Strážne
-> Örös (Strážne)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza holtága, a Karcsa mentén, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 668, ebből 628 (94,0%) magyar, 9 (1,3%) szlovák; [2011] – 653, ebből 596 (91,3%) magyar, 51 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza holtága, a Karcsa mentén, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 668, ebből 628 (94,0%) magyar, 9 (1,3%) szlovák; [2011] – 653, ebből 596 (91,3%) magyar, 51 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza holtága, a Karcsa mentén, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 668, ebből 628 (94,0%) magyar, 9 (1,3%) szlovák; [2011] – 653, ebből 596 (91,3%) magyar, 51 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 605 (92,6%) magyar, 44 (6,7%) szlovák. V: [2011] – 436 ref., 160 r. k., 28 gör. kat., 1 ev. – Ref. temploma 1803-ban klasszicista, r. k. temploma 1968-ban archaizáló stílusban épült.
Strba Sándor
(* 1946. okt. 18. Érsekújvár) Tanár, helytörténész. Az érsekújvári magyar gimnáziumban érettségizett (1964), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1972), 1964–1967-ben, majd 1980–1982-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–német szakot hallgatott. 1971–1988-ban az udvardi mezőgazdasági szaktanintézet tanára. 1988–1998-ban az Érsekújvári járási...megnyit →
(* 1946. okt. 18. Érsekújvár) Tanár, helytörténész. Az érsekújvári magyar gimnáziumban érettségizett (1964), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1972), 1964–1967-ben, majd 1980–1982-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–német szakot hallgatott. 1971–1988-ban az udvardi mezőgazdasági szaktanintézet tanára. 1988–1998-ban az Érsekújvári járási...megnyit →
Részletek
(* 1946. okt. 18. Érsekújvár) Tanár, helytörténész. Az érsekújvári magyar gimnáziumban érettségizett (1964), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1972), 1964–1967-ben, majd 1980–1982-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–német szakot hallgatott. 1971–1988-ban az udvardi mezőgazdasági szaktanintézet tanára. 1988–1998-ban az Érsekújvári járási Múzeum (ma: Thain János Múzeum) munkatársa. Tanári munkája mellett Érsekújvár múltjával, művelődéstörténetével és társadalomtörténetével foglalkozik, 1991–1993-ban Városom, Érsekújvár címmel füzetsorozatot jelentetett meg. 1999-ben feleségével, Strba Katalinnal magánkönyvtárat alapított Bibliotheka Kaláka néven. 2013-ban megkapta a Patria-díjat. – Fm. Az érsekújvári zsidóság története (mon., Lang Tamással, 2004); Érsekújvár az irodalom tükrében (tan., Strba Katalinnal, 2006).
Streda nad Bodrogom
-> Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842...megnyit →
Részletek
Bodrogszerdahely − Vécsy-kastély (GJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842 (37,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1571 (70,2%) magyar, 488 (21,8%) szlovák. V: [2011] – 846 r. k., 533 ref., 463 gör. kat., 8 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések és a lakosságcsere során szlovákokkal telepítették be, ezzel párhuzamosan 1947–48-ban magyar lakosainak egy részét áttelepítették Mo.-ra. A reneszánsz-barokk stílusú Vécsey-kastély a 18. sz.-ban épült egy 1670-ben lerombolt vár helyén, a barokk Orosz-kastélyt a 18. sz. első felében, a Jósika-kúriát a 19. sz. második felében, a Maillot-kúriát 1902-ben emelték. Három temploma közül a r. k. (Karmelhegyi Szűz Mária-) templom 13. sz.-i román kori építmény, később barokkosították; a barokk-klasszicista stílusú gör. kat. (Szt. Mihály-) templom a 19. sz. elején, régebbi alapokon álló ref. temploma 1844-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Tajba-tó mocsári teknősei miatt 1966 óta, a Tarbucka-hegy értékes növényvilága miatt 1986 óta természetvédelmi terület. A Bálvány-hegyen számos régészeti leletet, köztük 1937–ben és 1941-ben honfoglalás kori magyar sírokat, 1955-ben középső bronzkori és avar sírt tártak fel. 1960–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Bodrogszög.
