Balajti Árpád
(* 1947. jan. 8. Felsővály, † 1999. nov. 19. Pozsony) Újságíró, pedagógus, szerkesztő. 1965-ben érettségizett a tornaljai magyar gimnáziumban. 1971-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. 1971—72 között a nagymagyari alapiskola, majd 1972—75-ben a szenci magyar gimnázium tanára. 1975—90 között a Kis Építő,...megnyit →
(* 1947. jan. 8. Felsővály, † 1999. nov. 19. Pozsony) Újságíró, pedagógus, szerkesztő. 1965-ben érettségizett a tornaljai magyar gimnáziumban. 1971-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. 1971—72 között a nagymagyari alapiskola, majd 1972—75-ben a szenci magyar gimnázium tanára. 1975—90 között a Kis Építő,...megnyit →
Részletek
Balajti Árpád_(SZM)
(* 1947. jan. 8. Felsővály, † 1999. nov. 19. Pozsony) Újságíró, pedagógus, szerkesztő. 1965-ben érettségizett a tornaljai magyar gimnáziumban. 1971-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. 1971—72 között a nagymagyari alapiskola, majd 1972—75-ben a szenci magyar gimnázium tanára. 1975—90 között a Kis Építő, 1991-től a Tücsök című lap munkatársa. Iskola tárgyú cikkei, riportjai, tudósításai, megemlékezései jelentek meg különbőző lapokban (Hét, Tábortűz, Új Szó, Új Ifjúság). – Fm. Az életmentő sárgarépa. (mesegyűjtemény, 2009). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Balassa Géza
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt...megnyit →
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt...megnyit →
Részletek
Balassa Géza (FI)
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt több fontos vaskori ásatást vezetett: Zólyom, Pereszlény, Ipolyság, Gyűgy, Karvaly, Nagyszalatna (Zvolenská Slatina), Besztercebánya, Méhi, Derezsnye, Várgede. 1962–1977-ben a Közép-szlovákiai Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetője, Körmöcbányán és Besztercebányán végzett ekkor középkori ásatásokat és feltárásokat. 1977-től Pozsonyban élt. A magyarok őstörténetéről írt szlovák nyelvű tanulmánya kéziratban maradt. – Fm. Mi? My? (1943); Praveké osídlenie stredného Slovenska (tan., 1960); Gömör az őskorban (tan., 1971); Súpis hnuteľných pamiatok stredoslovenského kraja (1972).
Balázs F. Attila
(* 1954. jan. 15. Marosvásárhely [Románia]) Író, költő, szerkesztő. 1990-ben települt át Romániából Csehszl.-ba. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és...megnyit →
(* 1954. jan. 15. Marosvásárhely [Románia]) Író, költő, szerkesztő. 1990-ben települt át Romániából Csehszl.-ba. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és...megnyit →
Részletek
Balázs F. Attila (FI)
(* 1954. jan. 15. Marosvásárhely [Románia]) Író, költő, szerkesztő. 1990-ben települt át Romániából Csehszl.-ba. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó munkatársa (1991–1993). 1994-ben Haraszti Máriával létrehozta az AB-ART Kiadót, amely 1997-től megjelenteti a Szőrös Kő c. irodalmi kéthavilapot is. 1999–2001 között a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke volt. Maszkok c. kötetéért 1993-ban Madách Imre nívódíjat kapott. 2021-ben Forbáth-díjat kapott. – Fm. Maszkok (v.,1992); A macska leve (elb., 1992); Meztelen lovagok (vál. és új v., 2002); Casanova átváltozásai (elb., 2007), Menekülés a gettóból (műfordítások, 2008), KÉK (új versek, 2011).
Balla Kálmán
(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a...megnyit →
(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a...megnyit →
Részletek
Balla Kálmán (FI)
(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a Nap Kiadó igazgatója. – Műfordítóként V. Holan, R. Fabry, V. Kondrót verseit, valamint S. Šmatlák, J. Fučík, J. Števček és V. Havel írásait tolmácsolta. Összeállítója és szerk.-je volt az Új Mindenes Gyűjtemény 3-4. kötetének, a Próbaút (1986) és a Tűzpalota (1990, Karsay Katalinnal) c. antológiáknak. Van-e költészetünk c., a Hét-ben 1979-ben megjelent írásával élénk irodalmi vitát gerjesztett. 1993-ban Mo.-ra települt. – Díjak: Madách-díj (1988). – Fm. Betűvetés (v., 1978); Életírásjelek (v., 1988).
