Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1924. január 13.

Az országos kisgazdapárt técsői szervezetének ülésén felszólaló Korláth Endre, a Szövetkezett Magyar Ellenzéki Pártok Szövetségének ügyvezetője elmondta: „ha bizonyos tekintetben talán ellentétesek is gazdasági érdekeink, mégis legyünk mindig egyek […] Ne hallgassunk azokra az uszítókra, akik azt mondják, hogy a kisgazdapárti magyar nem lehet együtt a keresztényszocialista magyarral, vagy hogy a kisgazdapárti magyar nem lehet együtt a liberális jogpárti magyarral, vagy – amint azt különösen szeretik az uszítók hangoztatni – a liberális magyar nem férhet meg abban a Szövetségben, amelyben a keresztényszocialista magyar van.” Jaross Gyula, az országos kisgazdapárt kárpátaljai kerületének főtitkára javasolta: „fel kell állítanunk Podkarpatszka Ruszban egy Magyar Bankot, amely az itteni magyarságot gazdaságilag talpra állítsa.” – Ungváron megalakult a Masaryk Liga. Feladata „a felvidéki ruszin népet a tüdővész, a vérbaj és az ennek következtében előforduló bajok ellen megvédelmezni”.

Hibát talált?

Üzenőfal