Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1924. január 26.

A cseh agrárpártba átment Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt 1924. január 3-án kivált ellenzéke, a régi Ruszinszkói Földműves Szövetség (Kaminszki-párt) és az Autonóm Ruszin Földműves Párt (Mocskos-párt) Huszton közös gyűlést tartott, amelyen kimondták az új Autonóm Földműves Szövetség megalakulását. A szövetség programja legnagyobb részében egyezik a régi Ruszinszkói Földműves Szövetség programjával, irányadónak az 1922. november 23-i eperjesi és az 1922. november 28-i pittsburghi kongresszus Podkarpatszka Rusz autonómiájára vonatkozó határozatait tartja. Elnök: Mocskos Iván. Ügyvezető: Kurtyák Iván. Politikai főtitkár: Bródy András. Szervező főtitkár: Demkó Mihály. (Kaminszki József átment a cseh agrárpártba).

Hibát talált?

Üzenőfal