből megpróbált szakmai szervezetté válni. A 2000-es évek elejétől nem fejt ki tevékenységet. Munkáját jelenleg a Hagyomány Alap, Táncfórum – Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesülete és az Ifjú Szivek Táncszínház szervezi és rendezi.
Szvorák Katalin
(* 1958. ápr. 29. Losonc) Népdalénekes, előadóművész. Gyermekéveit Pincen töltötte. Füleken érettségizett, majd az ELTE magyar–könyvtáros szakán szerzett diplomát. 1976-ban, ill. 1978-ban a Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdalversenyen első helyezést ért el. 1980-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd 1982-ben a Röpülj, páva!...megnyit →
(* 1958. ápr. 29. Losonc) Népdalénekes, előadóművész. Gyermekéveit Pincen töltötte. Füleken érettségizett, majd az ELTE magyar–könyvtáros szakán szerzett diplomát. 1976-ban, ill. 1978-ban a Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdalversenyen első helyezést ért el. 1980-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd 1982-ben a Röpülj, páva!...megnyit →
Részletek
Szvorák Katalin (csa)
(* 1958. ápr. 29. Losonc) Népdalénekes, előadóművész. Gyermekéveit Pincen töltötte. Füleken érettségizett, majd az ELTE magyar–könyvtáros szakán szerzett diplomát. 1976-ban, ill. 1978-ban a Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdalversenyen első helyezést ért el. 1980-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd 1982-ben a Röpülj, páva! népzenei verseny első díját. E verseny révén vált itthon is, Mo.-n is közismertté. 1983-tól 2005-ig a budapesti Honvéd Művészegyüttesben énekelt, számos művész CD-jén közreműködött, koncertjeivel bejárta az egész világot. Repertoárján elsősorban magyar népdalok, ill. Közép-Európa nemzeteinek népzenéje és népdalai szerepelnek, de megzenésített verseket és az egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó dalokat is megszólaltat. Eddig 30 önálló hanghordozója jelent meg. – Főbb díjak: Liszt Ferenc-díj (2000); Hungaroton Díj (2001); Kodály Zoltán-díj (2002); Bartók Béla-emlékdíj (2007), Kossuth-díj (2013).
Nagy Myrtil és Szvorák Katalin (FI)
Tóth Éva
(* 1971. márc. 9. Losonc) Színésznő, művészeti titkár. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd a füleki gimnáziumban érettségizett 1989-ben. 1990-ben került a Kassai Thália Színház társulatához. Elsősorban epizódszerepeket formált meg emlékezetesen. 2004–2007 között a Kassai Thália Színház művészeti titkára is volt. 2000–2005 között a besztercebányai...megnyit →
(* 1971. márc. 9. Losonc) Színésznő, művészeti titkár. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd a füleki gimnáziumban érettségizett 1989-ben. 1990-ben került a Kassai Thália Színház társulatához. Elsősorban epizódszerepeket formált meg emlékezetesen. 2004–2007 között a Kassai Thália Színház művészeti titkára is volt. 2000–2005 között a besztercebányai...megnyit →
Részletek
Tóth Éva (TSZA)
(* 1971. márc. 9. Losonc) Színésznő, művészeti titkár. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd a füleki gimnáziumban érettségizett 1989-ben. 1990-ben került a Kassai Thália Színház társulatához. Elsősorban epizódszerepeket formált meg emlékezetesen. 2004–2007 között a Kassai Thália Színház művészeti titkára is volt. 2000–2005 között a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen szerzett tolmács–fordító szakon oklevelet. – Főbb színházi szerepei: Vittoria (Carlo Goldoni–Rudolf Hoffmeister–Jaroslav Ježek: Kávéház Velencében); Kitty (Békeffi István–Lajtai Lajos: Régi nyár); Elza (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Izabella (Karel Čapek: A szerelem végzetes játéka); Henriette (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Szobalány (Noel Coward: Vidám kísértet); Bianca (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Lucia (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra); Iboly (Vasary Gábor: Klotild néni); Nakamura nővér (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Gizus (Tersánszky Józsi Jenő–Örkény István–Szakcsi Lakatos Béla–Csemer Géza: Kakuk Marci szerencséje); Gianetta (Heltai Jenő: A néma levente); Táncoslány (Gál Sándor: A pokol kapujában). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); A Kassai Thália Színház archívuma. Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Varga Norbert
