Fukári Valéria
(* 1934. dec. 4. Pozsonypüspöki, †2012. febr. 29. Pozsony) Irodalom- és művelődéstörténész, szerkesztő. Pozsonyban végezte középiskolai tanulmányait, a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1959), ezt követően lap-, ill. kiadói szerkesztő volt: Új Szó, Természet és Társadalom (1959–1968), Madách Könyv- és Lapkiadó (1968–1991). 1963-tól publikált. Az...megnyit →
(* 1934. dec. 4. Pozsonypüspöki, †2012. febr. 29. Pozsony) Irodalom- és művelődéstörténész, szerkesztő. Pozsonyban végezte középiskolai tanulmányait, a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1959), ezt követően lap-, ill. kiadói szerkesztő volt: Új Szó, Természet és Társadalom (1959–1968), Madách Könyv- és Lapkiadó (1968–1991). 1963-tól publikált. Az...megnyit →
Részletek
Fukári Valéria (FI)
(* 1934. dec. 4. Pozsonypüspöki, †2012. febr. 29. Pozsony) Irodalom- és művelődéstörténész, szerkesztő. Pozsonyban végezte középiskolai tanulmányait, a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1959), ezt követően lap-, ill. kiadói szerkesztő volt: Új Szó, Természet és Társadalom (1959–1968), Madách Könyv- és Lapkiadó (1968–1991). 1963-tól publikált. Az 1970-es években írásai politikai okokból nem jelenhettek meg. 1989 után több, Pozsonypüspökivel foglalkozó helytörténeti írást is közreadott. – Fm. Egy régi alma mater. A pozsonyi evangélikus líceum és teológiai akadémia utolsó negyven éve 1882–1923 (2003); Felső-magyarországi főúri családok. A Zayak és rokonaik 16–19. század (2008).
Fülek (Fiľakovo)
Részletek
Fülek − vár (GJ)
Város a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i peremén, a Béna-patak völgyében, Losonctól DK-re. L: [1921] – 3219, ebből 2157 (67,0%) magyar, 806 (25,0%) szlovák, 118 (3,7%) zsidó, 41 (1,3%) roma; [2011] – 10 817, ebből 5792 (53,5%) magyar, 3031 (28,0%) szlovák, 396 (3,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 6676 (61,7%) magyar, 2483 (23,0%) szlovák, 54 (0,5%) roma. V: [2011] – 7087 r. k., 195 ev., 176 ref., 26 gör. kat. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1951–60 között járási székhely volt. A második vh. utáni ún. belső telepítések során szlovák telepesekkel népesítették be. A ferencesek 1513-ban épült (Szűz Mária mennybevétele) templomát és kolostorát a 18. sz. elején barokk stílusban építették újjá, a kolostor ma az 1951-ben alapított Nógrádi Múzeumnak ad helyet. Ref. templomát 2002-ben emelték. A Coburg-Koháry-kúria a 18. sz. elején barokk, a Cebrián-kúria a 18. sz. végén klasszicista, a Berchtold-Stepani-kastély 1830-ban ugyancsak klasszicista stílusban épült. A város közepén találhatók a 13. sz.-ban épült, 1682-ben azonban felrobbantott ~i vár romjai. – Ipari létesítményei közül a bútorgyár és a zománcedénygyár a legnevezetesebb. 1952–60 között Budovateľ okresu Fiľakovo – Építő a Füleki járás részére címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 2005-ben Fiľakovské zvesti – Füleki Hírlap címmel indult kétnyelvű önkormányzati havilapja. A 21. sz. elején két magyar tanítási nyelvű alapiskolával, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és összevont középiskolával rendelkezett. – 1976–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Fülekpüspöki, 1988–92 között Bolgárom. – Ir. Fiľakovo – Fülek 1246–1996 (Jozef Drenko a kol., 1996).
