Ölvedi János
(* 1914. júl. 20. Érsekújvár, † 1983. ápr. 22. München [Németország]) Újságíró, történész. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Egyetemi évei alatt bekapcsolódott a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre és a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége tevékenységébe. 1935-től a Magyar Szemle munkatársa volt. A felvidéki területek...megnyit →
(* 1914. júl. 20. Érsekújvár, † 1983. ápr. 22. München [Németország]) Újságíró, történész. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Egyetemi évei alatt bekapcsolódott a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre és a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége tevékenységébe. 1935-től a Magyar Szemle munkatársa volt. A felvidéki területek...megnyit →
Részletek
(* 1914. júl. 20. Érsekújvár, † 1983. ápr. 22. München [Németország]) Újságíró, történész. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Egyetemi évei alatt bekapcsolódott a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre és a Prohászka Ottokár Körök Szövetsége tevékenységébe. 1935-től a Magyar Szemle munkatársa volt. A felvidéki területek visszacsatolását követően Jaross Andor tárca nélküli miniszter személyi titkára, majd a szófiai magyar követség sajtóattaséja lett. Csatári Istvánnal szerkesztette A visszatért Felvidék adattára I–II. (1939) c., ma is forrásértékű kiadványt. 1945-ben emigrált: előbb Ausztriában, majd az USA-ban, végül Németországban élt. 1951-től 1970-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa, ill. emigráns lapok (Irodalmi Újság, Katolikus Szemle, Új Látóhatár) szerzője volt. – Fm. Levelek a számkivetésből (naplójegyzetek, 1947); Az ismeretlen légió (tan., 1948); Napfogyatkozás. Magyarok Szlovákiában (tan., 1985).
Ölvedi László
Részletek
(* 1903. máj. 22. Érsekújvár, † 1931. jún. 21. Budapest [Mo.]) Költő. Szülővárosában érettségizett, bölcsésznek Budapesten tanult. A csehszlovákiai magyar költészet nagy ígérete volt; váratlan halála fiatalon törte derékba pályáját. – Fm. Valakit várunk (v., 1922); A bányász éneke (v., 1923); Múzsák (v., 1926).
ONCSA-házak
Az első bécsi döntés után visszacsatolt területeken Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) anyagi támogatásával készült típusházak. A magyar parlament 1940-ben törvénybe foglalta, hogy az arra rászoruló, sokgyermekes családok házépítését ebből a pénzügyi alapból hosszú lejáratú kölcsönök folyósításával segítse. Az ebből a segélyből...megnyit →
Az első bécsi döntés után visszacsatolt területeken Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) anyagi támogatásával készült típusházak. A magyar parlament 1940-ben törvénybe foglalta, hogy az arra rászoruló, sokgyermekes családok házépítését ebből a pénzügyi alapból hosszú lejáratú kölcsönök folyósításával segítse. Az ebből a segélyből...megnyit →
Részletek
Az első bécsi döntés után visszacsatolt területeken Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) anyagi támogatásával készült típusházak. A magyar parlament 1940-ben törvénybe foglalta, hogy az arra rászoruló, sokgyermekes családok házépítését ebből a pénzügyi alapból hosszú lejáratú kölcsönök folyósításával segítse. Az ebből a segélyből épített házak voltaképpen típusházak voltak, amelyeket azonban az adott térség népi építészeti hagyományai figyelembevételével terveztek meg. A szlovákiai magyar nyelvterületen több településen (Pered, Csúz, Kisgéres stb.) – általában külön utcába, sorba rendezetten – a mai napig állnak ilyen építmények.
Ondrejovce
-> Barsendréd; Endréd (Ondrejovce)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 794, ebből 708 (89,2%) magyar, 82 (10,3%) szlovák; [2011] – 470, ebből 294 (62,6%) szlovák, 126 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 285 (60,6%) szlovák, 136 (28,9%)...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 794, ebből 708 (89,2%) magyar, 82 (10,3%) szlovák; [2011] – 470, ebből 294 (62,6%) szlovák, 126 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 285 (60,6%) szlovák, 136 (28,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lábánál, a Garam folyó völgyében, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 794, ebből 708 (89,2%) magyar, 82 (10,3%) szlovák; [2011] – 470, ebből 294 (62,6%) szlovák, 126 (26,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 285 (60,6%) szlovák, 136 (28,9%) magyar. V: [2011] – 344 r. k., 14 ref., 14 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni telepítések során szlovák családok települtek. Barokk stílusú r. k. (Szt. András-) temploma 1753-ban emelték 14. sz.-i gótikus alapokon; két kastélya a 19. sz. elején, öt kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Opatová
-> Losoncapátfalva (Opatová)
1966-ban Losonchoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, a város belterületétől ÉK-re. L: [1921] – 1381, ebből 1078 (78,1%) szlovák, 200 (14,5%) magyar; [1961] 1636, ebből 116 (7,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 903 r. k., 428 ev., 18 ref., 18...megnyit →
1966-ban Losonchoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, a város belterületétől ÉK-re. L: [1921] – 1381, ebből 1078 (78,1%) szlovák, 200 (14,5%) magyar; [1961] 1636, ebből 116 (7,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 903 r. k., 428 ev., 18 ref., 18...megnyit →
Részletek
1966-ban Losonchoz csatolt község a Losonci járásban, a Losonci-medence Ny-i részén, a város belterületétől ÉK-re. L: [1921] – 1381, ebből 1078 (78,1%) szlovák, 200 (14,5%) magyar; [1961] 1636, ebből 116 (7,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 903 r. k., 428 ev., 18 ref., 18 izr. A Prónay-kastély 1856-ban klasszicista, a Cebrián-, majd Hubay-kastély 1860-ban neogótikus, a Prónay-kúria 1903-ban szecessziós stílusban épült. ~ 1869-ben alapított posztógyárát 1945 után modern textilüzemmé alakították át.
