Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4
106 találat

1946. február 27. : Budapesten Vladimír Clementis külügyi államtitkár és Gyöngyösi János külügyminiszter aláírják a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt, amelynek V. cikke felhatalmazza a csehszlovák kormányt arra, hogy annyi magyar nemzetiségű személyt telepíthessen át Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák (és cseh) önként jelentkezik a Csehszlovákiába való áttelepülésre. Az egyezmény VI. cikke biztosítja az áttelepülőket, hogy minden ingóságukat magukkal vihetik, VII. cikke értelmében viszont ingatlan vagyonuk kártérítés ellenében átszáll arra az államra, amelyet elhagynak, VIII. cikkében pedig a magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy paritáson felül átveszi a szlovák népbíróságok által az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján háborús bűnösnek minősített magyarokat is. A X. cikk az egyezmény végrehajtásának megkönnyítése céljából 2 csehszlovák és 2 magyar tagból álló vegyes bizottság létrehozását írja elő. Az egyezményhez csatolt függelék úgy intézkedik, hogy az áttelepülők számába be kell tudni a már korábban áttelepülteket is. Az egyezményhez mellékelt jegyzőkönyven a csehszlovák kormány ígéretet tesz arra, hogy a magyar kisebbség kérdésének végleges rendezéséig felfüggeszti a vagyonelkobzásokat, az elbocsátott magyar közalkalmazottak számára szociális segélyt folyósít, s kötelezettséget vállal az 1945. október 25-i kormányhatározat „pontos betartására”. Mindkét fél rögzíti, hogy a csehszlovákiai magyarság kérdése az egyezmény aláírása ellenére megoldásra vár, s amennyiben a két kormány ezt nem tudná rendezni, jogukban áll a békekonferenciához fordulni. A lakosságcsere-egyezmény aláírását követő találkozón Vladimír Clementis felszólítja a magyar koalíciós pártok vezetőit egy újabb egyezmény aláírására a lakosságcsere után Csehszlovákiában maradó magyarok egyoldalú átvételéről. Clementis szerint a Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogokra nem számíthatnak, sőt a csehszlovák kormány az egy tömbben élő magyar lakosságot szét fogja telepíti az ország különböző területeire. A jelenlevő magyar politikusok (Gyöngyösi János, Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Kovács Imre és Veres Péter) egyöntetűen visszautasítják a teljes magyar lakosság átvételére vonatkozó csehszlovák követelést. (Clementis szóban előadott javaslatát Gyöngyösihez intézett levelében is megismétli, amelyben ráadásul anyagi támogatást is kilátásba helyez arra az esetre, ha Magyarország vállalná a teljes szlovákiai magyar lakosság átvételét.)