Fülek − a gimnázium épülete (PJ)
Fülek és Vidéke Célalap
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Füleki Vármúzeum; Füleki Városi Múzeum
Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi...megnyit →
Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi...megnyit →
Részletek
Helyi múzeum (Fülek, 1951). Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, mely 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá vált. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi várkastélyban székelt (1971-től Füleki Nógrádi Múzeum név alatt működött). 1976-ban önálló részlegként ehhez csatolták a Városi Múzeumot. 1967 és 1984 között így a városban két állandó kiállítás is látogatható volt: a Városi Múzeum állandó kiállítása a ferences kolostor földszinti helyiségeiben, valamint a Nógrádi Múzeum állandó kiállítása a Vigadó épületében. 1984-ben a Nógrádi Múzeumot az épület nem megfelelő állapotára hivatkozva Losoncra költöztették, majd 1988-ban lebontották a kolostorban berendezett állandó kiállítást is. Így nem volt múzeum Füleken. 1993-ban új fejezete kezdődött a füleki múzeum történetének. A város kérésének elegett tett a Kulturális Minisztérium, a Városi Múzeum volt gyűjteményének egy részét, mely akkor már hat éve őrizetlen raktárakban tengődött, Fülek Városnak ajándékozta. A megújított Városi Múzeum a Városi Művelődési Központ részlegévé vált, mely állandó kiállítását a Vigadó három helyiségében nyitotta meg 1994-ben. A „vármúzeum“ egykori gondolata 2005-ben újra felmerült. A 2006–2007-es időszakban lezajlott a város tulajdonában lévő vár Bebek-tornyának műemléki felújítása és a tervezett új funkcióhoz való adaptálása. 2007 áprilisában megalakult a Füleki Vármúzeum, mely kezelésbe kapta mind az egykori Városi Múzeum gyűjteményeit, mind magát a füleki várat. 2008 augusztusában a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén nyílt meg. A Városi Honismereti Múzeum a Füleki Vármúzeum részlegeként dolgozik tovább. – Vezető: Titton Viktória.
Fülekkelecsény (Fiľakovské Kľačany)
Részletek
1941-ben Fülekkovácsihoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó völgyében, a Szuha-patak torkolatánál, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 100, ebből 87 (87,0%) magyar, 10 (10,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 84 r. k., 13 ev., 3 izr. – R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma 1935-ben szecessziós stílusban épült, a Beniczky-kúriát a 19. sz. elején, a Csillom-kúriát 1840-ben, a Ruttkay-kúriát 1870-ben emelték.
Fülekkovácsi (Fiľakovské Kováče)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, a Szuha-patak bal partján, Fülektől ÉNy-ra. L: [1921] – 542, ebből 464 (85,6%) magyar, 21 (3,9%) szlovák; [2011] – 908, ebből 421 (46,4%) magyar, 368 (40,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 532 (58,6%) magyar, 333 (36,7%) szlovák. V: [2011] – 780 r. k., 21 ev., 2 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. László-) temploma régebbi alapokon 1899-ben, barokk r. k. (Nepomuki Szt. János) kápolnája a 18. sz. közepén épült. A ~hoz tartozó Kurtány-pusztán született Mocsáry Lajos (1826–1916) politikus, író, akinek emlékét az egykori Mocsáry-kúria melletti emlékműőrzi. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1941-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Fülekkelecsényt.
Fülekpilis; Pilis (Pleš)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység Ny-i részén, a Mucsény-patak völgyében, Fülektől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 617, ebből 518 (84,0%) magyar, 86 (13,9%) szlovák; [2011] – 218, ebből 104 (47,7%) szlovák, 83 (38,1%) magyar, 25 (11,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység Ny-i részén, a Mucsény-patak völgyében, Fülektől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 617, ebből 518 (84,0%) magyar, 86 (13,9%) szlovák; [2011] – 218, ebből 104 (47,7%) szlovák, 83 (38,1%) magyar, 25 (11,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység Ny-i részén, a Mucsény-patak völgyében, Fülektől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 617, ebből 518 (84,0%) magyar, 86 (13,9%) szlovák; [2011] – 218, ebből 104 (47,7%) szlovák, 83 (38,1%) magyar, 25 (11,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 113 (51,8%) szlovák, 92 (42,2%) magyar, 5 (2,3%) roma. V: [2011] – 172 r. k., 1 ev. – A ~hez tartozó Nagyromhány és Kisromhány pusztákat, amelyekre az első vh.-t követőföldbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a Török család felosztott nagybirtokára, majd 1945 után is szlovák telepesek költöztek, 1952-ben Lipovany néven önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1829–30-ban épült klasszicista stílusban.