Opatovská Nová Ves
-> Apátújfalu (Opatovská Nová Ves)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Csáb-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 571, ebből 494 (86,5%) magyar, 40 (7,0%) szlovák; [2011] – 719, ebből 394 (54,8%) magyar, 252 (35,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (64,6%) magyar, 173 (24,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Csáb-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 571, ebből 494 (86,5%) magyar, 40 (7,0%) szlovák; [2011] – 719, ebből 394 (54,8%) magyar, 252 (35,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (64,6%) magyar, 173 (24,1%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Csáb-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 571, ebből 494 (86,5%) magyar, 40 (7,0%) szlovák; [2011] – 719, ebből 394 (54,8%) magyar, 252 (35,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (64,6%) magyar, 173 (24,1%) szlovák. V: [2011] – 621 r. k., 8 ev., 1 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családok települtek. A Gyürky-kastély a 18. sz.-ban barokk, r. k. (Jézus Szíve-) temploma 1923-ban szecessziós stílusban épült, falumúzeuma 2002-ben létesült.
Opatovský Sokolec
-> Apácaszakállas (Opatovský Sokolec)
1976-ban Ekecshez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1206, ebből 1158 (96,0%) magyar, 20 (1,7%) szlovák; [1970] 1326, ebből 1247 (94,0%) magyar, 76 (5,7%) szlovák (1970) nemzetiségű. V: [1921] – 605 ref., 571 r....megnyit →
1976-ban Ekecshez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1206, ebből 1158 (96,0%) magyar, 20 (1,7%) szlovák; [1970] 1326, ebből 1247 (94,0%) magyar, 76 (5,7%) szlovák (1970) nemzetiségű. V: [1921] – 605 ref., 571 r....megnyit →
Részletek
1976-ban Ekecshez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1206, ebből 1158 (96,0%) magyar, 20 (1,7%) szlovák; [1970] 1326, ebből 1247 (94,0%) magyar, 76 (5,7%) szlovák (1970) nemzetiségű. V: [1921] – 605 ref., 571 r. k., 19 izr., 9 ev. – A második vh. utáni belső telepítések során ~ra szlovák családokat telepítettek. Ref. temploma 1770-ben épült klasszicista, kastélya a 19. sz. közepén késő klasszicista stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű bentlakásos speciális alapiskolával rendelkezett. – Ir. Zsigmond Tibor (összeállította): Ekecs. Apácaszakállas (1996).
Opátska
-> Széplakapáti (Opátska)
1942-ben Abaszéplakhoz, majd 1976-ban Abaszéplakkal együtt Kassához csatolt község a Kassai-medencében, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 449, ebből 314 (69,9%) szlovák, 100 (22,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 351 r. k., 64 gör. kat., 21 ref., 7 izr., 2...megnyit →
1942-ben Abaszéplakhoz, majd 1976-ban Abaszéplakkal együtt Kassához csatolt község a Kassai-medencében, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 449, ebből 314 (69,9%) szlovák, 100 (22,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 351 r. k., 64 gör. kat., 21 ref., 7 izr., 2...megnyit →
Részletek
1942-ben Abaszéplakhoz, majd 1976-ban Abaszéplakkal együtt Kassához csatolt község a Kassai-medencében, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 449, ebből 314 (69,9%) szlovák, 100 (22,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 351 r. k., 64 gör. kat., 21 ref., 7 izr., 2 ev. A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált.
Opus
Részletek
A szlovákiai magyar írók folyóirata (Dunaszerdahely, 2009). A kéthavonta megjelenő folyóiratot a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) adja ki. Az irodalmi alkotások mellett mellékletekként rendszertelenül helyt ad a SZMÍT tájékontatójának, a fiatal írók alkotásainak, illetve repertóriumoknak, írók bemutatásának. – Szerk. H. Nagy Péter (2009).
Oravecz Imre; Imrich Oravecz
(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották...megnyit →
(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották...megnyit →
Részletek
Oravecz Imre (SZM)
(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották számon, több alkalommal sikerrel állított ki Budapesten. 1970-ben életmű-kiállítását, 1994-ben emlékkiállítását rendezték meg Kassán.
