Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 49 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 47 48 49 50 51 … 84
84 találat

1932. február : A magyar pártszövetség beterjesztette javaslatait Anton Beszkid kormányzóhoz a kárpátaljai ínség enyhítése tárgyában. „Kívánatos, hogy segélyben ne csak azok részesüljenek, akik a betegsegélyző intézetnek legalább három hónapig tagjai voltak, hanem mindazon éhezők, akik a segélyre rá vannak utalva […] iparos és kereskedő osztály talpraállíthatása végett feltétlenül szükséges, hogy e társadalomnak a kormányzat sürgős moratórium-rendelettel jöjjön segítségére, mert a jelenlegi bankpolitika és a kamatok nyomása alatt ez az értékes államalkotó osztály teljesen elvérzik. Ugyanekkor utasíttassék a pénzügyi kormányzat, hogy a hátralékos adókat írja le s a folyamatban levő adóárveréseket haladéktalanul szűntesse meg.” – A belügyminisztérium engedélyezte, hogy „az egész Kárpátalját uraló ínség, nyomor és éhség enyhíthetésére gyűjtést indítsanak és folytathassanak egész Kárpátalján”. A kárpátaljai gyermekgondozó hivatal megállapítása szerint a területen mintegy 15 ezer gyermek szorul sürgős megsegítésre. – Hokky Károly a parlamentben „a volt magyarországi postatakarékpénztári betétek” mielőbbi kifizetése tárgyában interpellált. – A beregszászi kereskedők „villanysztrájkba” léptek az elektromos energia magas ára miatt. (A villanysztrájk korabeli szóhasználat, lényege, hogy a sztrájkba lépő fogyasztók nem használták az elektromos energiát semmilyen formában, ezáltal okoztak érzékeny veszteséget a szolgáltatónak.)

1932. január 21. : A máramaros-técsői határrész ügyében Hokky Károly képviselő és Isaák Imre técsői református lelkész járt Kamil Krofta meghatalmazott miniszternél. Az előzmény, hogy a sevresi békeszerződés szerinti közös határvonalat a csehszlovák és a román kormány megváltoztatta, melynek következtében újabb 9884 kat. hold került román uralom alá, ami 280 csehszlovák állampolgár vagyonát érintette, akik évekig átjárhattak földjüket művelni a határon, míg a román földreform alapján ki nem mondták, hogy idegen állampolgár román területen mezőgazdasági ingatlannal nem rendelkezhet. Krofta kijelentette: a csehszlovák–román jó viszony érdekében nem védheti meg a técsői csehszlovák állampolgárok román uralom alá jutott területét, mert már szerződés jött létre ez ügyben a két állam között, de a csehszlovák állampolgárok kártalanításáról gondoskodni fognak.

1932. január 17. : Munkácson létrejött a Beregi Takarékossági Hitelintézet. Elnök: Jankovich József Mihály. – Az Őslakó írta: „Azok a tömegmegmozdulások, melyek a múlt héten zajlottak le Huszton, Dolhán, Hársfalván, azok a megcáfolhatatlan hírek, melyekből arról értesülünk, hogy egész Kárpátalján, különösen az elszegényedett magyar falvakban, leginkább pedig a Verhovinán szinte naponkint vannak elkeseredett gyűléskezések, azt bizonyítják, hogy a szegénység, nyomor, elkeseredés uralja egész Kárpátalját, annak egész nyomorgó őslakosságát. A gyűléskezések és a tömegmegmozdulások a kommunista agitáció következtében és annak irányításával tarttatnak, de ugyanúgy szervezhetné azt bármelyik polgári ellenzéki párt is, mert a nyomor és elkeseredés oly nagy, hogy csak élére kell állni, hogy csak vezetni kell a kezdetet és már indul a tömegek megmozdulása minden nagyobb agitáció nélkül.”

