Pašiaková, Jaroslava
(* 1931. jún. 9. Prága, † 2017. nov. 29., Pozsony) Irodalomtörténész. A prágai Károly Egyetem BTK-án magyar–cseh szakot végzett (1955). 1955–1993 között a pozsonyi Komenský Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense (1977). Az irodalomtudomány kandidátusa (1966). Recenziókat, irodalomtörténeti tanulmányokat, tankönyveket publikált. – Fm....megnyit →
(* 1931. jún. 9. Prága, † 2017. nov. 29., Pozsony) Irodalomtörténész. A prágai Károly Egyetem BTK-án magyar–cseh szakot végzett (1955). 1955–1993 között a pozsonyi Komenský Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense (1977). Az irodalomtudomány kandidátusa (1966). Recenziókat, irodalomtörténeti tanulmányokat, tankönyveket publikált. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1931. jún. 9. Prága, † 2017. nov. 29., Pozsony) Irodalomtörténész. A prágai Károly Egyetem BTK-án magyar–cseh szakot végzett (1955). 1955–1993 között a pozsonyi Komenský Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense (1977). Az irodalomtudomány kandidátusa (1966). Recenziókat, irodalomtörténeti tanulmányokat, tankönyveket publikált. – Fm. Lajos Kassák. Vývojové problémy a tendencie maďarskej avantgardy (mon., 1973); Folyamatos múlt (tan., 1981); Irodalmi hármaskötésben (tan., kritikák, 1990).
Páskaháza (Pašková)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 404, ebből 403 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 303, ebből 143 (47,2%) szlovák, 135 (44,6%) magyar, 25 (8,3%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 144 (47,5%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 404, ebből 403 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 303, ebből 143 (47,2%) szlovák, 135 (44,6%) magyar, 25 (8,3%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 144 (47,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 404, ebből 403 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 303, ebből 143 (47,2%) szlovák, 135 (44,6%) magyar, 25 (8,3%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 144 (47,5%) magyar, 124 (40,9%) szlovák, 35 (11,6%) roma. V: [2011] – 84 ref., 11 r. k., 11 ev., 1 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1802-ben épült egy régebbi templom alapjain.
Pašková
-> Páskaháza (Pašková)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 404, ebből 403 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 303, ebből 143 (47,2%) szlovák, 135 (44,6%) magyar, 25 (8,3%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 144 (47,5%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 404, ebből 403 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 303, ebből 143 (47,2%) szlovák, 135 (44,6%) magyar, 25 (8,3%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 144 (47,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i peremén, a Csetnek-patak völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 404, ebből 403 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 303, ebből 143 (47,2%) szlovák, 135 (44,6%) magyar, 25 (8,3%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 144 (47,5%) magyar, 124 (40,9%) szlovák, 35 (11,6%) roma. V: [2011] – 84 ref., 11 r. k., 11 ev., 1 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1802-ben épült egy régebbi templom alapjain.
Pastovce
-> Ipolypásztó (Pastovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1172, ebből 1091 (93,1%) magyar, 65 (5,5%) szlovák; [2011] – 528, ebből 359 (68,0%) magyar, 150 (28,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 373...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1172, ebből 1091 (93,1%) magyar, 65 (5,5%) szlovák; [2011] – 528, ebből 359 (68,0%) magyar, 150 (28,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 373...megnyit →
Részletek
Ipolypásztó – ref. templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i lábánál, az Ipoly folyó jobb partján, Zselíztől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1172, ebből 1091 (93,1%) magyar, 65 (5,5%) szlovák; [2011] – 528, ebből 359 (68,0%) magyar, 150 (28,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 373 (70,6%) magyar, 133 (25,2%) szlovák. V: [2011] – 251 r. k., 178 ref., 19 gör. kat., 2 ev. – Járási székhely volt (1919–22). Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, a belső telepítések során szlovákiai szlovák családok települtek. A 12. sz.-ban épült, eredetileg román stílusú ref. templomát a 15. sz.-ban gótikus, a 18. sz.-ban barokk stílusban alakították át; r. k. templomát 1994–95-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok (1984); Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó. Ipolypásztó népélete 1918–1945 (1985).
Pászkaszentelés
A görög katolikus felekezet (első sorban a Bodrogközben és az Ung-vidéken élő magyarok) körében dívó húsvétvasárnapi szokás. Szűkebb értelemben a húsvéti kalács, a pászka, tágabb értelemben az egyéb húsvéti ételek (a sonka, a tojás, a sárgatúró, a töltött bárány, a bor) megáldását jelenti. A...megnyit →
A görög katolikus felekezet (első sorban a Bodrogközben és az Ung-vidéken élő magyarok) körében dívó húsvétvasárnapi szokás. Szűkebb értelemben a húsvéti kalács, a pászka, tágabb értelemben az egyéb húsvéti ételek (a sonka, a tojás, a sárgatúró, a töltött bárány, a bor) megáldását jelenti. A...megnyit →
Részletek
A görög katolikus felekezet (első sorban a Bodrogközben és az Ung-vidéken élő magyarok) körében dívó húsvétvasárnapi szokás. Szűkebb értelemben a húsvéti kalács, a pászka, tágabb értelemben az egyéb húsvéti ételek (a sonka, a tojás, a sárgatúró, a töltött bárány, a bor) megáldását jelenti. A szertartásra rendesen a templomban kerül sor. Annak híján a szabad ég alatt tartott istentisztelet alkalmával.