Bodrogszerdahely − Vécsy-kastély (GJ)
Strédl Terézia
(* 1952. aug. 17, Pozsony) Gyógypedagógus, iskolapszichológus, pszichoterapeuta. Dunaszerdahelyen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szerzett oklevelet (1975), majd a BTK-án doktorált (1990), PhD-fokozatot 2010-ben. A galántai pedagógiai–pszichológiai tanácsadó alapítója és terapeutája (1975–2005), a dunaszerdahelyi gyógypedagógiai tanácsadó központ munkatársa (2006–2014), 2004 óta...megnyit →
(* 1952. aug. 17, Pozsony) Gyógypedagógus, iskolapszichológus, pszichoterapeuta. Dunaszerdahelyen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szerzett oklevelet (1975), majd a BTK-án doktorált (1990), PhD-fokozatot 2010-ben. A galántai pedagógiai–pszichológiai tanácsadó alapítója és terapeutája (1975–2005), a dunaszerdahelyi gyógypedagógiai tanácsadó központ munkatársa (2006–2014), 2004 óta...megnyit →
Részletek
(* 1952. aug. 17, Pozsony) Gyógypedagógus, iskolapszichológus, pszichoterapeuta. Dunaszerdahelyen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szerzett oklevelet (1975), majd a BTK-án doktorált (1990), PhD-fokozatot 2010-ben. A galántai pedagógiai–pszichológiai tanácsadó alapítója és terapeutája (1975–2005), a dunaszerdahelyi gyógypedagógiai tanácsadó központ munkatársa (2006–2014), 2004 óta a komáromi Selye János Egyetem docense. Magyarországi minta alapján segített a Down Dada szolgálat elindításában, évekig volt a Rett-szindróma Alapítvány elnöke, a Carissimi folyóirat szakmai tanácsadója. Előadásokat és továbbképzéseket tart pedagógusoknak, segítő szakembereknek, konferenciák, szimpóziumok, ifjúsági táborok, civil szervezetek gyakori meghívottja. Kitüntetések, díjak: Dunaszerdahely város díszpolgára (2019); Femine Fortis – Erős Nők Polgári Társulás Példakép Díja (2022); Felvidéki Magyar Pedagógus Díj (2023). – Fm. Dramatoterapia a jej socializačné možnosti (mon., 2012); Inkluzív pedagógia, avagy a gyógypedagógiáról másképp (mon., 2013); Terápiák és nevelés. A terápia szocializációs hatása a nevelésben (mon., 2017).
Stredné Turovce
-> Középtúr (Stredné Turovce)
1967-ben Nagytúr néven Kistúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján,Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 352, ebből 344 (97,7%) magyar, 4 (1,1%) szlovák; [1961] 460, ebből 274 (59,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 347 r. k., 5 ev....megnyit →
1967-ben Nagytúr néven Kistúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján,Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 352, ebből 344 (97,7%) magyar, 4 (1,1%) szlovák; [1961] 460, ebből 274 (59,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 347 r. k., 5 ev....megnyit →
Részletek
1967-ben Nagytúr néven Kistúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján,Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 352, ebből 344 (97,7%) magyar, 4 (1,1%) szlovák; [1961] 460, ebből 274 (59,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 347 r. k., 5 ev. A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1260 körül emelt román kori r. k. (Szt. Márton-) temploma 1938-ban természeti katasztrófa áldozata lett.
Strekov
-> Kürt 2. (Strekov)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 2829, ebből 2737 (96,7%) magyar, 60 (2,1%) szlovák; [2011] – 2086, ebből 1708 (81,9%) magyar, 248 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1848 (88,6%) magyar, 156...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 2829, ebből 2737 (96,7%) magyar, 60 (2,1%) szlovák; [2011] – 2086, ebből 1708 (81,9%) magyar, 248 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1848 (88,6%) magyar, 156...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i peremén, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól DK-re. L: [1921] – 2829, ebből 2737 (96,7%) magyar, 60 (2,1%) szlovák; [2011] – 2086, ebből 1708 (81,9%) magyar, 248 (11,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1848 (88,6%) magyar, 156 (7,5%) szlovák. V: [2011] – 1878 r. k., 47 ref., 1 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét 1948-ban áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák családok települtek. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1755-ben barokk stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Pénzes István: Kürt (2000).
Strešňák Gábor
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
Részletek
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári osztályának munkatársa. 2010 januárjától a szenci Városi Múzeum igazgatója. Levéltárosi és muzeológiai tevékenysége mellett elsősorban címertannal, családtörténeti kutatásokkal, valamint Szenc, Somorja és vidéke helytörténetével foglalkozik. Vezetőségi tagja a Szlovák Levéltárosok Egyesületének és a Mátyusföldi Muzeológiai Társaságnak. Több regionális monográfia, tanulmánykötet társszerzője. Fm.: Szenc. Egy város évszázadai (szerkesztő és szerző, 2013).