Orávka (Orávka)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima folyó bal parti teraszán, Rimaszombattól DK-re. L: [1930] – 269, ebből 244 (90,7%) szlovák, 11 (4,1%) magyar; [1980] 229, ebből 194 (84,7%) szlovák, 25 (10,9%) magyar; [2011] – 156, ebből 136 (87,2%) szlovák, 15 (9,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 135 (86,5%) szlovák, 15 (9,6%) magyar. V: [2011] – 110 r. k., 6 ev., 6 gör. kat., 4 ref. – Az első vh.-t követő csehszlovák földbirtokreform során, 1921-ben hozták létre, amikor a Rimaszécshez tartozó Csobánka és Kacagó pusztákra, a Coburg család felosztott nagybirtokára árvai szlovák kolonisták települtek. Először 1926–39 között Slávikovo, majd 1951-ben ~ néven lett önálló község.
Orbán Gábor
(* 1883. jan. 1. Kőszeg [Mo.], † 1958. jan. 28. Pozsony) Nyelvész. Privigyén, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. A két vh. között a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, a kormányzattal együttműködő közéleti aktivizmus egyik jeles képviselője volt. 1950-től a pozsonyi Pedagógiai...megnyit →
(* 1883. jan. 1. Kőszeg [Mo.], † 1958. jan. 28. Pozsony) Nyelvész. Privigyén, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. A két vh. között a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, a kormányzattal együttműködő közéleti aktivizmus egyik jeles képviselője volt. 1950-től a pozsonyi Pedagógiai...megnyit →
Részletek
Orbán Gábor (FI)
(* 1883. jan. 1. Kőszeg [Mo.], † 1958. jan. 28. Pozsony) Nyelvész. Privigyén, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. A két vh. között a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, a kormányzattal együttműködő közéleti aktivizmus egyik jeles képviselője volt. 1950-től a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán és a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékén oktatott. Szakterülete elsősorban a finnugor és a magyar nyelvészet; nyelvműveléssel, ill. szótárírással is foglalkozott; több tankönyve és szöveggyűjteménye is ismert. – Fm. A magyar nemzeti énekmondás (tan., 1907; A finnugor nyelvek számnevei (mon., 1932); Új szlovák–magyar és magyar–szlovák szótár (Mendreszóra Miklóssal, 1933); A magyar nyelv (1935); A magyar szókincs (1953); A helyes magyarság irányelvei (tan., 1956); Bevezetés a nyelvtudományba (tankönyv, 1956).
Orbán Janka, S.
(* 1905. márc. 26. Ruttka, † ?) Iparművész, költő. Kassán két középiskolát is elvégzett: kereskedelmit és iparművészetit. Verseket, elbeszéléseket írt, s 1945 előtt főleg a Gömörben és a Rimavölgyében, ill. A Hétben publikált. Későbbi sorsáról nincsenek információink. – Fm. Vágyak útvesztőjén (v., 1928); Akik...megnyit →
(* 1905. márc. 26. Ruttka, † ?) Iparművész, költő. Kassán két középiskolát is elvégzett: kereskedelmit és iparművészetit. Verseket, elbeszéléseket írt, s 1945 előtt főleg a Gömörben és a Rimavölgyében, ill. A Hétben publikált. Későbbi sorsáról nincsenek információink. – Fm. Vágyak útvesztőjén (v., 1928); Akik...megnyit →
Részletek
(* 1905. márc. 26. Ruttka, † ?) Iparművész, költő. Kassán két középiskolát is elvégzett: kereskedelmit és iparművészetit. Verseket, elbeszéléseket írt, s 1945 előtt főleg a Gömörben és a Rimavölgyében, ill. A Hétben publikált. Későbbi sorsáról nincsenek információink. – Fm. Vágyak útvesztőjén (v., 1928); Akik nem tudtak élni (r., kézirat, 1953).
Ordódy Katalin; Bojsza
(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket...megnyit →
(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket...megnyit →
Részletek
Ordódy Katalin (FI)
(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket is írt. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1972); A Szlovák Irodalmi Alap Díja (1970, 1975). – Fm. Évi, Pisti, idesüss (verses mesék, 1956); Megtalált élet (r., 1958); Nemzedékek (r., 1961, 1982); Dunáról fúj a szél (r., 1963); Az idegen (r., 1968, 1978, 1988); A keskenyebb út (r., 1972, 1973, 1978); Kiküldetés (r., 1977); Kerekes kút (r., 1979); Közjáték Kumadasin (r., 1985); Mediterrán széllel (útirajz, 1987); Kulcs és kard (r., 1991); A XXIII. sz. bálványa (r., 1992); Dóra (r., 1994).
Orechová Potôň
-> Diósförgepatony; Dióspatony (Orechová Potôň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Diósförgepatony − r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V: [2011] – 1190 r. k., 224 ref., 14 ev., 9 gör. kat. – Modernista szemléletű, ún. skandináv típusú ref. temploma a korábbi neoklasszicista templom helyén 1969–77 között, r. k. (Rózsafüzér Királynője) temploma 1992-98 között épült. 2009-ben adták át a határában található Slovakiaringet. A multifunkciós létesítményt az autósok és a motorosok egyaránt használhatják. 2001 óta jelenik meg ~ban a Patonyföld c. havilap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1940-ben hozzácsatolták Bögölypatonyt, 1966–90 között hozzá tartozott Dunakisfalud. – Ir. Koncsol László: Diósförgepatony (Történelmi olvasókönyv) I–II. (1992,1993); Ág Tibor – Barsi Ernő – Koncsol László: Kemény a föld a patonyi határba. Dióspatony népzenei hagyománya (1997); Kovátsné Németh Mária (szerk.): Diósförgepatony névkincse, iskola- és sporttörténete (1998).