1945. szeptember : Miután bizonyossá válik, hogy nem nyílnak meg a magyar iskolák, kezdetét veszi a magyar pedagógusok tömeges átköltözése Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeNagytapolcsány / Topoľčany / Budapest / London / Nagy-Britannia / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / egyházak - római katolikus / mezőgazdaság - földreform / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Kvetko Martin / Lettrich Jozef / Štefánik Ivan / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Clementis Vladimír / Külügyminiszterek Tanácsa / Gyöngyösi János / Krno Dalibor M. / Kmeťko Karol / Vámbéry Rusztem / Békéscsaba / Tótkomlós / Teleki Géza / Rosty-Forgách Ferenc / Viktory Július / nőkérdés / lakosságcsere / Peéry Rezső / Szalatnai Rezső / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / Jászi Oszkár / Léva / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Levice / Komárno / Rožňava / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Rimavská Sobota / Nyitra / Ipolyság / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésIpolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Nagytapolcsány [Topoľčany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1945
Rövid URL
ID227838
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. augusztus : A Magyar Végrehajtó Bizottság az SZNT-hez intézett memorandumában javaslatot tesz a magyarság érdekképviseletét ellátni hivatott ún. Magyar Tanács felállítására, amelyet „a demokratikus magyar lakossággal egyetértésben” az SZNT Elnöksége nevezne ki. A Magyar Tanácsnak a magyarságot érintő kérdésekben tanácsadó joga volna minden hatóságnál, s felállításával egyidejűleg felfüggesztenék a magyar lakosságot sújtó rendeletek végrehajtását. (A memorandumot az SZNT válasz nélkül hagyja.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeZsolna / Žilina / kisajátítás / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / Németország / törvények, törvényhozás / határkérdés / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Novomeský Ladislav / Magyar Végrehajtó Bizottság / Nemzetbiztonsági Testület / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Sztálin Joszif Visszárionovics / Potsdam / Clementis Vladimír / Široký Viliam / Külügyminiszterek Tanácsa / egyházak - evangélikus / Magyar Kommunista Párt (MKP) / Rákosi Mátyás / Rimaszombati Járási Népbíróság / Hancsovszky Béla / Tornaljai Járási Közigazgatási Bizottság / Major István / Bašťovanský Štefan / Szlovákiai Menekült Demokrata Magyarok Bizottsága / Dálnoki Miklós Béla / Szlovák Partizánok Szövetsége / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Ukrán Nemzeti Tanács / Magyar Tanács / lakosságcsere / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / autonómia / Holota János / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Érsekújvár / belső telepítés / Nové Zámky / Bratislava / Rimavská Sobota / Tornaľa / Banská Bystrica / Tornalja / Besztercebánya
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Tornalja [Tornaľa] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1945
Rövid URL
ID227796
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. július 25. : Az ügyvédek és közjegyzők bírói szolgálatba való felvételét szabályozó 82/1945. sz. SZNT-rendelet kimondja, hogy bírói szolgálatba csak csehszlovák állampolgárságú, szláv nemzetiségű, nemzetileg és politikailag megbízható, valamint a szlovák nyelvet tökéletesen bíró ügyvéd és közjegyző vehető fel. A magyar kormány a SZEB-hez intézett szóbeli jegyzékében tiltakozik a magyar katolikus papok tömeges kiutasítása ellen Csehszlovákiából, s felkéri, hogy járjon közben a csehszlovák kormánynál a kiutasítások megszüntetése érdekében. A magyar kormány ugyancsak a SZEB-nél tiltakozik a magyar tanítók állami szolgálatból való elbocsátása miatt, ami következtében 2 ezer tanító marad állás, 100 ezer magyar gyermek pedig iskola nélkül. Felkéri a SZEB-et, hasson oda, hogy a prágai kormány hatálytalanítsa a magyar tanerők elbocsátását, s engedélyezze a magyar tannyelvű elemi és középfokú oktatást. Budapesten élő pozsonyi menekültek a rendszeresítés szándékával kőnyomatos Tájékoztatót szerkesztenek a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és annak orvoslásáról.

1945. június 19. : A magyar kormány a június 12-i amerikai jegyzékre adott válaszában kifejti, hogy nem ellenzi a csehszlovákiai magyar háborús bűnösök szigorú megbüntetését, tiltakoznia kell viszont a magyar kisebbségnek a nácik zsidóellenes intézkedéseire emlékeztető kollektív üldözése ellen. A magyar lakosságot, amelyet az első világháború után megkérdezése nélkül csatoltak Csehszlovákiához, nem lehet felelőssé tenni az ország szétesése miatt, s háborús bűnössé nyilvánítani csupán azért, mert 1938-ban nem volt kifogása az ellen, hogy visszacsatolják M agya ro rszágh oz. Edvard Beneš kiadja 16/1945. sz. ún. retribúciós dekrétumát „a náci bűnösök, az árulók és segítőik megbüntetéséről valamint a rendkívüli népbíróságokról”, valamint 17/1945. sz. dekrétumát a Nemzeti Bíróságról. A retribúciós dekrétum a „köztársaság fokozott veszélyeztetettségének” idejére visszamenőleges hatálylyal bűntettnek nyilvánít olyan cselekményeket, amelyek elkövetésük idején nem sértettek törvényt. A dekrétum a „köztársaság fokozott veszélyeztetettségének” időpontját 1938. május 21-től, a csehszlovák hadsereg részleges mozgósításától egy később meghatározandó napig számítja. A csehszlovák kormány jóváhagyja a németeket és magyarokat csehszlovák állampolgárságuktól megfosztó elnöki dekrétum tervezetét.

