Szlovákiai Magyar Adatbank » Keresés » A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig – Oldal 118 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Ha valakinek észrevétele, kiegészítése lenne az egyes szócikkekkel kapcsolatban, jelezze a bibliohungarica@gmail.com címen.

1 116 117 118 119 120 153
4588 találat

Salka

Részletek

Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Párkánytól É–ÉK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1609, ebből 1568 (97,4%) magyar, 24 (1,5%) szlovák; [2011] – 1052, ebből 960 (91,3%) magyar, 72 (6,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 981 (93,2%) magyar, 46 (4,4%) szlovák. V: [2011] – 976 r. k., 17 ref., 1 ev. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 18. sz. második felében épült késő barokk stílusban. Határában az 1960–62 között végzett ásatások során bronz- és vaskori sírleleteket, valamint honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. 1996 óta Szalkai Híradó címmel önkormányzati lapja jelenik meg. ~ közúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Radványi Kálmán: Ipolyszalkai nyelvjárás (1910).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésIpolyszalka [Salka]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID374502
Módosítás dátuma2024. október 28.

Salkaházi Sára; Schalkház

Részletek

Salkaházi Sára; Schalkház
Salkaházi Sára (FI)

(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a szociális testvérekkel, majd 1929-ben felvételét kérte a Szociális Testvérek Társaságába. Első fogadalmát 1930 pünkösdjén Kassán tette le. 1932 őszétől Komáromba helyezték, ahol karitatív és hitoktatói munkát végzett és lapot szerkesztett. (Katholikus Nő). 1919-től publikált (Az Esti Újság, A Nép, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Esterházy Lujzával segítették az Actio Catholica magyar vezetésű osztályának megalakulását, és létrehozták a Katholikus Nőszövetséget; 1937-ig a mozgalom országos vezetője volt. 1937-ben Budapestre költözött a rend anyaházába. 1938-ban a Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetségében dolgozott. 1938–1939-ben a Szepesi, Kassai, majd a Técsői és Rahói (Kárpátalja) járás szociális előadója. 1939-ben a Katholikus Női Szociális Képzőben is tanított. 1940 pünkösdjén szerzetesi örökfogadalmat tett, s elkezdte az első magyar Munkásnő Főiskola építését. 1941 febr.-jától a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője. A német megszállás és zsidóüldözés idején a szociális testvérekkel részt vett az üldözöttek bujtatásában és menekítésében. Csaknem száz személy köszönhette neki életét. 1944. dec. 27-én a nyilasok körülzárták a vezetése alatt álló munkásnőotthont, több társával együtt elhurcolták, és a Dunába lőtték őket. – 2006. szept. 17-én a budapesti Szt. István-bazilika előtti téren XVI. Benedek pápa 2006. ápr. 26-i dekrétuma alapján boldoggá avatták. – Fm. Fekete furulya (elb., 1926); Ének és sóhaj (Krisztus-legendák, 1947).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice] / Komárom [Komárno]
SzerzőOBM - Orbánné Bertha Mária
Rövid URL
ID379092
Módosítás dátuma2024. október 28.

Salkovszky Jenő

Részletek

(* 1889. máj. 7. Ipolyság, † 1970. júl. 9. Ipolyság) Lapszerkesztő, publicista. Az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten folytatta. 1918 után ügyvédként, 1941–1944-ben közjegyzőként dolgozott Ipolyságon. Sokat tett a Honti Múzeum fejlesztéséért, s élénk kulturális tevékenységet fejtett ki a 20-as évek elején általa újjászervezett Honti Kaszinó. – Kiadója és főszerkesztője volt az ipolysági A Hét c. társadalmi és irodalmi hetilapnak. Politikai cikkei és ipolysági vonatkozású művelődéstörténeti írásai főleg A Hétben és a Prágai Magyar Hírlapban jelentek meg. – Ir. Csáky Károly: Honti barangolások (1985).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésIpolyság [Šahy]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID511417
Módosítás dátuma2024. október 28.

Šalov

Részletek

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lejtőin, a Szikince-patak bal partján,Zselíztől DK-re. L: [1921] – 1158, ebből 1114 (96,2%) magyar, 24 (2,1%) szlovák; [2011] – 381, ebből 237 (62,2%) magyar, 97 (25,5%) szlovák, 41 (10,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 294 (77,2%) magyar, 74 (19,4%) szlovák, 4 (1,0%) roma. V: [2011] – 247 r. k., 85 ref., 7 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1896-ban épült, egy 19. sz.-i parasztházban megnyílt tájházát 2001-ben adták át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésGaramsalló [Šalov]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID373452
Módosítás dátuma2024. október 28.

