Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1934. szeptember 1.

Ettől a naptól a kassai rádió naponta 1 órás magyar és ruszin nyelvű adást sugároz Kárpátaljáról. – A Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet új elnöke Bertók Béla református püspök lett. – 4 évfolyamosra tervezett héber gimnázium nyílt Ungváron. – Genfben megkezdte munkáját a nemzeti kisebbségek kongresszusa. A csehszlovákiai magyarokat a keresztényszocialista Szüllő Géza, a ruszinokat a Kurtyák-párti Bródy András képviselte. – A szatmári egyházmegye kárpátaljai és szlovenszkói részének apostoli kormányzója lett Szvoboda Ferenc.

Hibát talált?

Üzenőfal