Čierny Brod
-> Vízkelet (Čierny Brod)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 1261, ebből 1208 (95,8%) magyar, 30 (2,4%) szlovák; [2011] – 1592, ebből 1286 (80,8%) magyar, 240 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1305 (82,0%) magyar, 223...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 1261, ebből 1208 (95,8%) magyar, 30 (2,4%) szlovák; [2011] – 1592, ebből 1286 (80,8%) magyar, 240 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1305 (82,0%) magyar, 223...megnyit →
Részletek
Vízkelet – a falu központja (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 1261, ebből 1208 (95,8%) magyar, 30 (2,4%) szlovák; [2011] – 1592, ebből 1286 (80,8%) magyar, 240 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1305 (82,0%) magyar, 223 (14,0%) szlovák. V: [2011] – 1401 r. k., 24 ev., 8 ref., 5 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. kápolnája a 17. sz.-ban korai barokk, Szentháromság-szobra a 19. sz. második felében késő klasszicista, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1911-ben neogótikus stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1943-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Hegy községet.
Čifáre
-> Csiffár (Čifáre)
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar....megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar. V: [2011] – 507 r. k., 3 ref., 1 ev., 1 gör. kat –R. k. (Szt. János-) temploma 1774-ben klasszicista, kúriája a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. 1976–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Tild.
Čilistov
-> Csölösztő (Čilistov)
1960-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Somorja belterületétől D-re. L: [1921] – 244, ebből 224 (91,8%) magyar, 16 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 2 ev., 1 izr. – A...megnyit →
1960-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Somorja belterületétől D-re. L: [1921] – 244, ebből 224 (91,8%) magyar, 16 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 2 ev., 1 izr. – A...megnyit →
Részletek
1960-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Somorja belterületétől D-re. L: [1921] – 244, ebből 224 (91,8%) magyar, 16 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 2 ev., 1 izr. – A második vh. utáni lakosságcsere keretében magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra. Az 1990-es évek elején a közeli körtvélyesi Duna-parton épült meg a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer szivattyúállomása.
Čiližská Radvaň
-> Csilizradvány (Čiližská Radvaň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Csilizradvány − Református templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák. V: [2011] – 478 r. k., 442 ref., 4 gör. kat., 3 ev. – Bethlen Aladár felosztott füzespusztai nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform során 1928-ban cseh-morva kolonisták települtek. Középkori gótikus alapokon álló ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Csiliz-patak és az egykori mocsárvidék növény- és állatvilága védett terület.
Cinobaňa
-> Szinóbánya (Cinobaňa)
Község a Poltári járásban, a Vepor-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Poltártól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 2296, ebből 2103 (91,6%) szlovák, 109 (4,7%) magyar; [2011] – 2399, ebből 2026 (84,5%) szlovák, 4 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2105 (87,7%) szlovák, 9...megnyit →
Község a Poltári járásban, a Vepor-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Poltártól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 2296, ebből 2103 (91,6%) szlovák, 109 (4,7%) magyar; [2011] – 2399, ebből 2026 (84,5%) szlovák, 4 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2105 (87,7%) szlovák, 9...megnyit →
Részletek
Község a Poltári járásban, a Vepor-hegység D-i lejtőin, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Poltártól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 2296, ebből 2103 (91,6%) szlovák, 109 (4,7%) magyar; [2011] – 2399, ebből 2026 (84,5%) szlovák, 4 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2105 (87,7%) szlovák, 9 (0,4%) magyar. V: [2011] – 1161 r. k., 403 ev., 4 gör. kat. – A 15. sz.-ban emelt gótikus stílusú ev. templomát 1622-ben reneszánsz, 1823-ban klasszicista stílusban építették át; r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1887-ben, a historizáló stílusú Kramer-kúria a 19. sz. második felében épült. A ~hoz tartozó Katalinhután (Katarínska Huta) 1836-ban alapított üveggyár, a községben 1847-ben alapított vasöntöde működik. – 1973-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Etrefalvát (Turíčky).
Číž
-> Csíz (Číž)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar, 143 (21,5%) szlovák. V: [2011] – 293 r. k., 161 ref., 31 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és külföldi szlovákokat telepítettek. Ref. temploma 1879–81 között, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1943-ban, a Kossuth-kúria a 18. sz.-ban épült, a 19. sz. második felében klasszicista stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A faluval egybeépült a Csízfürdő. A 19. sz. végén épült fürdőházak a svájci építészeti stílust utánozzák.
