Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 5 12
343 találat

1968. szeptember : Az Irodalmi Szemle megkezdi Fábry Zoltán A vádlott megszólal című memorandumának közlését, amely így nyomtatásban első ízben jelenhet meg teljes terjedelmében. Onódi Jánost Mózsi Ferenc váltja fel a Szocialista Nevelés című havilap felelős szerkesztői posztján.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / Moszkva / Oroszország / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Ukrán Nemzeti Tanács / Belügyminisztérium (csehszlovák) / irodalmi élet / ifjúság / Falťan Michal / Szlovák Nemzeti Front / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ) / Pathó Károly / Szabad Földműves / Pionírok Lapja / Klokoč Ondrej / Szlovák Írók Szövetsége / Szocialista Nevelés / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / (A) Hét / Mács József / Csanda Sándor / Irodalmi Szemle / Petrik József / klubmozgalom / Onódi János / Šik Ota / Mózsi Ferenc / Cserge Károly / Duba Gyula / Nemzetiségi Titkárság / SZNT Nemzetiségi Bizottsága / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Hájek Jiří / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége / Magyar Ifjúsági Szövetség 1. (MISZ) / Varga Béla 2. / K-231 / Tábortűz / Böszörményi János / Dukon József / Herdics János / Kardos István / Korpás Pál / Magyar Nemzeti Tanács / Magyar Dolgozók Országos Szövetsége / gazdaság / Fábry Zoltán / Turczel Lajos / mezőgazdaság / választások / Szabó Rezső / Senec / Szenc
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Szenc [Senec]
Év1968
Rövid URL
ID231635
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1968. szeptember 7-8. : A Csemadok KB a föderatív államjogi elrendezésről és a nemzetiségek jogainak alkotmányos biztosításáról tárgyal. Az ülésen több felszólaló sérelmezi a magyarság elégtelen politikai képviseletét, ami kapcsán Csanda Sándor az Ukrán Nemzeti Tanács mintájára egy Magyar Nemzeti Tanács megválasztásának a lehetőségét, Mács József pedig a kommunista párton belüli magyar szekció létrehozását is felveti. A KB határozatban mondja ki, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása alapjának továbbra is március 12-i javaslatát tartja, s jóváhagyja a megszállást elítélő augusztus 21-e utáni nyilatkozatait és állásfoglalásait. A szövetség új programtervezet-javaslatának vitája során felmerül, hogy a Csemadok a jövőben ne csak egyéni, hanem a Matica slovenskához hasonlóan kollektív tagsággal is rendelkezzen, szigorúan vett kulturális szervezetből váljék a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi, politikai szervezetévé, amit esetleges új megnevezése - Magyar Dolgozók Országos Szövetsége - is tükrözhetne. Az ülés második napján meghívott vendégként részt vevő Gustáv Husák, az SZLKP első titkára ígéretet tesz a nemzetiségi alkotmánytörvény, valamint az azt konkretizáló végrehajtási törvények kidolgozására.

1968. augusztus 21. : A szovjetek letartóztatnak és Moszkvába hurcolnak több állami és pártvezetőt, köztük Alexander Dubčeket, a CSKP első titkárát, Oldřich Černík miniszterelnököt, Josef Smrkovskýt, a Nemzetgyűlés és František Kriegelt, a Nemzeti Front elnökét. A megszállók - 1956-os magyarországi mintára - megpróbálnak egy „munkásparaszt kormányt” állítani az ország élére, Ludvík Svoboda köztársasági elnök azonban elutasítja annak kinevezését, ráadásul a kormány elnökévé kiszemelt, a konzervatívok egyik vezéralakjának számító Alois Indra sem vállalja a feladatot. A CSKP KB Elnöksége, a Nemzetgyűlés Elnöksége és a kormány is egyöntetűen elítéli a beavatkozást, az ország lakossága passzív ellenállással, utcai tüntetésekkel válaszol a megszállásra. A Csemadok KB Elnöksége nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a csehszlovákiai magyarság nevében támogatásáról biztosítja a csehszlovák állami és pártvezetést, s felszólítja az ország magyar lakosságát, hogy „őrizze meg nyugalmát és ne hagyja kiprovokálni magát”. A következő napokban a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa, a magyar írók és a kommunista párt magyar tagjai sorra közzéteszik a megszállást elítélő nyilatkozataikat. A megszállást követően a rádió alkalmi stúdiókból, fiktív településnevek megadásával, illegálisan sugározza műsorait. A pozsonyi stúdió Nagy Jenő, Kozma Gyula, Delmár Gábor és Holló Anna által készített magyar adásának fedőneve Gabonaváros.

1968. augusztus 20-21. : A Szovjetunió és a Varsói Szerződés további négy tagállamának (Lengyelország, NDK, Magyarország és Bulgária) hadseregei az éjszakai órákban megszállják Csehszlovákiát. Magyar csapatok vonulnak be többek között Párkányba, Érsekújvárba, Lévára, Verebélybe, Nyitrára, Aranyosmarótra, Nagytapolcsányba, Szeredre, Galgócra, Pöstyénbe, Vágújhelyre, Ipolyságra és Nagykürtösre.

1 2 3 4 5 12
343 találat