A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Törvényeinek Gyűjteményéből
Részletek
Válogatott jogi előírások a közigazgatás és a nyilvánosság számára (Pozsony, 1960–1963). Alkalmanként adta ki a Szlovák Nemzeti Tanács.
A Harc
Részletek
Szocialista társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1920). 5 száma jelent meg. A csehszl. szociáldemokrata pártban fellépő kommunista frakciót támogatta, mely azután 1921 máj.-ban Csehszlovákia Kommunista Pártjává alakult át. Többek között Balázs Béla, Földes Sándor és Gábor Andor írásait közölte. – Szerk. Nagy Gyula.
A Hét 4.
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is...megnyit →
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is...megnyit →
Részletek
A Hét egyik számának címlapja (FI)
A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is szerkesztője volt (Bábi Tibor, Cselényi László, Duba Gyula, Fülöp Antal, Gál Sándor, Keszeli Ferenc, Lovicsek Béla, Mács József, Miklósi Péter, Ordódy Katalin, Ozsvald Árpád, Simkó Tibor, Tőzsér Árpád, Varga Erzsébet, Zs. Nagy Lajos). A lap 1995 ápr.-ában, a 17. számmal megszűnt. Később néhány kísérlet történt újraindítására (1996 tavaszán megjelent három szám, melyek főszerkesztője Lovász Attila, 1997 aug.-ában egy szám, melynek főszerkesztője Görföl Jenő volt). – Szerk. Egri Viktor (1956–1958), Szabó Rezső (1959–1961), Major Ágoston (1962–1975), Varga János (1975–1982), Strasser György (1982– 1989), Lacza Tihamér (1989–1995). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után. In: Tóth L.–Filep T. G. szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).
A Ma
Szociáldemokrata szellemiségű kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1933. jún.–okt.). 8 száma jelent meg. Élesen támadta a magyar ellenzéki pártokat és a kommunista pártot. Munkatársai közé tartoztak: Ivan Dérer, Benjámin Ferenc, Kéri Pál, Kovács Endre, Nádass József, Paál Ferenc, Sándor Ernő, Szántó Hugó, Tilkovszky Béla....megnyit →
Szociáldemokrata szellemiségű kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1933. jún.–okt.). 8 száma jelent meg. Élesen támadta a magyar ellenzéki pártokat és a kommunista pártot. Munkatársai közé tartoztak: Ivan Dérer, Benjámin Ferenc, Kéri Pál, Kovács Endre, Nádass József, Paál Ferenc, Sándor Ernő, Szántó Hugó, Tilkovszky Béla....megnyit →
Részletek
Szociáldemokrata szellemiségű kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1933. jún.–okt.). 8 száma jelent meg. Élesen támadta a magyar ellenzéki pártokat és a kommunista pártot. Munkatársai közé tartoztak: Ivan Dérer, Benjámin Ferenc, Kéri Pál, Kovács Endre, Nádass József, Paál Ferenc, Sándor Ernő, Szántó Hugó, Tilkovszky Béla. – Szerk. Surányi Géza.
A Nap
Bulvár jellegű politikai napilap (Pozsony, 1927 dec.–1932 dec.). Rendkívül aktív, befolyásos belső munkatársa, szerkesztője volt Antal Sándor, aki tág teret biztosított a lapban az irodalmi és kulturális anyagoknak. A lap független jelzéssel jelent meg, s noha ezt a szellemiségét őrizte is, tulajdonosa, gróf Zay Károly...megnyit →
Bulvár jellegű politikai napilap (Pozsony, 1927 dec.–1932 dec.). Rendkívül aktív, befolyásos belső munkatársa, szerkesztője volt Antal Sándor, aki tág teret biztosított a lapban az irodalmi és kulturális anyagoknak. A lap független jelzéssel jelent meg, s noha ezt a szellemiségét őrizte is, tulajdonosa, gróf Zay Károly...megnyit →
Részletek
Bulvár jellegű politikai napilap (Pozsony, 1927 dec.–1932 dec.). Rendkívül aktív, befolyásos belső munkatársa, szerkesztője volt Antal Sándor, aki tág teret biztosított a lapban az irodalmi és kulturális anyagoknak. A lap független jelzéssel jelent meg, s noha ezt a szellemiségét őrizte is, tulajdonosa, gróf Zay Károly rendszeres szubvenciót kapott a kormánytól. Antal Sándornak köszönhetően ~ – A Mi Lapunk mellett – a Sarló mozgalom második jelentős fóruma volt. A lap munkatársi körébe tartozott többek között Kovács Endre, Szalatnai Rezső és Kellner József. – Szerk. Pál István, Klein Miklós, Latkóczy József.