1931 folyamán : Beregszászban tartották a kárpátaljai cserkészek dzsemboriját. – Megalakult a Kárpátaljai Képzőművészeti Szövetség. Elnök: Erdélyi Béla. – Munkácson volt kiállítása Iványi-Grünwald Béla, Rudnay Gyula, Lakos Alfréd, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Rottmann Mozart budapesti festőművészeknek. – Emlékművet állítottak Alekszandr Duchnovicsnak Huszton. – Kárpátalján vendégszerepelt Nagy Endre író, konferanszié. – A munkácsi városi könyvtárban a legtöbben Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza és Hugo Bettauer műveit olvasták. – Kárpátalján 3503 magyar gyermeket anyakönyveztek (30,59%). – Megjelent: Bartha Lajos: Lélek. [Próza.] Lám ny., Ungvár–Užhorod; Bartha Lajos: Tavaszi mámor és más drámák. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Gável Béla: Elveszett esztendők. A „fővárosi zászlós” regénye. Welber ny., Mukačevo–Munkács; Sáfáry László: Lendület. Welber ny., Munkács Haraszy Károly: Az ungi református egyházmegye történetéhez. Átnézte Péter Mihály. S. a. r. Kőmíves Sándor. Református Egyházi Könyvtár, Nagykapos Jankovich József Mihály: Podkarpátszká Rusz a prehistoriában. [Csehül, oroszul és magyarul egy könyvben.] Lehoczky Múzeum Egyesület, Munkács Stahlberger Miksa: Képek egy kis vidéki városkából. Humoros elbeszélések. I–II. köt. Novina ny., Munkács–Mukačevo; Vaskó István: Miért? Halálra ítéltek között a vértenger idejében. Ungvár. (Első világháborús visszaemlékezések. Lásd 1933-at.); Bernát Bertalan: Kézikönyv a polgári büntető és közigazgatási ügyekben. A bélyegek, illetékek és ügyvédi költségek kiszámításához Szlovenszkón és Podkarpatszká Ruszban. Soklnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Ijjász Gyula: A magyar nyelv eredete. Földesi ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Zsolna / Žilina / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / magyar / határkérdés / Huszt / Prága / nőkérdés / Dérer Ivan / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Orbán Gábor / Balázs Béla / Mikszáth Kálmán / Mécs László / Genf / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Galícia / Szerényi Ferdinánd / Beszkid Anton / Gebé Péter / római katolikus / Técsői, Taracvölgyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / ünnepek, évfordulók / statisztika / cserkészet / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / sztrájk / Vatikán / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Erdélyi Béla / Iványi-Grünwald Béla / Lengyelország / Sztojka Sándor / Nagyszől[l]ősi Sportegyesület (NSE) / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Lehoczky Tivadar Múzeumegyesület / Jankovics (Jankovich) József Mihály / Verhovina / Hokky Károly / Ijjász Gyula / Kurtyák Iván / Ekkel Lajos / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Duchnovics Alekszandr / Konstantinápoly / Dolha / Dovhe / községi / Krakkó / Siménfalvy Árpád / Berlin / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Ruszinszkói Közművelődési Egyesület / Rottmann Mozart / Stahlberger Miksa / Vaskó István (Vaskó Stepan) / Gárdonyi Géza / Sáfáry László / Bartha Lajos / Pakots József / Bethlen István / Munkácsi Öregdiákok Köre / Zsidó Hitoktatók Érdekvédelmi Egyesülete / Horovitz Mór / Harkov / Charkov / Szerényi Nándor / Bem de Cosben Vladimir / de Gerando Felix / Nagybányai Margit / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Székely József / Aussig / Munkácsi Járási Ifjúságvédelmi Egyesület / Mitrák Alekszandr / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Lilafüred / Thaly Kálmán / Szádeczky-Kardos Lajos / Tóth Béla / Radvánszky Béla / Szana Tamás / Benedek Elek / Fraknói Vilmos / Husznaj Igor / Szalaházy Tamás / Ratkovszky Samu / Móra Ferenc / Damaskin / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Pétervár / Kárpátaljai Képzőművészeti Szövetség / Rudnay Gyula / Bernát Bertalan / Bettauer Hugo / Gável Béla / Haraszy Károly / Kőmíves Sándor / Lakos Alfréd / Magyar-Mannheimer Gusztáv / Nagy Endre / népszámlálás / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / Jaross Andor / Pozsony / Népszövetség / Bratislava / Veľké Kapušany / Eperjes / Prešov / Nagykapos / árvíz / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Eperjesenyicke [Haniska] / Magyarbél [Veľký Biel] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1931
Rövid URL
ID240133
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1931. december eleje : A Kárpátaljai Református Egyházkerület beregszászi közgyűlésén határozatot hoztak arról, hogy a kerület „a felekezeti tanítók alapfizetése ügyében együttműködésre hívja fel a római katolikus, a görög katolikus, a zsidó kárpátaljai egyházakat, hogy a vallástanítás nyelvében szintén az együttműködés alapján komoly lépéseket tesz, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerületnek az iskolaügyi minisztérium által már elintézettnek kijelentett, de az Országos Hivatal által még nem foganatosított elismertetése ügyében és érdekében egy bizottságot alakít és bíz meg az Országos Hivatalban való elintézéssel. Kimondotta a kerületi közgyűlés, hogy a missziós munkát minden erővel fokozni kívánja, hogy elkötelezi a lelkészeket arra, hogy ott, ahol nincs magyar tannyelvű iskola, a református magyar gyermekeket magyarul írni s olvasni tanítsák.” – Munkácson beiktatták Kárpátalja első pravoszláv püspökét, Damaskin volt pétervári teológiai tanárt, aki szerb származású és jugoszláv állampolgár.

1 … 47 48 49 50 51 … 84
84 találat