Šamorín

Részletek

Šamorín
Somorja látképe a Városházával (FI)

Város a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 3144, ebből 2731 (86,9%) magyar, 157 (5,0%) szlovák, 121 (3,8%) zsidó, 53 (1,7%) német; [2011] – 12 726, ebből 7309 (57,4%) magyar, 4365 (34,3%) szlovák, 5 (0,04%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 7558 (59,4%) magyar, 4084 (32,1%) szlovák 5 (0,04%) jiddis. V: [2011] – 8298 r. k., 474 ref., 446 ev., 62 gör. kat., 18 izr. – A 15. sz.-ban rövid ideig szabad királyi városi, majd mezővárosi, 1876-tól 1899-ig rendezett tanácsú városi rangot viselő település volt, amelynek középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. Járási székhelyi rangját 1960-ban veszítette el, ugyanekkor azonban ismét várossá nyilvánították. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. A 13. sz.-ban épült román kori templomát, amely 1789-ben került a ref. egyház használatába, 1449-ben gótikus stílusban építették át. A városháza a 16. sz.-ban reneszánsz, a paulánusok (Szűz Mária mennybevétele) temploma és rendháza 1778-ban barokk, ev. temploma 1784–85-ben barokk-klasszicista, ma kiállító- és hangversenyteremként működő zsinagógája 1912-ben historizáló stílusban épült. A Felső-Csallóköz kulturális és gazdasági központja: 1927-ben eredetileg itt hozták létre a Csallóközi Múzeumot, amely a második vh. utáni felszámolását követően 1964-ben Dunaszerdahelyen alakult újjá. 1976-ban helytörténeti múzeum jellegű Városi Honismereti Háza létesült, amely 1982 óta a Csallóközi Múzeum kihelyezett részlegeként működik. A város az 1991-ben alapított szlovákiai magyar kisebbségi könyvtár és levéltár, a Bibliotheca Hungarica és az 1996-ban létrejött Fórum Kisebbségkutató Intézet székhelye, 1990 óta itt rendezik meg a Samaria Régi Zenei Napokat. A két vh. között Somorja és Vidéke, az 1950-es években Horný Žitný ostrov – Felső-Csallóköz címmel jelent meg járási hetilapja; a Somorja és Vidéke – Šamorín a okolie c. kétnyelvű közéleti lapja 1991 óta jelenik meg. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Corvin Mátyás Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), 1954-ben alapított magyar tanítási nyelvű gimnáziummal (Madách Imre Gimnázium), 1968-ban alapított magyar tanítási nyelvű Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézettel, 1983-ban alapított vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Vendéglátóipari Szaktanintézettel rendelkezett. Jelenleg élelmiszer- és építőanyag-ipara jelentős; nagy hagyományokra visszatekintő méntelepén versenylovakat és tenyészméneket tenyésztenek. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Csölösztőt, 1976-ban Tejfalut, Bucsuházát és Királyfiát. – Ir. Fejezetek Somorja város történetéből (Strešňák Gábor–Végh László szerk., 2005); Somorja. Történelmi olvasókönyv (Bárdos Gábor–Presinszky Lajos–Végh László, 1996).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379377
Módosítás dátuma2024. október 28.

Samu Katalin

Részletek

Samu Katalin
Samu Katalin (csa)

(* 1935. szept. 16. Rimaszombat, † 2014. máj. 28. Pelsőc) Zenetanár, zongoratanár, kántor, karvezető, népművelő. Elvégezte a Kassai Konzervatóriumot és a pozsonyi Népművelési Intézet karvezető-tanfolyamát. 1975-ben alapította a Pelsőci Nőikart. Zenés alkalmakat, találkozókat, hangversenyeket szervezett. 1997-ben Rudnay Gyula festőművész születésének 120. évfordulójának alkalmából rajzversenyt szervezett. A nagy érdeklődés miatt 2001–2008 között évente egyhetes képzőművészeti tábort rendeztek. – Díjak: Kassa megye elnökének kitüntetése (2008), Csemadok Életmű-díj (2012).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota] / Pelsőc [Plešivec]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID494830
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sándor Anna

Részletek

Sándor Anna
Sándor Anna (csa)