Diósförgepatony − ref. templom (GJ)
Örös (Strážne)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza holtága, a Karcsa mentén, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 668, ebből 628 (94,0%) magyar, 9 (1,3%) szlovák; [2011] – 653, ebből 596 (91,3%) magyar, 51 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza holtága, a Karcsa mentén, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 668, ebből 628 (94,0%) magyar, 9 (1,3%) szlovák; [2011] – 653, ebből 596 (91,3%) magyar, 51 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Tisza holtága, a Karcsa mentén, Királyhelmectől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 668, ebből 628 (94,0%) magyar, 9 (1,3%) szlovák; [2011] – 653, ebből 596 (91,3%) magyar, 51 (7,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 605 (92,6%) magyar, 44 (6,7%) szlovák. V: [2011] – 436 ref., 160 r. k., 28 gör. kat., 1 ev. – Ref. temploma 1803-ban klasszicista, r. k. temploma 1968-ban archaizáló stílusban épült.
Oros László
(* 1952. febr. 4. Felsőszeli) Hadmérnök, könyvgyűjtő. 1977-ben a turócszentmártoni Katonai Főiskolán végzett. Az 1970–1980-as években különböző helyőrségekben szolgált. 1990-ben alezredesi rangfokozatot ért el; 1993-ban nyugállományba vonult. Csehszlovákiai magyar írók kéziratait és műveinek első kiadásait gyűjti. Több szakmai társaság tagja. Magángyűjteménye több mint ötezer...megnyit →
(* 1952. febr. 4. Felsőszeli) Hadmérnök, könyvgyűjtő. 1977-ben a turócszentmártoni Katonai Főiskolán végzett. Az 1970–1980-as években különböző helyőrségekben szolgált. 1990-ben alezredesi rangfokozatot ért el; 1993-ban nyugállományba vonult. Csehszlovákiai magyar írók kéziratait és műveinek első kiadásait gyűjti. Több szakmai társaság tagja. Magángyűjteménye több mint ötezer...megnyit →
Részletek
Oros László (Somogyi fot.)
(* 1952. febr. 4. Felsőszeli) Hadmérnök, könyvgyűjtő. 1977-ben a turócszentmártoni Katonai Főiskolán végzett. Az 1970–1980-as években különböző helyőrségekben szolgált. 1990-ben alezredesi rangfokozatot ért el; 1993-ban nyugállományba vonult. Csehszlovákiai magyar írók kéziratait és műveinek első kiadásait gyűjti. Több szakmai társaság tagja. Magángyűjteménye több mint ötezer (cseh)szlovákiai magyar kéziratot, könyvet, folyóiratot, dedikált fényképeket tartalmaz. Kitüntetései: A haza szolgálatáért (1980); A haza védelméért (1987). – Fm. A felsőszeli ágostai hitvallású evangélikus egyház története (2011, szlovák nyelven 2014). – Ir. Felsőszeli – Oros László gyűjteménye (2000), Irodalmunk emlékei : a felsőszeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár története (2016).
Orosz Örs
(* 1985. jún. 28.) Kutató, geográfus, szervező. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2003). 2010-ben a prágai Károly Egyetemen szerzett diplomát politikai földrajz szakon. Mesteri tanulmányai alatt több külföldi részképzésen vett részt Romániában, Magyarországon, Franciaországban és Bosznia–Hercegovinában, ill. szakmai gyakorlaton az Európai Parlamentben és...megnyit →
(* 1985. jún. 28.) Kutató, geográfus, szervező. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2003). 2010-ben a prágai Károly Egyetemen szerzett diplomát politikai földrajz szakon. Mesteri tanulmányai alatt több külföldi részképzésen vett részt Romániában, Magyarországon, Franciaországban és Bosznia–Hercegovinában, ill. szakmai gyakorlaton az Európai Parlamentben és...megnyit →
Részletek
Orosz Örs (FI)
(* 1985. jún. 28.) Kutató, geográfus, szervező. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2003). 2010-ben a prágai Károly Egyetemen szerzett diplomát politikai földrajz szakon. Mesteri tanulmányai alatt több külföldi részképzésen vett részt Romániában, Magyarországon, Franciaországban és Bosznia–Hercegovinában, ill. szakmai gyakorlaton az Európai Parlamentben és több hazai intézményben. Kutatási területe a dél-szlovákiai szlovák ifjúság és annak hozzáállása a magyar kérdéshez, ill. a szlovákiai gyógyfürdők 20. századi története. 2004–2007 között a prágai Ady Endre Diákkör alelnöke, ill. elnöke. 2005 óta a Diákhálózatban tevékenykedik. A szlovákiai magyar egyetemisták Hallgatói Parlamentjének elnöke. 2009-től 2011-ig a Diákhálózat alelnöke, 2008-től a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője. 2010-ben főszervezője volt a Diákhálózat és a Fórum Kisebbségkutató Intézet kétnyelvűségi felmérésének. 2011-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, ahol a kétnyelvűség kultúrtörténetével és az északi régiók magyar emlékhelyeinek dokumentációjával foglalkozik. Tagja a Szlovák Kormány Nemzetiségi és Etnikai Bizottságának, valamint a Sine Metu polgári társulás képviselőjeként a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ügyvivője.– Díjak: Lőrincz Csaba-díj (2015). – Fm. „Nyelvében él a národnostná menšina” – A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában 1918−2011 (kiállítás, kurátor, 2012); Horony Ákos–Orosz Örs–Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918–2012. (magyar, szlovák, angol és francia nyelven, mon., 2012).