Pásztó András
(* 1943. aug. 1. Budapest) Tanár, dramaturg, művészeti vezető. Párkányban elvégezte a tizenegy éves középiskolát. Az 1961/62-es tanévben Szalkán tanított. 1962–67 között a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–orosz tanári oklevelet. 1966–70-ben Párkányban a kilenc éves általános iskola tanára volt. 1970-től a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú...megnyit →
(* 1943. aug. 1. Budapest) Tanár, dramaturg, művészeti vezető. Párkányban elvégezte a tizenegy éves középiskolát. Az 1961/62-es tanévben Szalkán tanított. 1962–67 között a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–orosz tanári oklevelet. 1966–70-ben Párkányban a kilenc éves általános iskola tanára volt. 1970-től a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú...megnyit →
Részletek
(* 1943. aug. 1. Budapest) Tanár, dramaturg, művészeti vezető. Párkányban elvégezte a tizenegy éves középiskolát. Az 1961/62-es tanévben Szalkán tanított. 1962–67 között a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–orosz tanári oklevelet. 1966–70-ben Párkányban a kilenc éves általános iskola tanára volt. 1970-től a kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskolában tanított. 1960-tól működik aktívan a Csemadokban. 1989-től a Szlovákiai Magyar Anyanyelvápolók Szövetségének tagja. 1990-ben megválasztották a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete vezetőségi tagjának. Kassán az Iparista Kis Színpad (IKSz) alapítója, vezetője, rendezője és dramaturgja. Az irodalmi színpaddal és a diákszínjátszás dramaturgiájával kapcsolatos írásai jelentek meg a szlovákiai magyar lapokban. Több növendéke jelentős sikereket ért el a Jókai Napok versenyein és később a színjátszás területén (pl. Kassai Csongor, Czajlik József, Lucskay Róbert). 1990-ben a kassai Thália Színpad önállósulásakor a színház dramaturgja és művészeti vezetője lett. Jelentős szerepe volt a Kassai Thália Színház megerősödésében. Az intézmény dramaturgjaként a legtöbb bemutatott mű színrevitelében és sikerében oroszlánrésze volt. Jelenleg az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium nyugalmazott tanára. – Díjak: Csemadok KB aranyplakettje (1987); A legjobb dramaturgia díja, Komáromi Jókai Napok (1986); A legjobb rendezés díja, Komáromi Jókai Napok (1989); A legjobb rendezés díja, Komáromi Jókai Napok (1990); Majer István-díj (2009); Kulcsár Tibor-díj (2015). – Fm. Irodalomelmélet középiskolások számára (1976); Irodalomelmélet és stilisztikai fogalmak szótára (1990). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Pásztor István 1.
(* 1954. ápr. 7. Rimaszombat) Közgazdász, polgármester. Tornalján érettségizett (1972). 1977-ben Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, 1985-ben a Közgazdaságtudományi Főiskolán közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. 1988–1990-ben a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 1990–2002-ben polgármester. Fontos szerepe volt a város kulturális és társadalmi életének fellendítésében, a...megnyit →
(* 1954. ápr. 7. Rimaszombat) Közgazdász, polgármester. Tornalján érettségizett (1972). 1977-ben Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, 1985-ben a Közgazdaságtudományi Főiskolán közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. 1988–1990-ben a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 1990–2002-ben polgármester. Fontos szerepe volt a város kulturális és társadalmi életének fellendítésében, a...megnyit →
Részletek
(* 1954. ápr. 7. Rimaszombat) Közgazdász, polgármester. Tornalján érettségizett (1972). 1977-ben Pozsonyban a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki, 1985-ben a Közgazdaságtudományi Főiskolán közgazdászmérnöki oklevelet szerzett. 1988–1990-ben a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság elnöke, 1990–2002-ben polgármester. Fontos szerepe volt a város kulturális és társadalmi életének fellendítésében, a komáromi Városi Egyetem létrehozásában, az 1994. jan. 8-i nagygyűlés előkészítésében. 2002-től magánvállalkozó.
Pásztor István 2.
(* 1957. márc. 16. Ipolyság) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet (1981). 1990–2002-ben Királyhelmec polgármestere. 1994–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom, 1998-tól 2006-ig az Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. 2000-től a Bodrogközi...megnyit →
(* 1957. márc. 16. Ipolyság) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet (1981). 1990–2002-ben Királyhelmec polgármestere. 1994–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom, 1998-tól 2006-ig az Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. 2000-től a Bodrogközi...megnyit →
Részletek
(* 1957. márc. 16. Ipolyság) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a prágai Cseh Műegyetem Villamosmérnöki Karán szerzett oklevelet (1981). 1990–2002-ben Királyhelmec polgármestere. 1994–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom, 1998-tól 2006-ig az Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. 2000-től a Bodrogközi Vállalkozásfejlesztési Szövetség, 2001-től a Lorántffy Zsuzsanna Polgári Társulás elnöke.
