Pálffy Péter
(* 1899. szept. 10. Seebaum [Ausztria], † 1987. okt. 27. Bécs [Ausztria]) Festő. Fiatal éveit családja birtokán, Szomolányban (Smolenice) töltötte. Pozsonyba járt gimnáziumba, majd a budapesti Ludovika Akadémián érettségizett. Tanulmányait a müncheni (1921–1922), ill. a berlini (1922–1923) Képzőművészeti Főiskolán folytatta. 1924–1933 között Párizsban működött....megnyit →
(* 1899. szept. 10. Seebaum [Ausztria], † 1987. okt. 27. Bécs [Ausztria]) Festő. Fiatal éveit családja birtokán, Szomolányban (Smolenice) töltötte. Pozsonyba járt gimnáziumba, majd a budapesti Ludovika Akadémián érettségizett. Tanulmányait a müncheni (1921–1922), ill. a berlini (1922–1923) Képzőművészeti Főiskolán folytatta. 1924–1933 között Párizsban működött....megnyit →
Részletek
(* 1899. szept. 10. Seebaum [Ausztria], † 1987. okt. 27. Bécs [Ausztria]) Festő. Fiatal éveit családja birtokán, Szomolányban (Smolenice) töltötte. Pozsonyba járt gimnáziumba, majd a budapesti Ludovika Akadémián érettségizett. Tanulmányait a müncheni (1921–1922), ill. a berlini (1922–1923) Képzőművészeti Főiskolán folytatta. 1924–1933 között Párizsban működött. Hazatérése után 1945-ig szomolányi kastélyukban, ill. Vöröskő várában élt, s tevékenyen bekapcsolódott a szlovákiai és a budapesti képzőművészeti életbe. 1945-ben az ausztriai Kitzbühelben telepedett le, ahonnan 1962-ben átköltözött Bécsbe, s kivette részét az osztrák képzőművészeti életből is. Életművének 1945-ig terjedő része zömmel Vöröskőn maradt. Művészetére főleg a fauvizmus és a kubizmus tett nagy hatást. Műveit Szl.-ban az 1990-es évektől állítják ki újból.
Pálfölde (Pavlovo)
Részletek
1943-ban Bodrogszentmáriához csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 181, ebből 154 (85,1%) magyar, 27 (14,9%) zsidó nemzetiségű. V: [1921] – 68 ref., 44 gör. kat., 42 r. k., 27 izr.
Pálinkás Zsuzsanna
(* 1936. márc. 17. Perbete) Pedagógus, karvezető. Alapiskolai tanulmányait szülőhelyén végezte. 1955-ben gimnáziumi érettségit szerzett Érsekújvárban. Tanítói oklevélhez különbözeti vizsgával jutott a Nyitrai Pedagógiai Gimnáziumban. 1970-ben a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematika−fizika szakon diplomázott. 1980-ban a Comenius Egyetem Pedagógiai Karán nevelői és pályalélektani oklevelet szerzett Nagyszombatban....megnyit →
(* 1936. márc. 17. Perbete) Pedagógus, karvezető. Alapiskolai tanulmányait szülőhelyén végezte. 1955-ben gimnáziumi érettségit szerzett Érsekújvárban. Tanítói oklevélhez különbözeti vizsgával jutott a Nyitrai Pedagógiai Gimnáziumban. 1970-ben a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematika−fizika szakon diplomázott. 1980-ban a Comenius Egyetem Pedagógiai Karán nevelői és pályalélektani oklevelet szerzett Nagyszombatban....megnyit →
Részletek
Pálinkás Zsuzsanna (csa)
(* 1936. márc. 17. Perbete) Pedagógus, karvezető. Alapiskolai tanulmányait szülőhelyén végezte. 1955-ben gimnáziumi érettségit szerzett Érsekújvárban. Tanítói oklevélhez különbözeti vizsgával jutott a Nyitrai Pedagógiai Gimnáziumban. 1970-ben a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán matematika−fizika szakon diplomázott. 1980-ban a Comenius Egyetem Pedagógiai Karán nevelői és pályalélektani oklevelet szerzett Nagyszombatban. A szentpéteri magyar tannyelvű alapiskolából 1960-ban a Komáromi alapiskolába került. 1960-ban iskolai gyermekkart alapított. Jelentős segítséget nyújtott 1964−1984 között a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának létrehozásában, a kórusnak alapító tagja és húsz évig énekese, évekig vezetőségi tagja volt. – Ir. Szőke József és Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Ha megszólít az ének… A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának [CSMTKÉ] története [1964–2004] (2004).
