Comenius Pedagógiai Intézet
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által alapított oktatási háttérintézmény (Komárom, 2004). Azzal a céllal jött létre, hogy a szlovákiai magyar iskolák számára pótolja az állam részéről nem biztosított közoktatás-fejlesztési tevékenységeket, valamint a pedagógusok továbbképzését. 2005-től a Selye János Egyetem keretei között működik mint jogalanyisággal...megnyit →
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által alapított oktatási háttérintézmény (Komárom, 2004). Azzal a céllal jött létre, hogy a szlovákiai magyar iskolák számára pótolja az állam részéről nem biztosított közoktatás-fejlesztési tevékenységeket, valamint a pedagógusok továbbképzését. 2005-től a Selye János Egyetem keretei között működik mint jogalanyisággal...megnyit →
Részletek
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által alapított oktatási háttérintézmény (Komárom, 2004). Azzal a céllal jött létre, hogy a szlovákiai magyar iskolák számára pótolja az állam részéről nem biztosított közoktatás-fejlesztési tevékenységeket, valamint a pedagógusok továbbképzését. 2005-től a Selye János Egyetem keretei között működik mint jogalanyisággal rendelkező közhasznú szervezet. – Vezető: Fodor Attila.
Corvinia
Részletek
Akademischer Leseverein Corvinia in Brünn. A brünni német műegyetem magyar hallgatóinak diákszervezete 1919-ben alakult, a német diákegyesületeket, a Burschenschaftokat tekintették példaképüknek. Jobboldali beállítottságuk miatt a Sarló legaktívabb ideológiai ellenfelei közé sorolták magukat.
Cs. Liszka Györgyi
(* 1963. okt. 2. Párkány) Szerkesztő, újságíró. Érsekújvárott érettségizett (1981). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1989). 1988–1994-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1997-ben az Új Nő, 2000–2005-ben az Új Szó szerkesztője, 2006-tól a Vasárnap főszerkesztője. – Fm. Ezüstszálon (interjúk,...megnyit →
(* 1963. okt. 2. Párkány) Szerkesztő, újságíró. Érsekújvárott érettségizett (1981). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1989). 1988–1994-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1997-ben az Új Nő, 2000–2005-ben az Új Szó szerkesztője, 2006-tól a Vasárnap főszerkesztője. – Fm. Ezüstszálon (interjúk,...megnyit →
Részletek
Cs.LiszkaGyörgyi (SZM)
(* 1963. okt. 2. Párkány) Szerkesztő, újságíró. Érsekújvárott érettségizett (1981). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1989). 1988–1994-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1997-ben az Új Nő, 2000–2005-ben az Új Szó szerkesztője, 2006-tól a Vasárnap főszerkesztője. – Fm. Ezüstszálon (interjúk, 2003); Lilla naplója I–II. (r., 2005). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalmom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalmom lexikona 1918–2004. (2004).
Cs. Tóth Erzsébet; Tóth Erzsi
(* 1952. okt. 23. Csicser) Színésznő. Kassán érettségizett 1971-ben. Ettől kezdve a kassai Thália Színpad, 1981-től a Magyar Területi Színház komáromi társulata, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1978-ban egy fél évadon át a győri Kisfaludy Színházban játszott). 1998-tól a Kassai Thália Színház tagja. Számos...megnyit →
(* 1952. okt. 23. Csicser) Színésznő. Kassán érettségizett 1971-ben. Ettől kezdve a kassai Thália Színpad, 1981-től a Magyar Területi Színház komáromi társulata, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1978-ban egy fél évadon át a győri Kisfaludy Színházban játszott). 1998-tól a Kassai Thália Színház tagja. Számos...megnyit →
Részletek
Cs. Tóth Erzsébet (TSZA)
(* 1952. okt. 23. Csicser) Színésznő. Kassán érettségizett 1971-ben. Ettől kezdve a kassai Thália Színpad, 1981-től a Magyar Területi Színház komáromi társulata, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1978-ban egy fél évadon át a győri Kisfaludy Színházban játszott). 1998-tól a Kassai Thália Színház tagja. Számos hangjátékban, ill. szerkesztett műsorban szerepelt. 2015-ben megkapta a Szlovák Irodalmi Alap (Literárny fond) Életműdíját. – Főbb színzázi szerepei: Matesz és Jókai Színház: Varvara (Alekszander Nyikolajevics Osztrovszkij: A vihar); Tünde (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Mira (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Főnővér (Gyurkó László.: Don Quijote); Natasa (Lev Tolsztoj: Háború és béke); Sárkányné (Molnár Ferenc: A doktor úr); Schneiderné (Zágon István–Nóti Károly: Hyppolit, a lakáj); Mici (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Mária Regina (Dan Goggin: Apácák); Melinda (Katona József: Bánk bán); Sen Te-Sui Ta (Bertolt Brecht: Szecsuáni jólélek); Korba (Illyés Gyula: Tiszták); Jászai Mari (Kocsis István: A megkoszorúzott); Fruma Sára (Joseph Stein–Jerry Bock–Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn); Csuriné (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci). Kassai Thália Színház: Vécés néni (Giulio Scarnicci – Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Tótné (Örkény István: Tóték); Mama (Móricz Zsigmond: Csibe); Blaha Lujza (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Fruzsina házasságszerző (Jean-Baptiste Molière: A Fösvény); Miss Morisson, egy vénkisasszony (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Erdődi Liza grófnő (Kálmán Imre: Marica grófnő); Anya (Spiró György: Kvartett); Hunyadiné (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony); Michonné (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Mamóka (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Telkessyné (Csáth Géza: A Janika); Nini, dajka (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek); Malvin néni (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Madge, házvezetőnő (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út!). 