Pásztor Péter
(* 1948. szept. 25. Lőcse) Műépítész, egyetemi tanár. 1973-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán szerzett diplomát. 1989-ben nyolc hónapot Makovecz Imre tervezőirodájában dolgozott Budapesten. Kassán él. 1993-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Karán tanít, 1996-tól tanszékvezető, 2001-től professzor. 1997-1999 között a Szlovák...megnyit →
(* 1948. szept. 25. Lőcse) Műépítész, egyetemi tanár. 1973-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán szerzett diplomát. 1989-ben nyolc hónapot Makovecz Imre tervezőirodájában dolgozott Budapesten. Kassán él. 1993-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Karán tanít, 1996-tól tanszékvezető, 2001-től professzor. 1997-1999 között a Szlovák...megnyit →
Részletek
Pásztor Péter: A lónyabányai r. k. templom bejárata, 1990-1992 (KKK)
(* 1948. szept. 25. Lőcse) Műépítész, egyetemi tanár. 1973-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán szerzett diplomát. 1989-ben nyolc hónapot Makovecz Imre tervezőirodájában dolgozott Budapesten. Kassán él. 1993-tól a kassai Műszaki Egyetem Építészeti Karán tanít, 1996-tól tanszékvezető, 2001-től professzor. 1997-1999 között a Szlovák Építészeti Kamara elnöke. 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A szerves építészet képviselője. Számos szimpóziumot és kiállítást szervezett, szakirodalmi tevékenysége jelentős. Főbb díjai: 1997: Az Év Legjobb Épületrekonstrukciójának Díja (1997); Dušan Jurkovič-díj (1997). Fm.: 1988: fedett uszoda és tornaterem (Liptószentmiklós); 1993: r. k. templom (Lónyabánya); 1994: a cseh konzulátus épülete – rekonstrukció (Kassa); 1996: családi ház (Kassa, Topásová u. 4.); 1996: a Három kassai vértanú oltára (r. k. templom, Kassa-Barca); 1998: Fekete Sas Szálloda (Rozsnyó); 1999: Rendőrségi határállomás épülete (Tiszacsernyő). – Ir. Dulla, Matúš:Architekt Peter Pásztor (mon., 1995).
Pat (Patince)
Részletek
Pati termálfürdő (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 509, ebből 432 (84,9%) magyar, 54 (10,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 443 (87,0%) magyar, 47 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 376 r. k., 50 ref., 7 ev. – Szl. legdélebben fekvő települése, amelyet 1956-ban szerveztek önálló községgé, korábban közigazgatásilag Marcelházához tartozott. Határában az 1950-es években kéntartalmú hévforrásokat tártak fel, amelyek körül termálfürdőt létesítettek. Gyógyvizét elsősorban ízületi megbetegedések gyógyítására használják. A Duna az 1965. évi nagy árvíz során ~nál szakította át a gátat. Román kori alapokon álló r. k. (Szt. Vendel-) temploma 1776-ban barokk stílusban épült, a 19. sz. második felében historizáló stílusban alakították át. A falu környéke jelentős régészeti lelőhely, ahol számos kő-, bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leletet találtak. A község 1995 óta évente megrendezésre kerülő nemzetközi nyári képzőművészeti táboroknak ad otthont.
Pataš
-> Csilizpatas (Pataš)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar, 72 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 467 ref., 306 r. k., 1 ev. – A ~hoz tartozó Millennium pusztán felosztott nagybirtokra a két vh. közötti földbirtokreform keretében 1925-ben cseh és morva kolonisták települtek. Ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Pathó Károly
(* 1919. okt. 19. Muzsla, † 2006. febr. 16. Párkány) Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt. – Fm....megnyit →
(* 1919. okt. 19. Muzsla, † 2006. febr. 16. Párkány) Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1919. okt. 19. Muzsla, † 2006. febr. 16. Párkány) Művelődésszervező, újságíró. 1944–1948-ban frontszolgálatos katona, majd hadifogoly a Szovjetunióban. 1949–1954-ben a Csemadok szervezőtitkára, 1954– 1961-ben a Csemadok KB vezető titkára. 1961-ben politikai okból áthelyezték a Szabad Földműves szerkesztőségébe, melynek 1981-ig főszerkesztője maradt. – Fm. 35 éves a muzslai Béke Efsz (mon., 1985). – Ir. Csicsay Alajos: Mérföldkövek ködben (életrajz, 2006).
pati termálfürdő
A pati termálfürdő Szl. legdélebbi településén található, az ország legnaposabb részén. A termálvíz és a sport szerelmeseit a helyi termálvíz gyógyító hatása mellett (mely már a római időkben is ismert volt) modern élménymedencék, sportpályák várják. A több mint fél tucat medence kitűnő teret nyújt...megnyit →
A pati termálfürdő Szl. legdélebbi településén található, az ország legnaposabb részén. A termálvíz és a sport szerelmeseit a helyi termálvíz gyógyító hatása mellett (mely már a római időkben is ismert volt) modern élménymedencék, sportpályák várják. A több mint fél tucat medence kitűnő teret nyújt...megnyit →
Részletek
Pati termálfürdő (GJ)
A pati termálfürdő Szl. legdélebbi településén található, az ország legnaposabb részén. A termálvíz és a sport szerelmeseit a helyi termálvíz gyógyító hatása mellett (mely már a római időkben is ismert volt) modern élménymedencék, sportpályák várják. A több mint fél tucat medence kitűnő teret nyújt az aktív pihenés és a nyugodt kikapcsolódás számára egyaránt.