Csízfürdő (SzL)
Collinásy György; Juraj Collinásy
(* 1907. jún. 29. Szerencs [Mo.], † 1963. nov. 22. Kassa) Festő, fényképész. 1924–1927 között Krón Jenő magániskoláját látogatta, 1927–1929-ben Prágában tanult. Kassára visszatérve fényképezéssel foglalkozott. 1936-tól kizárólag a festészetre összpontosított. Expresszív kolorista festményei témáit a mindennapi életből merítette, színes kompozíciókon ábrázolta a vidéki...megnyit →
(* 1907. jún. 29. Szerencs [Mo.], † 1963. nov. 22. Kassa) Festő, fényképész. 1924–1927 között Krón Jenő magániskoláját látogatta, 1927–1929-ben Prágában tanult. Kassára visszatérve fényképezéssel foglalkozott. 1936-tól kizárólag a festészetre összpontosított. Expresszív kolorista festményei témáit a mindennapi életből merítette, színes kompozíciókon ábrázolta a vidéki...megnyit →
Részletek
Collinásy György (SZM)
(* 1907. jún. 29. Szerencs [Mo.], † 1963. nov. 22. Kassa) Festő, fényképész. 1924–1927 között Krón Jenő magániskoláját látogatta, 1927–1929-ben Prágában tanult. Kassára visszatérve fényképezéssel foglalkozott. 1936-tól kizárólag a festészetre összpontosított. Expresszív kolorista festményei témáit a mindennapi életből merítette, színes kompozíciókon ábrázolta a vidéki életet és a munkát; legszebbek a népi architektúrát és népviseleteket megörökítő képei. – Ir. Gottliebová, E.: Juraj Collinásy (mon., 1985).
cölöpös vízimalom
-> vízimalom
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Részletek
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és a Garamon, valamint bizonytalan adatok alapján a Bodrogon is használták. Fénykora a 18–19. századra tehető, bár szórványosan a 20. sz. közepéig fennmaradt. Jelenleg ilyen jellegű, a nagyközönség számára is hozzáférhető szerkezet a gútai vízimalom. Másik, térségünkben használatos ~típus a cölöpös ~. Ennek lényege, hogy a malomszerkezet folyóvízben álló cölöpökön, lábakon nyugszik (ezért lábas malomnak is mondják). Ilyen jellegű építmény a látogatható dunatőkési, a tallósi, valamint a jókai vízimalom.
Čoltovo
-> Csoltó (Čoltovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 518, ebből 449 (86,7%) magyar, 57 (11,0%) roma, 7 (1,3%) szlovák; [2011] – 485, ebből 417 (86,0%) magyar, 52 (10,7%) szlovák, 10 (2,1%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 518, ebből 449 (86,7%) magyar, 57 (11,0%) roma, 7 (1,3%) szlovák; [2011] – 485, ebből 417 (86,0%) magyar, 52 (10,7%) szlovák, 10 (2,1%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Csoltó − r. k. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 518, ebből 449 (86,7%) magyar, 57 (11,0%) roma, 7 (1,3%) szlovák; [2011] – 485, ebből 417 (86,0%) magyar, 52 (10,7%) szlovák, 10 (2,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 443 (89,1%) magyar, 35 (8,2%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 371 r. k., 29 ref., 26 ev. – Eredetileg gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 14. sz. elején építették, a 17. sz.-ban barokkosították; ref. temploma 1783-ban emelt klasszicista építmény. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában kőbánya üzemel.
Csoltó − r. k. templom (GJ)
Comenius Egyetem
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Pozsonyban
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Részletek
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor (Vojtech Cvengroš) működött. A magyar filológiai szakot az 1930/31-es akadémiai évben vezették be. A finnugrisztikából professzorrá habilitált Pavel Bujnák heti két órában a 19. sz.-i magyar regényről előadást s régi szövegek olvasásával szemináriumot tartott. A következő akadémiai évben az évfolyamonkénti heti óraszám kilencre emelkedett, s ennyi maradt 1951 jún.-áig. Az előadások nyelve addig a szlovák volt. Halála után, 1934-től 1950-ig két megbízott előadó, Ján Bakoš szemitológus és František Jančovič középiskolai tanár vette át az oktatást. Az 50-es években jelentős változásokra került sor. 1951-ben az egyetem akkor létesített pedagógiai karán Sas Andor docens vezetésével magyar tanszék nyílt, s az előadások nyelve nemcsak ott, hanem a bölcsészkar megmaradt magyar szemináriumában is a magyar lett. A pedagógiai karon kezdettől két részleg működött: a gimnáziumi tanárokat képző pedagógiai főiskola és az általános iskolák tanítóit felkészítő pedagógiai felső iskola. A tanszékek az első két évben közösek voltak az egyes szakokon, aztán elkülönültek. Az egymást követő iskolareformok következtében 1954-ben Pozsonyban három felsőfokú intézmény oktatta a magyar nyelvet: A Comenius (Komenský) Egyetem Magyar Szemináriuma, a Pedagógiai Főiskola és a Felsőbb Pedagógiai Iskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Az újabb reformok következtében megszűnő Pedagógiai Főiskola tanszéke beleolvadt az egyetem Magyar Szemináriumába, az ugyancsak megszűnő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke pedig 1960-ban átkerült Nyitrára. A tanítási nyelv a pedagógiai főiskolán – a magyar tanszék kivételével – a szlovák volt, a tanítóképzőnek megfelelő pedagógiai felső iskolán viszont a más szakos magyar hallgatók részére is magyarul folyt az oktatás. A pedagógiai felső iskolát pár év múlva Nyitrára telepítették át. Az egyetem bölcsészkarán a Magyar Szemináriumot 1959-ben váltotta fel az önálló Magyar tanszék, melyen Sas Andor irányításával négy adjunktus működött. 1990-től a szlovák hallgatók részére külön tanrendű szak létezik. A tanszéken jelenleg magyar szakos tanár- és tolmácsképzés, hungarológiai képzés, valamint finn nyelvi és irodalmi képzés folyik baccalaureátusi (Bc.), magiszteri (Mgr.) és doktori (PhD.) képzés keretein belül.