Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Oldal 5 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 3 4 5 6 7 39
39 találat

1991. június 21. : A szlovák kormány területszervezési bizottsága véglegesíti Szlovákia új közigazgatási felosztására vonatkozó javaslatait. Az első csekély módosítással érvényben hagyná a korábbi járási felosztást, a második a járások számának némi növelésével gyakorlatilag visszatérne az 1949-1960 közötti kerületi rendszerhez, a Milan Minarovič vezette munkabizottság által kidolgozott, s a legnagyobb támogatottságot élvező harmadik javaslat pedig - a történelmi megyerendszerből kiindulva - Szlovákia területét 16 megyére és 77 járásra osztaná. Ennek értelmében a magyarlakta területeken ismét megalakulhatna a Somorjai, Szenci, Párkányi, Ipolysági, Tornaljai, Nagyrőcei, Szepsi, valamint a közös Bodrogközi és Ung-vidéki járás Nagykapos székhellyel. Az SZNT lusztrációs bizottságot hoz létre, amelyben a magyar mozgalmakat Markotán Péter, Ásványi László és Rózsa Ernő képviseli. Kassán ünnepélyes keretek között átadják a II. Rákóczi Ferenc rodostói házának 1908-ban hazaszállított belső berendezésével berendezett Rákóczi Emlékházat, az ún. rodostói házat.

1991. június 1. : Az MKDM Országos Választmánya pozsonyi ülésén határozatot hoz egy időszakos MKDM-híradó kiadásáról s a mozgalmon belüli hét szakbizottság létrehozásáról. Az OV határozata szorgalmazza egy háromoldalú kerekasztal összehívását azzal a feladattal, hogy azon a magyar mozgalmak egységes álláspontot alakítsanak ki az alkotmánytervezettel kapcsolatban. A földtörvénnyel kapcsolatban megállapítja, hogy az nem rendezi maradéktalanul a szlovákiai magyarokat ért föld- és vagyonelkobzás okozta sérelmeket. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság Egy önálló csehszlovákiai magyar egyetem lehetoségei címmel szemináriumot rendez Pozsonyban, amelyen elhatározzák a komáromi Jókai Mór Egyetem szellemi és gazdasági hátterének, valamint statútumának kidolgozását.

1991. május 25. : A Rákóczi Szövetség közgyűlésén a szövetség által létrehozott Esterházy János Emlékbizottság első ízben ítéli oda az Esterházy János-emlékplakettet, Nagy János szobrászművész alkotását, amelynek kitüntetettjei Esterházy Malfatti Alice és Hites Kristóf. A Rákóczi Szövetség elnökévé a közgyűlés ismét Halzl Józsefet választja, alelnöke Vigh Károly, Selmeczi Elek és Soóky Dezső, főtitkára Göndöcs László lesz. Az FMK Politikai Testülete nyilatkozatot ad ki a földtörvénnyel kapcsolatban, amely szerint „a földtörvény az első lépés a kassai kormányprogram következményeinek tényleges felszámolása és a magyarságot érintő diszkriminatív intézkedések megszüntetése felé”. Prágában megtartja I. közgyűlését a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége.