Fülekpüspöki (Biskupice)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység ÉNy-i részén, a Béna-patak völgyében, Fülektől D–DK-re. L: [1921] – 715, ebből 677 (94,7%) magyar, 29 (4,1%) szlovák; [2011] – 1138, ebből 810 (71,2%) magyar, 231 (20,3%) szlovák, 31 (2,7%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 882 (77,5%) magyar, 176 (15,5%) szlovák. V: [2011] – 953 r. k., 8 ev., 8 ref. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szt. István-) temploma 1728-ban barokk, temetőkápolnája a 18. sz. közepén késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1971–90 között közigazgatásilag Fülekhez tartozott.
Füleksávoly; Sávoly (Šávoľ)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i peremén, a Bucsony-hegy Ny-i lábánál, a Szuha-patak bal partján, Fülektől É-ra. L: [1921] – 451, ebből 429 (95,1%) magyar, 18 (4,0%) szlovák; [2011] – 573, ebből 385 (67,2%) magyar, 113 (19,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 405 (70,7%) magyar, 113 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 500 r. k., 3 ev., 2 ref. – R. k. temploma 1717-ben, kápolnája a 18. sz. végén épült barokk stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Fülöp Antal
(* 1943. dec. 13. Budapest [Mo.] † 2026. jan. 26. Komárom) Író, színműíró, költő. Komáromban érettségizett (1962). 1972–1974-ben a Hét szerkesztője volt. 1989 dec.-ében Komáromban többekkel elindította a rövid életű Reflex c. hetilapot. 1970-től publikál. Több hangjátékot és színművet is írt. – Díj: Madách Imre-díj (1993)....megnyit →
(* 1943. dec. 13. Budapest [Mo.] † 2026. jan. 26. Komárom) Író, színműíró, költő. Komáromban érettségizett (1962). 1972–1974-ben a Hét szerkesztője volt. 1989 dec.-ében Komáromban többekkel elindította a rövid életű Reflex c. hetilapot. 1970-től publikál. Több hangjátékot és színművet is írt. – Díj: Madách Imre-díj (1993)....megnyit →
Részletek
Fülöp Antal (GyGy)
(* 1943. dec. 13. Budapest [Mo.] † 2026. jan. 26. Komárom) Író, színműíró, költő. Komáromban érettségizett (1962). 1972–1974-ben a Hét szerkesztője volt. 1989 dec.-ében Komáromban többekkel elindította a rövid életű Reflex c. hetilapot. 1970-től publikál. Több hangjátékot és színművet is írt. – Díj: Madách Imre-díj (1993). – Fm. Kedvező pillanat (elb., 1980); Piszkos ember (r., 1992); A bemutató (színmű, 2003); Ami ragyog, ami nem (v., 2005). – Ir. Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkerső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Fülöp Zsigmond
(* 1878. ?. Komárom – † 1940. ? Komárom ?) művelődéstörténész. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet. A két vh. között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, a Jókai Egyesület vezetője volt. A helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője...megnyit →
(* 1878. ?. Komárom – † 1940. ? Komárom ?) művelődéstörténész. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet. A két vh. között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, a Jókai Egyesület vezetője volt. A helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője...megnyit →
Részletek
(* 1878. ?. Komárom – † 1940. ? Komárom ?) művelődéstörténész. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet. A két vh. között bankigazgató, Komárom kulturális életének egyik szervezője, a Jókai Egyesület vezetője volt. A helyi lapokban publikált, a Komáromi Lapok főszerkesztője is volt. Alapy Gyulával együtt szerkesztették 1925-ben a Jókai Emlékkönyvet. – Fm: A hatvanéves komáromi dalegyesület (1923); Tuba János emlékezete (1925); A Jókai Egyesület huszonöt éve 1911–1936 (1937); Komárom (mon., 1941).