Oroszi
Részletek
Oroszka (Pohronský Ruskov)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 1176, ebből 871 (74,1%) magyar, 217 (18,4%) szlovák; [2011] – 1286, ebből 720 (56,0%) magyar, 510 (39,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 755 (58,7%) magyar, 453 (35,2%) szlovák. V: [2011] – 873 r. k., 88 ref., 60 ev., 7 gör. kat. – R. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1956-ban épült. 1893-ban alapított cukorgyára a 20. sz. végéig üzemelt. Határában réz-, bronz-, vas- és római kori leleteket tártak fel. – 1974–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Csata.
Oroszvár (Rusovce; Karlburg)
1972- ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák–osztrák–magyar hármashatáron. L: [1961] – 1746, ebből 887 (50,8%) szlovák, 781 (44,7%) magyar, 23 (1,3%) német; [2011] – 2845, ebből 2380 (83,7%) szlovák, 284 (10,0%) magyar, 18 (0,6%) német...megnyit →
1972- ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák–osztrák–magyar hármashatáron. L: [1961] – 1746, ebből 887 (50,8%) szlovák, 781 (44,7%) magyar, 23 (1,3%) német; [2011] – 2845, ebből 2380 (83,7%) szlovák, 284 (10,0%) magyar, 18 (0,6%) német...megnyit →
Részletek
Oroszvár − Lónyay-kastély (GJ)
1972- ben Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Duna jobb partján, Pozsony központjától D-re, a szlovák–osztrák–magyar hármashatáron. L: [1961] – 1746, ebből 887 (50,8%) szlovák, 781 (44,7%) magyar, 23 (1,3%) német; [2011] – 2845, ebből 2380 (83,7%) szlovák, 284 (10,0%) magyar, 18 (0,6%) német nemzetiségű. A: [2011] – 2373 (83,4%) szlovák, 285 (10,0%) magyar, 34 (1,2%) német. V: [2011] – 1629 r. k., 127 ev., 31 gör. kat., 20 ref. – Az 1947. febr. 10-én aláírt párizsi békeszerződés csatolta Csehszl.-hoz. A 18. sz.-tól fogva túlnyomórészt németek által lakott település volt, német lakóit azonban a második vh. után kitelepítették Németországba, s ~ra előbb magyarok, majd Csehszl.-hoz csatolását követően szlovák telepesek költöztek. Legjelentősebb műemléke a windsori angol királyi kastély mintájára 1841–44 között óangol gótikus stílusban épült Henckel-, majd Lónyay-kastély, amely 1951-től 1991-ig a Szlovák Népművészeti Együttes otthona volt. 1613-ban eredetileg reneszánsz stílusban emelt r. k. (Szt. Vitus és Modestus-) templomát a 19. sz. második felében neoromán stílusban alakították át, korai barokk stílusú r. k. (Szt. Mária Magdolna-) temploma 1622-ben épült. A község területén található a mai Szl. legjelentősebb római kori régészeti lelőhelye, az 1961-ben feltárt Gerulata nevű katonai tábor, amely a 2–4. sz.-ban a római limes részét képezte. A falu belterületén több száz kora Árpád-kori temetkezés került elő. ~ közúti és vasúti határátkelőhely Mo. felé.
Oroszvár − Lónyay-kastély (GJ)Orsós falu
Részletek
Olyan szalagtelkes elrendezésű település, amelynek a fő utcája fokozatosan, mintegy tér formájában kiszélesedik, majd tovább haladva megint összeszűkül. E tér közepén épület, általában a templom található (pl. Nemeskosút, Kürt).
