Lexicon

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Cseres-hegység ÉK-i peremén, a Macskás-patak jobb partján, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 709, ebből 640 (90,3%) magyar, 59 (8,3%) szlovák; [2011] – 418, ebből 241 (57,7%) magyar, 103 (24,6%) roma, 56 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 354 (84,7%) magyar, 43 (10,3%) szlovák. V: [2011] – 180 r. k., 144 ref., 10 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma egy Árpád-kori gótikus templom alapjain 1802-ben, r. k. (Szt. Anna-) kápolnája 1969-ben épült. – Ir. Balogh Béla: Harmaci krónika (1748–1848). (1998).

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 204, ebből 168 (82,3%) magyar, 32 (15,7%) szlovák; [2011] – 242, ebből 171 (70,7%) szlovák, 33 (13,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 107 (44,2%) magyar, 92 (38,0%) szlovák. V: [2011] – 188 r. k., 11 ev., 1 ref. – R. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1939-ben épült.

Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar, 75 (43,1%) szlovák, 6 (3,4%) roma. V: [2011] – 74 r. k., 59 ref., 6 ev. – R. k. temploma a 19. sz. elején késő barokk, ref. temploma 1875-ben késő klasszicista stílusban épült. A közeli Felsőfalui-barlangban 1954-ben neolitikum kori települést és késő bronzkori rituális temetkezési helyet tártak fel.

1964-ben Perényhím néven Perényfaluval egyesített község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 242, ebből 236 (97,5%) magyar, 5 (2,1%) szlovák; [1961] 282, ebből 199 (70,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 168 r. k., 67 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma a 18. sz.-ban barokk stílusban épült.

Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1157, ebből 965 (83,4%) magyar, 61 (5,3%) szlovák; [2011] – 891, ebből 827 (92,8%) magyar, 53 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 845 (94,8%) magyar, 42 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 351 ref., 290 r. k., 216 gör. kat. – Középkori alapokon álló ref. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Szt. László-) temploma 1796–1802 között, barokk-klasszicista stílusú gör. kat. (Védelmező Szűzanya-) temploma a 19. sz. elején, klasszicista nemesi kúriája ugyancsak a 19. sz. elején épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. D. Varga László (szerk.): Elődeink élete. Csicser és Szirénfalva néprajza (2000).

Csicsó − kastély (GJ)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re. L: [1921] – 1434, ebből 1384 (96,5%) magyar, 22 (1,5%) szlovák; [2011] – 1292, ebből 1118 (86,5%) magyar, 112 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1155 (89,4%) magyar, 72 (5,6%) szlovák. V: [2011] – 557 r. k., 471 ref., 4 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. Az 1965. évi árvíz során a Duna ~nál szakította át a gátat. A 17. sz. második felében épült barokk r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át. Ref. temploma 1784-ben, a Zichy-, majd Kálnoky-kastély 1776-ban klasszicista, egykori kolostora 1889-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. A különleges növény- és állatvilágú ~i morotvát és ártéri erdőt, az ún. Lion-tót 1964-ben 79,8 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.

csicsói holtág

A csicsói holtág (GJ)

Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében.L: [1921] – 497, ebből 423 (85,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 486, ebből 443 (91,2%) magyar, 41 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 462 (95,1%) magyar, 24 (4,9%) szlovák. V: [2011] – 249 ref., 184 r. k., 35 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1838–42 között, r. k. temploma 1998-ban épült. Határában bronz- és vaskori régészeti leleteket, valamint honfoglalás kori magyar lovassírokat tártak fel. A Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolását (1945) követően ~ közelében létrehozott vasúti átrakodó állomást Tiszacsernyő néven 1957-ben önálló községgé szervezték.

Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében. L: [1961] – 1704, ebből 396 (23,2%) magyar; [2011] – 3885, ebből 2419 (62,3%) magyar, 1298 (33,4%) szlovák, 16 (0,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2759 (71,0%) magyar, 945 (24,3%) szlovák, 5 (0,1%) roma. V: [2011] – 1836 r. k., 835 gör. kat., 641 ref., 27 ev. – Vasúti átrakodó állomás és teherforgalmú vasúti határátkelőhely Ukrajna felé. Felépítése a második vh., ill. a Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásával (1945) létrejött új csehszlovák–szovjet határ kijelölése után vette kezdetét. Az Ágcsernyő határában megépült vasutastelepet önálló községgé 1957-ben szervezték, városi rangot 1969-ben kapott. 1968. júl. 29–aug. 1. között, a Szovjetunió csehszlovákiai intervencióját megelőzően, a csehszlovák és a szovjet kommunista pártvezetés egyik utolsó tanácskozásának színhelye volt. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1997-ben épült. Határában 1951-ben honfoglalás kori sírokat találtak. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 820, ebből 794 (96,8%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1397, ebből 1219 (87,3%) magyar, 159 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1263 (90,4%) magyar, 120 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 1308 r. k., 11 ev., 10 ref., 5 gör. kat. – A második vh. utáni lakosságcsere során magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szűz Mária-) temploma 1924-ben épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.