Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1953. október 3-4.

Pozsonyban tartja IV. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 453, taglétszáma 43 061), amely megerősíti elnöki tisztségében Lőrincz

Gyulát, az egyesület vezető titkárává Varga Jánost, szervezőtitkárává ismét Pathó Károlyt, kulturális titkárrá Vajda Józsefet választja. A 66 főből álló új KB 18 tagú Elnökségébe bekerül még többek között Kugler János, Klajnik Ferenc, Major Sándor, Bátky László, Szabó Béla, Szűcs Béla és Béres József. Lőrincz Gyula elnöki beszámolója ismét csaknem teljes egészében a magyar burzsoá nacionalizmus elítélésével foglalkozik, szembeállítva az Esterházy-Jaross-Szüllő-féle burzsoá nacionalista politikát a kommunista párt internacionalista politikájával.

Hibát talált?

Üzenőfal