Stretava
-> Nagyszeretva (Stretava)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal parti síkságán, Nagymihálytól DK-re. L: [1921] – 544, ebből 499 (91,7%) szlovák, 44 (8,1%) magyar; [1930] 544, ebből 463 (85,1%) szlovák, 65 (11,9%) magyar; [2011] – 650, ebből 616 (94,8%) szlovák, 1 (0,2%) magyar...megnyit →
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal parti síkságán, Nagymihálytól DK-re. L: [1921] – 544, ebből 499 (91,7%) szlovák, 44 (8,1%) magyar; [1930] 544, ebből 463 (85,1%) szlovák, 65 (11,9%) magyar; [2011] – 650, ebből 616 (94,8%) szlovák, 1 (0,2%) magyar...megnyit →
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal parti síkságán, Nagymihálytól DK-re. L: [1921] – 544, ebből 499 (91,7%) szlovák, 44 (8,1%) magyar; [1930] 544, ebből 463 (85,1%) szlovák, 65 (11,9%) magyar; [2011] – 650, ebből 616 (94,8%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 621 (95,5%) szlovák, 3 (0,5%) magyar. V: [2011] – 168 r. k., 155 ref., 150 jehovista, 44 gör. kat., 3 ev. – Ref. temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1933-ban neogótikus stílusban alakították át.
Štrkovec
-> Kövecses (Štrkovec)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 365, ebből 353 (96,7%) magyar, 9 (2,5%) szlovák; [2011] – 367, ebből 285 (77,7%) magyar, 43 (11,7%) szlovák, 36 (9,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 324...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 365, ebből 353 (96,7%) magyar, 9 (2,5%) szlovák; [2011] – 367, ebből 285 (77,7%) magyar, 43 (11,7%) szlovák, 36 (9,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 324...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 365, ebből 353 (96,7%) magyar, 9 (2,5%) szlovák; [2011] – 367, ebből 285 (77,7%) magyar, 43 (11,7%) szlovák, 36 (9,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 324 (88,3%) magyar, 36 (9,8%) szlovák. V: [2011] – 184 ref., 135 r. k., 8 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után kárpátaljai szlovákokat telepítettek. Ref. temploma 1825-ben, nemesi kúriája a 19. sz. közepén épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolája, a 20. sz. második felében magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző intézete működött.
Stubendek István
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek...megnyit →
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek...megnyit →
Részletek
Stubendek István (GJ)
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek Lászlóval megalapította a komáromi Egyetértés – Concordia Vegyeskórust, amelynek azóta is vezetője.
Stubendek Katalin
(* 1972. nov. 23. Királyhelmec) Színésznő. Komáromban érettségizett 1991-ben, majd elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház színésze lett, ahonnan Győrbe, később Zalaegerszegre került. 2001-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 2007-ben közönségdíjas lett. Diákkorában több alkalommal nyert a Duna Menti Tavasz,...megnyit →
(* 1972. nov. 23. Királyhelmec) Színésznő. Komáromban érettségizett 1991-ben, majd elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház színésze lett, ahonnan Győrbe, később Zalaegerszegre került. 2001-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 2007-ben közönségdíjas lett. Diákkorában több alkalommal nyert a Duna Menti Tavasz,...megnyit →
Részletek
(* 1972. nov. 23. Királyhelmec) Színésznő. Komáromban érettségizett 1991-ben, majd elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház színésze lett, ahonnan Győrbe, később Zalaegerszegre került. 2001-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 2007-ben közönségdíjas lett. Diákkorában több alkalommal nyert a Duna Menti Tavasz, ill. a Jókai Napok vers- és prózamondó versenyein.