(* 1951. jan. 28. Alsócsitár) Nyelvész. A pozsonyi Comenius Egyetem magyar–latin–történelem szakán végzett (1974). 1974–1980-ban a nyitrai magyar gimnáziumban, majd ennek megszűnte után a szlovák gimnáziumban tanított történelmet 1985-ig. 1985–1990-ben a koloni gyermekotthon tanára, 1990-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének oktatója, 2003-tól tanszékvezetője. 2000-ben PhD-fokozatot szerzett. Kutatási területe Zoborvidék, elsősorban Kolon nyelvjárása. Főbb díjak: Magyar Tudományos Akadémia –  Arany János érem (2011); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2015); SZMPSZ Felvidéki Magyar Pedagógus díj (2021). – Fm. Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban (tan., 2000); A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza (tan., 2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésAlsócsitár [Štitáre] / Kolon [Kolíňany]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID379095
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sándor Eleonóra

Részletek

(* 1959. okt. 4. Aranyosmarót) Néprajzkutató, politikus, újságíró, köztisztviselő. Iskoláit Kolonban, Gímesen és a pozsonyi magyar gimnáziumban végezte. 1986-ban a Comenius Egyetem BTK-án néprajz szakon szerzett diplomát. 1990-ig muzeológus–etnográfusként dolgozott a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, majd a Galántai járási Múzeumban. A rendszerváltás időszakában rövid ideig közéleti szerepet vállalt (1990–1992 között az Független Magyar Kezdeményezés jelöltjeként a prágai Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselője), majd újságíróként dolgozott. 1999-től a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa irodájának munkatársa. Tanulmányai a szlovák–magyar államközi viszonyról, a szlovákiai nemzetiségi feszültségek kezelésének nemzetközi összefüggéseiről, a nemzetközi kisebbségi jogi dokumentumokról magyar, szlovák és angol nyelven jelennek meg. Somorján él.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésAranyosmarót [Zlaté Moravce] / Somorja [Šamorín] / Kolon [Kolíňany]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID379098
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sándor Imre

Részletek

(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új bor, 1927; Különös ember, 1927), ezeket Kassán kívül Budapesten is bemutatták. – Fm. Boldogság (elb., 1918); Asszonyok (elb., 1926); Lángoló út (r., 1928); Mesebeli herceg (mesejáték, 1940).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID379101
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sándor János

Részletek

(* 1929. okt. 25. Kolon, † 2012. máj. 25. Kolon) Önkéntes néprajzgyűjtő, helytörténész. Az 1940-es években a pozsonyi magyar gimnáziumba járt, tanulmányait a háborús események szakították félbe. Később gazdálkodó, munkás, Kolon község helyi nemzeti bizottsági elnöke (1954–1957), a helybeli mezőgazdasági szövetkezet segédkönyvelője (1958–1960), raktáros (1960–1977), majd a Csemadok Nyitrai járási bizottságának titkára (1977–1990). Szülőfaluja és szűkebb régiója, Zoboralja néphagyományainak gyűjtésével és helytörténetével foglalkozott. – Fm. Kolon. Egy falu a Zoboralján (1996, 2004); Falusi huncutságok Zoboraljáról (2006).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKolon [Kolíňany]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID379104
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sándor László

Részletek

(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a losonci Figyelőnek, s uo. egyik alapítója az Indulásnak. 1937-ben elnöke lett a helyi népfrontos ifj. egyesületnek, a Tűznek. 1938-ban Kassára költözött, s ott, majd Ungvárott dolgozott magánhivatalnokként. A szovjet Kárpát-Ukrajnából 1962-ben költözött Bp.-re, ahol a leghosszabb ideig (1966–1978) a Gorkij Könyvtár igazgatójaként működött. – A 30-as években tűnt fel cikkeivel; állandó külső munkatársa lett a Magyar Újságnak és a Magyar Napnak. 1935-ben átvette Fábrytól a Korunk csehszlovákiai képviseletét, s 1940-ig több mint 50 cikke, kritikája jelent meg a lapban. – Műfordítói tevékenységét cseh és szlovák művekkel kezdte. 1945 után Ungvárott tucatnyi könyvet fordított orosz és ukrán íróktól. Mint az ungvári képtár igazgatója képzőművészeti tanulmányokat is írt, s Ungváron magyar népmeséket és a kárpátaljai magyar írók alkotásaiból összeállított antológiákat is kiadott. – 1962 után Bp.-en számos tanulmányt és ismertetést írt a csehszl. magyar, a cseh, a szlovák és a szovjet irodalom kérdéseiről. Szerkesztői tevékenysége is jelentős: 1945 után az ő összeállításában jelentek meg Sáfáry László, Rudnóy Teréz, Vozári Dezső vál. kötetei, valamint az Ez volt a Sarló c. tanulmánygyűjtemény. – Fm. Glück Gábor (ukránul, mon., 1959); Magyar népmesék (1954); Grabovszky Emil élete és munkássága (oroszul, mon., 1962); Hazánk: Kelet-Európa (tan., 1979); Hidak partok között (tan., 1988).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice] / Losonc [Lučenec]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID511436
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sánkfalva (Šankovce)