Fundament Polgári Társulás
Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a...megnyit →
Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a...megnyit →
Részletek
fundament
Regionális fejlesztő szervezet (Rimaszombat, 1997). A szervezet a Palócpress Alapítvány átregisztrálásával jött létre, hogy az alapítványban elkezdett munkát a társulási törvénynek eleget téve folytassa. A szervezet alapszabályában megfogalmazottak alapján olyan hosszú távú projekteket és programokat valósít meg, amelyek hatékonyan reagálnak a városban és a régióban lévő problémákra. Rimaszombatban 2000-től nonprofit, koordinációs és információs központot működtet, melynek szolgáltatásait főleg a régióban tevékenykedő civil szervezetek használják ki. A szervezet 2004-től a járásban működő szociális partnerség tevékenységét biztosítja háttérintézményként, 8 helyi, közösségi konzultáns segítségével. Regionális adományozóként is segíti a Rimaszombatban és a járásban tevékenykedő civil szervezeteket, a polgárok nem formális társulásait, önkormányzatokat és kistérségeket. – Vezető: Hajdú István.
Fundárek Magda; Fücsök
(* 1938. dec. 1. Budapest [Mo.], † 1996. febr. 17. Pozsony) Műfordító, szerk. A budapesti ELTE BTK-n szerzett magyar−történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1964-ben telepedett le Csehszlovákiában; gyermek- és ifjúsági lapok nyelvi szerk. volt (Új Ifjúság, Kis Építő, Tábortűz). Elsősorban szlovák és cseh nyelvű ismeretterjesztő könyveket fordított...megnyit →
(* 1938. dec. 1. Budapest [Mo.], † 1996. febr. 17. Pozsony) Műfordító, szerk. A budapesti ELTE BTK-n szerzett magyar−történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1964-ben telepedett le Csehszlovákiában; gyermek- és ifjúsági lapok nyelvi szerk. volt (Új Ifjúság, Kis Építő, Tábortűz). Elsősorban szlovák és cseh nyelvű ismeretterjesztő könyveket fordított...megnyit →
Részletek
(* 1938. dec. 1. Budapest [Mo.], † 1996. febr. 17. Pozsony) Műfordító, szerk. A budapesti ELTE BTK-n szerzett magyar−történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1964-ben telepedett le Csehszlovákiában; gyermek- és ifjúsági lapok nyelvi szerk. volt (Új Ifjúság, Kis Építő, Tábortűz). Elsősorban szlovák és cseh nyelvű ismeretterjesztő könyveket fordított magyar nyelvre.
Für (Rúbaň)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, a Párizs-patak bal partján, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 1167, ebből 1136 (97,3%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 972, ebből 707 (72,7%) magyar, 167 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 756...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, a Párizs-patak bal partján, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 1167, ebből 1136 (97,3%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 972, ebből 707 (72,7%) magyar, 167 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 756...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, a Párizs-patak bal partján, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 1167, ebből 1136 (97,3%) magyar, 14 (1,2%) szlovák; [2011] – 972, ebből 707 (72,7%) magyar, 167 (17,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 756 (77,8%) magyar, 119 (12,2%) szlovák. V: [2011] – 802 r. k., 24 ref., 3 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során Trencsén környéki, kiszucai és külföldi szlovákok települtek. A klasszicista stílusú Horváth-Jankovich-kastély a 18. sz. második felében, r. k. (Szt. Imre-) temploma az 1890-ben leégett templom alapjain 1908-ban épült. 1999 óta Füri Hírmondó címmel közéleti lapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Fürge Irka
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993,...megnyit →
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993,...megnyit →
Részletek
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993, 1996); Mészáros Károly (1995, 1997); MészárosKároly és Szászi Zoltán (1999); Szászi Zoltán (2000).