Balogh Edgár; Kessler
(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében,...megnyit →
(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében,...megnyit →
Részletek
(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében, elindítója és vezetője volt a Sarló mozgalomnak. Publicisztikai írásait elsősorban baloldali lapokban közölte, részt vett az Az Út szerkesztésében is. 1935-ben a csehszlovák hatóságok kiutasították, ekkor Romániában telepedett le, de csehszlovákiai barátaival továbbra is kapcsolatban maradt. – Fm. Hét próba (visszaemlékezés, 1965); Duna-völgyi párbeszéd (tan., 1974).
Balogh Elemér
(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni...megnyit →
(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni...megnyit →
Részletek
(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke. Jelentős szerepe volt a Szlovákiai Református Egyház szervezeti kiépítésében és egyházi alkotmányának kidolgozásában. Egyházirányító és lelkészi tevékenysége mellett rendszeres tudományos munkásságot is folytatott: történelemmel, nyelvészettel, művészettörténettel foglalkozott. Egyháztörténészként elsősorban a protestáns gályarabok történetét kutatta, számos dokumentumot publikált. A témát összefoglaló munkája kéziratban maradt. – Fm. The martyrs of the Reformed Faith of Pozsony 1674–1676 (1899); A pozsonyi ref. egyházközség rövid története (1913); Csehszlovák–magyar történelmi kapcsolatok (1931).
Bánki Donát Klub
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: Bádok). 1990-ben magyar gépészmérnök-hallgatók hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. A Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának magyar hallgatóit tömöríti. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (József Attila Ifjúsági Klub). – Vezető: Bolemant László (1990); Varga Imre (1991); Lukács Péter (1992);...megnyit →
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: Bádok). 1990-ben magyar gépészmérnök-hallgatók hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. A Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának magyar hallgatóit tömöríti. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (József Attila Ifjúsági Klub). – Vezető: Bolemant László (1990); Varga Imre (1991); Lukács Péter (1992);...megnyit →
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: Bádok). 1990-ben magyar gépészmérnök-hallgatók hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. A Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának magyar hallgatóit tömöríti. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (József Attila Ifjúsági Klub). – Vezető: Bolemant László (1990); Varga Imre (1991); Lukács Péter (1992); Szüllő Tímea (1993); Pajor Péter (1996); Márkus Péter (1999); Csémi István (2000); Viszkocs Csaba és Haris Richard (2001); Haris Richard (2004); Molnár Attila és Kővágó Zoltán (2005).
Barátnő
Részletek
baratno
Lányok, asszonyok havi magazinja (Pozsony, 1969–1999). Évente hatszor, kilencszer, majd havonta jelent meg. Családnevelési folyóiratként indult a Nő mellett. Lakáskultúrával, divattal, kézimunkával, egészségügyi és kozmetikai kérdésekkel foglalkozott, de irodalmi anyagokat is közölt. 1999-ben megszűnt. – Szerk. Szarkáné Lévay Erzsébet (1969); Haraszti-Mészáros Erzsébet (1971); Megyeri Andrea (1986).
baratno
Barázda
Politikai és gazdasági hetilap (Komárom, Pozsony, 1920–1940). Hosszú éveken át a Magyar Nemzeti Párt legfontosabb sajtófórumának számított, majd 1936-tól az Egyesült Magyar Párt egyik lapja volt. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, 1924 dec.-étől 1926 jan.-jáig be volt tiltva....megnyit →
Politikai és gazdasági hetilap (Komárom, Pozsony, 1920–1940). Hosszú éveken át a Magyar Nemzeti Párt legfontosabb sajtófórumának számított, majd 1936-tól az Egyesült Magyar Párt egyik lapja volt. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, 1924 dec.-étől 1926 jan.-jáig be volt tiltva....megnyit →
Részletek
A Barázda c. hetilap egyik címoldala (FI)
Politikai és gazdasági hetilap (Komárom, Pozsony, 1920–1940). Hosszú éveken át a Magyar Nemzeti Párt legfontosabb sajtófórumának számított, majd 1936-tól az Egyesült Magyar Párt egyik lapja volt. Bátran fellépett a kisebbségi sérelmek ellen, ezért gyakran cenzúrázták és elkobozták, 1924 dec.-étől 1926 jan.-jáig be volt tiltva. Az első bécsi döntés után még két évig jelent meg Komáromban. – Szerk. Baranyay József, Koczor Gyula, Mohácsy János, Sinkó Ferenc, Császár István.