Részletek

1960-ban Gömörfalva néven Harkáccsal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak bal partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 305, ebből 297 (97,4%) magyar, 8 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 21 ev., 10 izr., 4 ref. Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSánkfalva [Šankovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379107
Módosítás dátuma2024. október 28.

Šankovce

Részletek

1960-ban Gömörfalva néven Harkáccsal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak bal partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 305, ebből 297 (97,4%) magyar, 8 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 21 ev., 10 izr., 4 ref. Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSánkfalva [Šankovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379107
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sánta Szilárd

Részletek

(* 1976. július. 28. Ipolyság) Kritikus, irodalomtörténész. Ipolyságon érettségizett (1994). 1999-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv és irodalom–angol nyelv és irodalom szakán. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékén doktorált (2011). A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója (2004). 2022-től a Napunk című független magyar hírportál szerkesztője. – Kutatóként a kortárs irodalommal, populáris kultúrával és médiakutatással foglalkozik. – Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja. A Sambucus Irodalomtudományi Társaság tagja. Kritikái, tanulmányai a Kalligram, a Prae, az Opus és az Új Forrás hasábjain jelentek meg. Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. – Fm. Mesterséges horizontok – Bevezetés a kortárs sci-fi olvasásába, 2012.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésIpolyság [Šahy]
SzerzőCsG - Csanda Gábor
Rövid URL
ID518450
Módosítás dátuma2024. október 28.

Santovka

Részletek

Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak jobb partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 473, ebből 399 (84,3%) szlovák, 59 (12,5%) magyar; [2011] – 758, ebből 658 (86,8%) szlovák, 53 (7,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 649 (85,6%) szlovák, 61 (8,0%) magyar. V: [2011] – 593 r. k., 23 ev., 18 ref., 3 gör. kat. – Barokk stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1755-ben, ev. temploma 1911-ben, két nemesi kúriája a 18. sz.-ban épült. Alkalikus, szénsavas ásványvízforrása melletti gyógyfürdője, amelyben reumatikus, ér- és idegrendszeri betegségeket gyógyítottak, a második vh. után megszűnt, vizét jelenleg palackozva árusítják. – 1964-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Hévmagyarádot.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSzántó [Santovka]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379665
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sap

Részletek

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 684, ebből 658 (96,2%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 535, ebből 505 (94,4%) magyar, 24 (4,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 518 (96,8%) magyar, 17 (3,2%) szlovák. V: [2011] – 315 r. k., 190 ref., 1 ev. – Lakói neves halászok, aranymosók és vízimolnárok voltak, a Dunán a múltban számos hajómalma működött. Csekes Béla helyi ref. lelkész szerkesztésében és kiadásában 1931–35 között itt jelent meg a ref. Világszemle c. negyedéves világnézeti folyóirat. A 18. sz. végén klasszicista stílusban emelt ref. templomát 1885-ben építették újjá, r. k. temploma 2000-ben épült. – Ir. Végh Ferenc: Nemesek faluja: Szap (2001).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSzap [Sap]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379671
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sáp

Részletek

Sáp
Dunasáp látképe a templommal (GJ)

1960-ban Nová Dedinka néven Dunaújfaluval egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől DNy-ra. L: [1921] – 479, ebből 435 (90,8%) magyar, 41 (8,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 479 r. k. – R. k. (Szt. Fülöp és Jakab) temetőtemploma a 13. sz. első felében épült román stílusban, a 16. sz. első felében reneszánsz stílusban alakították át.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésNová Dedinka [Nová Dedinka]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID372675
Módosítás dátuma2024. október 28.

sárdózás

Részletek

A Zoborvidékről ismert, farsangvasárnap (sárdóvasárnap) tartott, adománygyűjtő legényszokás (az előző vasárnaphoz, „tananajvasárnaphoz”, hasonló leányszokás kötődik). A legények és az iskolás fiúk házról házra haladva köszöntő énekeket adtak elő. Jókívánságaikért cserébe a háziaktól tojást, szalonnát, kolbászt kaptak ajándékba. Az összegyűjtött élelmet a farsangi bálban fogyasztották el.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID379119
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sárfal