(*1968. szept. 23. Losonc) Varga Norbert (*1968. szept. 23. Losonc) Közművelődési szakember, folklórkutató, művészeti vezető. Általános és középiskolai tanulmányait Füleken, Selmecbányán és Losoncon végezte, diplomáját a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociológiai Karán szerezte meg. Füleken él. Néprajzi és közművelődési tevékenysége kapcsán az 1990-es évek...megnyit →
(*1968. szept. 23. Losonc) Varga Norbert (*1968. szept. 23. Losonc) Közművelődési szakember, folklórkutató, művészeti vezető. Általános és középiskolai tanulmányait Füleken, Selmecbányán és Losoncon végezte, diplomáját a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociológiai Karán szerezte meg. Füleken él. Néprajzi és közművelődési tevékenysége kapcsán az 1990-es évek...megnyit →
Részletek
Varga Norbert (EH)
(*1968. szept. 23. Losonc)
Varga Norbert (*1968. szept. 23. Losonc) Közművelődési szakember, folklórkutató, művészeti vezető. Általános és középiskolai tanulmányait Füleken, Selmecbányán és Losoncon végezte, diplomáját a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociológiai Karán szerezte meg. Füleken él. Néprajzi és közművelődési tevékenysége kapcsán az 1990-es évek közepétől aktív részese a hazai folklórmozgalomnak. A regionális folklór jellegű rendezvények szervezésén kívül több országos verseny és fesztivál lebonyolításában is részt vállal. Jelenleg a Füleki Városi Művelődési Központ, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet munkatársa. Az 1995-ben alakult Rakonca Néptáncegyüttes alapítója és művészeti vezetője, számos koreográfia, önálló műsor alkotója. Fő kutatási területe a szlovákiai magyar néprajzi tájak prózai népköltészete, 368 szlovákiai magyarlakta településen végzett terepkutatást. Tudományos munkássága eddigi eredményei, kisebb értekezései mellett öt kötetben és öt DVD kiadványon kerültek összefoglalásra. Szakértő, dramaturg, illetve rendezői minőségben több néprajzi témájú dokumentumfilm elkészítésében vett részt: Határtalan Palócország (2002), Boszorkányos Palócország (2004), Pásztorok ösvényein (2012), A mucsényi mesemondó (előkészületben). Gyűjtője és szerkesztője az Élő Népköltészet című DVD-kiadványsorozatnak, az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny ötletgazdája és szakmai rendezője, a Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum létrehozója és szakmai felelőse. 2019-től a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán megvalósuló Néphagyomány az oktatásban című kurzus szakmai vezetője. A Jópalócok Regionális Népművészeti Egyesület és az Élő Hagyomány Polgári Társulás vezetőségi tagja, a Rakonca Egyesület elnöke, a Meseszó Egyesület tiszteletbeli tagja, valamint a Táncfórum – Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesületének volt elnökségi tagja. Díjak: Nógrád Közművelődéséért díj (2008), Zlatý turoň – Grand Prix, 18. Etnofilm Čadca (2014), Fülek Város Polgármesterének Díja (2010, 2015), Fülek Város Díja (2017), Csemadok Közművelődési Díj (2022). Fm. Koreográfiák, műsorok: „Bárcsak mindig úgy lenne…” (1998), Pátria – táncjáték egy felvonásban (2014). Dokumentumfilmek: Pásztorok ösvényein (2012). Könyvek: Három szem klokocska. Egy gömöri pásztor hiedelemvilága és történetei (2006), Amikor még szűk vót a világ… Mondák és hiedelmek Fülek vidékén (2007), Kígyótestvér. Népmesék és mondák Balogfalváról Balog Ernő tolmácsolásában (2014), Ortutay Gyula Zoborvidéki folklórgyűjtése (2018), Hét esztendő, hét szempillantás. Csipkés Vilmos és más arlói mesemondók meséi (2022). DVD kiadványok: Élő Népköltészet 1–4. Mesék mondák és egyéb történetek szlovákiai magyar néprajzi tájak elbeszélőinek előadásában (2016–2019), Élőszóval. Palócföldi népmesék Varga Norbert gyűjtéséből (2019). Kötetszerkesztés: Mészáros Ilona: Szülőfalum Zsigárd. Fejezetek egy mátyusföldi falu folklórjából (2013).
