Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1931. szeptember 14.

Siménfalvy Árpád kárpátaljai magyar tartománygyűlési képviselő a tartományi Országos Hivatalhoz fordult amiatt, hogy Ungváron és Nagyszőlősön a ruszin és cseh nyelvű középfokú és polgári iskolák igazgatói azt követelik a római katolikus és a református lelkészektől, hogy a magyar anyanyelvű tanulókat ruszin, illetőleg cseh nyelven részesítsék vallásoktatásban, pedig az anyanyelvű vallásoktatást alkotmánytörvény garantálja. A válasz: állami rendelet mondja ki, hogy az 1931/32.tanév elejétől a hitoktatók és hittanárok a vallástant minden iskolában az iskola tannyelvén tanítsák, ne pedig úgy mint eddig volt: a növendékek anyanyelvén.

Hibát talált?

Üzenőfal