Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 2 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1924. március 16. : Kárpátalján megtartották az első parlamenti választásokat. (Pótválasztások Csehszlovákiában.) Tizenhárom pártlista van. 9 képviselőt és a 4 szenátort választottak meg. A magyar pártok képviselője Korláth Endre, a magyar szenátor Egry Ferenc. A többi képviselő: Mondok Iván, Gáti József, Szedorják Nikolaj, Safranko Emanuil, Gagatko Andrij, Jaromír Nečas, Kurtyák Iván, Kaminszki József; szenátorok: Bodnár István, Csehi Ferenc, Riskó Béla. A képviselőházi választások alkalmával a 254 200 érvényes szavazatból a Kommunista Párt 100 242, a Zsidó Néppárt 17 941, a Csehszlovák Szocialista Párt 20 068, az Őslakosok Autonóm Pártja 28 113, a Köztársasági Földműves és Kisgazdapárt 15 058, a Zsidó Demokrata Párt 9914, a Szociáldemokrata Munkáspárt 20 998, a Ruszin Földműves Párt 11 107, az Autonóm Földműves Szövetség 21 161, a Független Magyar Szociáldemokrata Párt 2828, az Orosz Nemzeti Párt 2780, a Polgári Párt 2748, a magyar Kisgazdapárt 1242 szavazatot kapott. A kommunisták a szavazatok 39,43 százalékát szerezték meg, s ezzel a lehetséges 9 mandátumból négyet szereztek meg. Három mandátum jutott a kormánypártoknak, egy-egy a Kurtyák Iván vezette Autonóm Földműves Szövetségnek (a szavazatok 8,32%-a) és a Ruszinszkói Őslakosság Autonóm Pártja listáján szereplő magyar pártoknak (11,06%). A szenátusba a 212 516 érvényes szavazatból a Kommunista Párt 82 273, a Zsidó Néppárt 15 850, a Csehszlovák Szocialista Párt 16 753, az Őslakos Párt 24 944, a Köztársasági Földműves és Kisgazdapárt 12 242, a Zsidó Demokrata Párt 5918, a Szociáldemokrata Munkáspárt 16 605, a Ruszin Földműves Párt 10 717, az Autonóm Földműves Szövetség 20 015, a Független Magyar Szociáldemokrata Párt 2364, az Orosz Nemzeti Párt 2358, a Polgári Párt 2477 szavazatot kapott. ->1925. november 15.

1924. február : Ungváron zsidó színház kezdte meg működését. – A Vatikánban tett látogatást Papp Antal, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Munkács / Uzshorod / Szabó Lajos / Prága / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Papp Antal / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / Polchy István / Mukacseve / Kisgejőc / Mali Hejivci / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / csehszlovák választások / ünnepek, évfordulók / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Tóth Bálint / Eperjessy József / Perecseny / Perecsin / magyar pártszövetség / Vatikán / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Spolarits (Spolarich) János / Bátyu / Batyove / Árky Ákos / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Jaross Gyula / Demjén András / Tekeháza / Tekove / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Felsőkerepec / Verhnyij Koropec / Alsóapsa / Gyibrova / Turda Pál / Weisz Mihály (id.) / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Boross Zsigmond / Földes János / Hatfaludy Sándor / Jaczik Miklós / színház / mezőgazdaság / sajtó / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésPerecsényszabadi [Prečínska Lehota]
Év1924
Rövid URL
ID238723
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1924. február 19. : A Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Szövetsége Beregszászban ülésezett, mely alkalommal megszavazták a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának listáját, melyre a magyarság szavazhat a március 16-i választásokon. Eszerint parlamenti képviselőjelöltek: 1.Korláth Endre (Ungvár), 2.Árky Ákos (Ungvár), 3.Jaczik Miklós (Ungvár), 4.Polchy István (Beregszász), 5.Szabó Lajos (Munkács), 6.Tóth Bálint (Beregújfalu), 7.Eperjessy József (Ungvár), 8.Turda Pál (Tekeháza), 9.Földes János (Császlóc), 10.Nagyidai Ferenc (Tiszakeresztúr), 11.Boross Zsigmond (Ungvár), 12.Demjén András (Bátyu). Szenátorjelöltek: 1.Egry Ferenc (Kisgejőc), 2.Hatfaludy Sándor (Alsóapsa), 3.Jaross Gyula (Perecseny), 4.Spolarits János (Nagyszőlős), 5.Ács Lajos (Técső), 6.Weisz Mihály (Felsőkerepec). (A szavazás listákra történik, az egyes listákra leadott szavazatok mennyisége alapján lehet bekerülni a törvényhozásba. A magyar lista a 4-es számú.) Az ülésen elfogadott határozatból: „a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének Elnöki Tanácsa mint az itteni magyarság eddig alkotmányos szerve elhatározza, hogy a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának listáján szereplő összes jelölteket [tehát nem csak a tényleg megválasztásra kerülő képviselőket és szenátorokat] az itteni magyarság megválasztott képviselőinek kell tekinteni, akik együttvéve – szám szerint 18-an és azonkívül a Szövetség kebelébe tartozó pártok elnökei – alkotják a ruszinszkói magyarság tágabb értelemben vett parlamenti klubját. A klub tagjainak száma szükség szerint kiegészíthető a magyar közélet terén szereplő más személyekkel. A klub tagjai útján érintkezést tart fenn a magyarság különböző pártjainak vezetőségeivel és magával a tömeg-magyarsággal. Ennek következményeképpen a ruszinszkói szövetkezett magyarság megválasztott képviselői a fontosabb parlamenti kérdésekben respektálni tartoznak a klub határozatait. - A képviselő- és szenátorjelöltek a jelöltséget elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg egy lemondó nyilatkozatot is kötelesek aláírni az esetre, ha a pártfegyelemmel ellenkezésbe jutnának. […] A klub székhelye Ungvár.”

1924. január : Az igazságügy-miniszter rendelkezésére az ungvári törvényszéken ügyvédi tanácsot állítottak fel az egész Kárpátaljára kiterjedő hatáskörrel. – Ebben az időszakban a politikai pártok mintegy ötven újságot és folyóiratot adtak ki.

1924. január 13. : Az országos kisgazdapárt técsői szervezetének ülésén felszólaló Korláth Endre, a Szövetkezett Magyar Ellenzéki Pártok Szövetségének ügyvezetője elmondta: „ha bizonyos tekintetben talán ellentétesek is gazdasági érdekeink, mégis legyünk mindig egyek […] Ne hallgassunk azokra az uszítókra, akik azt mondják, hogy a kisgazdapárti magyar nem lehet együtt a keresztényszocialista magyarral, vagy hogy a kisgazdapárti magyar nem lehet együtt a liberális jogpárti magyarral, vagy – amint azt különösen szeretik az uszítók hangoztatni – a liberális magyar nem férhet meg abban a Szövetségben, amelyben a keresztényszocialista magyar van.” Jaross Gyula, az országos kisgazdapárt kárpátaljai kerületének főtitkára javasolta: „fel kell állítanunk Podkarpatszka Ruszban egy Magyar Bankot, amely az itteni magyarságot gazdaságilag talpra állítsa.” – Ungváron megalakult a Masaryk Liga. Feladata „a felvidéki ruszin népet a tüdővész, a vérbaj és az ennek következtében előforduló bajok ellen megvédelmezni”.