Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1991. június 21.

A szlovák kormány területszervezési bizottsága véglegesíti Szlovákia új közigazgatási felosztására vonatkozó javaslatait. Az első csekély módosítással érvényben hagyná a korábbi járási felosztást, a második a járások számának némi növelésével gyakorlatilag visszatérne az 1949-1960 közötti kerületi rendszerhez, a Milan Minarovič vezette munkabizottság által kidolgozott, s a legnagyobb támogatottságot élvező harmadik javaslat pedig – a történelmi megyerendszerből kiindulva – Szlovákia területét 16 megyére és 77 járásra osztaná. Ennek értelmében a magyarlakta területeken ismét megalakulhatna a Somorjai, Szenci, Párkányi, Ipolysági, Tornaljai, Nagyrőcei, Szepsi, valamint a közös Bodrogközi és Ung-vidéki járás Nagykapos székhellyel.

Az SZNT lusztrációs bizottságot hoz létre, amelyben a magyar mozgalmakat Markotán Péter, Ásványi László és Rózsa Ernő képviseli.

Kassán ünnepélyes keretek között átadják a II. Rákóczi Ferenc rodostói házának 1908-ban hazaszállított belső berendezésével berendezett Rákóczi Emlékházat, az ún. rodostói házat.

Hibát talált?

Üzenőfal