Palkovich Viktor
(* 1850. okt. 17. Esztergom [Mo.], † 1930. Győr [Mo.]) Katolikus pap, politikus. Tanulmányait Esztergomban végezte, majd különböző településeken volt plébános. 1886-tól 1925-ig Gútán szolgált. Az államfordulatután részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1922-től 1925-ig pártja nemzetgyűlési képviselője volt. 1925-ben a hatóságok megfosztották...megnyit →
(* 1850. okt. 17. Esztergom [Mo.], † 1930. Győr [Mo.]) Katolikus pap, politikus. Tanulmányait Esztergomban végezte, majd különböző településeken volt plébános. 1886-tól 1925-ig Gútán szolgált. Az államfordulatután részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1922-től 1925-ig pártja nemzetgyűlési képviselője volt. 1925-ben a hatóságok megfosztották...megnyit →
Részletek
(* 1850. okt. 17. Esztergom [Mo.], † 1930. Győr [Mo.]) Katolikus pap, politikus. Tanulmányait Esztergomban végezte, majd különböző településeken volt plébános. 1886-tól 1925-ig Gútán szolgált. Az államfordulatután részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1922-től 1925-ig pártja nemzetgyűlési képviselője volt. 1925-ben a hatóságok megfosztották állampolgárságától, ezért Mo.-ra költözött.
Páll Miklós
(* 1901. dec. 14. Győr, † 1988. okt. 10. Pozsony) Költő, szerkesztő. Már húszéves korában irodalmi lapot szerkesztett (Hajnal). A korabeli csehszl. magyar lapoknak (Híradó, A Reggel stb.) volt a munkatársa, de erdélyi és mo.-i folyóiratokban is publikált. Több rádiójátékot írt, s könyv- és lapterjesztéssel foglalkozott. –...megnyit →
(* 1901. dec. 14. Győr, † 1988. okt. 10. Pozsony) Költő, szerkesztő. Már húszéves korában irodalmi lapot szerkesztett (Hajnal). A korabeli csehszl. magyar lapoknak (Híradó, A Reggel stb.) volt a munkatársa, de erdélyi és mo.-i folyóiratokban is publikált. Több rádiójátékot írt, s könyv- és lapterjesztéssel foglalkozott. –...megnyit →
Részletek
(* 1901. dec. 14. Győr, † 1988. okt. 10. Pozsony) Költő, szerkesztő. Már húszéves korában irodalmi lapot szerkesztett (Hajnal). A korabeli csehszl. magyar lapoknak (Híradó, A Reggel stb.) volt a munkatársa, de erdélyi és mo.-i folyóiratokban is publikált. Több rádiójátékot írt, s könyv- és lapterjesztéssel foglalkozott. – Fm. Úton (v., 1929); Három novella (elb., 1941); Kis magyar történelem (tan., 1941); Emlék (v., 1943).
Palóc Társaság
Civil szervezet (Ipolyvarbó, 1989). Nagykürtösön működik. Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tájékoztatási, oktatási tevékenységet folytat. Célja ápolni Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán és más, a Palócföldön élt és élő neves személyiség emlékét, népszerűsíteni műveiket, hozzájárulni a nemzettudat elmélyítéséhez, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésének gyakorlatához. A ~...megnyit →
Civil szervezet (Ipolyvarbó, 1989). Nagykürtösön működik. Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tájékoztatási, oktatási tevékenységet folytat. Célja ápolni Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán és más, a Palócföldön élt és élő neves személyiség emlékét, népszerűsíteni műveiket, hozzájárulni a nemzettudat elmélyítéséhez, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésének gyakorlatához. A ~...megnyit →
Részletek
Civil szervezet (Ipolyvarbó, 1989). Nagykürtösön működik. Kulturális, közművelődési, ifjúsági, tájékoztatási, oktatási tevékenységet folytat. Célja ápolni Balassi Bálint, Madách Imre, Mikszáth Kálmán és más, a Palócföldön élt és élő neves személyiség emlékét, népszerűsíteni műveiket, hozzájárulni a nemzettudat elmélyítéséhez, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésének gyakorlatához. A ~ megalakulása óta megszakítás nélkül működik. Tevékenysége elsősorban a középső Ipoly mente kistérségre összpontosul, de számos olyan rendezvénye is van, mely túllépi a régió határait. – Vezető: Z. Urbán Aladár.
Palócföld
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között...megnyit →
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között...megnyit →
Részletek
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között elterülő északi magyar nyelvterületet, amely ma részben Mo., részben Szl. fennhatósága alá tartozik. Szl. területén a ~et északról a szlovák–magyar nyelvhatár zárja. A ~ mind természetföldrajzi, mind felekezeti, mind társadalmi, mind kulturális szempontból rendkívül tagolt. Ezért szerencsésebb egyes mikrorégiói, folyóvölgyei relációiban jellemezni (Abaúj-Torna, Barkóság, Bódva-völgy, Csermosnya-völgy, Medvesalja, Rima-völgy, Túróc-völgy, Vály-völgy). – Ir. Bakó Ferenc (szerk.): Palócok 1–4. (1989); B. Kovács István: Gömörológia (2003); Manga János: Palócföld (1979).
palócok
-> Palócföld
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között...megnyit →
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között...megnyit →
Részletek
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között elterülő északi magyar nyelvterületet, amely ma részben Mo., részben Szl. fennhatósága alá tartozik. Szl. területén a ~et északról a szlovák–magyar nyelvhatár zárja. A ~ mind természetföldrajzi, mind felekezeti, mind társadalmi, mind kulturális szempontból rendkívül tagolt. Ezért szerencsésebb egyes mikrorégiói, folyóvölgyei relációiban jellemezni (Abaúj-Torna, Barkóság, Bódva-völgy, Csermosnya-völgy, Medvesalja, Rima-völgy, Túróc-völgy, Vály-völgy). – Ir. Bakó Ferenc (szerk.): Palócok 1–4. (1989); B. Kovács István: Gömörológia (2003); Manga János: Palócföld (1979).