Barbaprint Kiadó
Részletek
Magyar–szlovák vegyes vállalat (Pozsony, 1994–1998). Igényes nyugati kiadványok szlovák nyelvű mutációit gondozta. Magyarul évi 1-2 kötetet adott ki. Mo.-i könyvek szlovákiai terjesztésével is foglalkozott. Tevékenysége megszűnt. Ügyvezető igazgató: Balázs F. Attila.
Bárdos Gyula
(* 1958. márc. 15. Pozsony) Politikus, újságíró. Szencen érettségizett (1977), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1982). 1983–1992-ben újságíró Pozsonyban. 1992–1994-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szóvivője, majd parlamenti képviselője (1994– 1998). A szlovákiai magyar politikai pártok egyesülését követően (1998 után)...megnyit →
(* 1958. márc. 15. Pozsony) Politikus, újságíró. Szencen érettségizett (1977), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1982). 1983–1992-ben újságíró Pozsonyban. 1992–1994-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szóvivője, majd parlamenti képviselője (1994– 1998). A szlovákiai magyar politikai pártok egyesülését követően (1998 után)...megnyit →
Részletek
Bárdos Gyula (GJ)
(* 1958. márc. 15. Pozsony) Politikus, újságíró. Szencen érettségizett (1977), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1982). 1983–1992-ben újságíró Pozsonyban. 1992–1994-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szóvivője, majd parlamenti képviselője (1994– 1998). A szlovákiai magyar politikai pártok egyesülését követően (1998 után) a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője és frakcióvezetője, számos bizottság tagja. 2012-től a Csemadok országos elnöke. A 2014. évi köztársaságielnök-választás során az MKP köztársaságielnök-jelöltje volt. 2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Bárdos Judit; Pecháček
(* 1988. máj. 12. Pozsony). Színésznő, Bárdos Gyula és Bárdos Ágnes lánya. Szencen élte a gyerekkorát, itt járt magyar alapiskolába. A gimnázium első osztálya elvégzése után a pozsonyi Konzervatórium zongora szakán végzett (2008), majd ugyanitt a Színművészeti Főiskola színművész szakán szerzett mesteri fokozatot (Mgr.art, 2013). A...megnyit →
(* 1988. máj. 12. Pozsony). Színésznő, Bárdos Gyula és Bárdos Ágnes lánya. Szencen élte a gyerekkorát, itt járt magyar alapiskolába. A gimnázium első osztálya elvégzése után a pozsonyi Konzervatórium zongora szakán végzett (2008), majd ugyanitt a Színművészeti Főiskola színművész szakán szerzett mesteri fokozatot (Mgr.art, 2013). A...megnyit →
Részletek
Bárdos Judit (JSZ)
(* 1988. máj. 12. Pozsony). Színésznő, Bárdos Gyula és Bárdos Ágnes lánya. Szencen élte a gyerekkorát, itt járt magyar alapiskolába. A gimnázium első osztálya elvégzése után a pozsonyi Konzervatórium zongora szakán végzett (2008), majd ugyanitt a Színművészeti Főiskola színművész szakán szerzett mesteri fokozatot (Mgr.art, 2013). A 2013–2014-es évadban szabadfoglalkozású színész (Szlovák Nemzeti Színház, Nyitrai Andrej Bagar Színház, Komáromi Jókai Színház), 2014-től a Komáromi Jókai Színház társulatának tagja. Cseh és szlovák filmekben is játszik, újabban cseh tévésorozatokban is szerepel. – Filmszerepek: Dom [A ház] (SK, CZ, rendező: Z. Liová, 2011); Fair play (CZ, SK, D, rendező: A. Sedláčková, 2014); V tichu [Csendben] (SK, rendező: Z. Jiráský, 2014); Láska na vlásku [Szerelem egy hajszálon] (SK, rendező: M. Čengel-Solčanská, 2014). – Főbb színházi szerepek: Salome (Szlovák Nemzeti Színház, Hviezdoslav: Heródes és Heródiás, rendezte: Roman Polák); Viola (Pozsonyi Nyári Várjátékok, Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok, rendezte: Eszenyi Enikő); Paula Piperkarcka (Nyitrai A. Bagar Színház, G. Hauptmann: Patkányok, rendezte: R. Polák); Dőry Mária (Komáromi Jókai Színház, Mikszáth–Závada: Különös házasság, rendezte: Valló Péter). – Díjak: Nap a hálóban (Slnko v sieti)-díj ( Piargy c. film, a legjobb női alakítás 2023); Igric – Szlovák Filmszövetség Díja (Dom c. film, 2012); Slnko v sieti, Szlovák Filmakadémia Díja (legjobb női alakítás, Dom c. film, 2012); Modrý anjel – Art Film Fest (legjobb női alakítás, Dom c. film, 2012); jelölés, Cseh Oroszlán (legjobb női alakítás, Fair play c. film, 2015); Social World Film Festival (legjobb női alakítás, V tichu c. film, 2015).
