Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1924. május 11-ére

szólt az alábbi meghívó: „Mi: Beregszász és vidéke Magyar Ifjúsága a Beregszászban felállítandó Református Lelkész- és Tanítóképző Intézet, hitünk és fajunk e nélkülözhetetlen várának építési alapja javára főtisztelendő és méltóságos Bertók Béla úrnak, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökének és nagyságos Polchy István úrnak, a kárpátaljai egyházkerület helyettes főgondnokának védnöksége mellett Beregszászban a Bereg megyei Kaszinó összes termeiben […] jótékony célú, Ruszinszkó minden reformátuslakta községére kiterjedő táncmulatságot rendezünk, amelyre a vallásunk és nemzetünk oltáraiért lelkesedni tudó és áldozni kész magyarságot, felekezetre való különbség nélkül, szeretettel meghívunk és baráti bizalommal elvárunk.”

Hibát talált?

Üzenőfal