Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1968. augusztus 22.

Prága Vysočany városrészében megtartja rendkívüli, XIV. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja. A sebtében összehívott kongresszus elítéli a katonai agressziót, megerősíti tisztségében Alexander Dubčeket és a többi elhurcolt pártvezetőt, s olyan új Központi Bizottságot választ, amelybe a szovjetbarát irányzat tagjai nem kerülnek be. Hosszú idő után Lőrincz Gyula is kimarad a testületből, így annak 1949 óta első ízben nincs magyar tagja. A KB Elnökségének vezetésével Alexander Dubček távollétében Věnek Šilhan titkárt bízzák meg.

Hibát talált?

Üzenőfal