Füri Erzsébet
(* 1951. máj. 21. Pered) Atomfizikus, sugárvédelmi biztos. 1975-ben a prágai Cseh Műegyetem Atomfizikai és Mérnökfizikai Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1986-tól a pozsonyi Onkológiai Intézet munkatársa volt. Ő vezette be és helyezte üzembe Szl. első pozitronemissziós tomográfját a pozsonyi Szent Erzsébet Kórházban.A Szlovák Köztársaság...megnyit →
(* 1951. máj. 21. Pered) Atomfizikus, sugárvédelmi biztos. 1975-ben a prágai Cseh Műegyetem Atomfizikai és Mérnökfizikai Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1986-tól a pozsonyi Onkológiai Intézet munkatársa volt. Ő vezette be és helyezte üzembe Szl. első pozitronemissziós tomográfját a pozsonyi Szent Erzsébet Kórházban.A Szlovák Köztársaság...megnyit →
Részletek
(* 1951. máj. 21. Pered) Atomfizikus, sugárvédelmi biztos. 1975-ben a prágai Cseh Műegyetem Atomfizikai és Mérnökfizikai Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1986-tól a pozsonyi Onkológiai Intézet munkatársa volt. Ő vezette be és helyezte üzembe Szl. első pozitronemissziós tomográfját a pozsonyi Szent Erzsébet Kórházban.A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjének tulajdonosa.
furmánosok
Részletek
– a felső-gömöri (ill. bodrogközi), főleg a gömöri vas- és fazekasipari terméket messzi vidékekre is elszállító fuvarosok megnevezése volt a vasúti forgalom megindulása előtt.
Füss
-> Komáromfüss; Füss (Trávnik)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 714, ebből 704 (98,6%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 698, ebből 570 (81,7%) magyar, 123 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 714, ebből 704 (98,6%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 698, ebből 570 (81,7%) magyar, 123 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 714, ebből 704 (98,6%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 698, ebből 570 (81,7%) magyar, 123 (17,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 604 (86,5%) magyar, 89 (12,8%) szlovák. V: [2011] – 467 r. k., 88 ref., 4 ev. – R. k. (Szt. Benedek-) temploma a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Füssy Kálmán
(* 1878. ápr. 28. Komárom, † 1959, Tata) Politikus. Iskolái elvégzése után Komárom melletti birtokain gazdálkodott. 1910-től a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban tevékenykedett. Az államfordulatot követően az egyik megszervezője volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-tól 1929-ig a párt nemzetgyűlési...megnyit →
(* 1878. ápr. 28. Komárom, † 1959, Tata) Politikus. Iskolái elvégzése után Komárom melletti birtokain gazdálkodott. 1910-től a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban tevékenykedett. Az államfordulatot követően az egyik megszervezője volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-tól 1929-ig a párt nemzetgyűlési...megnyit →
Részletek
(* 1878. ápr. 28. Komárom, † 1959, Tata) Politikus. Iskolái elvégzése után Komárom melletti birtokain gazdálkodott. 1910-től a Nagyatádi-féle Kisgazdapártban tevékenykedett. Az államfordulatot követően az egyik megszervezője volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak (Magyar Nemzeti Párt). 1920-tól 1929-ig a párt nemzetgyűlési képviselője, 1929-től 1938-ig szenátora volt. 1938 okt.-ében részt vett a Magyar Nemzeti Tanács megalakításában. 1938 dec.-étől, majd 1939 máj.-ától 1944-ig a magyar országgyűlés behívott képviselője volt. 1945-ben a csehszlovák hatóságok letartóztatták és két évig Illaván tartották fogva. 1947-ben Magyarországra toloncolták át. 1955-ben Magyarországon is letartóztatták, majd az Alföldön internálták. Szabadon engedését követően Tatán élt.
Futár
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek...megnyit →
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek...megnyit →
Részletek
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982). – Szerk. Nánássy György.
Futár-Stefi
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus...megnyit →
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus...megnyit →
Részletek
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus és szatirikus írások Darvas Henrytől származtak. – Szerk. Halmi József, Antal Sándor, Strélinger Dezső. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
Füzesgyarmat
-> Hontfüzesgyarmat; Füzesgyarmat (Hontianska Vrbica)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Vág folyó völgyében, a Szikince-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 1035 (99,1%) magyar, 8 (0,8%) szlovák; [2011] – 568, ebből 371 (65,3%) szlovák, 177 (31,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 362...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Vág folyó völgyében, a Szikince-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 1035 (99,1%) magyar, 8 (0,8%) szlovák; [2011] – 568, ebből 371 (65,3%) szlovák, 177 (31,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 362...megnyit →
Részletek
Hontfüzesgyarmat (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Vág folyó völgyében, a Szikince-patak bal partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 1035 (99,1%) magyar, 8 (0,8%) szlovák; [2011] – 568, ebből 371 (65,3%) szlovák, 177 (31,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 362 (63,7%) szlovák, 184 (32,4%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 113 ref., 96 ev., 4 gör. kat. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1423–42 között épült r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 18. sz. első felében barokkosították, 1784-ben emelt ref. templomát a 19. sz. végén építették át. – Ir. Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág (1974).
