Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1988. április 21. : Átalakul a szövetségi és a szlovák kormány, miközben gazdasági okokra hivatkozva radikálisan csökkentik a kormánytagok számát. A szövetségi miniszterelnök továbbra is Lubomír Štrougal, a szlovák Peter Colotka; a szlovák kormány tagja többek között Štefan Murín miniszterelnök-helyettes, Ľudovít Kilár oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, Július Varga mezőgazdaság- és élelmezésügyi miniszter, Milan Čič igazságügyi miniszter, Štefan Lazar belügy- és környezetvédelmi miniszter. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium megszűnik, Nagy Kázmért kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterré nevezik ki. (A kormány magyar miniszterhelyettesei Balogh Géza, az oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter, valamint Czafik József a belügy- és környezetvédelmi miniszter helyettese.) A nyitrai Pedagógiai Kar 2 magyar tanára és 101 diákja az anyanyelvi oktatásra és vizsgáztatásra vonatkozó kérvényt intéz a kar dékáni hivatalához. A kar május 17-i állásfoglalása a kérést indokolatlannak minősíti, s leszögezi, hogy megvalósulása nehezítené a hallgatók érvényesülését a gyakorlati életben.

1988. április 7. : A Budapestre látogató Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tárgyalásokat folytat Kádár Jánossal, az MSZMP KB főtitkárával. Megbeszélésükön a párt- és államközi kapcsolatokon túlmenően a nemzetiségi kérdés, ezzel kapcsolatban pedig a lakossági kapcsolatokban és a turizmusban jelentkező problémák megoldásának szükségessége is szerepel A találkozóról kiadott közös közlemény szerint, amelyben a korábbiaknál valamivel nagyobb hangsúlyt kap a nemzetiségek kérdése, a tárgyaló felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a két országban élő „nemzetiségek helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz szükséges feltételek kialakításának, beleértve az anyanyelvi oktatást és nevelést”, s a jövőben is arra fognak törekedni, hogy a nemzetiségek „országuk hű állampolgáraiként, a szocializmus talaján eredményesen segítsék az együttműködést, a jószomszédi viszony fejlesztését”.