Bárkány Jenőné Kállai Olga
(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba...megnyit →
(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba...megnyit →
Részletek
(* 1899. ápr. 21. Nagymihály, † ?. Pozsony) Publicista, újságíró. Budapesten érettségizett, majd uo. az egyetemen magyar és német nyelvet, filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1918 után nem folytathatta tanulmányait. 1923-ban férjhez ment Bárkány Jenő-höz. A háború és a holocaust viszontagságait Budapesten élték át, később Pozsonyba költöztek. Az Új Szó munkatársaként főleg képzőművészettel foglalkozott.
Barsi Imre; Bojsza
(* 1910. szept. 21. Garamlök, † 1996. jún. vége, Prága [Csehország]) Újságíró, szerkesztő. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a második vh. alatt antifasiszta tevékenységet folytatott. 1948-tól újságíró volt Pozsonyban (Új Szó), közben a Fáklya, ill. A Hét főszerkesztője. Nyugdíjba vonulásától haláláig Prágában élt. – Fm. Barangolás...megnyit →
(* 1910. szept. 21. Garamlök, † 1996. jún. vége, Prága [Csehország]) Újságíró, szerkesztő. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a második vh. alatt antifasiszta tevékenységet folytatott. 1948-tól újságíró volt Pozsonyban (Új Szó), közben a Fáklya, ill. A Hét főszerkesztője. Nyugdíjba vonulásától haláláig Prágában élt. – Fm. Barangolás...megnyit →
Részletek
Barsi Imre (FI)
(* 1910. szept. 21. Garamlök, † 1996. jún. vége, Prága [Csehország]) Újságíró, szerkesztő. Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a második vh. alatt antifasiszta tevékenységet folytatott. 1948-tól újságíró volt Pozsonyban (Új Szó), közben a Fáklya, ill. A Hét főszerkesztője. Nyugdíjba vonulásától haláláig Prágában élt. – Fm. Barangolás Holnapországban (riportok, 1960); Emberek, akikkel találkoztam (riportok, 1972). – Ir. Bábi Tibor: Tegnap és holnap között, Irodalmi Szemle 1964/10.
Barta Gyula
(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették...megnyit →
(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették...megnyit →
Részletek
Barta Gyula (SZM)
(* 1922. nov. 23. Párkány, † 2008. szept. 11., Pozsony) Festő. Gimnáziumi tanulmányait Érsekújvárban, Esztergomban és Dunaszerdahelyen végezte. 1941–1942 között Gallé Tibor képzőművészeti iskoláját látogatta. 1949–1950-ben a pozsonyi Műszaki Főiskola képzőművészeti osztályának hallgatója, 1950–1952-ben a pozsonyi képzőművészeti Főiskola diákja volt. 1975-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették ki, 1989-ben Érdemes művész, 2003-ban megkapta a Posonium Művészeti Díjat. Pályafutása során több mint száz murális munkát készített, többnyire társszerzőkkel (Karol Drexler, Szabó Sándor). Grafikával és könyvillusztrációval is foglalkozott. 2007-ben életművét bemutató album jelent meg.
Barta Lajos
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs),...megnyit →
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs),...megnyit →
Részletek
(* 1878. okt. 20. Kistapolca [Mo.], † 1964. okt. 18. Budapest [Mo.]) Próza- és drámaíró, publicista. Pécsett jogi, Budapesten bölcsészeti tanulmányokat végzett. 1907-től Kassán volt újságíró és lapszerkesztő. Drámaíróként 1911-ben Parasztok c. színművével mutatkozott be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült (Berlin, Bécs), 1934-től Pozsonyban élt, de már ezt megelőzően kapcsolatot tartott baloldali csehszlovákiai magyar körökkel. 1928-ban megalapította az Írók Kiadóvállalatát, 1929-ben az Új Szó c. folyóiratot. 1939-ben Londonban telepedett le, 1945-től haláláig Budapesten élt. 1956-ban Kossuth-díjat kapott. Csehszl.-ban megjelent regénye: A sötét ujj (1928). Szerelem c. színművét (cseh)szlovákiai magyar társulatok, színházak is játszották.