A Reggel
Aktivista politikai napilap (Komárom, Érsekújvár, Pozsony, 1921–1933). Szerkesztésében emigráns újságírók váltották egymást, a rovatvezetők és főmunkatársak nagy része is emigráns volt. A lap folyamatosan támadta a Horthy-rendszert, de a csehszlovák rendszer hibáiról és a kisebbségi sérelmekről hallgatott. Ezzel az ellentmondásos magatartásával csakhamar politikai hitelét vesztette....megnyit →
Aktivista politikai napilap (Komárom, Érsekújvár, Pozsony, 1921–1933). Szerkesztésében emigráns újságírók váltották egymást, a rovatvezetők és főmunkatársak nagy része is emigráns volt. A lap folyamatosan támadta a Horthy-rendszert, de a csehszlovák rendszer hibáiról és a kisebbségi sérelmekről hallgatott. Ezzel az ellentmondásos magatartásával csakhamar politikai hitelét vesztette....megnyit →
Részletek
Aktivista politikai napilap (Komárom, Érsekújvár, Pozsony, 1921–1933). Szerkesztésében emigráns újságírók váltották egymást, a rovatvezetők és főmunkatársak nagy része is emigráns volt. A lap folyamatosan támadta a Horthy-rendszert, de a csehszlovák rendszer hibáiról és a kisebbségi sérelmekről hallgatott. Ezzel az ellentmondásos magatartásával csakhamar politikai hitelét vesztette. Az irodalmi és kulturális anyagoknak tág teret biztosított, s ezzel – néhány más napilappal együtt – pótolta a hiányzó állandó irodalmi folyóiratot. – Szerk. Erdélyi Béla, Erdélyi Ernő, Gyöngyösi Nándor, Kasztor Ernő, László Ernő.
A. Nagy László
(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb...megnyit →
(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb...megnyit →
Részletek
A. Nagy László (FI)
(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb a Kultúrakutató Intézet, később a Vezetéstudományi Intézet, majd a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársa. Az 1980-as években részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájában. 1989 nov.-ében egyik alapítója és Tóth Károllyal együtt az első szóvivője a Független Magyar Kezdeményezésnek (FMK). 1991–1998-ban az FMK, majd a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke (1991-től). 1990-ben kooptálták a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői közé, majd 1990 jún.-ától 1992-ig parlamenti képviselő és a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. 1994–1998-ban az MPP, 1998-tól az Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője, az emberjogi és kisebbségi bizottság elnöke. 2009-ben átlépett az újonnan alakult Most – Híd Pártba, 2011–2013-ban kisebbségi kormánybiztos volt. 2023-ban Anton Srholec Szabadság-díjat kapott.
AB-ART Könyvkiadó
1995-ben irodalmi könyvkiadóként alakult Pozsonyban. Fő profilja: a kortárs szlovákiai magyar alkotók szépirodalmi műveinek kiadása, a pályakezdők, a gyermekirodalom, a nőalkotók és a ritkán megszólaló írók preferálása, de néprajzi és képzőművészeti tárgyú könyveket is megjelentet. Eddig több mint 200 könyvet adott ki. Az ~...megnyit →
1995-ben irodalmi könyvkiadóként alakult Pozsonyban. Fő profilja: a kortárs szlovákiai magyar alkotók szépirodalmi műveinek kiadása, a pályakezdők, a gyermekirodalom, a nőalkotók és a ritkán megszólaló írók preferálása, de néprajzi és képzőművészeti tárgyú könyveket is megjelentet. Eddig több mint 200 könyvet adott ki. Az ~...megnyit →
Részletek
1995-ben irodalmi könyvkiadóként alakult Pozsonyban. Fő profilja: a kortárs szlovákiai magyar alkotók szépirodalmi műveinek kiadása, a pályakezdők, a gyermekirodalom, a nőalkotók és a ritkán megszólaló írók preferálása, de néprajzi és képzőművészeti tárgyú könyveket is megjelentet. Eddig több mint 200 könyvet adott ki. Az ~ jelenteti meg a Szőrös Kő irodalmi folyóiratot. A kiadó igazgatója Balázs F. Attila, művészeti igazgatója Haraszti Mária.
