Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1991. május 25.

A Rákóczi Szövetség közgyűlésén a szövetség által létrehozott Esterházy János Emlékbizottság első ízben ítéli oda az Esterházy János-emlékplakettet, Nagy János szobrászművész alkotását, amelynek kitüntetettjei Esterházy Malfatti Alice és Hites Kristóf. A Rákóczi Szövetség elnökévé a közgyűlés ismét Halzl Józsefet választja, alelnöke Vigh Károly, Selmeczi Elek és Soóky Dezső, főtitkára Göndöcs László lesz.

Az FMK Politikai Testülete nyilatkozatot ad ki a földtörvénnyel kapcsolatban, amely szerint „a földtörvény az első lépés a kassai kormányprogram következményeinek tényleges felszámolása és a magyarságot érintő diszkriminatív intézkedések megszüntetése felé”.

Prágában megtartja I. közgyűlését a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége.

Hibát talált?

Üzenőfal