Patince
-> Pat (Patince)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 509, ebből 432 (84,9%) magyar, 54 (10,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 443 (87,0%) magyar, 47 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 376...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 509, ebből 432 (84,9%) magyar, 54 (10,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 443 (87,0%) magyar, 47 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 376...megnyit →
Részletek
Pati termálfürdő (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 509, ebből 432 (84,9%) magyar, 54 (10,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 443 (87,0%) magyar, 47 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 376 r. k., 50 ref., 7 ev. – Szl. legdélebben fekvő települése, amelyet 1956-ban szerveztek önálló községgé, korábban közigazgatásilag Marcelházához tartozott. Határában az 1950-es években kéntartalmú hévforrásokat tártak fel, amelyek körül termálfürdőt létesítettek. Gyógyvizét elsősorban ízületi megbetegedések gyógyítására használják. A Duna az 1965. évi nagy árvíz során ~nál szakította át a gátat. Román kori alapokon álló r. k. (Szt. Vendel-) temploma 1776-ban barokk stílusban épült, a 19. sz. második felében historizáló stílusban alakították át. A falu környéke jelentős régészeti lelőhely, ahol számos kő-, bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leletet találtak. A község 1995 óta évente megrendezésre kerülő nemzetközi nyári képzőművészeti táboroknak ad otthont.
Patonyrét (Potôňske Lúky)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől É-ra. L: [2011] – 263, ebből 196 (74,5%) magyar, 61 (23,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 203 (77,2%) magyar, 50 (19,0%) szlovák. V: [2011] – 226 r. k., 10 ev., 3 ref. Lögérpatony ÉK-i határrészének tanyavilágából 2002-ben szervezték önálló községgé. Lakói lótenyésztéssel foglalkoztak, ~ jelenleg is lóvásárok színhelye. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Pátria Rádió
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal,...megnyit →
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal,...megnyit →
Részletek
A Pátria Rádió szerkesztősége (FI)
A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal, és igyekszik az összes korosztályhoz szólni. A szlovákiai magyar rádiózás több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A Szlovák Rádió 1928. dec. 16-án közvetített először magyarul Kassáról, a következő év febr.-jában pedig megkezdődött a rendszeres pozsonyi közvetítés is. 1934 febr.-jától a pozsonyi adó naponta sugárzott magyar nyelvű műsort. Az esti órákban 50 percet Pozsonyból, 25–30 percet Kassáról közvetítettek. A műsorok azonban csupán az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának utolsó évében kezdtek a szlovákiai magyarok valós problémáival foglalkozni, s a véleményeknek a korábbitól sokkal szélesebb skáláját felvonultatni. A Tiso-féle Szlovák Köztársaság megalakulását követően a Szlovák Rádió 1944-ig hetente két alkalommal kb. egy órányi műsort sugárzott magyar nyelven. A műsorban a hírek mellett az irodalmi összeállítások domináltak, de gyakran szerepeltek a pozsonyi magyar kulturális élet szereplői is. A második vh.-t követően 1949 jan.-jában kezdte meg – Pozsonyból – magyar nyelvű műsorainak sugárzását a Szlovák Rádió. A kezdeti időszakban a magyar adás naponta 2 alkalommal – reggel és délben – összesen 40–60 perces műsort sugárzott. A Varsói Szerződés csapatainak 1968. aug. 21-i csehszlovákiai bevonulását követően a Szlovák Rádió illegalitásba vonult, s ismeretlen helyszínekről magyar nyelven – Gabonaváros néven – is sugárzott híreket, közleményeket, passzív ellenállásra buzdító felhívásokat. Az 1989-es nov.-i események a magyar adás életében is jelentős változásokat hoztak. A megváltozott társadalmi helyzetben a szerkesztők sokkal önállóbban és gyakorlatilag függetlenül készíthették műsoraikat, mind a riporterek, mind a riportalanyok bátran elmondhatták véleményüket. A műsor szerkezetében bizonyos átalakulás is végbement. Hétfőtől csütörtökig jobbára csak hírműsorok és zenei összeállítások kerültek adásba (a napi összműsoridő kb. 3 és fél óra), jelentősen bővült viszont a pénteki (6 és fél óra) és a hétvégi adás (10+10 óra) terjedelme. 1992 aug.-ától megszűntek a hétköznap reggel sugárzott hírblokkok és a magyar adás hétköznap délután 14 órától 18 óráig élő műsort közvetített Délutáni magazin, később Pavilon címmel. Szombaton és vasárnap pedig reggel 8 órától délután 18 óráig különböző összeállítások, zenei műsorok, riportok stb. kerültek adásba. Újabb változás állt be a műsorok szerkezetében 2009-ben, amikor is a Pátria Rádió magyar adása átállt a napi 12 órás (heti 84 órás) közvetítésre: Hétköznap és a hétvégén egyaránt reggel 6 órától 18 óráig jelentkezik különböző műsorokkal. 2012-ben a Szlovák Televíziót és a Szlovák Rádiót egy közszolgálati műsorkészítő intézménnyé vonták össze, így a rádió és a televízió magyar szerkesztősége is közös irányítás alá került. Jelenlegi igazgatója Lovász Attila. 1998–2009 között a magyar adás a magyarul beszélő romáknak is sugárzott műsort. – Ir. Papp Sándor–Protič János–Molnár László (összeáll.): Szlovák Rádió magyar adása 1928–1998 (1998).