Ág Tibor; Obenau
(* 1928. ápr. 13. Pozsony, † 2013. aug. 29. Nagymegyer) Népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Szülővárosában érettségizett, bölcsészdiplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett. 1953-tól különféle szlovákiai magyar népművészeti együttesek (Népes, Ifjú Szivek) tagja, vezetője, később a Csemadok népzenei szakelőadója (1967), a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára...megnyit →
(* 1928. ápr. 13. Pozsony, † 2013. aug. 29. Nagymegyer) Népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Szülővárosában érettségizett, bölcsészdiplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett. 1953-tól különféle szlovákiai magyar népművészeti együttesek (Népes, Ifjú Szivek) tagja, vezetője, később a Csemadok népzenei szakelőadója (1967), a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára...megnyit →
Részletek
Ág Tibor (GJ)
(* 1928. ápr. 13. Pozsony, † 2013. aug. 29. Nagymegyer) Népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Szülővárosában érettségizett, bölcsészdiplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett. 1953-tól különféle szlovákiai magyar népművészeti együttesek (Népes, Ifjú Szivek) tagja, vezetője, később a Csemadok népzenei szakelőadója (1967), a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára (1969), majd nyugdíjba vonulásáig a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház szakreferense. A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke (1989), a Társaság Népzenei Munkaközösségének vezetője (1993). A szlovákiai magyar kórusmozgalom kiemelkedő alakja, mozgatórugója. A legeredményesebb szlovákiai magyar népzenegyűjtő, több mint 16 000 dallamot gyűjtött. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2012). Főbb díjai, kitüntetései: A Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Életfa Díja (1995); a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja (1997); Pro Probitate – A Helytállásért Díj (1999); Posonium Irodalmi Díj Életműdíja (2001); Ľudovít Štúr díj III. fokozata (2002); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008), Harmónia Életműdíj. – Fm. Édesanyám rózsafája. Palóc népdalok (1974, 1995); Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar balladák (Sima Ferenccel közösen, 1979); Az Aranykert muzsikája. Csallóközi népdalok (1999); Felsütött a nap sugára. Kelet-szlovákiai népdalok (1999); Csináltassunk hírharangot. Nyitra-vidéki népballadák (2001); Népdalkutatók nyomában Szlovákia magyarlakta vidékein (2007); Az árgyélus kismadár. Martos falu népzenei hagyománya (2006); Tiszán innen, Bodrogközben (2009); Csillagoknak teremtője. Mátyusföldi népdalok (2009); Nem szánt-vet az égi madár. Egy gömöri nótafa monográfiája (2010) – Ir. Liszka József (szerk.): „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok.” Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére (1993); Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére (1998).
Agócs Valéria
(* 1946. máj. 8. Fülek, † 2012. aug. 25. Pozsony) Szerkesztő, rádiós újságíró. A füleki gimnáziumban érettségizett (1963), majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán tanult 1967-ig. 1967–1968 között Ipolybalogban az alapiskola pedagógusa. 1969. jan. 1.–1970. dec. 31. között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Főosztályának munkatársa. 1971....megnyit →
(* 1946. máj. 8. Fülek, † 2012. aug. 25. Pozsony) Szerkesztő, rádiós újságíró. A füleki gimnáziumban érettségizett (1963), majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán tanult 1967-ig. 1967–1968 között Ipolybalogban az alapiskola pedagógusa. 1969. jan. 1.–1970. dec. 31. között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Főosztályának munkatársa. 1971....megnyit →
Részletek
Agócs Valéria (FI)
(* 1946. máj. 8. Fülek, † 2012. aug. 25. Pozsony) Szerkesztő, rádiós újságíró. A füleki gimnáziumban érettségizett (1963), majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán tanult 1967-ig. 1967–1968 között Ipolybalogban az alapiskola pedagógusa. 1969. jan. 1.–1970. dec. 31. között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Főosztályának munkatársa. 1971. jan. 1.–1972. nov. 14. között az Új Szó szerkesztőségében dolgozik fordítóként. 1972. nov. 15-től 2002-ig a Szlovák Rádió magyar adásának (később Pátria Rádió) szerkesztője, parlamenti tudósítója. Híradó és publicisztikai műsorok (Napi krónika, Pavilon, Szombat délelőtt, később Hétről hétre, Visszapillantó) és egyéb adások műsorvezető szerkesztője, tudósítója, riportere. 2003 és 2009 között a Szlovák Frekvenciatanács elnöke. Az 2002-es év legjobb rádiós műsorvezetőinek járó Kristálymikrofon-díjjal tüntették ki.