Palotai Boris
(* 1904. máj. 23. Nagyvárad [Románia], † 1983. szept. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, lapszerkesztő. 1916–1939 között Kassán élt. Tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. 1931–1932-ben Az Én Lapom szerkesztője. 1939-ben Budapestre költözött, ahol 1945 után fényes pályát futott be. Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1904. máj. 23. Nagyvárad [Románia], † 1983. szept. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, lapszerkesztő. 1916–1939 között Kassán élt. Tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. 1931–1932-ben Az Én Lapom szerkesztője. 1939-ben Budapestre költözött, ahol 1945 után fényes pályát futott be. Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
(* 1904. máj. 23. Nagyvárad [Románia], † 1983. szept. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, lapszerkesztő. 1916–1939 között Kassán élt. Tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. 1931–1932-ben Az Én Lapom szerkesztője. 1939-ben Budapestre költözött, ahol 1945 után fényes pályát futott be. Csehszlovákiai pályaszakasza alatt három verskötete és négy prózakötete jelent meg. – Fm. (csehszlovákiai pályaszakaszban) Tavaszi áradás (v., 1929); Valaminek a végén (v., 1929); Csillag és kenyér (v., 1936); Péter (ifjúsági r., 1934, szlovákul is kiadták); Julika és az ötödik osztály (ifj. r., 1934); Isten ölében (elb., 1936); Julika (ifj. r., 1937).
Palotás Gabi; Prikler
(* 1907. ápr. 26. Pozsony, † 1988. márc. 17. Komárom) Színésznő. Bár kora ifjúsága óta szülővárosa magyar műkedvelő együtteseinek közkedvelt színjátszója volt, a hivatásos színészi pályára csupán 1953-ban, az Állami Faluszínház Magyar Tagozatánál lépett. Innen került 1959-ben Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba...megnyit →
(* 1907. ápr. 26. Pozsony, † 1988. márc. 17. Komárom) Színésznő. Bár kora ifjúsága óta szülővárosa magyar műkedvelő együtteseinek közkedvelt színjátszója volt, a hivatásos színészi pályára csupán 1953-ban, az Állami Faluszínház Magyar Tagozatánál lépett. Innen került 1959-ben Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba...megnyit →
Részletek
Palotás Gabi (JSZ)
(* 1907. ápr. 26. Pozsony, † 1988. márc. 17. Komárom) Színésznő. Bár kora ifjúsága óta szülővárosa magyar műkedvelő együtteseinek közkedvelt színjátszója volt, a hivatásos színészi pályára csupán 1953-ban, az Állami Faluszínház Magyar Tagozatánál lépett. Innen került 1959-ben Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig, 1979-ig tagja maradt. – Főbb színházi szerepei: Dulszkáné (Gabriella Zapolska: Dulszka asszony erkölcse); Lükeháziné (Jean-Baptiste Molière: Dandin György); Prudencia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Dajka (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Lady Bracknell (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Zsuzsanna (Illyés Gyula: Dupla vagy semmi); Török néni (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). Peter Zvon: Boldogultak bálja; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője; Eugen Labiche: Szalmakalap; Anna Nusič: Bánatos örökösök – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Paňa
-> Nemespann; Pann (Paňa)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%)...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%)...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%) szlovák, 23 (6,6%) magyar. V: [2011] – 290 r. k., 1 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. l. felében még túlnyomórészt magyar lakossága a sz. második felében szlovákká vált. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1722-ben épült barokk stílusban.
Panické Dravce
-> Panyidaróc (Panické Dravce)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól D-re. L: [1921] – 701, ebből 657 (93,7%) magyar, 39 (5,6%) szlovák; [2011] – 743, ebből 438 (59,0%) szlovák, 263 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 391 (52,6%) szlovák,...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól D-re. L: [1921] – 701, ebből 657 (93,7%) magyar, 39 (5,6%) szlovák; [2011] – 743, ebből 438 (59,0%) szlovák, 263 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 391 (52,6%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól D-re. L: [1921] – 701, ebből 657 (93,7%) magyar, 39 (5,6%) szlovák; [2011] – 743, ebből 438 (59,0%) szlovák, 263 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 391 (52,6%) szlovák, 311 (41,9%) magyar. V: [2011] – 532 r. k., 40 ev., 2 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szentháromság-) temploma a 20. sz. elején szecessziós stílusban épült.
Pann
-> Nemespann; Pann (Paňa)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%)...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%)...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%) szlovák, 23 (6,6%) magyar. V: [2011] – 290 r. k., 1 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. l. felében még túlnyomórészt magyar lakossága a sz. második felében szlovákká vált. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1722-ben épült barokk stílusban.