Orsovics Yvette
(* 1971. ápr. 15. Dunaszerdahely) Zenepedagógus, karnagy, tankönyvszerző. Alapfokú tanulmányait Nagymegyeren végezte, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett (1989). A Nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatójaként 1998-ban magyar–zene szakos tanári diplomát szerzett. Tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben folytatta angol nyelven (1996−98). 2000−2003 közt a...megnyit →
(* 1971. ápr. 15. Dunaszerdahely) Zenepedagógus, karnagy, tankönyvszerző. Alapfokú tanulmányait Nagymegyeren végezte, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett (1989). A Nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatójaként 1998-ban magyar–zene szakos tanári diplomát szerzett. Tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben folytatta angol nyelven (1996−98). 2000−2003 közt a...megnyit →
Részletek
Orsovics Yvette (csa)
(* 1971. ápr. 15. Dunaszerdahely) Zenepedagógus, karnagy, tankönyvszerző. Alapfokú tanulmányait Nagymegyeren végezte, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett (1989). A Nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatójaként 1998-ban magyar–zene szakos tanári diplomát szerzett. Tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben folytatta angol nyelven (1996−98). 2000−2003 közt a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Zenetanárképző kiegészítő képzését karvezetői diplomával végezte. 2008-ban felvételt nyert a budapesti ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájába, amelyet sikeresen abszolvált (2013). Tanított a Bősi Művészeti Alapiskolán (1989−1996). 1998-tól folyamatosan oktatott zongorát, zeneelméletet és karéneket a nagymegyeri Janiga József Művészeti Alapiskolában. 1998−2003 közt a komáromi Marianum Egyházi Alapiskola tanára volt. 2004-től tíz éven keresztül a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának pedagógusa. 2006-tól óraadó tanárként, jelenleg pedig főállásban a komáromi Selye János Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa. Művészeti tevékenységét a kórusvezetés jellemzi. 1998-tól a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskar karnagya. Karnagya a Marianum Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana Kicsinyek és Nagyok kórusának. 2013-ban alapította a Selye János Egyetem Kórusát. Kutatótómunkájának központi témája a zenei nevelés módszertana, valamint a tankönyvelemzés és tankönyvkutatás. – Díjak, elismerések: „Mládež spieva” aranysáv (2001, 2003, 2004, 2006, 2008); Csengő Énekszó aranykoszorú (2001, 2004, 2007); Festa Choralis (2007); Kodály Zoltán V. Magyar Kórusverseny (2009); VII. Adventi Nemzetközi Kórusfesztivál (2012); Kodály Napok Felnőttkarok Versenye (2008, 2011, 2014); Több karnagyi különdíjban és emlékplakettben részesült a kórusversenyeken. – Fm. Zenei nevelés tankönyveknek; Daltanítási módszerek és gyakorlati lehetőségeik az alapiskola alsó tagozatán (2010); A gyermek szerepe és megjelenése (2010); Zenés játék, játékos zene (2011); A szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolákban használatos alsó tagozatos ének-zene tankönyvek bemutatása (2010); A szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolák számára készült új alsó tagozatos zenei nevelés tankönyvek koncepciójának rövid jellemzése (2009); Gyermekszerep a zeneirodalomban (2010). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Horváth Géza: Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának története 1964–2004 (2004).
Őrsújfalu (Nová Stráž)
1979-ben Komáromhoz csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1360, ebből 1333 (98,0%) magyar, 16 (1,2%) szlovák; [1970] 1743, ebből 1447 (83,0%) magyar, 287 (16,5%) szlovák nemzetiségű. V:...megnyit →
1979-ben Komáromhoz csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1360, ebből 1333 (98,0%) magyar, 16 (1,2%) szlovák; [1970] 1743, ebből 1447 (83,0%) magyar, 287 (16,5%) szlovák nemzetiségű. V:...megnyit →
Részletek
1979-ben Komáromhoz csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1360, ebből 1333 (98,0%) magyar, 16 (1,2%) szlovák; [1970] 1743, ebből 1447 (83,0%) magyar, 287 (16,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1220 r. k., 122 ref., 11 izr., 4 ev. A Darányi család felosztott gadócpusztai nagybirtokára a két vh. közötti földbirtokreform során, 1926-ban szlovák és cseh-morva kolonisták, a faluba 1945 után magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. 1977-ben itt indult útjára a – későbbiekben más-más helyszínen megrendezett – Nyári Művelődési Táborok rendezvénysorozata, s az 1980-as években az ~i Duna-part adott otthont a Honismereti Ifjúsági Táboroknak is. A Darányi-kastély 1815-ben klasszicista, r. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1911-ben neoklasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Országos Dal- és Táncünnepély
A szlovákiai magyarság és a Csemadok kulturális tevékenységének a fesztiválja. A felvidéki magyar néptánccsoportok, -együttesek, hagyományőrző tánc- és éneklőcsoportok, népi és parasztzenekarok, citerazenekarok és fúvószenekarok, valamint tánc-, ének- és zeneszólisták évenként megrendezésre kerülő országos méretű fesztiváljaként, esetenként versenyeként indult. 1956. dec. 30-án Losoncon rendezték...megnyit →
A szlovákiai magyarság és a Csemadok kulturális tevékenységének a fesztiválja. A felvidéki magyar néptánccsoportok, -együttesek, hagyományőrző tánc- és éneklőcsoportok, népi és parasztzenekarok, citerazenekarok és fúvószenekarok, valamint tánc-, ének- és zeneszólisták évenként megrendezésre kerülő országos méretű fesztiváljaként, esetenként versenyeként indult. 1956. dec. 30-án Losoncon rendezték...megnyit →
Részletek
Gombaszög − Országos Dal- és Táncünnepély, 1979 (FI)
A szlovákiai magyarság és a Csemadok kulturális tevékenységének a fesztiválja. A felvidéki magyar néptánccsoportok, -együttesek, hagyományőrző tánc- és éneklőcsoportok, népi és parasztzenekarok, citerazenekarok és fúvószenekarok, valamint tánc-, ének- és zeneszólisták évenként megrendezésre kerülő országos méretű fesztiváljaként, esetenként versenyeként indult. 1956. dec. 30-án Losoncon rendezték meg első alkalommal. 1957–1959-ben Zselizen, szabadtéren, a Schubert-parkban, 1960-ban Érsekújvárott a Nyitra partján, a Berekben, 1961-től pedig Gombaszögön, a sarlósok egykori találkozóhelyén kerül megrendezésre. Az ünnepség a 80-as évek végéig kétnapos volt, műsoraiban mintegy 500–1000 szereplő lépett színpadra. Szervezője és főrendezője 2005-ig a Csemadok KB (később Országos Tanácsa), majd a Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya. 1965-től a gombaszögi szabadtéri színpadon valósul meg, és 1976-tól (a 21. évfolyamától) Országos Kulturális Ünnepély néven szerepel. Azóta külön rendezik a népművészeti hagyományokat ápoló csoportok országos seregszemléjét. A rendezvény fokozatosan népünnepélyé vált, és műsorában a kultúra csaknem minden zsánere helyet kapott; nagy látogatottsággal bírt, legnagyobb, mintegy 40 ezres látogatottsága 1966-ban volt. Az 1990-es évek végén több évfolyamának megrendezése pénzhiány miatt elmaradt. 2002 óta újból évente rendezik, de a szereplők létszámát és főként a látogatottságát tekintve régi fénye megkopott.