Aich Péter
(* 1942. szept. 30. Pozsony) Költő, prózaíró, szerkesztő, tankönyvszerző. Tanári oklevelet szerzett a nagyszombati Pedagógiai Főiskolán (1966). Kezdetben tanított, majd 1972-től különböző szlovák lapok szerkesztője. Költőként az Egyszemű éjszaka c. antológiában (1970) mutatkozott be. A Pozsonyi Casino alapító tagja, választmányi tag. 1998-tól a SZMÍT...megnyit →
(* 1942. szept. 30. Pozsony) Költő, prózaíró, szerkesztő, tankönyvszerző. Tanári oklevelet szerzett a nagyszombati Pedagógiai Főiskolán (1966). Kezdetben tanított, majd 1972-től különböző szlovák lapok szerkesztője. Költőként az Egyszemű éjszaka c. antológiában (1970) mutatkozott be. A Pozsonyi Casino alapító tagja, választmányi tag. 1998-tól a SZMÍT...megnyit →
Részletek
Aich Péter (GJ)
(* 1942. szept. 30. Pozsony) Költő, prózaíró, szerkesztő, tankönyvszerző. Tanári oklevelet szerzett a nagyszombati Pedagógiai Főiskolán (1966). Kezdetben tanított, majd 1972-től különböző szlovák lapok szerkesztője. Költőként az Egyszemű éjszaka c. antológiában (1970) mutatkozott be. A Pozsonyi Casino alapító tagja, választmányi tag. 1998-tól a SZMÍT tagja. – Fm. X. Kálmán viszontagságai (elb., 1998); Honvágy (elb., 2005), Szerelmek (elb., 2005); A harmadik (elb., 2007). Várni (elb., 2014). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Aixinger László
(* 1883. aug. 8. Pozsony, † 1944. márc. 22. Pozsony) Jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd az államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1920–1930 között a Híradó c. politikai napilap főszerkesztő-helyettese. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-tól pártigazgatója, 1936-tól az...megnyit →
(* 1883. aug. 8. Pozsony, † 1944. márc. 22. Pozsony) Jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd az államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1920–1930 között a Híradó c. politikai napilap főszerkesztő-helyettese. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-tól pártigazgatója, 1936-tól az...megnyit →
Részletek
(* 1883. aug. 8. Pozsony, † 1944. márc. 22. Pozsony) Jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd az államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1920–1930 között a Híradó c. politikai napilap főszerkesztő-helyettese. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-tól pártigazgatója, 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos pártigazgatója. Jelentős szereplője volt a pozsonyi kulturális életnek: a Bartók Béla Dalegylet elnöke, 1925-től a Toldy Kör alelnöke, 1939-től 1944-ig elnöke. – Fm. Pozsony (1938); A Pozsonyi Hajósegylet (1941).
Alkotó Ifjúság
Részletek
alkoto ifjusag
Kulturális folyóirat (1950 szept.–1953 jún.). A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága adta ki a szövetség magyar szervezetei számára kezdetben negyedévenként, a 4. számtól havonként. A Smena Lap- és Könyvkiadó gondozásában jelent meg. – Szerk. Hrubják Emil (1950); P. Szűcs Béla (1951).