Paulický Péter
(* 1948. jún. 30. Lelesz) Politológus, parlamenti képviselő. A homonnai vegyipari technikumban érettségizett (1967). 1970–1971-ben a moszkvai Komszomol Főiskolán tanult. A prágai Politikai Főiskolán 1981-ben politológusi oklevelet, 1983-ban doktori címet szerzett. 1988–1990-ben a pozsonyi Politikai Főiskola aspiránsa, 1990-től a történelemtudomány kandidátusa. Ekkortól a Demokratikus...megnyit →
(* 1948. jún. 30. Lelesz) Politológus, parlamenti képviselő. A homonnai vegyipari technikumban érettségizett (1967). 1970–1971-ben a moszkvai Komszomol Főiskolán tanult. A prágai Politikai Főiskolán 1981-ben politológusi oklevelet, 1983-ban doktori címet szerzett. 1988–1990-ben a pozsonyi Politikai Főiskola aspiránsa, 1990-től a történelemtudomány kandidátusa. Ekkortól a Demokratikus...megnyit →
Részletek
(* 1948. jún. 30. Lelesz) Politológus, parlamenti képviselő. A homonnai vegyipari technikumban érettségizett (1967). 1970–1971-ben a moszkvai Komszomol Főiskolán tanult. A prágai Politikai Főiskolán 1981-ben politológusi oklevelet, 1983-ban doktori címet szerzett. 1988–1990-ben a pozsonyi Politikai Főiskola aspiránsa, 1990-től a történelemtudomány kandidátusa. Ekkortól a Demokratikus Baloldal Pártjának Dunaszerdahelyi járási vezetője; 1990–1994 között a Demokratikus Baloldal Pártjának parlamenti képviselője a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában.
Pavlová
-> Garampáld; Páld (Pavlová)
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság DNy-i lábánál, a Garam folyó völgyében, a Szikince-patak torkolatánál, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 520, ebből 518 (99,6%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 14 (5,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (92,0%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság DNy-i lábánál, a Garam folyó völgyében, a Szikince-patak torkolatánál, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 520, ebből 518 (99,6%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 14 (5,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (92,0%)...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság DNy-i lábánál, a Garam folyó völgyében, a Szikince-patak torkolatánál, Párkánytól É-ra. L: [1921] – 520, ebből 518 (99,6%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 250, ebből 227 (90,8%) magyar, 14 (5,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 230 (92,0%) magyar, 12 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 237 r. k., 1 ref. – (Szt. Lőrinc-) temploma 1961-ben épült. Az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás hatfalu egyike. 1976–90 között közigazgatásilag Kisgyarmat hoztartozott.
Pavlovce
-> Rimapálfala; Pálfala (Pavlovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 355, ebből 337 (94,9%) magyar, 5 (1,4%) szlovák; [2011] – 379, ebből 293 (77,3%) magyar, 48 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,0%) magyar, 38 (10,0%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 355, ebből 337 (94,9%) magyar, 5 (1,4%) szlovák; [2011] – 379, ebből 293 (77,3%) magyar, 48 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,0%) magyar, 38 (10,0%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 355, ebből 337 (94,9%) magyar, 5 (1,4%) szlovák; [2011] – 379, ebből 293 (77,3%) magyar, 48 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,0%) magyar, 38 (10,0%) szlovák. V: [2011] – 270 r. k., 40 ref., 7 ev. – Ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült.
Pavlovo
-> Pálfölde (Pavlovo)
1943-ban Bodrogszentmáriához csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 181, ebből 154 (85,1%) magyar, 27 (14,9%) zsidó nemzetiségű. V: [1921] – 68 ref., 44 gör. kat., 42...megnyit →
1943-ban Bodrogszentmáriához csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 181, ebből 154 (85,1%) magyar, 27 (14,9%) zsidó nemzetiségű. V: [1921] – 68 ref., 44 gör. kat., 42...megnyit →
Részletek
1943-ban Bodrogszentmáriához csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 181, ebből 154 (85,1%) magyar, 27 (14,9%) zsidó nemzetiségű. V: [1921] – 68 ref., 44 gör. kat., 42 r. k., 27 izr.
