Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1924. február 19.

A Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Szövetsége Beregszászban ülésezett, mely alkalommal megszavazták a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának listáját, melyre a magyarság szavazhat a március 16-i választásokon. Eszerint parlamenti képviselőjelöltek: 1.Korláth Endre (Ungvár), 2.Árky Ákos (Ungvár), 3.Jaczik Miklós (Ungvár), 4.Polchy István (Beregszász), 5.Szabó Lajos (Munkács), 6.Tóth Bálint (Beregújfalu), 7.Eperjessy József (Ungvár), 8.Turda Pál (Tekeháza), 9.Földes János (Császlóc), 10.Nagyidai Ferenc (Tiszakeresztúr), 11.Boross Zsigmond (Ungvár), 12.Demjén András (Bátyu). Szenátorjelöltek: 1.Egry Ferenc (Kisgejőc), 2.Hatfaludy Sándor (Alsóapsa), 3.Jaross Gyula (Perecseny), 4.Spolarits János (Nagyszőlős), 5.Ács Lajos (Técső), 6.Weisz Mihály (Felsőkerepec). (A szavazás listákra történik, az egyes listákra leadott szavazatok mennyisége alapján lehet bekerülni a törvényhozásba. A magyar lista a 4-es számú.) Az ülésen elfogadott határozatból: „a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének Elnöki Tanácsa mint az itteni magyarság eddig alkotmányos szerve elhatározza, hogy a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának listáján szereplő összes jelölteket [tehát nem csak a tényleg megválasztásra kerülő képviselőket és szenátorokat] az itteni magyarság megválasztott képviselőinek kell tekinteni, akik együttvéve – szám szerint 18-an és azonkívül a Szövetség kebelébe tartozó pártok elnökei – alkotják a ruszinszkói magyarság tágabb értelemben vett parlamenti klubját. A klub tagjainak száma szükség szerint kiegészíthető a magyar közélet terén szereplő más személyekkel. A klub tagjai útján érintkezést tart fenn a magyarság különböző pártjainak vezetőségeivel és magával a tömeg-magyarsággal. Ennek következményeképpen a ruszinszkói szövetkezett magyarság megválasztott képviselői a fontosabb parlamenti kérdésekben respektálni tartoznak a klub határozatait. – A képviselő- és szenátorjelöltek a jelöltséget elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg egy lemondó nyilatkozatot is kötelesek aláírni az esetre, ha a pártfegyelemmel ellenkezésbe jutnának. […] A klub székhelye Ungvár.”

Hibát talált?

Üzenőfal