Vígh Károly
(* 1918. jún. 28, Losonc, † 2013. nov. 6., Budapest [Mo.]) Nyomdász-családból származott, szülővárosában érettségizett (1936). Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem történelem–magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat (1936–1938), majd 1939–1941 között a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is itt védte meg (1945). A magyar történészek közül elsőként...megnyit →
(* 1918. jún. 28, Losonc, † 2013. nov. 6., Budapest [Mo.]) Nyomdász-családból származott, szülővárosában érettségizett (1936). Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem történelem–magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat (1936–1938), majd 1939–1941 között a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is itt védte meg (1945). A magyar történészek közül elsőként...megnyit →
Részletek
(* 1918. jún. 28, Losonc, † 2013. nov. 6., Budapest [Mo.]) Nyomdász-családból származott, szülővárosában érettségizett (1936). Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem történelem–magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat (1936–1938), majd 1939–1941 között a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is itt védte meg (1945). A magyar történészek közül elsőként kutatta a második vh. hatásait a magyar–szlovák kapcsolatokra. Szekfű Gyula javaslatára került a Teleki Pál Intézetbe, a szlovák részleg élére. – Fővárosi könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban dolgozott és végezte történeti kutatásait, 1967–1985 között a Magyar Nemzeti Múzeumban volt főmunkatárs. Jelentősek Bajcsy-Zsilinszky Endréről szóló tanulmányai, ill. a Tildy Zoltánról írt életraj. A Rákóczi Szövetség és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság (BZSBT) örökös elnöke volt. – Fm. A szlovákiai magyarság sorsa (1992); T. G. Masaryk és a magyarok (Irodalmi Szemle Online, 2008. április 3.); Fejezetek Losonc történetéből (szerk.,2000); A szlovákiai magyarság sorsa 1938-tól napjainkig (1997).
Winkler Oszkár
(* 1909. ápr. 29. Zólyom, † 1970. ápr. 6. Losonc) Építész. 1933-ban a prágai Műszaki Egyetemen végezte el az építészeti szakot. 1935-ig a pozsonyi Székely bútorgyár tervezője, 1935–1941-ben önálló tervezőirodát működtetett Losoncon. 1942–1944 között munkaszolgálatos volt. Hazatérése után családjával együtt gettóba zárták, ahonnan megszökött....megnyit →
(* 1909. ápr. 29. Zólyom, † 1970. ápr. 6. Losonc) Építész. 1933-ban a prágai Műszaki Egyetemen végezte el az építészeti szakot. 1935-ig a pozsonyi Székely bútorgyár tervezője, 1935–1941-ben önálló tervezőirodát működtetett Losoncon. 1942–1944 között munkaszolgálatos volt. Hazatérése után családjával együtt gettóba zárták, ahonnan megszökött....megnyit →
Részletek
(* 1909. ápr. 29. Zólyom, † 1970. ápr. 6. Losonc) Építész. 1933-ban a prágai Műszaki Egyetemen végezte el az építészeti szakot. 1935-ig a pozsonyi Székely bútorgyár tervezője, 1935–1941-ben önálló tervezőirodát működtetett Losoncon. 1942–1944 között munkaszolgálatos volt. Hazatérése után családjával együtt gettóba zárták, ahonnan megszökött. 1945–1948-ban önálló műterme volt. 1948-tól 1958-ig állami alkalmazott, ekkor egészségi okokból nyugdíjazták. 1965–1970-ben a losonci magyar tanítási nyelvű Építészeti Ipariskola tanára volt. Az általa tervezett lakó- és családi házak legfőbb jellemzője a fukcionalizmus. – Ir. Klára Kubičková: Jeden z neznámych: Architekt Oskár Winkler (1909–1970). / One of the Unknown: Architect Oskár Winkler (1909–1970). Architektúra&Urbanizmus, 2000/1–2.
Zenészeti Lapok
Humoros lap (Losonc, 1921. dec. 20.–1922. máj. 20.). 6 száma jelent meg. Gloszszáiban és vicceiben sok helyi jellegű anyagot közölt, s ismert losonci személyiségeket szerepeltetett. Szellemesen karikírozta a csehszl. polgári kormányt és a mo.-i Horthy-rendszert. – Szerk. Szabó Lajos. – Ir. Humoros sajtónk 1938...megnyit →
Humoros lap (Losonc, 1921. dec. 20.–1922. máj. 20.). 6 száma jelent meg. Gloszszáiban és vicceiben sok helyi jellegű anyagot közölt, s ismert losonci személyiségeket szerepeltetett. Szellemesen karikírozta a csehszl. polgári kormányt és a mo.-i Horthy-rendszert. – Szerk. Szabó Lajos. – Ir. Humoros sajtónk 1938...megnyit →
Részletek
Humoros lap (Losonc, 1921. dec. 20.–1922. máj. 20.). 6 száma jelent meg. Gloszszáiban és vicceiben sok helyi jellegű anyagot közölt, s ismert losonci személyiségeket szerepeltetett. Szellemesen karikírozta a csehszl. polgári kormányt és a mo.-i Horthy-rendszert. – Szerk. Szabó Lajos. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (tan., 1982).