Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1924. június 4.

F. Marmaggi hadrianapolisi érsek, prágai apostoli nuncius XI. Pius pápa megbízásából Papp Antalt, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspökét felmentette munkácsi püspöki méltóságából, és a munkácsi, illetve az eperjesi egyházmegyék Magyarország területén maradt részeiből alapított Miskolci Apostoli Adminisztratúra élére helyezte megyés püspököt megillető jogokkal és kiváltságokkal. (Ez idáig a szóban forgó egyházmegyék Magyarország területére eső részeit a csehszlovákiai részek püspökei kormányozták (gyakorolták joghatóságukat) püspöki biztos, majd vikárius által.)

Hibát talált?

Üzenőfal