Paňovce
-> Pány (Paňovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar. V: [2011] – 416 r. k., 80 ref., 20 gör. kat., 7 ev. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu kétnyelvű lakossága a 20. sz. folyamán túlnyomórészt szlovákká vált. R. k. (Szt. Katalin-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1750 körül barokkosították.
Pány (Paňovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar. V: [2011] – 416 r. k., 80 ref., 20 gör. kat., 7 ev. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu kétnyelvű lakossága a 20. sz. folyamán túlnyomórészt szlovákká vált. R. k. (Szt. Katalin-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1750 körül barokkosították.
Panyidaróc (Panické Dravce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól D-re. L: [1921] – 701, ebből 657 (93,7%) magyar, 39 (5,6%) szlovák; [2011] – 743, ebből 438 (59,0%) szlovák, 263 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 391 (52,6%) szlovák, 311 (41,9%) magyar. V: [2011] – 532 r. k., 40 ev., 2 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szentháromság-) temploma a 20. sz. elején szecessziós stílusban épült.
papnemesek
-> kisnemesek
A középkor folyamán kialakult társadalmi csoport, amelyet a középnemességtől paraszti életmódja, a jobbágyságtól pedig előjogai különböztetett meg. Gyakran szegényebbek a velük egy településen élő jobbágyparasztoknál, előjogaikra, származásukra viszont rendkívül büszkék voltak még a 20. sz. második felében is. A kisnemesi telek bármilyen kicsiny volt,...megnyit →
A középkor folyamán kialakult társadalmi csoport, amelyet a középnemességtől paraszti életmódja, a jobbágyságtól pedig előjogai különböztetett meg. Gyakran szegényebbek a velük egy településen élő jobbágyparasztoknál, előjogaikra, származásukra viszont rendkívül büszkék voltak még a 20. sz. második felében is. A kisnemesi telek bármilyen kicsiny volt,...megnyit →
Részletek
A középkor folyamán kialakult társadalmi csoport, amelyet a középnemességtől paraszti életmódja, a jobbágyságtól pedig előjogai különböztetett meg. Gyakran szegényebbek a velük egy településen élő jobbágyparasztoknál, előjogaikra, származásukra viszont rendkívül büszkék voltak még a 20. sz. második felében is. A kisnemesi telek bármilyen kicsiny volt, nemesi (adó- és katonai beszállásolás alól mentes) birtoknak minősült, a kisnemesi ház pedig bármilyen egyszerű volt, nemesi kúriának számított A házzal rendelkező ~et, akiket a birtokos nemesekkel szemben egy jobbágyuk sem volt, kurialista nemeseknek hívták. Fontos szerepet játszottak Gömör hagyományos társadalmi életében. Elsősorban Felsővály, Hubó, Jéne, Mihályfalva, Otrokocs, Zádor stb. falvakat lakták. A ~nek azt a csoportját, amely birtokkal egyáltalán nem, hanem mindössze címeres levéllel (litterae armales) rendelkezett, armálistáknak hívták. Az egyházi méltóságok védelmére rendelt kisnemesi réteg a predialisták. Az esztergomi érsek privilégiumai közé tartozott, hogy bizonyos érdemeket szerzett férfiúknak birtokot és nemességet adományozzon. Ezek az egyházi nemesek vagy predialisták (akiket a korabeli köznyelv papnemeseknek is hívott) négy központ, az érsekléli, vajkai (vagy másképpen gellevidéki), verebélyi és a garamszentgyörgyi nemesi székek köré csoportosulva éltek. Ezen nemesek az országos nemességhez hasonló széleskörű kiváltságokkal nem rendelkeztek ugyan, de fegyveres szolgálataikért cserébe mégis élveztek bizonyos előjogokat (pl. adómentességet). A nemesi szék élén a nádor állott, s a fennhatósága alá tartozó falvak belső társadalmi életét pedig a hadnagyok irányították. Szükség esetén bandériumokba is szerveződtek, hogy fegyverrel szolgálják urukat, az esztergomi érseket. A vajkai nemesi szék a 19. század közepe táján hagyta abba gyakorlati tevékenységét. Ir.: Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17–19. századból (1997); B. Kovács István: Gömörológia. Írások a történelmi Gömör és Kishont vármegye múltjáról és jelenéről (2003); Révay József: Kisnemesek Tajnán (1942).
