Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. január 21.

A máramaros-técsői határrész ügyében Hokky Károly képviselő és Isaák Imre técsői református lelkész járt Kamil Krofta meghatalmazott miniszternél. Az előzmény, hogy a sevresi békeszerződés szerinti közös határvonalat a csehszlovák és a román kormány megváltoztatta, melynek következtében újabb 9884 kat. hold került román uralom alá, ami 280 csehszlovák állampolgár vagyonát érintette, akik évekig átjárhattak földjüket művelni a határon, míg a román földreform alapján ki nem mondták, hogy idegen állampolgár román területen mezőgazdasági ingatlannal nem rendelkezhet. Krofta kijelentette: a csehszlovák–román jó viszony érdekében nem védheti meg a técsői csehszlovák állampolgárok román uralom alá jutott területét, mert már szerződés jött létre ez ügyben a két állam között, de a csehszlovák állampolgárok kártalanításáról gondoskodni fognak.

Hibát talált?

Üzenőfal