1991. április : Pozsonyban megalakul a Kalligram Könyvkiadó Kft. Ügyvezető igazgatója Szigeti László, a kiadóvezető Grendel Lajos. Az Erdélyi János Népfőiskola kiadásában, Tóth Ferenc szerkesztésében megjelenik Nagykaposon az Ungi Táj című közéleti havilap első száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / Ferenc József / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / Országgyűlés / Bécs / Wien, Ausztria / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Olomouc / könyvkultúra / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Dobos László / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Duka Zólyomi Árpád / Grendel Lajos / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája / Rákóczi Ferenc II. / Révész Bertalan / Püspöki Nagy Péter / Fuksz Sándor / Čarnogurský Ján / Bárdos Gábor / Mikloško František / Szigeti László / Bajnok István / Felvidéki Diáktanács / Urbán Aladár / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Magyar Diákszövetség / Bauer Győző / Kolár Péter / Mézes Rudolf / Klaus Václav / Vojtek Lászó / Mečiar Vladimír / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Máté László / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Kovács László / Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) / Puntigán József / Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség / Gábor Bertalan / Lőrincz János / Szőcs Ferenc / Erdélyi János Népfőiskola / Magyar Ferenc / Varga Olivér / Bugár Béla / Novitzky Béla / SZNT Nemzetiségi, Etnikai és Emberjogi Bizottsága / Kereszténydemokrata Néppárt / Zempléni / Polgári Demokrata Párt / Lovász Attila / Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) / Zempléni Változások / Diákhálózat (DH) / Ajpek Gabriella / Orosházy Lajos / Paxy László / II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság / Bodnár Gyula / Keresztény Kapcsolatok Magyar Kisebbségi Titkársága / Komáromi Lapok 2. / Új Komáromi Lapok – Komárňanské listy / Voderadská Tatiana / Zöldek Pártja / Surján László / Ambrus Ferenc / Száraz Dénes / Ungi Táj / Kalligram Könyvkiadó / Tóth Ferenc / Végh László / Duray Miklós / Kmeczkó Mihály / nyelvhasználat / mezőgazdaság / Gál Sándor / Kvarda József / Sidó Zoltán / Lacza Tihamér / Takács András / Varga Sándor / Csáky Pál / Hodossy Gyula / Mádl Ferenc / Pozsony / egyházak / Kassa / Komárom / Szabó Rezső / Komárno / Dunajská Streda / Gabčíkovo / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Borša / Csáky Károly / Dunaszerdahely / Bős / Nagykapos / Borsi / Magyarország / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBecsó [Bečov] / Borsi [Borša] / Bős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pozsony [Bratislava]
Év1991
Rövid URL
ID235838
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1991. április 27-28. : Galántán tartja XVI. országos közgyűlését a Csemadok. A közgyűlés, amelyet a szövetség történetében először rendeznek meg Pozsonyon kívül, hosszas vitát követően új alapszabályt és programot fogad el, a sokak által sürgetett tisztújításra azonban csupán részben kerül sor. Elnökké Bauer Győzőt, alelnökké Szabó Rezsőt és Gál Sándort, főtitkárrá Sidó Zoltán korábbi elnököt választják. A sokat bírált Pozsony-központúság mérséklése céljából olyan döntés születik, hogy az egyik alelnököt és titkárt a keleti régió delegálhatja, a két titkár közül azonban csupán a nyugati régióét választják meg Bárdos Gábor személyében. A közgyűlés határozata értelmében az országos közgyűlést a jövőben kétévenként hívják össze, az elnöki és alelnöki poszt tiszteletbeli tisztség lesz, s az elnök két évre, egymás után legfeljebb kétszer választható meg. A 90 tagú új Országos Választmány 25 fős Elnökségébe bekerül Ambrus Ferenc, Bajnok István, Bauer Győző, Csáky Károly, Csáky Pál, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Ferenc József, Fuksz Sándor, Gál Sándor, Kolár Péter, Kovács László, Kvarda József, Lacza Tihamér, Lovász Attila, Máté László, Mézes Rudolf, Puntigán József, Révész Bertalan, Sidó Zoltán, Szabó Rezső, Száraz Dénes, Urbán Aladár, Végh László és Vojtek László.

1991. április 22. : Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök megbeszélést folytat Budapesten Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterrel a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer jövőjéről. A magyar fél a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését javasolja, ezt azonban a szlovák fél elutasítja csakúgy, mint azt a magyar kérést, hogy egy új szerződés megkötéséig függesszenek fel minden további építkezést. František Mikloško, az SZNT elnöke a parlamenti pártok vezetőivel tárgyal a kormány átalakításáról. A NYEE, a KDM, az FMK, az Együttélés és az MKDM támogatja, a NYEE Demokratikus Szlovákiáért platformja, a Szlovák Nemzeti Párt és a Zöldek Pártja elutasítja a kormány átalakítását.

1991. március 15. : Pozsonyban hivatalos találkozóra kerül sor az FMK és az MKDM küldöttsége között. A tárgyalófelek leszögezik, hogy a magyar kisebbségnek Csehszlovákia megőrzése felel meg leginkább, s a tagköztársaságok jogkörének bővítésével együtt kell, hogy járjon a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogbiztonságának megszilárdítása. Az Együttélés Intéző Bizottsága a készülő földtörvénnyel kapcsolatban leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak vissza kellene kapnia a vagyonát, „tehát azoknak is, akiktől mezőgazdasági birtokukat az igazságtalanul kimondott kollektív bűnösség elve alapján vették el”. Pozsonyban Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében átadják a korábban a magyar főkonzulátus épületében működött Magyar Kulturális Központ székházát. Igazgatója Honti László. Dunaszerdahelyen megalakul a Csallóközi Értelmiségi Fórum. Elnökévé Hulkó Gábort, alelnökévé Ambrovics Ferencet, szervezőtitkárává Huszár Lászlót választják.

1 3 4 5 6 7 39
39 találat