Papp Katalin
(* 1960. febr. 24. Párkány) Karnagy, iskolaalapító. Tanulmányait a Pozsonyi Konzervatóriumban hegedű szakon végezte, Mária Karlíková osztályában, majd diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán zenei nevelés szakon. 1979-től 2011 márciusáig a párkányi Művészeti Alapiskolában dolgozott, igazgatósága alatt vette fel az iskola a...megnyit →
(* 1960. febr. 24. Párkány) Karnagy, iskolaalapító. Tanulmányait a Pozsonyi Konzervatóriumban hegedű szakon végezte, Mária Karlíková osztályában, majd diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán zenei nevelés szakon. 1979-től 2011 márciusáig a párkányi Művészeti Alapiskolában dolgozott, igazgatósága alatt vette fel az iskola a...megnyit →
Részletek
Papp Katalin (csa)
(* 1960. febr. 24. Párkány) Karnagy, iskolaalapító. Tanulmányait a Pozsonyi Konzervatóriumban hegedű szakon végezte, Mária Karlíková osztályában, majd diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán zenei nevelés szakon. 1979-től 2011 márciusáig a párkányi Művészeti Alapiskolában dolgozott, igazgatósága alatt vette fel az iskola a Liszt Ferenc nevet. Megalapította és 15 éven át szervezte a Párkányi Zenei Napokat. Csaknem tíz évig vezette a Tücsök Zenekart, számos országos és nemzetközi díjat szerezve. Hegedűsként tagja volt a Szlovákiai Pedagógusok Kamarazenekarának, majd a Strigonium Consort – Régizene Együttesnek. A Stilla Pectus karnagyaként számos hazai és külföldi elismerést kapott. Lehetősége volt részt venni több külföldi hangversenysorozaton és mesterkurzuson. Pl. Olaszország, Spanyolország, Kanári-szigetek, Ausztria, Németország, Lengyelország, Csehország, Románia, Magyarország.
Papp Sándor
(* 1955. nov. 2. Érsekújvár, † 2017. okt. 12. Pozsony) Szerkesztő, kultúraszervező. 1976-ban a pozsonyi konzervatórium akkordeonszakán végzett. 1987–1991-ben a Comenius Egyetem BTK-án levelezői szakon újságírást tanult. 1975–2006-ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének (2002-től Pátria Rádió) zenei szerkesztője, szerkesztő titkára, majd főszerkesztője. 2006–2007-ben az...megnyit →
(* 1955. nov. 2. Érsekújvár, † 2017. okt. 12. Pozsony) Szerkesztő, kultúraszervező. 1976-ban a pozsonyi konzervatórium akkordeonszakán végzett. 1987–1991-ben a Comenius Egyetem BTK-án levelezői szakon újságírást tanult. 1975–2006-ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének (2002-től Pátria Rádió) zenei szerkesztője, szerkesztő titkára, majd főszerkesztője. 2006–2007-ben az...megnyit →
Részletek
PAPP SANDOR (FI)
(* 1955. nov. 2. Érsekújvár, † 2017. okt. 12. Pozsony) Szerkesztő, kultúraszervező. 1976-ban a pozsonyi konzervatórium akkordeonszakán végzett. 1987–1991-ben a Comenius Egyetem BTK-án levelezői szakon újságírást tanult. 1975–2006-ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének (2002-től Pátria Rádió) zenei szerkesztője, szerkesztő titkára, majd főszerkesztője. 2006–2007-ben az Ifjú Szivek igazgatója. 1972-től aktívan közreműködik népművészeti rendezvények (pl. Tavaszi szél vizet áraszt…) előkészítésében, szervezésében.
párizsi békeszerződés
A második vh. győztes hatalmai (köztük Csehszl.) és Mo. képviselői által 1947. febr. 10-én aláírt okmány. A ~ az előzetes magyar reményekkel ellentétben nem tartalmazta az államhatárok etnikai elvű kiigazításának elvét, ellenkezőleg visszaállította az 1920-as, ún. trianoni határokat. Semmissé nyilvánította azelső bécsi döntést, és...megnyit →
A második vh. győztes hatalmai (köztük Csehszl.) és Mo. képviselői által 1947. febr. 10-én aláírt okmány. A ~ az előzetes magyar reményekkel ellentétben nem tartalmazta az államhatárok etnikai elvű kiigazításának elvét, ellenkezőleg visszaállította az 1920-as, ún. trianoni határokat. Semmissé nyilvánította azelső bécsi döntést, és...megnyit →
Részletek
A második vh. győztes hatalmai (köztük Csehszl.) és Mo. képviselői által 1947. febr. 10-én aláírt okmány. A ~ az előzetes magyar reményekkel ellentétben nem tartalmazta az államhatárok etnikai elvű kiigazításának elvét, ellenkezőleg visszaállította az 1920-as, ún. trianoni határokat. Semmissé nyilvánította azelső bécsi döntést, és az 1938. jan. 1-jei csehszlovák–magyar határt állította vissza, sőt további három falut (→pozsonyi hídfő) adott át Csehszl.-nak. Bár a csehszlovák fél a szlovákiai magyarok egyoldalú kitelepítésének lehetőségét is igyekezett belefoglalni a békeszerződésbe, a ~ „csupán” arra kötelezte Mo.-t, hogy bocsátkozzon tárgyalásokba azon csehszlovákiai magyarok kérdésének rendezéséről, akiket alakosságcsere-egyezmény keretén belül nem telepítenek át Mo.-ra. A ~ az első vh. után megkötött versailles-i békerendszerrel ellentétben semmiféle biztosítékot nem tartalmazott a Mo. határain kívül élő magyarok alapvető emberi és kisebbségi jogainak tiszteletben tartására. – Ir. Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés (2006).