G. Kovács László
(* 1961. aug. 23. Pozsony) Történész, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1984). 1984–1987-ben a Csemadok KB szakelőadója, 1987-től Mo.-on él; előbb az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK szlovák...megnyit →
(* 1961. aug. 23. Pozsony) Történész, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1984). 1984–1987-ben a Csemadok KB szakelőadója, 1987-től Mo.-on él; előbb az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK szlovák...megnyit →
Részletek
G. Kovács László (csa)
(* 1961. aug. 23. Pozsony) Történész, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1979), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1984). 1984–1987-ben a Csemadok KB szakelőadója, 1987-től Mo.-on él; előbb az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, majd a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK szlovák tanszékének tanára volt; jelenleg szabadfoglalkozású. Történelmi, művelődéstörténeti cikkeket, szaktanulmányokat publikál; cseh és szlovák írók műveit fordítja magyar nyelvre. Patrik Ouředník Europeana c. regényének fordításáért 2003-ban elnyerte Az Év Könyve díjat. – Fm. Jozef Tiso (monográfia, Ivan Kameneccel, 1997); Rákos Péter 1925–2002 (monográfia, Filep Tamás Gusztávval, 2005).
Gaál Ida
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos...megnyit →
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos...megnyit →
Részletek
(* 1948. nov. 10. Érsekújvár) Művészettörténész, néprajzkutató. 1974-ben elvégezte a brünni Masaryk Egyetem BTK néprajz–művészettörténet szakát. 1973–1991 között a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója, 1992-től művészettörténésze, 1999–2004 között igazgatóhelyettese. Főleg a 20. sz. szlovákiai magyar képző- és fotóművészettel, valamint Komárom művészettörténetével foglalkozik. Tevékenységének fontos területe képzőművészeti kiállítások szervezése és rendezése. – Fm. Komárom művészete a két vh. között. In: „Külön világban és külön időben” (2001).
Gaál Ildikó
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982),...megnyit →
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982),...megnyit →
Részletek
Gaál Ildikó (csa)
(* 1954. ápr. 10. Rimaszombat) Karnagy, zenetanár. A füleki általános középiskolában érettségizett (1972). A Besztercebányai Pedagógiai Főiskolán matematika−zenei nevelés szakon végzett (1972−1976). A Losonci Pedagógiai Szakközépiskola (ma Pedagógiai és Szociális Akadémia) tanára lett. Munkája mellett ugyanazon a főiskolán képesítést szerzett a középiskolai oktatásra (1979−1982), ahol dr. Tibor Sedlickýtől tanult karvezetést. 1976-tól Eva Brocková-Lobotkovával, 1979-től Ladislav Bence mellett, 1983-tól önállóan vezette a Pedagógiai Szakközépiskola leánykarát. Kórusversenyeken, kamarakórusok versenyein, hangversenyeken vesz részt. 1981-ben megalapította az iskolai népdalcsoportot. A Tavaszi szél vizet áraszt… és a Bíborpiros szép rózsa országos döntőin többször 1. és 2. helyezést szereztek. A népdalcsoport fellépett Zselízen, Kassán, Dunaszerdahelyen, Pozsonyban, Budapesten, Gombaszögön… 2000-től a Csemadok losonci helyi szervezete mellett alakult női kamarakórus (Serly Kamarakórus) vezetője. – Fm. Hudobná výchova pre 1–2. ročník pedagogických akadémií a stredných pedagogických škôl [Zenei nevelés a pedagógiai akadémiák és pedagógiai középiskolák 1–2. évfolyama számára] tankönyveknek (társszerző, 1995, 2003). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Gaál Lajos
(* 1953. aug. 10. Rimaszombat) Geológus, barlangász. Rimaszombatban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n geológusi oklevelet szerzett (1978). 1978–1982-ben a pozsonyi Štúr Földtani Intézetben dolgozott, 1990-től a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati hivatalának munkatársa. Több kiállítást szervezett a rimaszombati múzeumban, rendszeresen publikál a Gömörország...megnyit →
(* 1953. aug. 10. Rimaszombat) Geológus, barlangász. Rimaszombatban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n geológusi oklevelet szerzett (1978). 1978–1982-ben a pozsonyi Štúr Földtani Intézetben dolgozott, 1990-től a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati hivatalának munkatársa. Több kiállítást szervezett a rimaszombati múzeumban, rendszeresen publikál a Gömörország...megnyit →
Részletek
Gaál Lajos (csa)
(* 1953. aug. 10. Rimaszombat) Geológus, barlangász. Rimaszombatban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n geológusi oklevelet szerzett (1978). 1978–1982-ben a pozsonyi Štúr Földtani Intézetben dolgozott, 1990-től a Füleki-hegység Tájvédelmi Körzet rimaszombati hivatalának munkatársa. Több kiállítást szervezett a rimaszombati múzeumban, rendszeresen publikál a Gömörország folyóiratban. Kutatási területe a barlangtan és a természetvédelem.
