Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2
37 találat

1968. augusztus 3. : Pozsonyban a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Magyarország és Bulgária legfelsőbb pártvezetői tanácskozásának közös nyilatkozata elfogadja az ún. Brezsnyev-doktrínát, vagyis hogy „a szocialista vívmányok védelme az összes szocialista állam internacionalista kötelessége”. A tanácskozás során eljuttatják Brezsnyevhez a csehszlovák pártvezetésen belüli „egészséges erők” ún. behívólevelét. A Csemadok KB az Elnökség előző napi javaslata alapján a Nemzetiségi Titkárság munka- és hatáskörére vonatkozó javaslatot fogad el, vezetőjévé Tolvaj Bertalant javasolja, a kibővítendő SZNT-be pedig Dobos László, Gyurcsik József, Janics Kálmán, Mede István, Pathó Károly, Szabó Rezső és Tolvaj Bertalan beválasztását javasolja. A KB megnövekedett feladataira való tekintettel Varga Sándort megválasztja a KB új titkárává. A Csemadok KB pártcsoportja a CSKP KB-hez intézett levelében aggodalmát fejezi ki, hogy a párt rendkívüli, XIV. kongresszusán a magyarság esetleg nem kerül be arányszámának megfelelően a választott tisztségekbe, ill. olyan személyek kerülnek funkcióba, akik nem élvezik a magyar párttagok bizalmát. A pártcsoport a CSKP KB-ba Dobos László, Lőrincz Gyula, Csanda Sándor és Nagy Árpád, az SZLKP KB-ba pedig Fábry István, Fónod Zoltán, Mandli Imre, Szabó Rezső, Szokolai Imre, Szőke József, Tolvaj Bertalan és Varga Béla beválasztását javasolja.

1968. április : Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban és településein kezdetét veszi az ún. Matica-klubok szervezése. A klubok a sajtóhoz, a központi párt- és állami szervekhez eljuttatott beadványaikban nacionalista uszítással vádolják a Csemadokot és annak vezetőit.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeDévény / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / egyházak - evangélikus / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Okáli Daniel / irodalmi élet / tudományosság / Svoboda Ludvík / ifjúság / diszkrimináció / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / egyházak - görög katolikus / Kálvinista Szemle / Csehszlovák Írók Szövetsége / Varga János / Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága / Novotný Antonín / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / nyilvánosság - televízió / Kultúrny život / klubmozgalom / Dubček Alexander / Szlovák Tudományos Akadémia / Rácz Olivér / Laštovička Bohuslav / Šik Ota / Batsányi János Irodalmi Kör / Štúr Ľudovít / / Csikmák Imre / Beke Sándor / Nemzetiségi Titkárság / Magyar Intézet / Černík Oldřich / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Galán Géza / Kubicskó Irén / Németh István / Duka Zólyomi Árpád / Gáspár Tibor / Grendel Lajos / Colotka Peter / Dzúr Martin / Kriegel František / Pavel Josef / Hájek Jiří / Štrougal Lubomír / Smrkovský Josef / Gáfrik Michal / Smena / Predvoj / Kodály Zoltánné / Szőke József / gazdaság / lakosságcsere / Duray Miklós / Fábry Zoltán / kitelepítés / választások / közigazgatás / Varga Sándor / Mácza Mihály / Pozsony / egyházak / Kassa / Lőrincz Gyula / Szabó Rezső / Új Szó / Bratislava / Košice / Devín
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDévény [Devín] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1968
Rövid URL
ID231389
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1968. április 30. : A szlovák állami és pártvezetés tárgyalásokat folytat a Csemadok és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének vezetőivel a nemzetiségek által megfogalmazott elképzelések teljesítéséről (a Csemadokot a megbeszélésen Lőrincz Gyula, Szabó Rezső, Dobos László, Fábry István és Varga János képviseli). Megegyezésük szerint az állam föderatív átszervezését követően a szlovák nemzeti szervek a saját hatáskörükben fogják biztosítani a magyarok és az ukránok képviseletét, mégpedig úgy, hogy az SZLKP KB, az SZNT és a nemzeti bizottságok mellett nemzetiségi bizottságokat, az SZNT Elnöksége mellett pedig Nemzetiségi Titkárságot hoznak létre. A tanácskozásról kiadott közös közlemény szerint annak részvevői elvárják a sajtótól, a rádiótól és a televíziótól, hogy a nemzetiségi kérdéssel megfelelő tárgyismeret birtokában és szenvedélyektől mentesen foglalkozzon. A Matica slovenská az SZNT Elnökségéhez intézett beadványában a dél-szlovákiai helyzet megvizsgálására, az „államalkotó” szlovák nemzet jogainak érvényesítésére és a dél-szlovákiai szlovákok nemzeti érdekeinek védelmére szólítja fel a testületet.

1968. március 12. : A Csemadok KB a prágai és pozsonyi pártvezetés januári határozata alapján a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó javaslatot fogad el és terjeszt a pártvezetés elé. Ebben szorgalmazza, hogy a szlovák nemzet államjogi helyzetének rendezésével egy időben - amelynek egyetlen méltó megoldása az ország föderatív alapon történő átszervezése - rendezzék a nemzetiségek helyzetét is. Javasolja többek között egy nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozását, a nemzetiségek arányszámuknak megfelelő képviseletének biztosítását, az államhatalmi és a végrehajtó szervek mellett nemzetiségi szervek (a Nemzetgyűlés és az SZNT keretében Nemzetiségi Bizottság, a kormány mellett Nemzetiségi Titkárság s a Megbízottak Testülete keretében Nemzetiségi Megbízotti Hivatal) létrehozását, az 1960 előtti közigazgatási rendezéshez való visszatérést és a járáshatároknak az etnikai határokhoz igazítását, a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban és a CSISZ Szlovákiai KB-ban nemzetiségi osztály létesítését, a magyar oktatásügy autonómiájának biztosítását, a magyarok arányszámuknak megfelelő felvételét a főiskolákra, a magyarországi továbbtanulás lehetővé tételét, valamint az 1945 után hozott magyarellenes diszkriminatív jogszabályok felülvizsgálását. A KB egyúttal felkéri az SZLKP KB-t, hogy hívja vissza tisztségéből Dénes Ferencet, az Új Szó főszerkesztőjét, mert „dogmatikus magatartása miatt főszerkesztőként és az SZNT képviselőjeként is elveszítette a csehszlovákiai magyar dolgozók bizalmát”.

1 2
37 találat