Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1934. augusztus

A köztársasági elnök Jaroslav Mezniket nevezte ki kárpátaljai országos alelnökké. – J. Černy belügyminiszter utasítására „minisztériumi bizottság utazik Uzsokra, hogy megalakítsa az uzsoki háborús emlékbizottságot és emlékkövekkel jelölje meg a volt harctér színhelyét és a tömegsírokat”. – Kárpátaljai újságírók egy csoportja tanulmányúton vett részt Romániában, Bulgáriában és Törökországban. – A Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetségének Polenán tartott értekezletén megállapították, hogy a népbetegségek (tuberkulózis, vérbaj, golyva) következtében a hegyvidéki járásokban sok sérült (nyomorék) gyermek születik.

Hibát talált?

Üzenőfal