Bartal Aurél
(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a...megnyit →
(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a...megnyit →
Részletek
Bartal Aurél (FI)
(* 1856. febr. 25. Pozsony, † 1931. máj. 13. Damazérkarcsa) Nagybirtokos, jogász, politikus. A jogakadémiát Pozsonyban végezte, majd birtokain gazdálkodott. 1903–1906, valamint 1910–1917 között Pozsony vármegye főispánja volt. Egyik kezdeményezője a csallóközi vasútvonal és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem létrehozásának. 1918 után a Csallóköznek a Csehszlovák Köztársasághoz való csatolása mellett foglalt állást, amiért az új hatalom kinevezte Pozsony vármegye törvényhatósági bizottságába. Az 1920-as évek elején viszont a budapesti kormányzat bizalmi embere, s egyike a szlovákiai magyar politikai élet megszervezőinek, ám egyik pártban sem vállalt tisztséget. Ismertek gazdasági jellegű írásai.
Bártfai László; Koncsek
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill....megnyit →
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill....megnyit →
Részletek
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill. lapszerkesztő volt Pozsonyban. Cseh és szlovák szerzőket fordított magyarra.
Bártfay Gyula
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
Részletek
Bártfay Gyula (SZM)
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló Munkáért (1967); Munka Érdemrend (1968).
Bátky László
Részletek
(* 1919. febr. 1. Bős, † 1980. márc. 31. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. A két vh. között vidéki lapokban publikált (Csallóközi Lapok, Komáromi Lapok, Somorja és Vidéke). 1950-től újságíró volt Pozsonyban (Új Szó). 1952–1955 között a Fáklya főszerkesztője lett.
Békés János
Részletek
(* 1925. máj. 12. Pozsony) Gépészmérnök, egyetemi oktató. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett (1951). Nyugdíjaztatásáig (1995) itt tanított. 1995–2005-ben a nagyszombati egyetem előadója volt. Az emberi alkotómunka kérdéseivel foglalkozik.
Bellyei László; Zapf
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
Részletek
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt, az ottani Tanítóképző Főiskola tanára volt.
Bende István
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
Részletek
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt vett Komárom és környéke kulturális életének szervezésében és irányításában, helytörténeti kiadványokat, újságot szerkeszt, kiállításokat rendez. – Fm. Komárno fejlődése 1945–1975 között (1975).
Benjámin Ferenc
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
Részletek
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922); A föld (r., 1922); A pont (r., 1926); Virinatus – A jövő csodálatos embere (r., 1930); Asszonyéhség (r., 1934); Ultimátum (v., 1938).
Benyovszky Károly
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
Részletek
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első magyar drámai „dalnoknő” (1927); A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig (1928); A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története (1933).
Bertha Mária
Részletek
(* 1952. nov. 25. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1971), itt szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1976). 1977–1979 között az Új Szó, 1979–1992-között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1993-tól a Remény szerk.-je. Szlovák és cseh írók műveit fordította magyarra.
Bertók Imre
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium...megnyit →
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium...megnyit →
Részletek
Bertók Imre (FI)
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium igazgatója, 1965–1968-ban kerületi, 1968–1970-ben minisztériumi tanfelügyelő Pozsonyban. 1970–1971-ben ugyanitt a Kerületi Pedagógiai Intézet, 1972–1986 között, nyugdíjazásáig a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar részlegének vezetője volt. Szakpublikációi a csehszlovákiai magyar sajtóban láttak napvilágot, több középiskolai tankönyvet és tanári kézikönyvet írt. Főként az irodalomoktatás módszertanával, összehasonlító nyelvészettel és fordításelmélettel foglalkozott. – Fm. A szlovák és a magyar nyelv kontrasztív elemzése különös tekintettel az esetrendszerre (1977); A szlovák–magyar szak- és műfordítás kérdései (többekkel, 1981).
Bethlen Gábor Mozgalom
Részletek
Egyetemi ifjúsági mozgalmi csoport. A ref. fiatalság körében alakult meg a harmincas évek elején, lapja a Református Élet volt.
Betlen Oszkár
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar...megnyit →
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar Nap szerkesztője. 1939-ban a németek letartóztatták, koncentrációs táborokba hurcolták (Dachau, Buchenwald, Auschwitz). 1945 után a Szabad Nép szerkesztője és a Magyar Dolgozók Pártjának vezető személyisége Budapesten, 1957-től a Párttörténeti Intézet munkatársa. – Fm. Élet a halál földjén (életrajzi r., 1959).
Bibliai Tanulmányok
Részletek
Az adventista egyház szlovákiai egyházkerületének hetilapja (Pozsony, 1969. jan.–1983. dec.).