Állami Faluszínház magyar tagozata
A szlovák Állami Faluszínház 1949-ben alakult, elsősorban a hivatásos (és hivatalos) színjátszás megszervezését és a vidék, a falu kapcsolatának szorosabbra fűzését tekintette küldetésének. 1950. szept. 1-jével megalakult a pozsonyi ~, a háború befejezése után az első hivatásos magyar színtársulat Szl.-ban. A társulatnak elsősorban politikai...megnyit →
A szlovák Állami Faluszínház 1949-ben alakult, elsősorban a hivatásos (és hivatalos) színjátszás megszervezését és a vidék, a falu kapcsolatának szorosabbra fűzését tekintette küldetésének. 1950. szept. 1-jével megalakult a pozsonyi ~, a háború befejezése után az első hivatásos magyar színtársulat Szl.-ban. A társulatnak elsősorban politikai...megnyit →
Részletek
A szlovák Állami Faluszínház 1949-ben alakult, elsősorban a hivatásos (és hivatalos) színjátszás megszervezését és a vidék, a falu kapcsolatának szorosabbra fűzését tekintette küldetésének. 1950. szept. 1-jével megalakult a pozsonyi ~, a háború befejezése után az első hivatásos magyar színtársulat Szl.-ban. A társulatnak elsősorban politikai feladatai voltak. 1959-ben az Állami Faluszínházat felszámolták, tagjai az addigra már kiépült kerületi színházakba, a magyar tagozat munkatársai zömmel a Magyar Területi Színházhoz kerültek.
Alma Mater
Részletek
Az Alma Mater címlapja
Negyedévente megjelenő ingyenes, országos diáklap (Pozsony, 2004–). A Diákhálózat jelenteti meg. Olyan kommunikációs, információs és tájékoztató médium, mely 11 városban (Prágában, Brünnben, Nagyszombatban, Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Komáromban, Budapesten, Párkányban, Somorján és Dunaszerdahelyen) és azok egyetemi közösségeiben érhető el.
Angermayer Károly
Részletek
(* 1877. márc. 9. Pozsony, † 1938. máj. 18. Pozsony) Lapkiadó, szerkesztő, nyomdatulajdonos. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Lipcsében végezte. 1918–1938 között pozsonyi lapok főszerkesztője, ill. kiadója (Magyar Újság, Képes Világ, Pressburger Zeitung stb.), elnöke a Szlovenszkói és Podkarpatszkáruszi Nyomdatulajdonosok Grémiumai Országos Szövetségének.
Anima Társaság
Részletek
A szlovákiai magyar társadalmi és művészeti életben tevékenyen részt vállaló nők esélyegyenlőségét, bemutatkozási lehetőségeit, szakképzését és méltó megbecsülését elősegíteni kívánó polgári társulás (Pozsony, 2002–). Alapítója a Mikola Anikó-díjnak, működtetője az AnimaPortálnak és fenntartója a Magyar Interaktív Televíziónak. Vezetője: Haraszti Mária.
Antal Sándor
(* 1882. nov. 28. Nagyvárad, † 1944. koncentrációs tábor) Költő, író, szerkesztő, műfordító, publicista, szerkesztő, képzőművészeti szak- és tankönyvíró, szobrász. Jogi és filozófiai tanulmányokat folytatott Budapesten 1902–1903 között, majd szobrászatot is tanult. 1904-től a Nagyváradi Napló szerkesztője volt, majd 1908 és 1913 között Németországban...megnyit →
(* 1882. nov. 28. Nagyvárad, † 1944. koncentrációs tábor) Költő, író, szerkesztő, műfordító, publicista, szerkesztő, képzőművészeti szak- és tankönyvíró, szobrász. Jogi és filozófiai tanulmányokat folytatott Budapesten 1902–1903 között, majd szobrászatot is tanult. 1904-től a Nagyváradi Napló szerkesztője volt, majd 1908 és 1913 között Németországban...megnyit →
Részletek
Antal Sándor (FI)