Stubendek László
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke....megnyit →
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke....megnyit →
Részletek
Stubendek László (GJ)
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke. Stubendek Istvánnal 1980-ban megalapította a komáromi Egyetértés – Concordia Vegyeskórust. Komáromi üzemi lapokat (Lodiar – Hajóépítő, Strojár – Gépész) szerkesztett, rendszeresen publikál a regionális sajtóban. 1990-től a komáromi Szent András-templom orgonistája. A Harmonia Sacra Danubiana nemzetközi egyházzenei és egyházművészeti fesztivál létrehozója és szervezője (1992 óta). Komárom város alpolgármestere (1992−1998), önkormányzati képviselő (1990−2014), Nyitra megyei képviselő (2013−). A Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke (1998−). 2014-ben Komárom város polgármesterévé választották. Tagja a Magyar Egyházzenei Társaságnak, a Nemzetközi Szent György Lovagrendnek, a Vitézi Rendnek. – Díjak, elismerések: „Pro Urbe Komárom” (2005). – Ir. Lacza Tihamér: Tízéves a brnói Kazinczy Ferenc Diákklub (1982); Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Studená
-> Medveshidegkút; Hidegkút (Studená)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 330, ebből 325 (98,5%) magyar, 4 (1,2%) szlovák; [2011] – 281, ebből 227 (80,8%) magyar, 37 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 243 (86,5%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 330, ebből 325 (98,5%) magyar, 4 (1,2%) szlovák; [2011] – 281, ebből 227 (80,8%) magyar, 37 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 243 (86,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 330, ebből 325 (98,5%) magyar, 4 (1,2%) szlovák; [2011] – 281, ebből 227 (80,8%) magyar, 37 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 243 (86,5%) magyar, 29 (10,3%) szlovák. V: [2011] – 257 r. k., 6 ref., 1 ev. – R. k. kápolnája és a hozzá tartozó fa harangtorony a 19. sz.-ban épült, Medvesalja népi kultúráját bemutató tájháza 1980-ban nyílt meg.
Studio Erté Kortárs Művészeti Társulás
Experimentális művészeti, irodalmi stúdió. A Iródia megszűnése után alakult 1987-ben Érsekújvárott. Alapítói: Juhász R. József, Mészáros Ottó, Németh Ilona és Simon Attila. Kortárs művészeti – ezen belül elsősorban multimediális – rendezvények szervezésével, művészettervezéssel, fesztiválok szervezésével foglalkozott. 1988-tól (1994 kivételével) minden évben megrendezte a Stúdio...megnyit →
Experimentális művészeti, irodalmi stúdió. A Iródia megszűnése után alakult 1987-ben Érsekújvárott. Alapítói: Juhász R. József, Mészáros Ottó, Németh Ilona és Simon Attila. Kortárs művészeti – ezen belül elsősorban multimediális – rendezvények szervezésével, művészettervezéssel, fesztiválok szervezésével foglalkozott. 1988-tól (1994 kivételével) minden évben megrendezte a Stúdio...megnyit →
Részletek
Experimentális művészeti, irodalmi stúdió. A Iródia megszűnése után alakult 1987-ben Érsekújvárott. Alapítói: Juhász R. József, Mészáros Ottó, Németh Ilona és Simon Attila. Kortárs művészeti – ezen belül elsősorban multimediális – rendezvények szervezésével, művészettervezéssel, fesztiválok szervezésével foglalkozott. 1988-tól (1994 kivételével) minden évben megrendezte a Stúdio Erté Fesztivált, amely 1990–1991-ben a Stúdio Erté Nemzetközi Alternatív Művészeti Fesztivál, 1992-től pedig a Transart Communication fesztivál címet viselte. Csehszl.-ban elsőként hirdettek meg mail art akciót 1986–1987-ben Amikor Kassák valaki más 1887–1987 címmel, amelyet 1988-ban a Dúdor mail art, 1989-ben pedig a Vizuális és számítógépes költészet c. mail art akció követett. Csehszl. kettéválása után társulásként működött. 2008-ban szűnt meg. A ~ két évtizedes működése alatt, kisebb-nagyobb hangsúlyeltolódásokkal az akcióművészet mellett szüntelenül teret adott az experimentális költészetnek, videoművészetnek, copy artnak, installációnak és többek közt a kortárs zenének, zenei performansznak. A rendszerváltást követően a közép- és kelet-európai hangsúlyt a nyugat-európai, ázsiai és amerikai kontextussal bővítette. 1998 jún.-ától működtette az érsekújvári K 49 Galériát. Vezetője: Juhász R. József (1987). – Ir. Húshegyi Gábor–Sőrés Zsolt: Transart Communication. Performance & Multimedia Art. Studio erté 1987–2007 (2008).