Paxy László
(* 1920. okt. 31. Zsitvabesenyő, † 2002. nov. 11. Egyházfa) Pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett (1939). Ezt követően az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait; 1944. jún. 18-án szentelték pappá. 1944-ben hitoktató Nagymaroson, majd káplán és plébános különböző településeken. 1946-ban a...megnyit →
(* 1920. okt. 31. Zsitvabesenyő, † 2002. nov. 11. Egyházfa) Pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett (1939). Ezt követően az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait; 1944. jún. 18-án szentelték pappá. 1944-ben hitoktató Nagymaroson, majd káplán és plébános különböző településeken. 1946-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1920. okt. 31. Zsitvabesenyő, † 2002. nov. 11. Egyházfa) Pápai káplán, címzetes esperes. A komáromi bencés gimnáziumban érettségizett (1939). Ezt követően az esztergomi Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait; 1944. jún. 18-án szentelték pappá. 1944-ben hitoktató Nagymaroson, majd káplán és plébános különböző településeken. 1946-ban a szentgyörgyi internálótábor lakója, mert a csehszlovák hatóságok kívánsága ellenére nem buzdította híveit a reszlovakizációra. Hívei közbenjárására szabadult. 1990-ben Szencen 18 szlovákiai magyar pappal megalakította a szlovákiai magyar katolikus papok társulatát, a Glóriát, amely az egyházi élet fellendítését, a magyar nyelvű lelkiségi irodalom és egyházi sajtó kiadását tűzte ki célul. Ismertek vallási, valláserkölcsi írásai, elmélkedései. – Fm. Testvérek Krisztusban (tan., 1991); Régi és új históriák (elb., 1993); Arccal vagy háttal Isten felé (tan., 1994); Magvetők életútja (visszaemlékezés, 2002).
Pázmaneum Társulás
Katolikus papok és világiak társulása (Dunaszerdahely, 2005). Célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Fellép a felvidéki magyar katolikus közösség, elsősorban a magyar püspökkérdés ügyében. 2007-től a Komáromi Imanapok szervezője. Konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervez a vallás,...megnyit →
Katolikus papok és világiak társulása (Dunaszerdahely, 2005). Célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Fellép a felvidéki magyar katolikus közösség, elsősorban a magyar püspökkérdés ügyében. 2007-től a Komáromi Imanapok szervezője. Konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervez a vallás,...megnyit →
Részletek
Katolikus papok és világiak társulása (Dunaszerdahely, 2005). Célja az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Fellép a felvidéki magyar katolikus közösség, elsősorban a magyar püspökkérdés ügyében. 2007-től a Komáromi Imanapok szervezője. Konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervez a vallás, kultúra és művelődés területén. – Vezető: ThDr. Karaffa János atya (2005-2021); Karaffa Attila (2021)
Pázmány Péter Tudományos Társaság
Regionális hatáskörű tudományos társaság (Vágsellye, 2000). Fő célja Mátyusföld és Csallóköz középköri, ill. Mohács utáni történetének bemutatása, az esztergomi és a pozsonyi káptalanok levéltáraink és más egyházközségi levéltárak és könyvtárak feltérképezése, rendezése és számítógépes feldolgozása. Évente rendez szept. elején szakmai konferenciát és kiállítást Vágsellyén. –...megnyit →
Regionális hatáskörű tudományos társaság (Vágsellye, 2000). Fő célja Mátyusföld és Csallóköz középköri, ill. Mohács utáni történetének bemutatása, az esztergomi és a pozsonyi káptalanok levéltáraink és más egyházközségi levéltárak és könyvtárak feltérképezése, rendezése és számítógépes feldolgozása. Évente rendez szept. elején szakmai konferenciát és kiállítást Vágsellyén. –...megnyit →
Részletek
Regionális hatáskörű tudományos társaság (Vágsellye, 2000). Fő célja Mátyusföld és Csallóköz középköri, ill. Mohács utáni történetének bemutatása, az esztergomi és a pozsonyi káptalanok levéltáraink és más egyházközségi levéltárak és könyvtárak feltérképezése, rendezése és számítógépes feldolgozása. Évente rendez szept. elején szakmai konferenciát és kiállítást Vágsellyén. – Vezető: Novákné Pálinkás Veronika (2000).
Pechány Adolf
(* 1859. febr. 15. Illava – † 1942. június 15. Budapest [Mo.]) Bölcseleti doktor, főiskolai tanár. Középiskolai tanulmányait Znióváralján (Kláštor pod Znievom), Trencsénben és Nyitrán végezte. 1876-ban a budapesti tudományegyetemen filozófiát tanult. 1880-ban szerzett tanári oklevelet, 1881-ben bölcseleti doktor lett. Különböző városok: Debrecen [Mo.],...megnyit →
(* 1859. febr. 15. Illava – † 1942. június 15. Budapest [Mo.]) Bölcseleti doktor, főiskolai tanár. Középiskolai tanulmányait Znióváralján (Kláštor pod Znievom), Trencsénben és Nyitrán végezte. 1876-ban a budapesti tudományegyetemen filozófiát tanult. 1880-ban szerzett tanári oklevelet, 1881-ben bölcseleti doktor lett. Különböző városok: Debrecen [Mo.],...megnyit →
Részletek
Pechány Adolf (FI)
(* 1859. febr. 15. Illava – † 1942. június 15. Budapest [Mo.]) Bölcseleti doktor, főiskolai tanár. Középiskolai tanulmányait Znióváralján (Kláštor pod Znievom), Trencsénben és Nyitrán végezte. 1876-ban a budapesti tudományegyetemen filozófiát tanult. 1880-ban szerzett tanári oklevelet, 1881-ben bölcseleti doktor lett. Különböző városok: Debrecen [Mo.], Galgóc, Temesvár [Románia], Pozsony és Trencsén gimnáziumaiban tanított. 1897-től a budapesti V. kerületi állami főreáliskola rendes tanáraként természettant és német nyelvet oktatott. Pedagógusi munkája mellett elsősorban a Felvidék nemzetiségi és gazdasági viszonyaival foglalkozott. A korabeli felvidéki lapokban helytörténeti és pedagógiai cikkeket publikált. A Pozsonyban megjelenő Nemzeti Népoktatás c. pedagógiai havilapnak 1893–1894-ben szerkesztője volt, de szerkesztette a Budapesten kiadott Slovenské Noviny c. szlovák napilapot is. – Fm. Az emberi elme (doktori értekezés, 1881); Gondolatok a nevelés köréből (1883); Trencsén megye népe (1884); Kalauz a Vágvölgyében (1888); Turista kirándulások a Kis-Kárpátokban (1889); Comenius, Rousseau és Pestalozzi befolyása a mai pedagógiára (1890).