(* 1882. nov. 28. Nagyvárad, † 1944. koncentrációs tábor) Költő, író, szerkesztő, műfordító, publicista, szerkesztő, képzőművészeti szak- és tankönyvíró, szobrász. Jogi és filozófiai tanulmányokat folytatott Budapesten 1902–1903 között, majd szobrászatot is tanult. 1904-től a Nagyváradi Napló szerkesztője volt, majd 1908 és 1913 között Németországban és Skandináviában élt. 1913-tól ismét Nagyváradra kerül, sajtó alá rendezte és előszóval látta el a A Holnap című irodalmi antológia első kötetét 1908-ban. 1917-ben a Váradi Hét szerkesztője volt, 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság munkatársa. A tanácshatalom bukása után Pozsonyba menekült. 1920-tól a Bécsi Magyar Újság pozsonyi szerkesztője, 1921-től a Nemzeti Kisebbségek főszerkesztője. Munkatársa A Reggelnek, A Napnak. 1923-tól 1938-ig a pozsonyi Népújság főszerkesztője lett. 1942-ben írás jelent meg róla egy német nyelvű helyi lapban, és ezután a németek a családjával együtt elhurcolták. Sokat fordított svédből, például Selma Lagerlöf regényeit és August Strindberg több munkáját. Írásai a második világháború előtt budapesti lapokban (Népszava, Szocializmus, Világ) jelentek meg, s ezekben elsősorban a szocialista szellemiségű irodalommal foglalkozott. – Fm. Mozaik (elb., 1904); Akik ma élnek (v., 1905); A trondhejmi herceg kíséretében (r., 1913); Jorru története (elb., 1913); A mester (színmű, 1914); A magyar zsidóság jövendője (esszé, 1917); A csudálatos szemű katona (elb., 1917); Garabonciás ének (v., 1924); A mai rajztanítás tanmenete (tankönyv, 1928); Betűstílus (tankönyv, 1930). – Ir. Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968, 1982); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
.
Antalffy Vilmos
(* 1878. máj. 19. Kassa, † 1946. jún. 2. Pozsony) Tanár, karmester, zeneszerző. Budapesten klasszikafilológiát, ill. zeneszerzést és éneklést tanult. 1901-től a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1921–1946 között a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt. Kritikákat, recenziókat írt, egyházi zeneművei kéziratban maradtak. A...megnyit →
(* 1878. máj. 19. Kassa, † 1946. jún. 2. Pozsony) Tanár, karmester, zeneszerző. Budapesten klasszikafilológiát, ill. zeneszerzést és éneklést tanult. 1901-től a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1921–1946 között a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt. Kritikákat, recenziókat írt, egyházi zeneművei kéziratban maradtak. A...megnyit →
Részletek
Antalffy Vilmos (csa)
(* 1878. máj. 19. Kassa, † 1946. jún. 2. Pozsony) Tanár, karmester, zeneszerző. Budapesten klasszikafilológiát, ill. zeneszerzést és éneklést tanult. 1901-től a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1921–1946 között a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt. Kritikákat, recenziókat írt, egyházi zeneművei kéziratban maradtak. A pozsonyi jezsuita templomban emléktáblája van.
Archleb Levicky Dániel; Upor Tonu-zaba
(* 1975. júl. 3. Pozsony) Író, szerkesztő, fordító. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, biológia szakon szerzett oklevelet (1998). 1997-től publikál rendszeresen. Fordításai, film-, irodalom- és zenekritikái különböző napilapokban és magazinokban jelentek meg magyarul és szlovákul egyaránt. Fm. Aua és Atua (r., 2002). Ir. Keserű József:...megnyit →
(* 1975. júl. 3. Pozsony) Író, szerkesztő, fordító. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, biológia szakon szerzett oklevelet (1998). 1997-től publikál rendszeresen. Fordításai, film-, irodalom- és zenekritikái különböző napilapokban és magazinokban jelentek meg magyarul és szlovákul egyaránt. Fm. Aua és Atua (r., 2002). Ir. Keserű József:...megnyit →
Részletek
(* 1975. júl. 3. Pozsony) Író, szerkesztő, fordító. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, biológia szakon szerzett oklevelet (1998). 1997-től publikál rendszeresen. Fordításai, film-, irodalom- és zenekritikái különböző napilapokban és magazinokban jelentek meg magyarul és szlovákul egyaránt. Fm. Aua és Atua (r., 2002). Ir. Keserű József: Nietzsche, Rousseau, Schwarzenegger (In. H. Nagy Péter szerk.: Disputák között., 2004).
