Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Oldal 6 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 4 5 6 7 8
217 találat

1990. március 17. : A magyar kereszténydemokrata klubok küldötteinek részvételével első országos közgyűlését tartja Pozsonyban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A jelenlévők heves vitát követően - miközben felmerül annak a lehetősége is, hogy a klubmozgalom magyar frakcióként a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom része marad - az önálló mozgalommá válás mellett döntenek, jóváhagyják az MKDM alapszabályát, s megválasztják országos választmányát: a mozgalom elnöke Janics Kálmán, alelnöke Szőcs Ferenc, főtitkára Rajczy László lesz. Kassán felszentelik a II. János Pál pápa által február 14-én kinevezett Alojz Tkáč kassai, másnap Rozsnyón Eduard Kojnok rozsnyói, két nap múlva pedig Besztercebányán Rudolf Baláž besztercebányai püspököt. Szlovákiában 41 év után első ízben van betöltve az összes püspöki szék.

1990. március 9-10. : Pozsonyban tartja rendkívüli, XV. országos közgyűlését a Csemadok, amely elsősorban a szervezet politikai szerepvállalásának lehetőségeivel, valamint a magyar kisebbség alakulófélben lévő politikai mozgalmaihoz való viszonyával foglalkozik. A közgyűlés a szervezet hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségére változtatja, s olyan új szervezeti szabályzatot fogad el, amely szerint a Csemadok önkéntes társadalmi, kulturális és érdekvédelmi szervezet, tevékenysége pedig Csehszlovákia egész területére kiterjed. A rehabilitációs bizottság jelentése alapján megköveti azokat a Csemadok-tagokat, akiket a rendkívüli, X. országos közgyűlés után sérelem ért, s érvényteleníti a Csemadok vezetésének azon határozatait, amelyek tagjai kizárásáról határoztak. Elnökké ismét Sidó Zoltánt, társelnökökké Dobos Lászlót és Szabó Rezsőt, főtitkárrá Neszméri Sándort, titkárrá Bárdos Gábort választják; a 81 tagú új Országos Választmány 21 fős Elnökségébe bekerül még Bauer Győző, B. Kovács István, Csáky Károly, Duka Zólyomi Árpád, Gál Sándor, Gyimesi György, Gyurcsík Iván, Kardos István, Kmeczkó Mihály, Kolár Péter, Kovács László, Kvarda József, Lacza Tihamér, Máté László, Mézes Rudolf és Puntigán József. A közgyűlési határozat feladatul adja az új vezetőségnek, hogy kezdeményezze a magyar kisebbség kollektív bűnösségének erkölcsi eltörlését.

1990. március 3. : A dél-szlovákiai szlovákok Matica slovenská által szervezett nagysurányi nagygyűlésének mintegy 600 résztvevője memorandumot intéz a szlovák kormányhoz és parlamenthez, amelyben felhívja figyelmüket az állami szuverenitás korlátozására és a szlovákok diszkriminálására Dél-Szlovákiában, valamint a magyar lakosság állítólagos autonómiatörekvéseire. A memorandum kiáll a nemzetállam eszméje és az egynyelvűség mellett, elveti a Csemadok, az FMK, az Együttélés és a NYEE létét, s szorgalmazza egy bizottság felállítását, amelynek feladata a szlovákok elnyomásának kivizsgálása lenne. Pozsonyban a Szlovák Nőszövetség rendkívüli kongresszusán a szervezet nevét Szlovákiai Nők Demokratikus Uniójára változtatják; 11 tagú Tanácsának 2 tagja magyar nemzetiségű.

1990. február 27. : A Szövetségi Gyűlésben a lemondott képviselők, köztük Újlaky Géza helyére újabb 12 képviselőt kooptálnak, köztük Gémesi Károlyt a NYEE, ill. az FMK, valamint Takács Imrét, az SZLKP jelöltjét. A Szövetségi Gyűlés elfogadja a 45/1990. sz. alkotmánytörvényt a törvényhozó testületek választási időszakának lerövidítéséről, amely szerint a következő választási időszak 2 éves lesz, a 46/1990. sz. alkotmánytörvényt, amely 200-ról 150-re csökkenti a Népi Kamara képviselőinek számát, valamint a 47/1990. sz. választási alkotmánytörvényt, amely - az 5%-os küszöb bevezetése mellett - visszaállítja az 1948-ig érvényben lévő arányos választási rendszert, s a gyakorlatban is megteremti az elméletileg korábban is biztosított általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás feltételeit. A választási törvény vitája során elutasítják Sidó Zoltánnak, Vitéz Erikának, Popély Gyulának és Duray Miklósnak az 5%-os küszöb eltörlésére vonatkozó módosító javaslatát. A cseh Belügyminisztérium a párttörvény alapján bejegyzi az Együttélés politikai mozgalmat.

1 4 5 6 7 8
217 találat