Stunda István
Részletek
(*1891. szept. 8. Lakárd (Lekárovce), † 1945. Mauthausen [Ausztria]) ev. lelkész, politikus. Az Agrárpárt aktivista (→aktivizmus) politikusa, 1929-től 1939-ig a párt nemzetgyűlési képviselője volt. A második vh. idején részt vett az ellenállásban, ezért a németek letartóztatták. Koncentrációs táborban hunyt el.
Štúrovo
-> Párkány (Štúrovo)
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Párkány − Mária Valéria híd (UZs)
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 7105 (65,1%) magyar, 2433 (22,3%) szlovák. V: [2011] – 7070 r. k., 489 ref., 109 ev., 22 gör. kat. – Az elpusztult középkori Kakat település helyén a törökök által felépített erőd körül létrejött mezőváros volt. A 19. sz. második felében elveszített városi címét 1948-ban, ill. 1960-ban kapta vissza. 1960-ig járási székhely volt. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A város története szorosan összefonódott a Duna túlsó partján fekvő Esztergoméval, amellyel 1895 óta híd köti össze. Az 1944-ben felrobbantott Mária Valéria hidat 2001-ben építették újjá. R. k. (Szt. Imre-) temploma 1701-ben, kálváriája 1766-ban épült késő barokk stílusban. Határában kő-, bronz-, vas-, római, népvándorlás és korai Árpád-kori leleteket tártak fel. Ipari ágazatai közül a papír- és cellulóz-, valamint az élelmiszeripar a legjelentősebb. Jelentős folyami kikötő és vasúti csomópont, vasúti határállomás és közúti határátkelő Mo. felé. Vadas nevű termálfürdője (párkányi termálfürdő) Szl. legnagyobb termálfürdői közé tartozik. Az 1950-es években Naša cesta – Mi Utunk címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg, 1991-ben Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie címmel indult kétnyelvű önkormányzati havilapja. Az Esztergom ostrománál elhunyt Balassi Bálint emlékére 1986 óta évente megrendezik ~ban a Balassi Bálint Kulturális Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ady Endre Alapiskola) és gimnáziummal, valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Összevont Középiskolával és Kereskedelmi Magánakadémiával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Nána, 1976–92 között Ebed. – Ir. Haiczl Kálmán: Kakath, Dsigerdelen-Csekerdén, Párkány (1997).
Párkány − a Sobieski-emlékmű (UZs)
Szent Imre plébániatemplom, Párkány
Párkány
Štvrtok na Ostrove
-> Csütörtök; Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Csütörtök − r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V: [2011] – 1540 r. k., 17 ev., 12 ref., 5 gör. kat. – A két vh. közötti csehszlovák földbirtokreform során ~ határába, Annamajor (1921-ben), Vörösmajor (1921-ben), Erzsébetmajor (1925-ben) és Németsók (1928-ban) pusztákra, a Pálffy és a Wiener-Walten család felosztott nagybirtokára szlovák, ill. cseh és morva kolonisták települtek. A kolóniákat 1936-ban Hviezdoslavov (Németsók, Vörösmajor) és Miloslavov (Annamajor, Erzsébetmajor) néven önálló községekké szervezték; Hviezdoslavov 1939–50 között ismét ~höz tartozott. ~ jelentős műemléke a 13. sz. közepén román stílusban épült, majd a 15–16. sz.-ban gótikus stílusban átalakított kéttornyú r. k. (Szt. Jakab-) templom, 15. sz.-i gótikus freskókkal. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Sill Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája (1996).
