Lexicon

Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zseliztől D-re. L: [1921] – 1935, ebből 1890 (97,7%) magyar, 27 (1,4%) szlovák; [2011] – 1074, ebből 666 (62,0%) magyar, 341 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 732 (68,2%) magyar, 287 (26,7%) szlovák. V: [2011] – 795 r. k., 66 ev., 49 ref., 2 gör. kat. – A határának É-i részén felosztott Pálffy-féle nagybirtokra az első csehszlovák földbirtokreform során, 1925-ben cseh-morva kolonisták települtek (a kolóniát 1951-ben Oroszkához csatolták); a lakosságcsere keretében 1947-ben Mo.-ra telepített magyar lakosai helyére magyarországi szlovákok költöztek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1958-ban épült a második vh.-ban megsemmisült templom helyén. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1974–90 között közigazgatásilag Oroszkához tartozott.

Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík DK-i részén, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 769, ebből 704 (91,5%) magyar, 58 (7,5%) szlovák; [2011] – 1063, ebből 704 (66,2%) magyar, 306 (28,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 784 (73,8%) magyar, 220 (20,7%) szlovák. V: [2011] – 954 r. k., 21 ev., 7 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1768-ban késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Csáky Károly: Györgymártonfalvától Csáb községig. Fejezetek a falu múltjából (1998).

Csécs − Ref. templom (GJ)

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Csécsi-patak völgyében, Szepsitől K–DK-re. L: [1921] – 863, ebből 549 (63,6%) magyar, 206 (23,9%) szlovák; [2011] – 2048, ebből 1395 (68,1%) szlovák, 507 (24,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 957 (46,7%) magyar, 944 (46,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 136 ref., 29 gör. kat., 10 ev. – A ~hoz tartozó Szőlőske pusztára a két vh. közötti kolonizáció során szlovák telepesek költöztek. 1958-ban magyar nyelven is oktató mezőgazdasági szakmunkásképző iskolája létesült, amely az 1990-es években szűnt meg. Ref. temploma 1290 körül korai gótikus stílusban épült, falait korabeli freskók díszítik; r. k. (Szt. János evangélista) temploma és a Szirmay-kastély 1800 körül keletkezett klasszicista építmény.

Csécs − vh.-s emlékmű (GJ)

Csécs − vh.-s emlékmű (GJ)

1960-ban Gelléhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 178, ebből 171 (96,1%) magyar, 5 (2,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 171 r. k., 6 izr. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Csentőfát.

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V: [2011] – 194 r. k., 9 ref., 1 ev. – A l8. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1735-ben barokk stílusban épült, mai alakját a 20. sz. eleji átépítése során kapta.

Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Nyitra folyó oldalága, a Cétényke-patak bal partján, Nyitrától DK-re. L: [1921] – 631, ebből 509 (80,7%) magyar, 121 (19,2%) szlovák; [2011] – 1050, ebből 552 (52,6%) szlovák, 475 (45,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 528 (50,3%) szlovák, 496 (47,2%) magyar. V: [2011] – 971 r. k., 2 ev., 2 gör. kat. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1741-ben barokk-klasszicista, (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1-4. évfolyamos közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban Kiscéténnyel egyesítették Nitrany néven, 1990 óta ismét önálló község.

1940-ben előbb Szentmihályfához, majd 1960-ban Lögérpatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [1921] – 364, ebből 357 (98,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 306 r. k., 54 ref., 3 ev. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1910-ben épült.

Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 588, ebből 483 (82,1%) magyar, 56 (9,5%) szlovák; [2011] – 479, ebből 296 (61,8%) szlovák, 149 (31,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 253 (52,8%) szlovák, 189 (39,5%) magyar. V: [2011] – 388 r. k., 29 ev., 1 ref. – A második vh. utáni belső telepítések során a községbe szlovák családok települtek. A barokk-klasszicista r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom a 18. sz. végén, az Endrődy-kúria 1760 körül, a Verbóy-kastély 1777-ben, a ma már romos állapotú klasszicista Prónay-, majd Vezekényi-kúria 1790 körül épült. A ~hoz tartozó Ipolykürt pusztán található Keglevich-kastély a 19. sz.-ban emelt klasszicista építmény, 1968 óta szociális otthon.