Részletek

Két típusa ismeretes, a rakott fal és a vert fal. Az előbbi készítése során az agyagos földet vízzel, szalmával, pelyvával keverték össze. Az így elkészült masszát 50–60 centiméteres magasságig villával rakták fel a leendő fal vonalára (e technika miatt sok helyen fecskerakásos falnak is mondják). Néhány napot vártak vele, míg megszárad, majd erre ráhúzták a következő réteget (Köbölkúton veleszta). A fal végleges magasságát rendesen három részletben érték el. Miután kiszáradt, ásóval, fejszével ajtókat, ablakokat vágtak bele. Ezzel szemben a vert fal úgy készül, hogy a kiásott, nem túl mély alap fölé deszkazsalukat emelnek, s ezek közé tömik, verik be a szalmával, pelyvával kevert földet.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID518630
Módosítás dátuma2024. október 28.

Šarkan

Részletek

Šarkan
Sárkányfalva – a kastély külső fala (GJ)

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Párizs-patak jobb partján, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 461, ebből 457 (99,1%) magyar; [2011] – 366, ebből 264 (72,1%) magyar, 58 (15,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 270 (73,8%) magyar, 50 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 275 r. k., 10 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1810-ben, a Koller-, majd Boronkay-kastély a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. – 1976-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Gyivát.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSárkányfalva [Šarkan]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379125
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sárkány

Részletek

Sárkány
Sárkányfalva – a kastély külső fala (GJ)

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Párizs-patak jobb partján, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 461, ebből 457 (99,1%) magyar; [2011] – 366, ebből 264 (72,1%) magyar, 58 (15,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 270 (73,8%) magyar, 50 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 275 r. k., 10 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1810-ben, a Koller-, majd Boronkay-kastély a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. – 1976-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Gyivát.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSárkányfalva [Šarkan]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379125
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sárkányfalva; Sárkány (Šarkan)

Részletek

Sárkányfalva; Sárkány (Šarkan)
Sárkányfalva – a kastély külső fala (GJ)

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Párizs-patak jobb partján, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 461, ebből 457 (99,1%) magyar; [2011] – 366, ebből 264 (72,1%) magyar, 58 (15,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 270 (73,8%) magyar, 50 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 275 r. k., 10 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1810-ben, a Koller-, majd Boronkay-kastély a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. – 1976-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Gyivát.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSárkányfalva [Šarkan]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379125
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sárközy Klára

Részletek

(* 1953. márc. 12. Farnad) Fogorvos, parlamenti képviselő. Zselízen érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán szerzett fogorvosi oklevelet (1976). 1976–1995-ben körzeti fogorvos Csilizradványban, 1995-től magánfogorvos. Nagymegyeren él. 1992 jún.-ától 1992. dec. 31-ig az MKDM parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben. 1998-tól a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője (MKP), 2007 ápr.-ától az MKP szociális és családpolitikai alelnöke.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésNagymegyer [Veľký Meder]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID379128
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sarló

Részletek

Sarló
Sarlósok Rozsnyón 2008 − Boross Zoltán, Sándor László, Horváth Ferenc, dr. Nagyidai Ernő (FI)