Párkány (Štúrovo)
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Párkány − Mária Valéria híd (UZs)
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 7105 (65,1%) magyar, 2433 (22,3%) szlovák. V: [2011] – 7070 r. k., 489 ref., 109 ev., 22 gör. kat. – Az elpusztult középkori Kakat település helyén a törökök által felépített erőd körül létrejött mezőváros volt. A 19. sz. második felében elveszített városi címét 1948-ban, ill. 1960-ban kapta vissza. 1960-ig járási székhely volt. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A város története szorosan összefonódott a Duna túlsó partján fekvő Esztergoméval, amellyel 1895 óta híd köti össze. Az 1944-ben felrobbantott Mária Valéria hidat 2001-ben építették újjá. R. k. (Szt. Imre-) temploma 1701-ben, kálváriája 1766-ban épült késő barokk stílusban. Határában kő-, bronz-, vas-, római, népvándorlás és korai Árpád-kori leleteket tártak fel. Ipari ágazatai közül a papír- és cellulóz-, valamint az élelmiszeripar a legjelentősebb. Jelentős folyami kikötő és vasúti csomópont, vasúti határállomás és közúti határátkelő Mo. felé. Vadas nevű termálfürdője (párkányi termálfürdő) Szl. legnagyobb termálfürdői közé tartozik. Az 1950-es években Naša cesta – Mi Utunk címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg, 1991-ben Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie címmel indult kétnyelvű önkormányzati havilapja. Az Esztergom ostrománál elhunyt Balassi Bálint emlékére 1986 óta évente megrendezik ~ban a Balassi Bálint Kulturális Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ady Endre Alapiskola) és gimnáziummal, valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Összevont Középiskolával és Kereskedelmi Magánakadémiával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Nána, 1976–92 között Ebed. – Ir. Haiczl Kálmán: Kakath, Dsigerdelen-Csekerdén, Párkány (1997).
Párkány − a Sobieski-emlékmű (UZs)
Szent Imre plébániatemplom, Párkány
Párkány
Párkány Antal
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
Részletek
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal magyar nemzetiségi ügyekben illetékes központi tanfelügyelője, ezt követően pedig nyugdíjazásáig gimnáziumi tanár volt (1958–1961-ben Szencen, 1961–1963-ban Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen). Pedagógiai szakcikkeit, irodalomkritikáit, útleírásait szlovákiai magyar lapok közölték. Közel negyven tankönyv és módszertani kézikönyv jegyzi nevét társszerzőként, ill. fordítóként. Ismertek hangjátékai is. – Fm. Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben (mon., 1975).
Párkány és Vidéke – A Mi Lapunk
Részletek
Párkány és Vidéke (FI)
Regionális, kétnyelvű havilap (2009-ig Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie). – Kiadója: Párkány Önkormányzata (1991); Párkányi Városi Művelődési Központ (2002). – Szerk. Himmler György (1992); Szép Éva (2008); Buchlovics Péter (2013).
Párkány Lajos
(* 1894. Pozsony, † 1973. dec. 16. Pozsony) Publicista, politikus. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A második vh. idején a Szlovenszkói Magyar Párt vezetőségi tagja, ill. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alelnöke volt Pozsonyban. Főleg népműveléssel, színjátszással kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket írt. Egyike volt azoknak a magyar...megnyit →
(* 1894. Pozsony, † 1973. dec. 16. Pozsony) Publicista, politikus. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A második vh. idején a Szlovenszkói Magyar Párt vezetőségi tagja, ill. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alelnöke volt Pozsonyban. Főleg népműveléssel, színjátszással kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket írt. Egyike volt azoknak a magyar...megnyit →
Részletek
(* 1894. Pozsony, † 1973. dec. 16. Pozsony) Publicista, politikus. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A második vh. idején a Szlovenszkói Magyar Párt vezetőségi tagja, ill. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alelnöke volt Pozsonyban. Főleg népműveléssel, színjátszással kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket írt. Egyike volt azoknak a magyar politikusoknak, akiket – Esterházy Jánossal együtt – a szovjet hatóságok 1945 júl.-ában szovjet munkatáborokba hurcoltak. Hazatérése után a közélettől visszavonultan élt.
párkányi termálfürdő
A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl...megnyit →
A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl...megnyit →
Részletek
A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl alakú, óriási hullámmedence – a 3800 m2-en elterülő „Lagúna”. A termálfürdő a napi 12 500 fős befogadóképességével és magas színvonalú szolgáltatásaival ideális lehetőségeket nyújt a víz és a nap szerelmeseinek.
Párkányi Városi Múzeum
Részletek
Múzeum (2004). Állandó kiállítása Párkány és környéke történetét, neves személyiségeit, valamint néprajzát mutatja be.