Gabčíkovo
-> Bős (Gabčíkovo)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Bős − millecentenáriumi emlékmű (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 4883 (91,1%) magyar, 420 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 4810 r. k., 170 ref., 24 ev., 14 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során ~re hegyentúli szlovák családok települtek. Az eredetileg késő reneszánsz Amade-kastély a 17. sz. végén épült egy középkori vízivár helyén, a 18. sz. közepén barokk-klasszicista stílusban alakították át. R. k. (Antióchiai Szt. Margit-) templomát a 14. sz. közepén gótikus stílusban építették, a 18. sz. második felében barokkosították; historizáló stílusú zsinagógáját a 19. sz. végén emelték. Tájháza 1985-ben létesült. Határában avarkori sírokat tártak fel. Bősi Hírmondó c. önkormányzati lapja 1996 óta jelenik meg. Az 1990-es évek elejére ~nél épült meg a dunai vízlépcsőrendszer üzemvízcsatornájának erőműve. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Amade László Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos (szerk.): Fejezetek Bős történetéből (1984); Végh Ferenc (összeállította): Beys-Bős. A község oklevelekkel alátámasztott kilencszáz éves küzdelmes fejlődésének története (1998).
Bős – 20. század elején épült parasztház, ma tájház (CSM)
Bős − Amadé-kastély (GJ)
Gács (Halič)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %)...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence ÉNy-i részén, a Tuhárszki-patak völgyében, Losonctól ÉNy-ra. L: [1921] – 1210, ebből 928 (76,7%) szlovák, 221 (18,3%) magyar; [2011] – 1697, ebből 1480 (87,2%) szlovák, 20 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1470 (86,6%) szlovák, 33 (1,9 %) magyar. V: [2011] – 1046 r. k., 272 ev., 4 gör. kat., 4 ref. – Posztó- és kerámiaiparáról híres település volt, a 18. sz. második felében itt alapították a mai Szl. és a történelmi Mo. első posztógyárát, amely 1926-ig üzemelt. 1922-ig járási székhely volt. R. k. temploma 1835-ben, r. k. temetőkápolnája 1843-ban épült klasszicista stílusban. Ipari műemlékei az egykori majolikagyár 18. sz. közepén emelt barokk stílusú, az egykori sóház 18. sz. végi barokk-klasszicista és az egykori posztógyár 19. sz. eleji klasszicista stílusú épülete. 1880-ban a Vörös Kereszthez elnevezésű gyógyszertárban mint patikussegéd dolgozott Csontváry Kosztka Tivadar, s itteni látomása hatására kezdett festeni. Itt született és itt is van eltemetve Hana Ponická (1922–2007) írónő, a Charta 77 egyik aláírója, a magyar irodalom nagy tisztelője és fordítója. A ~ fölötti dombtetőn áll a Lossonczyak középkori vára helyén 1612-ben reneszánsz stílusban emelt, majd 1762-ben barokk stílusban átépített négytornyú Forgách-kastély. A második vh. végén súlyosan megrongálódott kastélyt 1955–63 között állították helyre, s 1965-től 1994-ig gyógypedagógiai intézet működött benne.