Suchoža József
(* 1978. jún. 4. Királyhelmec) Szobrász, intermediális művész. Főiskolai tanulmányait a besztercebányai Képzőművészeti Akadémia szobrász tanszékén végezte Juraj Sapara egyetemi docens műtermében 2003-ban. Posztgraduális tanulmányait 2010-ben fejezte be a besztercebányai akadémián, ahol 2011-ben prodékánnak választották. Az Ars longa, a Rovás Polgári Társulás és a Szlovákiai...megnyit →
(* 1978. jún. 4. Királyhelmec) Szobrász, intermediális művész. Főiskolai tanulmányait a besztercebányai Képzőművészeti Akadémia szobrász tanszékén végezte Juraj Sapara egyetemi docens műtermében 2003-ban. Posztgraduális tanulmányait 2010-ben fejezte be a besztercebányai akadémián, ahol 2011-ben prodékánnak választották. Az Ars longa, a Rovás Polgári Társulás és a Szlovákiai...megnyit →
Részletek
Suchoža József (SZM)
(* 1978. jún. 4. Királyhelmec) Szobrász, intermediális művész. Főiskolai tanulmányait a besztercebányai Képzőművészeti Akadémia szobrász tanszékén végezte Juraj Sapara egyetemi docens műtermében 2003-ban. Posztgraduális tanulmányait 2010-ben fejezte be a besztercebányai akadémián, ahol 2011-ben prodékánnak választották. Az Ars longa, a Rovás Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. Főleg site specific arttal foglalkozik, amelyen belül egyéni mitológiát épít fel. – Jelentősebb egyéni kiállítások: 2010: Rovás (Prága); 2010: My space (Besztercebánya); 2008: Világok vára II. (Fülek); 2007: Aethereus (Rimaszombat); 2005: Site Specific (Prága). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2005: Loco (Besztercebánya); 2006: Ars tarnatica festival 2005 (Érsekújvár); 2007: Áthidalás (Pozsony); 2008: Kortárs keletszlovákiai képzőművészet 2008 (Kassa); Junk joung art (Poprád); Intersalón AJV 2008 (Passau, Németország); 2009: Nibelungok gyűrűje (Komárom); 2009: Open Art 2008 (Zalaegerszeg).
Sulán Béla
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben...megnyit →
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben...megnyit →
Részletek
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben megszólaltatta a cseh és szlovák irodalom jeles képviselőit is. A bécsi döntés után Mo.-on élt, nyelvészként tevékenykedett. 1950-től a Nyelvtudományi Intézet kutatója, 1958-tól a debreceni egyetem szláv tanszékének professzora, 1961–1963-ban rektora volt. Szerkesztette a Nyelvtani tanulmányok (Budapest, 1961), a Szláv népek és nyelvek (Budapest, 1961) és a Studia Slavica I–IV. (Debrecen, 1961–1964) kiadványokat. – Fm. Jelentéstani jegyzetek (1961); A cseh szókincs magyar elemeinek problematikája (1963); Zu einigen Fragen des Bilinguismus (1963).
Sulán Elemér
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi...megnyit →
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi...megnyit →
Részletek
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi és Erdészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait. 1952-től a zólyomi Erdészeti és Faipari Főiskolán oktatott adjunktusként, majd docensként. 1970–1987 között az egyetem Bútor és vegyesipari tanszékének vezetője volt. Az 1971/72-es tanévben vendégtanárként oktatott a soproni egyetemen. 1989-ben vonult nyugdíjba. Tudományos kutató tevékenységének és szakirodalmi munkásságának középpontjában a bútorok, az épületasztalos és egyéb faipari termékek szerkezettana, fejlesztése, gyártástechnológiája állt. Technikatörténettel is foglalkozott. Számos egyetemi jegyzet szerzője volt, 6 szabadalmat jegyeztetett be. Magyar szakkönyveket is fordított cseh és szlovák nyelvre. – Fm. Technológia výroby nábytku (1965).
Šuľany
-> Süly (Šuľany)
1960-ban Felbárhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 282 (94,3%) magyar, 12 (4,0%) szlovák nemzetiségű; V: [1921] – 294 r. k., 4 ev., 1 ref. Határába a két vh. közötti földbirtokreform...megnyit →
1960-ban Felbárhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 282 (94,3%) magyar, 12 (4,0%) szlovák nemzetiségű; V: [1921] – 294 r. k., 4 ev., 1 ref. Határába a két vh. közötti földbirtokreform...megnyit →
Részletek
1960-ban Felbárhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 282 (94,3%) magyar, 12 (4,0%) szlovák nemzetiségű; V: [1921] – 294 r. k., 4 ev., 1 ref. Határába a két vh. közötti földbirtokreform során 1925-ben cseh-morva és szlovák kolonisták, az 1945 utáni belső telepítések keretében szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Anna-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz.-ban barokkosították; kastélya a 17. sz.-ban emelt késő reneszánsz építmény.
Süly (Šuľany)
1960-ban Felbárhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 282 (94,3%) magyar, 12 (4,0%) szlovák nemzetiségű; V: [1921] – 294 r. k., 4 ev., 1 ref. Határába a két vh. közötti földbirtokreform...megnyit →
1960-ban Felbárhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 282 (94,3%) magyar, 12 (4,0%) szlovák nemzetiségű; V: [1921] – 294 r. k., 4 ev., 1 ref. Határába a két vh. közötti földbirtokreform...megnyit →
Részletek
1960-ban Felbárhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 282 (94,3%) magyar, 12 (4,0%) szlovák nemzetiségű; V: [1921] – 294 r. k., 4 ev., 1 ref. Határába a két vh. közötti földbirtokreform során 1925-ben cseh-morva és szlovák kolonisták, az 1945 utáni belső telepítések keretében szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Anna-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz.-ban barokkosították; kastélya a 17. sz.-ban emelt késő reneszánsz építmény.