2007-től tagja a komáromi Teátrum Polgári Társulásnak, ahol további szerepekben is tapsolhatott neki a közönség. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Csáb (Čebovce)
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i részén, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 769, ebből 704 (91,5%) magyar, 58 (7,5%) szlovák; [2011] – 1063, ebből 704 (66,2%) magyar, 306 (28,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 784 (73,8%) magyar, 220...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i részén, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 769, ebből 704 (91,5%) magyar, 58 (7,5%) szlovák; [2011] – 1063, ebből 704 (66,2%) magyar, 306 (28,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 784 (73,8%) magyar, 220...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i részén, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 769, ebből 704 (91,5%) magyar, 58 (7,5%) szlovák; [2011] – 1063, ebből 704 (66,2%) magyar, 306 (28,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 784 (73,8%) magyar, 220 (20,7%) szlovák. V: [2011] – 954 r. k., 21 ev., 7 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1768-ban késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Csáky Károly: Györgymártonfalvától Csáb községig. Fejezetek a falu múltjából (1998).
Csaba Miklós
(* 1938. aug. 23. Ragyolc) Zenetanár, karnagy. 1953-ban fejezte be Ragyolcon az alapfokú iskolát. Még ugyanebben az évben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumba, amit 1958-ban eredményesen elvégzett, és zenetanári képesítést nyert. 1960-ban kezdett tanítani a Füleki Művészeti Iskola zenei tagozatán. 1991-ig ő volt az...megnyit →
(* 1938. aug. 23. Ragyolc) Zenetanár, karnagy. 1953-ban fejezte be Ragyolcon az alapfokú iskolát. Még ugyanebben az évben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumba, amit 1958-ban eredményesen elvégzett, és zenetanári képesítést nyert. 1960-ban kezdett tanítani a Füleki Művészeti Iskola zenei tagozatán. 1991-ig ő volt az...megnyit →
Részletek
Csaba Miklós (csa)
(* 1938. aug. 23. Ragyolc) Zenetanár, karnagy. 1953-ban fejezte be Ragyolcon az alapfokú iskolát. Még ugyanebben az évben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumba, amit 1958-ban eredményesen elvégzett, és zenetanári képesítést nyert. 1960-ban kezdett tanítani a Füleki Művészeti Iskola zenei tagozatán. 1991-ig ő volt az iskola igazgatója. 1962-től 1986-ig a Füleki Férfikórust és 1971-től 1986-ig a ragyolci női kórust vezette. Vezetése alatt a kórus számos elismerésben részesült. 1982-ben a Füleki Férfikórust a Losonci járás legaktívabb kultúrcsoportjai közé sorolták. Csaba Miklós szülőfalujában elnyerte Ragyolc Község Díját, Fülek városa pedig díszpolgárává avatta.
Csáder Judit
(* 1948. jan. 11. Pozsony) Fotóművész. Képzőművész családban született. 1963–1967 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fényképészeti szakán tanult, 1968–1974-ben elvégezte a prágai Filmakadémiát (FAMU). 1967–1990-ig a pozsonyi Szlovák Filmintézet munkatársa volt. 1973–1974 között, majd 1993-től a pozsonyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az egész Szl.-ra kiterjedő...megnyit →
(* 1948. jan. 11. Pozsony) Fotóművész. Képzőművész családban született. 1963–1967 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fényképészeti szakán tanult, 1968–1974-ben elvégezte a prágai Filmakadémiát (FAMU). 1967–1990-ig a pozsonyi Szlovák Filmintézet munkatársa volt. 1973–1974 között, majd 1993-től a pozsonyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az egész Szl.-ra kiterjedő...megnyit →
Részletek
(* 1948. jan. 11. Pozsony) Fotóművész. Képzőművész családban született. 1963–1967 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fényképészeti szakán tanult, 1968–1974-ben elvégezte a prágai Filmakadémiát (FAMU). 1967–1990-ig a pozsonyi Szlovák Filmintézet munkatársa volt. 1973–1974 között, majd 1993-től a pozsonyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az egész Szl.-ra kiterjedő Fotóművészeti Hónap egyik szervezője. Ő fotózta a Kisgaléria c. képzőművészeti kiadvány (1977), valamint a Bacskai Béláról készült mon. (1983) képanyagát. – Ir. Breierová, S.: Csáder Judit fotóművészete. Kalligram, 1995/7–8.; Benická, Lucia: Judita Csáderová – Prelínanie – Overlapping. (mon., 2004).