Hana Ponická (csa)
Gács − Forgách-kastély (GJ)
Gacsalk (Gočaltovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt találkozásánál, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–ÉK-re. L: [1921] – 253, ebből 138 (54,5%) szlovák, 99 (39,1%) magyar; [2011] – 251, ebből 237 (94,4%) szlovák, 2 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 236 (94,0%) szlovák, 1 (0,4%) magyar. V: [2011] – 72 ev., 15 r. k., 2 gör. kat. – 1736-ban barokk stílusban épült ev. temploma eredetileg imaház volt, 1802-ben klasszicista stílusban építették át és különálló harangtoronnyal látták el.
Gadus Erika
(* 1970. nov. 19. Kassa) Díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolába szülővárosában járt. Középfokú tanulmányait a Kassai Iparművészeti Középiskola fényképész szakán végezte. 1997-ben a pozsonyi Film és Színházművészeti Főiskola kosztüm- és díszlettervezői szakán szerzett diplomát. Ezt követően szerződött a Kassai Thália Színházhoz. 2002-től szabadfoglalkozású. –...megnyit →
(* 1970. nov. 19. Kassa) Díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolába szülővárosában járt. Középfokú tanulmányait a Kassai Iparművészeti Középiskola fényképész szakán végezte. 1997-ben a pozsonyi Film és Színházművészeti Főiskola kosztüm- és díszlettervezői szakán szerzett diplomát. Ezt követően szerződött a Kassai Thália Színházhoz. 2002-től szabadfoglalkozású. –...megnyit →
Részletek
Gadus Erika (TSZA)
(* 1970. nov. 19. Kassa) Díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolába szülővárosában járt. Középfokú tanulmányait a Kassai Iparművészeti Középiskola fényképész szakán végezte. 1997-ben a pozsonyi Film és Színházművészeti Főiskola kosztüm- és díszlettervezői szakán szerzett diplomát. Ezt követően szerződött a Kassai Thália Színházhoz. 2002-től szabadfoglalkozású. – Főbb munkái: Nap a hálóban (Slnko v sieti) fődíjas Az áldozat (Obeť) c. film (jelmez). Witold Gombrowicz: Yvonne burgundi hercegnő. (díszlet és jelmez). Peter Shaffer: Amadeus (díszlet és jelmez). Michel de Ghelderode: Vörös mágia (díszlet). T. Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta (díszlet). Sarah Kane: 4.48 Pszichózis (díszlet és jelmez). Szomory Dezső: II. József (jelmez). Verebes István: Várva (díszlet és jelmez). Visnjec: A kommunizmus története elmebetegeknek elmesélve (díszlet és jelmez). Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd (jelmez). Dacia Maraini: A királynő teste (díszlet). Eugéne Ionesco: A kopasz énekesnő (jelmez). John Millington Synge: a Nyugat Hőse (díszlet). Kazantzakis Nikos.: A szabad ember, avagy Zorba, a görög (díszlet). Bertolt Brecht: Állítsátok meg arturo Uit! (jelmez). Heinrich von Kleists: Amphitryon (jelmez). Szophoklész: Antigoné (díszlet). Chantelle Keatley: Anyám azt mondta, hogy ne! (díszlet). Móricz Zsigmond: Árvácska (díszlet). Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (díszlet). Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (jelmez). Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Éjjeli menedékhely (díszlet). Peter Shaffer: Equus (díszlet). Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság (díszlet). Carlo Goldoni: Két úr szolgája (jelmez). Maxim Gorkij: Kicsik és polgárok (jelmez). George Bernard Shaw: My Fair lady (jelmez). Verebes Ernő: Sardaffass, a hímboszorkány – a lidérc, mint megvilágosodás (jelmez). Benght Ahlfors: Színházkomédia (díszlet). William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (jelmez). – Díjak, elismerések: A Határon Túli Magyar Színházak IX. Fesztiválja, Kisvárda város Önkormányzatának különdíja, Kisvárda, 1997. – Ir. Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).