Sunyovszky Szilvia
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
Részletek
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója, ezután 1997-ig a Miniszterelnökség Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa volt. 1986-tól Jászai Mari-díjas; 2013-ban megkapta a Magyarország Érdemes Művésze díjat, többszörös televíziós nívódíjas. 1998-tól szülővárosa díszpolgára.
Šurany
-> Nagysurány (Šurany)
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó mentén, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 6200, ebből 4714 (76,0%) szlovák, 887 (14,3%) magyar, 451 (7,3%) zsidó, 106 (1,7%) német; [2011] – 10 177, ebből 9414 (92,5%) szlovák, 63 (0,6%) magyar, 37 (0,4%) roma 4...megnyit →
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó mentén, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 6200, ebből 4714 (76,0%) szlovák, 887 (14,3%) magyar, 451 (7,3%) zsidó, 106 (1,7%) német; [2011] – 10 177, ebből 9414 (92,5%) szlovák, 63 (0,6%) magyar, 37 (0,4%) roma 4...megnyit →
Részletek
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó mentén, Érsekújvártól É-ra. L: [1921] – 6200, ebből 4714 (76,0%) szlovák, 887 (14,3%) magyar, 451 (7,3%) zsidó, 106 (1,7%) német; [2011] – 10 177, ebből 9414 (92,5%) szlovák, 63 (0,6%) magyar, 37 (0,4%) roma 4 (0,04%) német nemzetiségű. A: [2011] – 9321 (91,6%) szlovák, 103 (1,0%) roma, 68 (0,7%) magyar, 5 (0,05%) német, 1 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 7261 r. k., 94 ev., 17 ref., 7 gör. kat., 7 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1949-től 1960-ig járási székhely volt. A török háborúk után, a 18. sz. elején szlovákokkal és morvákkal újranépesített ~ a 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a helyi szlovákságba. R. k. (Szt. István-) temploma a 17. sz. második felében barokk, nemesi kúriája 1820-ban klasszicista, kastélya a 20. sz. elején szecessziós stílusban épült. Legjelentősebb iparágai évszázadok óta a malom- és cukoripar (1835-ben itt épült fel a történelmi Mo. első hengermalma, 1854-ben első cukorgyára), ezeken kívül bútor-, gép- és építőanyag-iparral rendelkezik. Vasúti közlekedési csomópont. 1953-ban magyar nyelven is oktató Közgazdasági Szakközépiskolája létesült, amely az 1990-es években Kereskedelmi Akadémiává alakult át. – 1976-ban ~hoz csatolták Egyháznagyszeget (Kostolný Sek) és Kisváradot (Nitriansky Hrádok), 1976–90 között hozzá tartozott Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou).
Surányi Géza
(* 1890. febr. 7. Kondoros [Mo.] † ?) Publicista, lapszerkesztő. A Magyar Tanácsköztársaság bukását követően emigrált Csehszl.-ba. Bekapcsolódott a csehszlovák szociáldemokrácia munkájába, a kormányt támogató aktivista (aktivizmus) politika vezető képviselője lett. A Masaryk Akadémia titkára és a Magyar Figyelő felelős szerkesztője, 1938-ban a Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1890. febr. 7. Kondoros [Mo.] † ?) Publicista, lapszerkesztő. A Magyar Tanácsköztársaság bukását követően emigrált Csehszl.-ba. Bekapcsolódott a csehszlovák szociáldemokrácia munkájába, a kormányt támogató aktivista (aktivizmus) politika vezető képviselője lett. A Masaryk Akadémia titkára és a Magyar Figyelő felelős szerkesztője, 1938-ban a Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
(* 1890. febr. 7. Kondoros [Mo.] † ?) Publicista, lapszerkesztő. A Magyar Tanácsköztársaság bukását követően emigrált Csehszl.-ba. Bekapcsolódott a csehszlovák szociáldemokrácia munkájába, a kormányt támogató aktivista (aktivizmus) politika vezető képviselője lett. A Masaryk Akadémia titkára és a Magyar Figyelő felelős szerkesztője, 1938-ban a Csehszlovákiai Népszava szerkesztője volt, de kormánypárti lapokban is publikált (A Reggel, Magyar Újság). Főleg történeti, irodalomtörténeti jellegű tanulmányokat, ill. novellákat írt. – Fm. Magyar múlt és jelen különös tekintettel a magyar kisebbség helyzetére a Csehszlovák Köztársaságban (Váradi Aladárral, 1928); Masaryk G. T. élete, működése és hatása (Darvas Sándorral, Váradi Aladárral, 1938).