parlamenti képviselet
A szlovákiai magyaroknak 1918-tól napjainkig néhány év kivételével volt parlamenti képviselete, bár a szocializmus évtizedeiben ez csupán formálisnak volt mondható. Az 1918. nov. 14-től 1920. ápr. 15-ig ülésező forradalmi nemzetgyűlés munkájában – amely az első köztársaság (Csehszlovákia) alkotmányát és alaptörvényeit fogadta el – még...megnyit →
A szlovákiai magyaroknak 1918-tól napjainkig néhány év kivételével volt parlamenti képviselete, bár a szocializmus évtizedeiben ez csupán formálisnak volt mondható. Az 1918. nov. 14-től 1920. ápr. 15-ig ülésező forradalmi nemzetgyűlés munkájában – amely az első köztársaság (Csehszlovákia) alkotmányát és alaptörvényeit fogadta el – még...megnyit →
Részletek
A szlovák parlament épülete (UZs)
A szlovákiai magyaroknak 1918-tól napjainkig néhány év kivételével volt parlamenti képviselete, bár a szocializmus évtizedeiben ez csupán formálisnak volt mondható. Az 1918. nov. 14-től 1920. ápr. 15-ig ülésező forradalmi nemzetgyűlés munkájában – amely az első köztársaság (Csehszlovákia) alkotmányát és alaptörvényeit fogadta el – még nem kaphatott helyet nemzetiségi képviselő. A parlamentáris demokrácia alapját az 1920 febr.-jában elfogadott alkotmány teremtette meg. Az általános, titkos és közvetlen választások alapján összehívott törvényhozás két kamarából állt: a 300 tagú képviselőházból és a 150 tagú szenátusból. Az arányos választási rendszer csak pártlistákon tette lehetővé a parlamentbe jutást. Noha a választási szabályok megfeleltek a demokrácia elveinek, a szavazatok egyenlőségének az elve csorbát szenvedett. Szl. területét ugyanis hét választókörzetre osztották fel, de a magyar választók döntő többségét magában foglaló két választókerületben (az érsekújváriban és kassaiban) a képviselői mandátum elnyeréséhez több szavazat kellett, mint a cseh országrészben vagy Szl. északi választókerületeiben. Az első köztársaság időszakában a parlamentbe került magyar képviselők és szenátorok többsége (az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP), a Magyar Nemzeti Párt (MNP) és a kommunista párt képviselői) az ellenzék padsoraiban foglalt helyet. Ők a parlamenti szabályok lehetőségét kihasználva általában magyar nyelven szólaltak fel. Magatartásukat a határozott ellenzékiség jellemezte, s igyekeztek minden alkalmat megragadni, hogy a versailles-i békerendszerrel és a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatos kritikájukat kifejezésre juttassák. Rajtuk kívül a kormánypártok listáin (az Agrárpárt, ill. a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt képviselőjeként) is rendszeresen bekerült néhány magyar a parlamentbe, az ő tevékenységükre azonban a kormány iránti feltétel nélküli lojalitás volt a jellemző (aktivizmus). Az első nemzetgyűlési választásokra 1920 ápr.-ában került sor, amely eredményeként 10 magyar képviselő (4 az OKP-ből, 2 a Kisgazdapártból (→Magyar Nemzeti Párt), 2 a Szlovenszkói Német–Magyar Szociáldemokrata Pártból (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja), 2 a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártból, valamint 3 szenátor (2 az OKP-ból és 1 a Kisgazdapártból) került be a parlamentbe. Az 1925-ben megtartott második nemzetgyűlési választáson a magyar pártok listáin 10 (6 a MNP, 4 pedig az OKP képviseletében), a CSKP listáján pedig további 3 magyar képviselő jutott a parlamentbe, valamint pótképviselőként egy agrárpárti magyar politikus is a parlamenti padsorokba ülhetett. A két magyar párt 5 szenátori helyet szerzett (3 szenátor az MNP-ből és 2 az OKP-ból), valamint a CSKP listáján is mandátumot szerzett egy magyar szenátor. Az 1929-ben megtartott nemzetgyűlési választásokon a közös listát állító ellenzéki magyar pártok összesen 9 képviselői helyet szereztek, míg további 2 magyar képviselő a kommunista párt listáján kapott mandátumot. A szenátusban 6 helyet szereztek a koalícióban induló magyar politikai erők. Az első köztársaság utolsó parlamenti választását 1935-ben tartották, amelyen ismét 9 képviselői és 5 szenátori hely jutott a magyar pártoknak, az Agrárpárt listáján 2, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt listáján pedig további 1–1 magyar képviselő került be a nemzetgyűlésbe. Az első bécsi döntés után a magyar képviselők többsége elveszítette a csehszlovák parlamenti mandátumát, s Mo.-on folytatta tovább politikai pályáját. A Mo.-hoz visszacsatolt területekről 1938 dec.-ében 17 képviselőt (többnyire az Egyesült Magyar Párt vezető tisztségviselőit) hívtak be a magyar parlamentbe, akiknek a következő választásig a visszatért területeket kellett képviselniük. Mivel azonban az 1939 máj.-i parlamenti választásokat a visszacsatolt területeken – választói névjegyzékek híján – nem tartották meg, újból behívás alapján került 26 felvidéki képviselő a parlamentbe. A Szl.-ban maradt magyarokat az autonóm, majd az önálló Szlovák Köztársaság (Szlovákia) parlamentjében a Hlinka-féle Szlovák Néppárt egységes listájára felvett egyetlen magyar képviselő, Esterházy János képviselte. A második vh. befejezését és az 1938 előtti határok újbóli visszaállítását követően hosszú évekre megszűnt a szlovákiai magyarok parlamenti képviselete. A jogfosztottság évei (kassai kormányprogram) alatt a Szl.