Árkádia
Irodalmi asztaltársaság Pozsonyban. 1918 és 1922 között tizen- és huszonéves értelmiségiek szervezték a pozsonyi magyar irodalmi élet fellendítésére. Új Világ címen tervezett lapjuk nem jött létre, de bekapcsolódtak a Tavasz, a Korzó, a Pletyka, a Színházi Hét és a Képes Világ c. lapok alapításába...megnyit →
Irodalmi asztaltársaság Pozsonyban. 1918 és 1922 között tizen- és huszonéves értelmiségiek szervezték a pozsonyi magyar irodalmi élet fellendítésére. Új Világ címen tervezett lapjuk nem jött létre, de bekapcsolódtak a Tavasz, a Korzó, a Pletyka, a Színházi Hét és a Képes Világ c. lapok alapításába...megnyit →
Részletek
Irodalmi asztaltársaság Pozsonyban. 1918 és 1922 között tizen- és huszonéves értelmiségiek szervezték a pozsonyi magyar irodalmi élet fellendítésére. Új Világ címen tervezett lapjuk nem jött létre, de bekapcsolódtak a Tavasz, a Korzó, a Pletyka, a Színházi Hét és a Képes Világ c. lapok alapításába és szerkesztésébe. Az aktívabb tagok közül néhányan álnéven írtak (Landstein Erik = Lándor Erik, Ehrenwald János = Erdély János, Langfeller Géza = Lányi Géza, Kautz Lóránd = Lórándy K. Lóránd, Fuchs Jenő = Ferencz Jenő, Hirschmann Ottó = Honty Ottó). Hozzájuk tartozott az irodalmi életben és sajtóban később ismertté vált Herceg Gábor és Holly Jenő is. Legaktívabb tagjuk, Landstein (Lándor) Erik 1945 után Izraelben élve az Eran Laor nevet vette fel, s egyik könyvében az egykori pozsonyi szervezkedésre is részletesen kitért. – Ir. Eran Laor: Vergangen und ausgelöscht. Erinnerungen an das slowakisch-ungarische Judentum (1972).
Arkauer István
Részletek
(* 1886. márc. 8. Pozsony, † 1940. márc. 12. Pozsony) Laptulajdonos, szerkesztő. Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1910-től a Nyugatmagyarországi Híradó felelős szerk.-je, 1914-től tulajdonosa volt. Lapja 1919-től Híradó címmel jelent meg.
Az Ár Ellen
Részletek
Trockista szellemiségű antisztálinista lap (Pozsony, 1935). 2 száma jelent meg. – Szerk. Terebessy Károly. – Ir. Balogh Edgár: Hét próba (1965).
Az Élet
Részletek
Heti riportújság (Kassa, Munkács, Pozsony, Ungvár, Érsekújvár, 1926–1931). Ilyen címmel a Život c. szlovák egészségügyi lapnak is volt magyar melléklete 1935 és 1938 között. – Szerk. György Ferenc, Voith György.
Az Ifjúsági Gát
Részletek
Az árvai duzzasztógát építőinek lapja (Pozsony, 1953). Kiadta a Smena Lapkiadó.
Az Ojság
Részletek
Humoros lap (Pozsony, 1920). Egyetlen száma jelent meg. Az Ojság Irodalmi Társaság adta ki. Alcímében „liberális és kozmetikai hetilapnak” titulálta magát. – Szerk. Rehberger Imre.
Az Új Szó Képeskönyve
Részletek
Időszaki magazin (Pozsony, 1950–1951). Az Új Szó munkatársai szerkesztésében jelent meg negyedévenként, Tavasz, Nyár, Ősz, Tél címmel. A kezdeményezés egy éven át, tavasztól tavaszig élt. – Szerk. Lőrincz Gyula.