Országos Keresztényszocialista Párt
Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor...megnyit →
Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor...megnyit →
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt munkácsi nagygyűlésének szónokai és képviselői (balról a harmadik helyen ül Dr. Szüllő Géza) (FI)
Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor Pozsonyban, ahol a párt első elnökévé a nyitrai alapszervezet vezetőjét, Lelley Jenőt választották. A párt világnézeti alapon, a magyar érzelmű katolikus klérushoz szorosan kötődve szerveződött meg. Az ~, a Magyar Nemzeti Párttal (MNP) való 1936-ban bekövetkezett egyesülésig, végig ellenzéki, a csehszlovák állammal szembeni sérelmi politikát folytatott. A párt programjának legfontosabb pontjait a keresztényszocializmus elvei, Szl. autonómiája és a kisebbségi lakosság jogi és nyelvi egyenjogúsága alkották. Hivatalosan nem etnikai alapokon szerveződött, hanem Szl. őslakosságát (magyarokat, szlovákokat, németeket) igyekezett megszólítani. A párton belül külön szlovák és német szekció is működött, sőt Kárpátalján ruszin és német csoportjai is voltak. Tagságának döntő többsége azonban magyar volt, s a párt elsősorban a szlovákiai magyarok érdekei szerint politizált. Szervezeti felépítésének alapját a helyi szervezetek jelentették, amelyben a vezető szerepet legtöbbször a katolikus papság játszotta. A párt legmagasabb szintű fórumát a kongresszus jelentette, amely a 120 tagú országos vezetést választotta. Ebben egyformán 40–40 fővel képviseltették magukat a magyarok, a szlovákok és a németek. Az országos pártvezetés volt jogosult a párt elnökének megválasztására és a választási jelölőlisták összeállítására. Hivatalos sajtóorgánuma a Népakarat, A Nép, a Magyar Néplap, a szlovák nyelvű Vôľa ľudu és a német nyelvű Deutsche Zeitung voltak. Saját nyomdával is rendelkezett, amely a Concordia nevet viselte. A párthoz kapcsolódóan erős szakszervezeti mozgalom működött, amely D-Szl. ipari munkásságának egy jelentős részét tudta a párt mellé állítani. Más pártokhoz hasonlóan az ~ mellett több olyan gazdasági és regionális jellegű szervezet működött, amelyek a megfelelő lehetőséget kínáltak a párt szavazóbázisának mozgósításához. A húszas évek közepén éles küzdelem kezdődött a párton belül a pártelnök, Lelley Jenő vezette csoport és a Trianon előtti magyar konzervatív politikai hagyományokhoz jobban kötődő Szüllő Géza nevével fémjelzett csoportosulás között. Ez utóbbiak az őslakos koncepció helyett a párt magyar etnikai jellegének nagyobb hangsúlyozását és határozottabb sérelmi szempontú ellenzéki politizálást követeltek. A belharcokból végül Szüllő került ki győztesen, aki 1925-től 1932-ig a párt elnöke volt. A Lelley vezette csoport kivált a pártból, s Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt néven működött tovább. Szüllő elnöksége idején a párt merev ellenzéki politikát folytatott, s éles konkurenciaharcot vívott az MNP-vel. 1932-ben Szüllő helyére a Budapesti kormányzat által favorizált Esterházy Jánost választották a párt elnökévé. A nemzetközi politikai helyzethez alkalmazkodva az ~ Esterházy vezetésével intenzívebbé igyekezett tenni a párt kapcsolatait a centralizált Csehszlovák Köztársaság ellen fellépő politikai erőkkel, a Hlinka-féle Szlovák Néppárttal és a Szudétanémet Párttal. Noha Esterházy és a pártvezetés döntő többsége (főleg az ún. papi szárny) ellenezte az MNP-vel való egyesülést, ennek végül nem tudták útját állni, s Budapest nyomására 1936-ban az ~ összeolvadt az MNP-vel. Az egységes ellenzéki párt az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt nevet vette fel. – Vezető: Lelley Jenő (1920–1925), Szüllő Géza (1925– 1932), Esterházy János (1932–1936).
Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt
Szlovákiai magyar politikai párt, amely az ellenzéki magyar pártok sérelmi politikájával szakítva, 1928 folyamán mérsékelt aktivista (aktivizmus) programmal lépett a politikába. Elsősorban a csallóközi kisgazdák hatékony érdekvédelmét igyekezett felvállalni. Alapítói voltak többek között Lukovich Ferenc és Mohácsy János, akik a húszas évek elején a...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt, amely az ellenzéki magyar pártok sérelmi politikájával szakítva, 1928 folyamán mérsékelt aktivista (aktivizmus) programmal lépett a politikába. Elsősorban a csallóközi kisgazdák hatékony érdekvédelmét igyekezett felvállalni. Alapítói voltak többek között Lukovich Ferenc és Mohácsy János, akik a húszas évek elején a...megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar politikai párt, amely az ellenzéki magyar pártok sérelmi politikájával szakítva, 1928 folyamán mérsékelt aktivista (aktivizmus) programmal lépett a politikába. Elsősorban a csallóközi kisgazdák hatékony érdekvédelmét igyekezett felvállalni. Alapítói voltak többek között Lukovich Ferenc és Mohácsy János, akik a húszas évek elején a Kisgazdapárt (Magyar Nemzeti Párt) alapítói közé tartoztak, de a háttérben ott volt az egyre inkább aktivista irányba forduló Lelley Jenő is. Az 1928-as tartományi választásokon a Zsidó Párttal indult közös listán, s egy tartományi képviselői mandátumot szerzett, az 1929-es parlamenti választásokon viszont nem tudott mandátumhoz jutni, ezért a választások után feloszlott.
Országos Népművészeti Fesztivál
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene,...megnyit →
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene,...megnyit →
Részletek
Az Országos Népművészeti Fesztivál részvevői, Zselíz 1981 (FI)
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene, -szokás, -viselet és tárgyi kultúra országos fesztiválja lett. Összekapcsolódott a gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek országos versenyével, mely többnyire a közeli lévai kultúrházban valósult meg. Az ~ 1969–1994 között Zselizen a Schubert-parkban rendezték meg a Csemadok kiemelt rendezvényeként, s nem csupán seregszemleként működött, hanem szakmai fórumként is. A fesztivál programja mindig rendkívül színes volt, néprajzi kiállítások, gyermekprogramok, koncertek, kirakodóvásár stb. tették színessé és közönség közelivé. Rendkívül pozitív hatása volt a hazai folklórmozgalomra. Anyagi támogatások hiányában 1995-ben már nem rendezték meg. A fesztivál helyét a Martoson 1995 óta évente megrendezett Pünkösdi Népművészeti Fesztivál kívánta átvenni, de ez mára inkább regionális fesztiválként működik. A Csemadok 2006-ban, tizenkét éves szünet után, az eredeti helyszínen újraélesztette a fesztivált, ezt azonban már – és azóta is – a közönség teljes érdektelensége kísérte. A rendezvényt ezután különböző helyszíneken (2008 Bős, 2009 Martos) rendezték meg, majd 2010-től Deákiba került.
Országos Parasztpárt
A két vh. közötti aktivista szlovákiai magyar politikai párt (1924. szept.–1926. ápr.). Elnöke nyitra megyei földműves volt. A párt alapítói többnyire baloldali érzelmű politikusok voltak. Programjában az agrárnépességet igyekezett megszólítani. Támogatta a kormány mezőgazdasági politikáját, a földbirtokreform felgyorsításának és a mezőgazdaság korszerűsítésének a szükségességét hangsúlyozta....megnyit →
A két vh. közötti aktivista szlovákiai magyar politikai párt (1924. szept.–1926. ápr.). Elnöke nyitra megyei földműves volt. A párt alapítói többnyire baloldali érzelmű politikusok voltak. Programjában az agrárnépességet igyekezett megszólítani. Támogatta a kormány mezőgazdasági politikáját, a földbirtokreform felgyorsításának és a mezőgazdaság korszerűsítésének a szükségességét hangsúlyozta....megnyit →
Részletek
A két vh. közötti aktivista szlovákiai magyar politikai párt (1924. szept.–1926. ápr.). Elnöke nyitra megyei földműves volt. A párt alapítói többnyire baloldali érzelmű politikusok voltak. Programjában az agrárnépességet igyekezett megszólítani. Támogatta a kormány mezőgazdasági politikáját, a földbirtokreform felgyorsításának és a mezőgazdaság korszerűsítésének a szükségességét hangsúlyozta. A párt hivatalos lapja az Ugar volt. Az 1925-ös parlamenti választásokon mindössze négyezer szavazatot szerzett, s a választási kudarc miatt 1926 ápr.-ában megszűnt. – Vezető: Mikle Vince (1924–1926).
Őrszem
Részletek
Regionális képes közéleti és szépirodalmi folyóirat (Igló, 1926. okt. 5.–nov. 20.). Katolikus szellemiség jellemezte. Feltüntetett munkatársai: Kersék János, ifj. Inczinger Ferenc, Schalkaházi Sára és Bognár Cecil Pál. – Szerk. Komáromi Antal; Derfényi János.