Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 42 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 40 41 42 43 44 … 84
84 találat

1934. szeptember 5. : A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Az iskolai év kezdetével ismét aktuálissá váltak a magyarság iskoláztatási problémái. Főként Ungváron vált ez a kérdés égetővé, ahol a magyar értelmiség úgyszólván teljesen cserbenhagyta a magyar iskolát. Se magyar elemi, se a polgári iskola magyar osztályaiban nem lelhetők fel a magyar értelmiség gyermekei, vagy ha igen, igen elenyésző számban.” – A pozsonyi iskolaügyi referátus e napon kelt 6709/III. sz. rendelkezése arról értesítette a községi könyvtárakat, hogy 271 könyv indexre került, közte Prohászka Ottokár, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Gulácsy Irén, Herczeg Ferenc, Kiss József, Kodolányi János, Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, valamint Sziklay Ferenc, R. Vozáry Aladár és mások művei.

1934. augusztus : A köztársasági elnök Jaroslav Mezniket nevezte ki kárpátaljai országos alelnökké. – J. Černy belügyminiszter utasítására „minisztériumi bizottság utazik Uzsokra, hogy megalakítsa az uzsoki háborús emlékbizottságot és emlékkövekkel jelölje meg a volt harctér színhelyét és a tömegsírokat”. – Kárpátaljai újságírók egy csoportja tanulmányúton vett részt Romániában, Bulgáriában és Törökországban. – A Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetségének Polenán tartott értekezletén megállapították, hogy a népbetegségek (tuberkulózis, vérbaj, golyva) következtében a hegyvidéki járásokban sok sérült (nyomorék) gyermek születik.

1934. július : Életbe lépett az új sajtótörvény, amely kimondja: „a kormány bírósági ítélet nélkül is elrendelhet lapbetiltásokat, megvonhatja a lapok postai és vasúti szállítási jogát, utcai elárusíthatását és az újságokat kötelezheti a kormánytényezők nyilatkozatainak első oldalon való közlésére.” – A Podkarpatszka Ruszi Szociáldemokrata Párt vezetősége feloszlatta a párt magyar frakcióját. Tamás István és Szilágyi Ferenc megalakította a Független Szociáldemokrata Pártot. – Kávéházakban, vendéglőkben tilos magyarországi, németországi és szovjet rádióadást hallgatni. – Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke ilosvai látogatása alkalmával istentagadónak nevezte a hitlerizmust és híveit.

1934. június : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület beregszászi közgyűlésén Kerényi Sándor egyesületi főtitkára elmondta: a kárpátaljai magyar tanítóság nem karolja fel kellőképpen az egyesületet, a Kárpátalján működő 226 magyar tanítóból annak csak 120-an tagjai. A közgyűlés kimondta a kárpátaljai országos magyar tanítói énekkar megalakítását. A szervezést Takács Gyula huszti református tanítóra, a Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség országos karnagyára bízták. – Megalakult a Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete. A cél: „nyelvi, kulturális és politikai szabadság” kivívása. – Megalakult a Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet nagyszőlősi tagozata. – Magyarországról a következő lapok jöhetnek be: Színházi Élet, Tolnai Világlapja, Népszava. – Munkácson mozgalom indult annak érdekében, hogy „a munkácsiak kizárólag Munkácson dolgoztassanak”.

1 … 40 41 42 43 44 … 84
84 találat