-ban élő magyar kisebbségtől megvonták az állampolgári jogokat, magyar képviselő sem az 1945–1946-ban ülésező ideiglenes nemzetgyűlésben, sem pedig az 1946-ban megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlésben nem volt. Szintén nem rendelkezett magyar képviselővel a Szlovák Nemzeti Tanács sem. Mivel a szlovákiai magyarok csupán 1948 őszén kapták vissza állampolgárságukat, első ízben csak az 1954-es nemzetgyűlési választások alkalmával vehettek részt a választásokon. A kommunista diktatúra időszakában (1948–1989) Csehszl.-ban ugyan rendszeresen (összesen 9 alkalommal) tartottak nemzetgyűlési választásokat, de a választások nem voltak sem szabadok, sem pedig demokratikusak. Az egypárti diktatúra keretei között a nemzetgyűlésbe, valamint a Szlovák Nemzeti Tanácsba csak a Nemzeti Front kommunisták által összeállított egységes listáján lehetett bekerülni. Az 1954-es választásokkal kezdődően a parlamenti választások a központosító kommunista rendszer logikájának megfelelően egylistás többségi rendszerben zajlottak. Magyarok a prágai nemzetgyűlésbe és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba az előre kiszámított nemzetiségi arányszámok alapján jutottak. A párt elvárásai alapján kiválasztott munkás-, paraszt- és értelmiségi káderek azonban nem a magyar kisebbség képviseletét voltak hivatva ellátni, csupán a rendszer kirakatemberei voltak. A valós parlamenti képviselet újbóli lehetőségét az 1989-es bársonyos forradalom után bekövetkezett változások teremtették meg. A demokratizálás egyik fontos elemeként a szövetségi és szlovákiai szinten elfogadott új választási törvény újból arányos választási rendszert vezetett be, s megteremtette az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választások törvényi hátterét. Az 1990 jún.-ában megtartott választásokat követően a szlovákiai magyarság megfelelő képviselethez jutott a prágai Szövetségi Gyűlésben és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsban is. Az előbbiben a rendszerváltó magyar pártoknak – Magyar Polgári Párt, Együttélés Politikai Mozgalom, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) – 15 képviselőjük, az utóbbiban pedig 18 képviselőjük volt. A magyar képviselők magas közjogi méltóságokba is kerültek. Világi Oszkár a Szövetségi Gyűlés Népek Kamarájának alelnöki, A. Nagy László pedig a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének tisztjét töltötte be. Az 1992-es parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt képviselői nem kerültek be a törvényhozásba, ahol a szlovákiai magyarokat az Együttélés és az MKDM jelöltjei képviselték. Miután Szl. 1993. jan. 1-jével önálló álammá vált, a 150 tagú szlovák törvényhozás munkájában a két említett párt 14 képviselője vehetett részt. Az 1994-ben megtartott előrehozott választásokon a három magyar párt koalícióban indult (Magyar Koalíció), s összesen 17 képviselőt jutatott a parlamentbe. Az 1998-as választásokon már a három pártból összeolvadt Magyar Koalíció Pártja (MKP) vett részt, amely 15 képviselői helyet szerzett meg, és két cikluson át (2006-ig) a kormánykolíció része lett, miközben az MKP elnöke, Bugár Béla a szlovák parlament alelnöke volt. 2002-ben és 2006-ban pedig 20 MKP-s politikus jutott a szlovák törvényhozásba. A 2004-es európai parlamenti választásokon az MKP részéről két képviselő, Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád jutott az Európai Parlamentbe. 2009–2014 között Bauer Edit és Mészáros Alajos, a 2014-es választásokon pedig Csáky Pál jutott a Európa parlamentbe.
Pártélet
Részletek
Az SZLKP funkcionáriusainak folyóirata (Pozsony, 1951–1989). Kéthetenként jelent meg a Pravda Kiadóvállalat gondozásában.
Partitúra
Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű irodalomtudományi folyóirat. 2006-ban jelent meg az első száma, a Sambucus Irodalomtudományi Társaság folyóirata alcímmel. A következő évben a Sambucus mellett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara szerepel társkiadóként, 2014-től a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara adja ki....megnyit →
Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű irodalomtudományi folyóirat. 2006-ban jelent meg az első száma, a Sambucus Irodalomtudományi Társaság folyóirata alcímmel. A következő évben a Sambucus mellett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara szerepel társkiadóként, 2014-től a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara adja ki....megnyit →
Részletek
Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű irodalomtudományi folyóirat. 2006-ban jelent meg az első száma, a Sambucus Irodalomtudományi Társaság folyóirata alcímmel. A következő évben a Sambucus mellett a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara szerepel társkiadóként, 2014-től a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara adja ki. 2007-ben, 2008-ban és 2010-ben három száma jelent meg, azóta évente két számot jegyez. Főszerkesztő: Benyovszky Krisztián; felelős szerkesztők: Bárczi Zsófia, Keserű József és H. Nagy Péter; grafika és nyomdai előkészítés: Juhász R. József.