Az Út
Kultúrpolitikai folyóirat (Pozsony, 1931–1936). Második évfolyamától az „osztályharcos szlovenszkói és kárpátaljai magyar dolgozók kultúrlapjának” tekintette magát. A CSKP támogatásával és kezdeményezésére jelent meg. Kiadóhivatala Pozsonyban, szerkesztője Stószon működött, Prágában nyomták. Szerkesztésében 1933-tól az antifasiszta jelleg a meghatározó. Munkatársai bírálták a csehszlovák kormány szociális és...megnyit →
Kultúrpolitikai folyóirat (Pozsony, 1931–1936). Második évfolyamától az „osztályharcos szlovenszkói és kárpátaljai magyar dolgozók kultúrlapjának” tekintette magát. A CSKP támogatásával és kezdeményezésére jelent meg. Kiadóhivatala Pozsonyban, szerkesztője Stószon működött, Prágában nyomták. Szerkesztésében 1933-tól az antifasiszta jelleg a meghatározó. Munkatársai bírálták a csehszlovák kormány szociális és...megnyit →
Részletek
Kultúrpolitikai folyóirat (Pozsony, 1931–1936). Második évfolyamától az „osztályharcos szlovenszkói és kárpátaljai magyar dolgozók kultúrlapjának” tekintette magát. A CSKP támogatásával és kezdeményezésére jelent meg. Kiadóhivatala Pozsonyban, szerkesztője Stószon működött, Prágában nyomták. Szerkesztésében 1933-tól az antifasiszta jelleg a meghatározó. Munkatársai bírálták a csehszlovák kormány szociális és nemzetiségellenes politikáját. Irodalomszemleletében a valóságirodalom elveit követte. A munkásirodalom megteremtésére tett kísérlete sikertelen volt. A moszkvai magyar proletár írók platformtervezetétől (1931) lényegében elhatárolták magukat. A folyóirat számaiból 1981-ben válogatás jelent meg Az Út 1931–1936 címmel. – Szerk. Fábry Zoltán (társszerkesztői Róth Imre, a CSKP képviseletében) és Balogh Edgár (a Sarló mozgalom képviseletében) voltak.
Az Utca
Részletek
Heti riportlap (Pozsony, 1932 okt.–dec.). Szórványosan jelent meg. „Revolverlap”-nak számított, többek között a köztiszteletben álló Pfeiffer Miklós kassai kanonok ellen írt támadó cikke miatt. – Szerk. Benedek László.
Bábi Tibor; Poczkody
(* 1925. okt. 30. Báb (Báb), † 1978. jún. 23. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Érsekújvárott és Budapesten járt gimnáziumba. 1949-ben a prágai Közgazdasági Főiskola, majd 1951-ben a pozsonyi Pedagógia Főiskola hallgatója, de tanulmányait félbehagyta. Pozsonyi magyar lapok (Szabad Földműves, Fáklya, A Hét, Irodalmi Szemle)...megnyit →
(* 1925. okt. 30. Báb (Báb), † 1978. jún. 23. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Érsekújvárott és Budapesten járt gimnáziumba. 1949-ben a prágai Közgazdasági Főiskola, majd 1951-ben a pozsonyi Pedagógia Főiskola hallgatója, de tanulmányait félbehagyta. Pozsonyi magyar lapok (Szabad Földműves, Fáklya, A Hét, Irodalmi Szemle)...megnyit →
Részletek
Bábi Tibor (FI)
(* 1925. okt. 30. Báb (Báb), † 1978. jún. 23. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Érsekújvárott és Budapesten járt gimnáziumba. 1949-ben a prágai Közgazdasági Főiskola, majd 1951-ben a pozsonyi Pedagógia Főiskola hallgatója, de tanulmányait félbehagyta. Pozsonyi magyar lapok (Szabad Földműves, Fáklya, A Hét, Irodalmi Szemle) szerkesztője lett, 1969-től haláláig az Új Szó munkatársa volt. 1966-ban Madách-díjat kapott. Rendszeresen fordított cseh és szlovák irodalmat. – Fm. Ez a te néped (v., 1954); Vándormadár (v., 1960); A forrás éneke (v., 1965); Könny a mikroszkóp alatt (v., 1966); Európából Európába (útirajzok, 1973); Patak és forrás (elb., 1976); Író, költő, művész dolga (tan., 1979). – Ir. Tóth László: Bábi Tibor (ISz, 1978); Búcsú Bábi Tibortól (Kritika, 1978); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980 (1982); Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945-1999 I. (2000); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).