Csáder László
(* 1909. febr. 9. Csütörtökhely, † 1975. aug. 22. Pozsony) Fényképész, tipográfus. Az 1930-as években a budapesti Országos Iparművészeti Szakiskola növendéke volt, s itt Kassák Lajos Munka-köréhez tartozott. Ezután a pozsonyi iparművészeti iskolában tanult tipográfiát. Aktív tagja volt a Sarló mozgalomnak, részt vett Az...megnyit →
(* 1909. febr. 9. Csütörtökhely, † 1975. aug. 22. Pozsony) Fényképész, tipográfus. Az 1930-as években a budapesti Országos Iparművészeti Szakiskola növendéke volt, s itt Kassák Lajos Munka-köréhez tartozott. Ezután a pozsonyi iparművészeti iskolában tanult tipográfiát. Aktív tagja volt a Sarló mozgalomnak, részt vett Az...megnyit →
Részletek
Csáder László (FI)
(* 1909. febr. 9. Csütörtökhely, † 1975. aug. 22. Pozsony) Fényképész, tipográfus. Az 1930-as években a budapesti Országos Iparművészeti Szakiskola növendéke volt, s itt Kassák Lajos Munka-köréhez tartozott. Ezután a pozsonyi iparművészeti iskolában tanult tipográfiát. Aktív tagja volt a Sarló mozgalomnak, részt vett Az Út kép- és tipográfiai szerkesztésében. 1936–1942 között Amszterdamban volt reklámgrafikus. Formanyelvét a Bauhaus és a konstruktivista avantgárd határozta meg. A második vh. után Pozsonyban élt. 1951-tol a Fáklya, majd a Hét, 1958–1975 között az Irodalmi Szemle műszaki szerkesztője volt. A két vh. közötti évektől számos könyvborítót tervezett szlovák és szlovákiai magyar könyvkiadók részére. A szlovákiai magyar sajtó és könyvművészet alapvető jelentőségű tipográfus személyisége volt. Fotóművészként is jelentős.
Csáji Pál
(* 1902. ápr. 20. Nagyida, † 1964. nov. 16. Budapest) Ref. lelkész, levéltáros, egyháztörténész. Rozsnyón érettségizett, a teológiát Sárospatakon, Halléban és Bonnban végezte. Papként Szepsiben, Kassán és Szinán működött. 1947-ben Mo.-ra telepítették, 1952-től a bp.-i Ráday Levéltárban a Dunamelléki Ref. Egyházkerület levéltárosa volt. –...megnyit →
(* 1902. ápr. 20. Nagyida, † 1964. nov. 16. Budapest) Ref. lelkész, levéltáros, egyháztörténész. Rozsnyón érettségizett, a teológiát Sárospatakon, Halléban és Bonnban végezte. Papként Szepsiben, Kassán és Szinán működött. 1947-ben Mo.-ra telepítették, 1952-től a bp.-i Ráday Levéltárban a Dunamelléki Ref. Egyházkerület levéltárosa volt. –...megnyit →
Részletek
(* 1902. ápr. 20. Nagyida, † 1964. nov. 16. Budapest) Ref. lelkész, levéltáros, egyháztörténész. Rozsnyón érettségizett, a teológiát Sárospatakon, Halléban és Bonnban végezte. Papként Szepsiben, Kassán és Szinán működött. 1947-ben Mo.-ra telepítették, 1952-től a bp.-i Ráday Levéltárban a Dunamelléki Ref. Egyházkerület levéltárosa volt. – Fm. Csider Szabó Pál éneke. A Ráday Gyűjtemény Evkönyve (Egyháztörténet, 1955); A magyarországi ref. eklézsiák és prédikátorok első hivatalos összeírásai 1725–1729 (Egyháztörténet, 1958); Enekeskönyv–revíziókísérlet 1729-ben (Egyháztörténet, 1958); Jessenius György (Egyháztörténet, 1959).
Csákány
-> Pozsonycsákány; Csákány (Čakany)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 353, ebből 339 (96,0%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 570, ebből 421 (73,9%) magyar, 121 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 435 (76,3%) magyar, 112 (19,6%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 353, ebből 339 (96,0%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 570, ebből 421 (73,9%) magyar, 121 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 435 (76,3%) magyar, 112 (19,6%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 353, ebből 339 (96,0%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 570, ebből 421 (73,9%) magyar, 121 (21,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 435 (76,3%) magyar, 112 (19,6%) szlovák. V: [2011] – 489 r. k., 9 ref., 2 ev., 2 gör. kat. – Korai barokk stílusú kastélyát Szelepcsényi György esztergomi érsek a 17 sz. második felében építtette, r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templomát a 17. sz. végén emelték barokk stílusban, majd 1824-ben klasszicista stílusban alakították át. – A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.