Surányi Lajos; Galgóczy János
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
Részletek
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a kassai katonatanács, majd a munkástanács egyik vezéralakja. 1920-ban a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján nemzetgyűlési képviselővé választották. 1921 elején részt vett a szlovákiai kommunista párt megalakításában, és annak képviselői klubjába ült át. 1922-ben rendezetlen állampolgársága miatt megfosztották képviselői mandátumától és kiutasították Csehszl.-ból, amelyet azonban csak 1929-ben hagyott el véglegesen. Mo.-n való letelepedését követően Miskolcon, majd Budapestén élt. Történeti jellegű tanulmányokat írt. – Fm. A dunai népek tragédiája és Csehszlovákia (tan., 1929); Masaryk vétke a dunai népek ellen (tan., 1931).
Šurice
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 790, ebből 768 (97,2%) magyar, 8 (1,0%) szlovák; [2011] – 481, ebből 390 (81,1%) magyar, 62 (12,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 405 (84,2%) magyar, 49 (10,2%) szlovák. V: [2011] – 421 r. k., 6 ev., 4 ref. – R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1867–68-ban neoromán stílusban épült. A falu fölötti Bagolyvár nevű természeti képződményt (egy kihűlt bazalttűzhányót) 1964-ben 2,8 ha területen védetté nyilvánították. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Sútor
-> Szútor (Sútor)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 301, ebből 301 (100%) magyar; [2011] – 514, ebből 420 (81,7%) roma, 65 (12,6%) magyar, 18 (3,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 486 (94,5%) magyar, 17 (3,3%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 301, ebből 301 (100%) magyar; [2011] – 514, ebből 420 (81,7%) roma, 65 (12,6%) magyar, 18 (3,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 486 (94,5%) magyar, 17 (3,3%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 301, ebből 301 (100%) magyar; [2011] – 514, ebből 420 (81,7%) roma, 65 (12,6%) magyar, 18 (3,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 486 (94,5%) magyar, 17 (3,3%) szlovák. V: [2011] – 487 r. k., 13 ref. – Ref. temploma 1810-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Süvete (Šivetice)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak jobb partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 335, ebből 266 (79,4%) szlovák, 41 (15,4%) magyar; [2011] – 402, ebből 338 (84,1%) szlovák, 5 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (85,8%) szlovák,...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak jobb partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 335, ebből 266 (79,4%) szlovák, 41 (15,4%) magyar; [2011] – 402, ebből 338 (84,1%) szlovák, 5 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (85,8%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak jobb partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 335, ebből 266 (79,4%) szlovák, 41 (15,4%) magyar; [2011] – 402, ebből 338 (84,1%) szlovák, 5 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (85,8%) szlovák, 12 (3,0%) magyar. V: [2011] – 170 r. k., 47 ev. – Fallal körülvett r. k. (Szt. Margit-) temploma a 13. sz.-ban román, különálló fa harangtornya 1750-ben barokk, ev. temploma 1785-ben klasszicista stílusban épült.
Svätá Mária
-> Bodrogszentmária; Szentmária (Svätá Mária)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 361, ebből 342 (94,7%) magyar; [2011] – 575, ebből 495 (86,1%) magyar, 58 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 509 (88,5%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 361, ebből 342 (94,7%) magyar; [2011] – 575, ebből 495 (86,1%) magyar, 58 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 509 (88,5%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 361, ebből 342 (94,7%) magyar; [2011] – 575, ebből 495 (86,1%) magyar, 58 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 509 (88,5%) magyar, 51 (8,9%) szlovák. V: [2011] – 302 r. k., 119 gör. kat., 103 ref., 2 ev. – Az egykori faluhelyen, a Ticce jobb partján fekvő régi templomát felváltó új r. k. temploma 1968-ban épült. Határában többek között bronzkori leleteket és honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. – 1943-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Pálföldét.