Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1934. május 27.

MTI-hír: „A keleti Felvidéken és az Erdős Kárpátokban sok a régi fatemplom, valamennyi felbecsülhetetlen értékű. A templomok túlnyomó része düledezik, a szegény községeknek nincs eszköze karbantartásukra. A Csehszlovákiai Műemlékek Országos Hivatala felhívást közöl, hogy bárkinek engedélyt ad a templomok megvételére, ha azokat Cseh- vagy Morvaországba szállítja. Eddig Prága és Königgratz városa és egy szenátor szállítottak Csehországba egy-egy fatemplomot.”

Hibát talált?

Üzenőfal