Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 3 4 5
136 találat

1970. április 28. : Az SZNT Elnöksége visszahívja tisztségéből a szlovák kormány több tagját, köztük Dobos László tárca nélküli minisztert. A tárca nélküli miniszteri poszt megszűnik, ugyanakkor az újonnan kinevezett Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszter személyében továbbra is van magyar nemzetiségű tagja a szlovák kormánynak. Az SZNT ülésén megfosztanak pozsonyi és prágai parlamenti mandátumától több képviselőt, köztük Alexander Dubčeket, majd a mandátumuktól megfosztott, ill. az „önként” lemondott képviselők helyére újakat kooptálnak az SZNT-be és a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába. A Nemzetek Kamarájában Retkes Lajos személyében újabb magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Szabó Rezsőt felmentik az SZNT alelnöki tisztsége és elnökségi tagsága alól, s a testület új magyar alelnökévé - az eredetileg javasolt, de a megbízást nem vállaló Rácz Olivér helyett - Fábry Istvánt választják; az új Elnökségben helyet kap Tomaskovics Károly is.

1970. április 22. : Az SZLKP KB Elnöksége a szlovák kormányban, az SZNT-ben és a Szövetségi Gyűlésben végrehajtandó személycserékről tárgyalva határozatot hoz többek között Szabó Rezső leváltásáról az SZNT alelnöki és Dobos László leváltásáról miniszteri tisztségéről, a tárca nélküli miniszteri poszt megszüntetéséről s Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszterré való kinevezéséről. A Nemzetiségi Titkárság a Szlovák Sajtó- és Tájékoztatási Hivatalnak a magyar helységnevek használatát kifogásoló átirata kapcsán - a helységnevek magyar használatát biztosító korábbi párthatározatokra, törvényekre és a nemzetiségi alkotmánytörvényre hivatkozva - kifejezi azt az álláspontját, hogy a magyar nyelv egyenjogúságát a magyar sajtóban a helységnevek használata terén is meg kell teremteni.

1969. január 1. : Érvénybe lép a föderációs alkotmánytörvény, amely értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság átalakul a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államává. Az állam új szövetségi törvényhozó szerve a Szövetségi Gyűlés, amelynek két kamarája van: az egykori Nemzetgyűlésből alakult Népi Kamara és az újonnan létrehozott Nemzetek Kamarája. A két tagköztársaság törvényhozó szerve a 200 tagú Cseh Nemzeti Tanács, ill. a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanács. Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldřich Černíkkel az élen kinevezi az első szövetségi kormányt. Tagjai többek között Ján Marko külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jan Pelnář belügyminiszter. A Tatran Könyvkiadó magyar részlegének, a Magyar Üzemnek az önállósulásával megalakul Pozsonyban az első ténylegesen önálló csehszlovákiai magyar kiadó, a Madách Könyv- és Lapkiadó. Igazgatója Dobos László, főszerkesztője Hubik István. Krivošík Istvánt Dráfi Mátyás váltja fel a komáromi Magyar Területi Színház igazgatói posztján.

1 3 4 5
136 találat