1945. május : Szlovákiában kezdetét veszi a front átvonulása után újra megnyílt magyar tannyelvű iskolák felszámolása.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeKésmárk / Kežmarok / Trencsén / Kralován / Varannó / Vyhne / Svätý Jur / Korpona / kisajátítás / hadsereg, katonaság / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Belügyi Megbízotti Hivatal / nyilvánosság - rádió / egyházak - izraelita / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Gottwald Klement / Beneš Edvard / Kremsmünster / Ausztria / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Megbízottak Testülete / Magyar Végrehajtó Bizottság / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Nemeshegyi Oszkár / Nyitranovák / Nováky / Vranov / Vihnye / Pozsonyligetfalu / cigányság / Tiso Jozef / Szlovák Nemzeti Bíróság / Zsidó Központ / Molnár Ferenc / San Francisco / USA / Magyar Visszatelepítő Bizottság / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Szervező Bizottság / Ozorovský Vojtech / Tomašuľa Ján / népszámlálás / gazdaság / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Komárom / belső telepítés / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Štúrovo / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Sereď / Eperjes / Prešov / Petržalka / Krupina / Kraľovany / Trenčín / Nyitra / Ipolyság / Párkány / Dunaszerdahely / Szered / Szentgyörgy
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Késmárk [Kežmarok] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Korpona [Krupina] / Kralován [Kraľovany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Nyitranovák [Nováky] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Pozsonyligetfalu [Petržalka] / Szentgyörgy [Svätý Jur] / Szered [Sereď] / Trencséntölgyes [Dubodiel] / Varannómező [Vranovské Dlhé] / Vihnyepeszerény [Vyhne]
Év1945
Rövid URL
ID227649
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. április 4. : Edvard Beneš Kassán a szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger miniszterelnökkel az élén kinevezi az új csehszlovák kormányt, az ún. Nemzeti Front kormányát, amelyben a moszkvai megegyezés alapján valamennyi engedélyezett párt (Csehszlovák Néppárt, Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Szlovákia Kommunista Pártja, Demokrata Párt) 3-3 miniszteri tárcát kap. A fontosabb tárcák többsége a kommunisták és a velük szimpatizáló politikusok kezébe kerül, ráadásul tekintettel a két kommunista párt létezésére, a kommunisták 6 miniszteri hellyel rendelkeznek. A kormány tagjai többek között: Klement Gottwald (CSKP) és Josef David (CSNSZP) miniszterelnök-helyettesek, Jan Masaryk (pártonkívüli) külügyminiszter, Ludvík Svoboda tábornok (pártonkívüli) nemzetvédelmi miniszter, Václav Nosek (CSKP) belügyminiszter, Zdeněk Nejedlý (CSKP) oktatás- és népművelésügyi miniszter, Július Ďuriš (SZLKP) földművelésügyi miniszter, Jaroslav Stránský (CSNSZP) igazságügyi miniszter és Vladimír Clementis (SZLKP) külügyi államtitkár. Alakuló kongresszusát tartja Kassán a Demokrata Párt, amely megerősíti elnöki tisztségében Ján Ursínyt. A szovjet Vörös Hadsereg elfoglalja Pozsonyt. A fővárost már április 30-án elhagyó szlovák kormány és Jozef Tiso köztársasági elnök Holicson keresztül az ausztriai Kremsmünsterbe érkezik.

1944. szeptember 5. : A fegyveres felkelés következtében lemond a Vojtech Tuka vezette szlovák kormány, s Jozef Tiso köztársasági elnök öccsével, Štefan Tisóval az élen új kormányt nevez ki, amelynek tagja többek között Alexander Mach belügyminiszter és Štefan Haššík nemzetvédelmi miniszter; a külügyi és az igazságügyi miniszteri posztot a miniszterelnök tölti be. Az új kormány a felkelés elfojtására a német egységek oldalán beveti a szlovák hadsereg hozzá hű alakulataiból szervezett Domobranát és a Hlinka Gárda Készenléti Osztagait. Az SZNT tagjainak száma a kezdeti 14 főről 41-re nő, újjáalakul az SZNT Elnöksége és a Megbízottak Testülete is, az egyes megbízotti hivatalok élére pedig a korábbi két megbízott helyett egy személyt állítanak. Az SZNT társelnökei a kommunista Karol Šmidke és a demokrata párti Vavro Šrobár; a Megbízottak Testületének tagja többek között Gustáv Husák (SZLKP) belügyi megbízott, Mikuláš Ferjenčík tábornok (pártonkívüli) nemzetvédelmi megbízott, Jozef Lettrich (DP) oktatásügyi megbízott és Jozef Šoltész (szociáldemokrata) igazságügyi megbízott.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeHlinka Gárda / hadsereg, katonaság / igazságszolgáltatás
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
Év1944
Rövid URL
ID227313
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 2 3 4
106 találat