Baloldali magyar ifjúsági mozgalom a két vh. között. 1928. aug. 3–13. között a gombaszögi cserkésztáborban prágai magyar egyetemisták alapították. A részben a prágai Szent György Kör falujáró mozgalmából és a Losoncon megjelenő A Mi Lapunk c. folyóirat szellemi holdudvarából kinövő kezdeményezés bölcsője felett a szlovákiai magyar szellemi élet olyan egyéniségei bábáskodtak, mint Győry Dezső, Szalatnai Rezső vagy Szombathy Viktor. Jelentős hatással voltak a sarlósokra a 20. sz. első felének kimagasló magyar írói, Szabó Dezső, Ady Endre és Móricz Zsigmond. A ~ első szakasza az etnográfiai és szociográfiai indíttatású falujáró és falukutató tevékenység jegyében telt, amely úttörő jellegűnek számított az egész Kárpát-medencében, s mint ilyen, hatással volt az akkoriban kibontakozó népi írók mozgalmára is. A sarlósok szociográfiai vándorlásainak eredménye a Tíz nap Szegényországban c. falujárási napló. Később egyre inkább a politika felé fordulva a kisebbségi kérdés megoldásának és a Kárpát-medencei nemzetek együttélésének új útjait próbálták meghonosítani. Élénk kapcsolatokat építettek ki a cseh és szlovák szellemi élet kimagasló alakjaival. A ~ vezéralakjai közé többek között Balogh Edgár, Boross Zoltán, Brogyányi Kálmán, Dobossy Imre, Jócsik Lajos, Peéry Rezső tartoztak. Bár a kezdeti időszakban korrekt kapcsolatokat ápolt az ellenzéki magyar pártokkal, különösen a Magyar Nemzeti Párttal, az 1930-as évek elején a mozgalom a korábbi mérsékelt baloldaliság helyett a kommunista párthoz kezdett közeledni. A szélsőbaloldali orientáció miatt a korábban a mozgalom köré csoportosuló értelmiség nagy része eltávolodott a ~tól. Ez a ~ jelentőségének leértékelődését és fokozatos elhalását vonta maga után. A ~ fórumának a Vetés c. időszaki röpirat számított, amelynek 1928–29-ben összesen 4 száma jelent meg. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Sándor László (szerk.): Ez volt a Sarló (1978).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID379131
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sarlós József; Strakbauer

Részletek

(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű hátraszaltó világelsősége. Tizennégyszeres magyar válogatott. 1935-ben a Budapesten rendezett Főiskolai Világbajnokságon csapatban és gyűrűn világbajnok lett. Az 1936-os berlini olimpián a magyar tornaválogatottal hatodik helyezést ért el. A második vh. után Galgócon, majd Komáromban gimnáziumi testnevelő tanár. A Kelet-szlovákiai Vasmű építése idején fizikai munkás Szepsiben, ahol később nyugdíjazásáig a magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára volt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPárkány [Štúrovo] / Kassa [Košice] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Galgóc [Hlohovec] / Komárom [Komárno]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID379134
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sáró (Šarovce)

Részletek

1943-ban Nagysáró és Kissáró egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől É-ra. L: [2011] – 1654, ebből 796 (48,1%) szlovák, 752 ( 45,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 955 (57,7%) magyar, 590 (35,7%) szlovák. V: [2011] – 1178 r. k., 106 ref., 47 ev., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák családok települtek. Falumúzeuma 2004-ben létesült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSáró [Šarovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379137
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sáros

Részletek

Regionális szépirodalmi, közéleti és gazdasági hetilap (Eperjes, 1926–1928). Első évfolyamában aránylag sok irodalmi anyag jelent meg, a versekkel, novellákkal és folytatásos regénnyel szereplő Hodinka Tivadar mellett főleg Sebesi Ernő verseit közölte. A második és harmadik évfolyamban sok ismeretlen névvel találkozunk. A lap többször vitába keveredett a helyi vetélytársnak tekinthető Új Világgal. – Szerk. Hodinka Tivadar, Domokos József, Böhm Bertalan.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID511437
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sárosfa (Blatná na Ostrove)

Részletek

Sárosfa (Blatná na Ostrove)
A Bittó-család sírhelye Sárosfán (FI)

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 404, ebből 394 (97,5%) magyar, 8 (2,0%) szlovák; [2011] – 860, ebből 667 (77,6%) magyar, 158 (18,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 687 (79,9%) magyar, 143 (16,6%) szlovák. V: [2011] – 724 r. k., 16 ref., 13 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1721-ben barokk, a Bittó család két kúriája a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSárosfa [Blatná na Ostrove]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379140
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sárosi Árpád

Részletek

(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919 előtt több színművét mutatták be a kassai Nemzeti Színházban. – Fm. Költemények (1887); Ifjú évek (v., 1891); Teréz (v., 1901); Én már elindultam (v., 1918); Áldozom a napnak (v., 1930).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID511439
Módosítás dátuma2024. október 28.

Šarovce

Részletek

1943-ban Nagysáró és Kissáró egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől É-ra. L: [2011] – 1654, ebből 796 (48,1%) szlovák, 752 ( 45,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 955 (57,7%) magyar, 590 (35,7%) szlovák. V: [2011] – 1178 r. k., 106 ref., 47 ev., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák családok települtek. Falumúzeuma 2004-ben létesült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésSáró [Šarovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID379137
Módosítás dátuma2024. október 28.

1 116 117 118 119 120 153
4588 találat