Péchi Gusztáv
(* 1874. szept. 2. Brassó, † 1947. márc. 16. Nagyölved) Tanulmányíró. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte. Pár évig Ipolyságon káplánkodott, 1902-től 1918-ig az esztergomi papi szemináriumban tanított, 1918-tól haláláig Nagyölved plébánosa volt. Tanulmányaiban és könyveiben a newtoni fizika tételeit támadta, s Einstein relativitáselmélete ellen is fellépett. A két...megnyit →
(* 1874. szept. 2. Brassó, † 1947. márc. 16. Nagyölved) Tanulmányíró. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte. Pár évig Ipolyságon káplánkodott, 1902-től 1918-ig az esztergomi papi szemináriumban tanított, 1918-tól haláláig Nagyölved plébánosa volt. Tanulmányaiban és könyveiben a newtoni fizika tételeit támadta, s Einstein relativitáselmélete ellen is fellépett. A két...megnyit →
Részletek
(* 1874. szept. 2. Brassó, † 1947. márc. 16. Nagyölved) Tanulmányíró. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte. Pár évig Ipolyságon káplánkodott, 1902-től 1918-ig az esztergomi papi szemináriumban tanított, 1918-tól haláláig Nagyölved plébánosa volt. Tanulmányaiban és könyveiben a newtoni fizika tételeit támadta, s Einstein relativitáselmélete ellen is fellépett. A két vh. közti időszakban a katolikus lapokban (Világosság, Új Élet stb.) találkozunk a nevével. – Fm. A modern fizikai axiómák válsága (1907); Kritik der Relativitätstheorie Einsteins (1923); A relativitás elméletének liquidálása (1924); Berechnung der Sonnengesehwindigkeit (1925).
Pedagógiai Felső Iskola
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Nyitrán
1959 nyarán a pozsonyi Pedagógiai Főiskola megszűnt, a Pedagógiai Felső Iskolát pedig 1960-ban Nyitrára telepítették, az 1959-ben létesített, az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény, a Pedagógiai Institútum (PI) keretébe, mint a PI Magyar Tagozatának egyetlen önálló...megnyit →
1959 nyarán a pozsonyi Pedagógiai Főiskola megszűnt, a Pedagógiai Felső Iskolát pedig 1960-ban Nyitrára telepítették, az 1959-ben létesített, az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény, a Pedagógiai Institútum (PI) keretébe, mint a PI Magyar Tagozatának egyetlen önálló...megnyit →
Részletek
1959 nyarán a pozsonyi Pedagógiai Főiskola megszűnt, a Pedagógiai Felső Iskolát pedig 1960-ban Nyitrára telepítették, az 1959-ben létesített, az alapiskolák alsó és felső tagozatának tanítóit négyéves stúdium keretében képező új felsőfokú intézmény, a Pedagógiai Institútum (PI) keretébe, mint a PI Magyar Tagozatának egyetlen önálló tanszéke. A pozsonyi tanerők közül Csanda Sándor és Kazimírné Pesthy Mária vállalta a nyitrai oktatást. 1964-től változatlan tartalommal és feladatokkal Pedagógiai Fakultás lett az intézmény neve. A 60-as évek javuló nemzetiségi iskolapolitikája eredményeképpen 1969-től Módszertani Kabinet működött a tanszék szerves részeként a magyar iskolák módszertani problémáit kutató feladattal. 1968 dec.-étől Szeberényi Zoltán, 1974 szept.-étől Révész Bertalan vette át a tanszék irányítását. 1975-ben a Módszertani Kabinet feloszlott, ill. a szlovák tanszék keretében „Kabinet literárnej komunikácie a experimentálnej metodiky” néven szerveződött újjá, s fokozatosan megszüntetve minden magyar iskolai vonatkozását, Anton Popovič vezetésével önálló intézménnyé alakult. – A konszolidáció időszakában fokozatosan megszüntették a magyar nyelv és irodalom szakos képzést, a tanszék feladata az 1–5. osztályos pedagógusok képzésére korlátozódott. 1976 és 1989 között szünetelt a felvétel a magyar nyelv és irodalom szakra. A képzés minden fokon az 1989/90-es iskolaévtől állt helyre. Napjainkig az alsó tagozattól a középiskolai fokig folyik a képzés nappali és levelezői formában a magiszteri titulussal befejezően. A továbbtanulás lehetősége a PaedDr. fokozat megszerzése, amely 1984–1989 között négy tantárgyból szóbeli vizsgával, 1998-tól szóbeli vizsgával, disszertációs munkával (filozófia, nyelvtan vagy irodalom) és annak sikeres megvédésével szerezhető meg. 1994-től a tanszék a Ny-Európában honos kreditrendszerre tért át, oktatási rendszere modernizálódott. A Szl. és Mo. között létrejött egyezmény alapján magyarországi tanárok is vendégeskedtek a tanszéken. – A kilencvenes évek elején több koncepció fogalmazódott meg a Magyar Tagozat önállósítására, ill. egy Magyar Kar vagy egy Nemzetiségi Kar létrehozására. A hosszas vitákat és ügyintézést követően 2004-ben megalakult a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen a Közép-európai Tanulmányok Kara, melynek célja a magyar nyelvű pedagógusképzés biztosítása, valamint a vegyes lakosságú területek önkormányzatai, állami intézményei, a magánszféra, továbbá a civil szektor számára olyan szakemberek képzése, akik a kultúra, a szociális ügyek, a közigazgatás, a regionális politika, a gazdaságszervezés és az idegenforgalom területén megfelelnek az európai integrációs feltételeknek és elősegítik a régiók felzárkóztatását. A több száz magyar diákot oktató karon öt tanszék és két intézet működik. 2004-től a nyitrai tanszék ismét Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék néven átkerült a kar kötelékébe, annak egyik intézményeként, vezetője Prof. RNDr. László Béla, CSc. – A Közép-európai Tanulmányok Karán alakult meg a Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézete is. – Ir. László Béla–A. Szabó László–Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában IV. Oktatásügy 1989–2006 (2006); Fórum Társadalomtudományi Szemle (2007/4).
Pedagógiai Főiskola
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Pozsonyban
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Részletek
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor (Vojtech Cvengroš) működött. A magyar filológiai szakot az 1930/31-es akadémiai évben vezették be. A finnugrisztikából professzorrá habilitált Pavel Bujnák heti két órában a 19. sz.-i magyar regényről előadást s régi szövegek olvasásával szemináriumot tartott. A következő akadémiai évben az évfolyamonkénti heti óraszám kilencre emelkedett, s ennyi maradt 1951 jún.-áig. Az előadások nyelve addig a szlovák volt. Halála után, 1934-től 1950-ig két megbízott előadó, Ján Bakoš szemitológus és František Jančovič középiskolai tanár vette át az oktatást. Az 50-es években jelentős változásokra került sor. 1951-ben az egyetem akkor létesített pedagógiai karán Sas Andor docens vezetésével magyar tanszék nyílt, s az előadások nyelve nemcsak ott, hanem a bölcsészkar megmaradt magyar szemináriumában is a magyar lett. A pedagógiai karon kezdettől két részleg működött: a gimnáziumi tanárokat képző pedagógiai főiskola és az általános iskolák tanítóit felkészítő pedagógiai felső iskola. A tanszékek az első két évben közösek voltak az egyes szakokon, aztán elkülönültek. Az egymást követő iskolareformok következtében 1954-ben Pozsonyban három felsőfokú intézmény oktatta a magyar nyelvet: A Comenius (Komenský) Egyetem Magyar Szemináriuma, a Pedagógiai Főiskola és a Felsőbb Pedagógiai Iskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Az újabb reformok következtében megszűnő Pedagógiai Főiskola tanszéke beleolvadt az egyetem Magyar Szemináriumába, az ugyancsak megszűnő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke pedig 1960-ban átkerült Nyitrára. A tanítási nyelv a pedagógiai főiskolán – a magyar tanszék kivételével – a szlovák volt, a tanítóképzőnek megfelelő pedagógiai felső iskolán viszont a más szakos magyar hallgatók részére is magyarul folyt az oktatás. A pedagógiai felső iskolát pár év múlva Nyitrára telepítették át. Az egyetem bölcsészkarán a Magyar Szemináriumot 1959-ben váltotta fel az önálló Magyar tanszék, melyen Sas Andor irányításával négy adjunktus működött. 1990-től a szlovák hallgatók részére külön tanrendű szak létezik. A tanszéken jelenleg magyar szakos tanár- és tolmácsképzés, hungarológiai képzés, valamint finn nyelvi és irodalmi képzés folyik baccalaureátusi (Bc.), magiszteri (Mgr.) és doktori (PhD.) képzés keretein belül.
Pedagógusfórum
Részletek
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiadványa (2003). Eredetileg hírlevélként indult, a tanév ideje alatt havi rendszerességgel tájékoztatja a szövetség tagjait a szervezet és a magyar tanítási nyelvű iskolák életéről. – Szerk. Lendvay Tibor; Hajtman Béla.
Peder
-> Péder (Peder)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Péder − Ref. templom (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar, 64 (16,2%) szlovák. V: [2011] – 255 r. k., 80 ref., 7 gör. kat., 5 ev. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során kelet-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma a 13. sz.-ban román, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1928-ban szecessziós stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Péder (Peder)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Péder − Ref. templom (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar, 64 (16,2%) szlovák. V: [2011] – 255 r. k., 80 ref., 7 gör. kat., 5 ev. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során kelet-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma a 13. sz.-ban román, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1928-ban szecessziós stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.